Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

6 Nagybányai rlap 1911. május 28. Nyilttér.*) Melyik korszakban élünk? Az emberek úgy tartják, hogy ma a vaskorszak­ban élünk, de ez az állitás nem felel meg a valóságnak, mert helyesen mondva ma a kapzsiság korszakában élünk. A közmondás azt mondja: „fejétől büdösödik a hal“, tehát megpróbálom én is fejére ütni a szegnek, vagyis beszélek a kapzsiságról. Már maga az állam jövedelmei egyes tekinte­tekbe a kapzsiságra vannak alapítva. A törvényhozás alkotja a törvényeket, amelyek azután a népre köte­lezők. Jelenleg csak kettővel akarok foglalkozni: a kapzsisággal és a szeszadó törvénynyel. A kovács azért fogja fogóval a tüzes vasat, hogy kezét meg ne égesse, így járnak el a törvényt kovácsoló kovácsok is. A vasárnapi munkaszünet törvénybe van iktatva; az élelmi és ruházati cikkeket kiszolgáló üzleteket 10 óra­kor becsukatják, de a pálinkás putikok nyitva marad­nak ; ez nem sérti a vallásos érzületet, mert ez az államnak a legjobb fejős tehene. A zsákemelő piaci polgárra azt mondják az emberek, hogy ingyenélők, mert adót nem fizetnek, hiszen nincs ingatlanuk, az egész vagyonuk rajtok van. Ez az állitás meg is felelne a valóságnak akkor, ha csak azt az adót fizetné az ember, amit az adókönyvébe beírnak, de hol van a fogyasztási adó ? Azt mindenki tudja, hogy a pálinkát a legalsó rétege issza a népnek ; hányszor látjuk, hogy templomozás alatt a pálinkás putrikban másfél cigány reszeli a nótákat, amit a piaci polgárok és a züllésre hajlammal biró földművelő és több ipari és firkás sor­ból kikerült züllött alakok rikácsoló hangja kisér. Hát kérdem, mit tesznek ezek a züllött alakok ilyenkor ? szerintem adót fizetnek, mégpedig az összes vagyonu­kat adóba adják, mert nekik csak rongy darabok ma­radnak, melyekkel elfedik a pálinkától felpuffadt, kék szederjes arcú testöket. És ezek az alakok annyira jó adózó polgárok, hogy a testöket fedő jobb ruhadarab­jaikat is zálogba teszik az inzere leitnál és mikor már berúgtak és a tejet mind leadták, akkor az inzere leit kidobja az utcára. Hányszor csinálnak ezek a megmér­gezett kábult alakok utcai botrányt, hányszor kerülnek a hűvösre, ahol még ráadásul egy kis fejmosó is kijár. De ez mind rendben van, mert Búza Barna a „Magyar- ország“ egyik számában kimutatta, hogy a szesz az államnak évi 200 millió koronát jövedelmez, tehát merje valaki azt mondani, hogy nem a kapzsiság korszakát éljük. De azt is mondja Búza, hogy ez a tétel fedezi az újabb hadi felszerelés költségeit. Tehát ez rendben van. A törvényt kovácsoló ko­vácsok is fogóval fogják a tüzes vasat, hiszen ezek az urak többnyire a mágnás osztályból kerülnek ki, de legalábbis az ezer holdasok közül, hát csak nem tehe­tik, hogy a nagy birtokot terheljék meg, csak nem lehetnek öngyilkosok azért, hogy az a földéhes szegény nép, az az emberanyag tisztességes anyagi helyzethez jusson és a testet-lelket megölő méregtől megszaba­duljon Amerikába. Ez másképp van, ott az idegenből beözönlő népet megvédik az alkoholmérgezéstől, mert ott előírják, hogy mennyi szeszes italt szabad egy em­bernek naponta elfogyasztani és azt ellen is tudják őrizni. A magyar törvényhozás pedig a saját fiait dobja oda prédákul az alkohol mérgének, hogy a saját bőrét megvédhesse; igaz, hogy az volt a bolond, aki leg­először szegény embernek felcsapott. Hát a mágnási és a papi birtokok és az ezer holdasok nem-e kiizzad­hatnák ezt a gyenge 200 milliót, hiszen nagyobb részök úgyis külföldre viszi a százezreket és ott csapja el. Aki közel van a tűzhöz, az melegszik, aki távol áll, csak a szinét látja, de a melegéből semmit sem érez. — Az emberiség túlnyomó százaléka önérdeket szolgál, fent nagyba, lent kicsibe, vagyis ki hogy birja úgy marja — és ez a kapzsiság. Meg kell csak figyelni, egy országgyűlési képviselőválasztásnál, hogy egy-egy jelölt elkölti ötszörösen, tízszeresen az öt évre járó fizetését és még az sem biztos, megválasztják-e ? és ez nem a hazafias felbuzdulás, hanem az, hogy közel akar jutni a tűzhöz. Hát ezekből a vidéki véres szájú kortesekből talán a hazafiság beszél ? mindén egyéb, sak az nem; ők is közelebb akarnak jutni a tűzhöz, pmi egyeseknek sikerül is, és ők ezt egy jól kamatozó tőkének tekintik, pedig ez semmi egyéb, mint maga a kapzsiság. Azt mondja a közmondás: „szemesé a játék, vaké az alamizsna“, csakhogy többször az a hiba csúszik be, hogy a szemesek nem válogatósak az eszközökbe, ame­lyekkel a saját érdeköket előbbre viszik; és ha ezek igy vannak, kiktől várja az az Istenadta szegény nép az" ő helyzetének a javítását? A jobbágyságot eltörülték, de életbeléptették a modern rabszolgaságot, mert ahelyett, hogy a népet a züllés útjáról elterelnék, magok a törvényhozók nagy furfanggal kieszelik, hogy a züllésre hajlammal bírókat, a nép legalsó osztályát martalékául dobják a pálinka romboló élvezetének; és ezek a jobb sorsra érdemes alakok úgy járnak, mint az esti lámpafény körül rep- deső lepkék, melyek addig repdesnek, mig végre össze­égve esnek le és pusztulnak el. így csap fel a tudatlan nép önként modern rabszolgának, mert ebből a rab­ságból csak a halál válthatja meg; de ez rendbe van, mert az államnak 200 millió koronát jövedelmez évente. Hát nem a kapzsiság korszakát éljük ? Szász Lajos. *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. FIslfin a Szombat-utca 4. szám alatti 1-IC1UU lakóház és kert, előnyös fize­tési feltételekkel. Felvilágosítást nyújt: gyössy Gyula cukrász. Gyön­Az egyetlen humoros szépirodalmi és mű­vészeti képes hetilap a Főszerkesztője: Hangay Sándor. Munkatársai a legkitűnőbb hazai humoristák és rajzolók. A külföldi vidám irodalom jeleseit pedig legjobb nevű fordítóinkkal tolmácsoltatja. előfizetési ára: egész évre . . K 10. — negyedévre . . K 2.50 félévre . . . „ 5.— egyes szám . . 20 fillér. Amerikába 4 dollár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Teréz=körut 38. w Fodrásznő. Van szerencsém a nagyérdemű hölgyközön­ség szives tudomására hozni, hogy Budapestről, ahol a legelőkelőbb íodrásztermekben hájom hónapig tartó igyekezetemmel a 11 C> i lOdrá SZatOt teljesen elsajátí­tottam, haza érkeztem és vállalkozók a leg­divatosabb női frizurák készítésére. Úgy egyszerű, mint a legelegánsabb haj fésüléseket, meghívásra házaknál gyorsan és szolid ^árak mellett eszközlöm. - Lakásomon 11ÖÍ- rnlia-varro dát is létesí­tettem, hol elvállalok mindenféle női=ruha varrást egyszerű és divatos kivitelben, olcsó árak mellett. — Kérve a nagyérdemű hölgy­közönség szives pártfogását, vagyok tisztelettel 3 HEGEDŰS RÓZSI. Lakásom: Hid-utca (Dr. Kádár főorvos úr házával szembe.) Legrégibb fogmúferem. Speciális Alapittatott 1882. évben. míífogász. Lengyel Lajos utóda Özv. Lengyel LajOSüé. Fogászati műterem Nagybánya, Kispénzverö-u. 6. Az összes munkálatok a budapesti fogá­szati klinika módszere szerint, teljesen fájdalom nélkül, jótállás mellett, jutányos árban a leg­jobb anyagból készíttetnek. Kaucsuk fogak már 4 koronától, továbbá arany csapfog, hídmun­kák megállapodás szerint. Szükség esetén lá­togatás háznál is eszközölhető. A műterem egész nap a t. közönség rendelkezésére áll. Vidékiek egy nap alatt teljesen kielégittetnek. 36_ Állandóan koronáért kaphatók ff • női Kalap-Formák egész finom és a legdivatosabb kivitelben, minden szinben Kesztenbaum Hermán női divat-áruházában Felsőbányai-utca 1. $0 & | Cipész=üzlet áthelyezés! g § — I Tisztelettel értesítem úgy a (^ ^ helybeli, mint a vidéki közönséget, (Ö) ^1 hogy a hid-utcai ppész-űzMeinetf 1911. év március hó 1-étől Felső- '(& ^ bányai-utca 10. szám alá & (Stoll Béla ur házába) helyeztem át; lakásom pedig Tótfalusi Kiss & Ül Miklós-utca 36-ik szám alatt van, hol (iß ^ Szatócs-üzletet nyitottam. $ ^ Kérve a mélyen tisztelt közön- sq | ség szives pártfogását továbbra is, vagyok ^ ^ ^ ^ kiváló tisztelettel ^ g Sztupár Károlyné. || Kiadó lakás!! Erdélyi-ut 33. szám alatt 2 szoba, konyha, kamara és mellékhelyiségek­ből álló lakás külön udvarral, azonnal ~3Mf bérbe kiadó. / Értekezni lehet: Mól d ov á n Sándor tulajdonossal, Erdélyi-ut 31. szám alatt. OVAS. BIZALMASAN KÖZÖLJÜK ÖNNEL HOGY A HARÁC5EK rÉLE^EAITHQL 595B9R5ZE5ZT nagyon sokan UTÁNOZZÁK. egYE0ÜL| HARÁC5EKVIl^\05 utódai

Next

/
Thumbnails
Contents