Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-25 / 26. szám

2 1911. junius 25. Nagybányai Hírlap kus egyház vezetői is belátják az ország minden evangélikusával való testvéries egyesülés szük­ségességét. Furcsának, érthetetlennek is tűnt fel min­denki előtt, hogy ebben az országban ugyanazon hitfelekezethez tartozók külön szervezetben élnek anélkül, hogy bármily kis mértékben is érintkeznének egymással. A magyar evangéliku­sokat pedig mindig fájdalommal töltötte el, hogy ők különváltan dolgoznak és építenek ahelyett, hogy mint a reformátusok öt egyházkerülete egygyé olvadva, egységes egyházi törvények szerint intéznék egyházuk ügyeit. Az erdélyi református egyházkerület csak a közelmúltban is fényes példát adott arra, hogy mint kell, ha áldozatok árán is, a magyarországi egyházkerületekkel a szorosabb kapcsolatot megteremteni, az egységességet létrehozni. Az erdélyi szász evangélikus egyháznak is áldozatokat kell hoznia az egyesülés, a testvé­ries együttműködés érdekében. Igaz, hogy ő az idősebb testvér, anyagi javakban gazdagabb, egyházi szervezetében talán kiforrottabb, a hit­élet ápolásában gondosabb, eredményesebb mun­kát végező, ám egyik sem elég ok a huzódo- zásra, sőt a szó nemesebb értelmében vett keresztyén szellemben gondolkozva mindenike parancsolja, hogy kezet kézbe téve mielőbb | megtörténjék az az egyesülés nem pusztán a formáért, a főrendiházi tagság biztosításáért, hanem magának az evangélikus egyháznak az érdekében. A módot meg fogják találni arra, hogy a szászegyház autonómiája érvényben maradjon. A magyarhoni evangélikusok bizonnyal tárt ka­rokkal fogadják az idősebb testvért s rajta lesz­nek, hogy otthon érezze magát körükben. Magyar nemzeti szempontból tekintve e dolgot, mi úgy látjuk, hogy a szász ev. egyház­nak a magyarhoni evangélikusokkal való egye­sülése iránti törekvése több a pusztán egyházi egyesülésnél. A szászságnak a magyarokkal egy­házi téren való érintkezése, vállvetett együttes buzgolkodása a hitélet erősítése, fejlesztése érdekében meghozza áldásos gyümölcsét társa­dalmi téren is. Magyar és szász közelebb jutnak egymáshoz, kicserélik gondolataikat, el­panaszolják bajaikat kölcsönösen, jó szóval, tettel segítik egymást, hogy azután közös megértéssel megteremtsék azt az összhangot, mely alapul szolgál az egyház-épitő munkájához s mindenek fölött a magyar haza szeretetéhez, az iránt való hűséges ragaszkodáshoz és a nemzeti egység megteremtéséhez. A szász evangélikus egyház jélenlegi püs­pöke atyjának érdemeit és emlékét ércszobor hirdeti a nagyszebeni templom mellett. Nagy volt mint tudós, mint egyházának főpásztora. Fia közelebbről nyert kitüntetést egyházi és tudományos munkálkodásáért. Az atyának méltó fia ércszobránál maradandóbb s a király kitün­tetésénél is értékesebb emléket állíthat még életében magának a magyar nemzet szivében, ha a ma még csak tervet — a szász evang. egyház egyesülését a magyarhoni evangelikosokkal — mielőbb megvalósítja s ezzel többi nemzetisége­inknek példát és utat mutat a nemzeti egység megteremtése felé. Tánctanfolyam. Tisztelettel értesítem a t. szülőket, hogy az iskolai szünidő alatt egy gyermek-tánctanfolyamot nyitok, mely részben az Úri Kaszinóban, részben a Polgári Olvasókörben lesz megtartva. A gyermekeket a lehető legalaposabb kiképzésben fogom része­síteni. Vizsgatáncokul szebbnél szebb disztáncok lesznek betanítva. Egyidejűleg a felnőttek részére is nyilik tanfolyam. Beiratkozni lehet: Kovács Gyula könyvkereskedésében. Tisz­telettel Rád Ruhen oki. táncmester. * Arany zsebórák és arany láncok állandó nagy raktára Rezső Gyulánál. Versek. — Irta: Egy leány. — Hangulat. Elhervadt jázminlevelekből Bűbájos illat száll felém, — „ Hallom a hangod, kacagásod, Csakhogy már nem vagy az enyém. Előttem állsz kis kék ruhádban — . . . Tavasz volt akkor, —- szerelem, — Nézlek hosszan s köny remeg ott A hervadt jázminlevelen . . . Őszi hangulat. Borzongás hideg őszi est van, Oly névtelenek a terek, — Fejlehorgasztva, ~unott arccal Járok szomorún nélküled. Illatos csodás nyári nap volt Kezembe tévedt kis kezed, - Elmúlt az álom, hűli a levél, . Kopog a nedves kövezet . . . Vallomás. Ne hidd, hogy sírok majd utánad, Bármennyire is szerettelek, — Most tépi szivem még a bánat, De holnap —■ érzem, — már elfelejtelek. Eltemetem a régi álmom; - De ha tudnád, - mi valál nekem, Az egyedüli boldogságom, - Te valál az üdvözítőm, Istenem . . . H Í REK. Junius 24. A Mozi. A Mozi csodás és érdekes gyermeke a XX. század kultúrájának, mert a művészet szolgála­tában áll. Ha végig nézzük a képeket, megdöbbenéssel láthatjuk a mi örök-mozgó életünket, elenyésző csekélységünket az emberi agy kiváltságos osz­tályosai mellett. A Mozi nem színház, nem varieté! A Mozi ezek fölött áll, mert sokkal tökéletesebb, igazibb, reálisabb, életismérőbb, mint az említettek. A Mozi kulturmissziók teljesítésére vállal­kozott. Itt nem beszélnek, mégis értjük, tudjuk minden színész gondolatát. Nem tirádáznak egetverő páthossza! és mégis fel tudnak emelni magukhoz. Tudunk könnyezni is, mert látjuk minden oldaláról a sajnálatra méltót anélkül, j hogy a fájdalmakat fülünkbe ordítanák; nevet­hetünk is, hiszen ami groteszk és ami tényleg komikus, ami elmondva úgyis bizonyosan erőlte- tetté, vontatottá válnék, azt az alak mozdulataiban látjuk. A Mozi finom, ízléses keretbe tudja mon­danivalóját behelyezni. Például, egy középkori lovag szobáját, környezetét, mintha csak egy iniciálés képes krónikából vágták volna ki nagy műgonddal és kiváló jó ízléssel. A szoba, a j bútorok, az asszonyok, a cselédség, a szobában elhelyezett paizs, fegyverzetek mind stílusos elrendezésben megérdemelt fölényt biztosítanak a Mozinak a színházzal vagy ehez hasonlókkal ! szemben. Azonban, hogy mi biztosítja a Mozinak rendkívüli nagy sikerét, — azt nemcsak a né­zőkre ható színes elrendezés, hanem a mű­vész-színészek is teszik. Észre tudja vétetni az érzéki közönséggel a szépet, az ideális és reális világ intellektuálitását. A Mozi mindenek fölött a művészetet szol­gálja. Ez a jövő színháza. És most beszéljünk valamit a csütörtöki Moziról, mely kizárólag férfiak részére volt rendezve. Amint előbbi sorainkban említettük, a Mozi kulturmissziót teljesít. A művészet ruha nélkül is művészet marad. Az emberi testnek, mely a legtökéletesebb és legfenségesebb alko­tása a Teremtőnek, - meztelen bemutatása nem megbotránkoztató, sőt ellenkezőleg bepil­lantást nyújt az élet fantasztikus titkaiba. De aztán az a kép valóban művészi is legyen és és a mi fő - hűséges ! Mert mit és mire fog tanítani, engem, vagy mondjuk: azt a fiatal diákot, ki végig él­vezte a sok meztelenséget, - ha monstruozus, elhájasodott, szétment alakok lejtik el a tündéri táncot vagy a kristályos viz habjaiban locsog- tatják métermázsás alakjaikat? Undort kelt ! * A szép fogalmat az emberi és különösen a női test plasztikus formáiban keressük. Hol volt ez a csütörtöki Moziban! A kényes tárgyat nem feszegetem tovább. Végeredményül csak annyit kívánok megyje- gyezni: a férfi estélyek bátran elmaradhatnak! Személyi hírek. Baráti Ede közigazgatási biró és neje városunkba érkeztek. — Baráti Lajos, a „Bolond Istók“ szerkesztője ide érkezett. — L. Berksz Lajos nyug. vezértörzsorvos testvére látogatására ide érkezett. — L. Oelbery Ottó táblabiró pár napig itt időzött. — Almer Béla mátészalkai gyógyszertártulaj­donos rövid tartózkodásra városunkban járt. Fényes esküvő. Tegnap tartotta esküvő­jét L. Berksz Lajos debreceni törvényszéki jegyző, L. Berksz Leó pénzügyi főtanácsos fia, Obiatok Juliskával, Oblatek Béla m. kir. bánya- tanácsos, kohóügyi előadó bájos leányával. A tanuk Baráti Ede közigazgatási biró és neje, valamint L. Oelberg Ottó táblabiró voltak. A nászmenetben csak a legközelebbi rokonok vettek részt. Esküvő után a menyasszony szülei házánál ebéd volt, honnan a boldog fiatalok a fél 4 órás vonattal Debrecenbe utaztak. JWonstre=hangverseny. A Teleki-Társa­ság közbenjárásával nagyszabású hangverseny I zajlik le most kedden városunkban, a Lendvay színházban, melynek szenzációja Bendiner Heddy operaénekesnő, a Királyszinház hírneves prima- donnájának közreműködése lesz. Bendiner Heddy a Cigányszerelem budapesti előadásain Zórika i nagy szerepét kreálta a Királyszinházban 125-ször ! egymás után óriási sikerrel. Lehár Ferenc, a Cigányszerelem szerzője Bendiner Heddy Zórika alakításáról a legnagyobb elismeréssel nyilatko­zott. Eszerint ja művésznő a bécsi és berlini alakításokat is felülmúlja. A fővárosi sajtó egy­hangúlag constatálta, hogy Bendiner Heddy gyö­nyörű koloráturája és bájos alakítása szinte prae- desztinálja őt a Zórika szerepére. Bendiner Heddy énektanulmányait külföldön, főleg Berlinben vé­gezte a hírneves Gerster Etelkával. 2 évig volt a magy. kir. Opera tagja s ott a Pillangó kisasz- szony, Tosca címszerepében, Lohengrin és Ba­jazzo operákban keltett nagy feltűnést, mig Lehár csodás operettje, a Cigányszerelem részére őt a Királyszinház fényes szerződéssel elhódította. Bendiner Heddy itteni fellépése alkalmával a Cigányszerelem legszebb részletét mutatja be. Az első felvonás bevezető és záró jelenetét, a második felvonás nagy áriáját és az oly nagy népszerűséget elért keringőjét; továbbá legszebb operarészletekből fog előadni. — Révai Károly, a Teleki-Társaság elnöke, újabb költeményei közül mutat be egynéhányat. - Az estélyen fellép Bendiner Nándor zongoraművész, a Szat- már városi zeneiskola tanára is, ki zongoraművé­szetével csak nemrég a legnagyobb magyar dijat, a „Ferencz József“ király dijat nyerte el. Ben­„KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár KOLOZSVÁR Mos, vasal és tisztit női és férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyös árak mellett, iNagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL Kismalom=utca 4. 17-20 Csomagolás és szállítás díjtalan!

Next

/
Thumbnails
Contents