Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-15 / 3. szám
1911.' január 15 Nagybányai Hírlap van az, hogy alkalmazkodó képességükkel a világ férfiait is túlszárnyalják. A legtöbb nő se nem jó, se nem rossz, hanem olyan, amilyenné környezete, körülményei és az a férfi, akit szeret, vagy a kivel állandó érintkezésben van, - teszik. Aki a nőket igazán ismeri, ebből a szempontból kell, hogy elbírálja jellemüket és minden cselekedetüket. Talán soha senki nem látott jobban a nő lelke mélyére, mint Marcel Prévost, aki leg- hivatottabb interpretálója az asszony egyéniségének. Lekicsinylő mosoly helyett finom iróniával mondja el összes hibáikat. Együgyü rajongás helyett gyöngéd szeretettel neveli őket. Ökölbe sem szorul vad gyűlölettől a keze, legfeljebb csak arca lesz komolyabb, hidegebb, ha ingadozó gyöngeséget, hazug képmutatást, ravasz csalást vagy más nőies jellemfogyatékosságot rajzol. Tulajdonképen Prévost sajnálja a nőt. Sajnálja, hogy szépségében és fiatalságában van minden vonzó ereje; holott a nő fiatalságon és szépségen túl is hódoló virágra vágyik. Sajnálja a nőt, amiért olyan gyönge. Ellenálló képessége hamar megtörik. Elhatározásai a lehető legköny- nyebben megingathatok. Sajnálja, amiért annyira függ a férfitól; sajnálja, a miért minden feminista frázis dacára keresi, úgyszólván provokálja az élettől ezt a függést. Viszont elragadtatással adóz a nő finomságának, az emberekkel való bánni tudásának, tapintatának, szivjóságának. Megérti a nők minden hibáját és minden erényét, s szívesen megbocsátja az egyiket a másik kedvéért. Prévost munkáiban a legfinomabban részletezett képeket adja a nőkről. Minden elképzelhető. rendű és rangú asszonyt a legelképzel- hetőbb és legelképzelhetetlenebb helyzetekben mutat be az olvasó közönségének Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. Nyilttér.*) Meggyőződhetett (nem egyszer) Nagybánya város és vidéke közönsége is arról, hogy — sajnos bár — de a mai korban is akadnak olyan emberek, akik a mások megrontásával, tönkretételével igyekeznek saját maguknak hírnevet és vagyont szerezni. Azon embernek, aki ilyesmire képes, nincs sem szégyene, sem becsülete, sem lelkiismerete; keresztülgázol mindenen, csakhogy magát mentői magasabb polcra emelje. Megnevezni — csupán kíméletből, habár ezt nem érdemli — éppen nem akarom, íeá fog jönni arra amúgy is minden érdekelt fél, — nekem is akadt ilyen „jó emberein", aki a többek közt azt hireszteli rólam, hogy nem vagyok reá szorulva az üzlet jövedelmére, ez okból nagy személyzetet sem tartok s igy nagyobb munkák elvégzésére sem vagyok képes; ha pedig komplikáltabb munkához jutok, Szatmáron testvérbátyámnál csináltatom azt meg. Ezen említett „jóakaróm“ még sok más hasonló híresztelései úgy megrendelőimet, mint a nagyközönséget megtévesztik, miről volt alkalmam már több Ízben meggyőződni; szükségesnek tartom tehát az ezúton való íölvilá- gositást s alkalomadtán leplezze le mindenki saját maga azon általam — mondom, csupán kíméletből — megnevezni ezidő szerint nem óhajtott „jó emberemet". Egyben igyekszem megnyugvást szerezni megrendelőimnek arról, hogy e régi, jó hírnevű könyvnyomdában ma is éppen úgy készülnek mindennemű nyomtatványok, mint ezelőtt: szolid alapon, hibátlanul, tisztán, olcsón, gyorsan és pontosan; ennél pedig a nagyközönség sem kíván többet. Azon állítás pedig, hogy nagyobb munkákat magam is idegen nyomdából szerzek be, merő hazugság, mert habár személyzetem nem valami nagy számú is, de a nyomdaberendezés óriási, s igy közös akarattal kevés ember nagy munkák elvégzésére is mindenkor képes. Kérem tehát a mélyen tisztelt közönséget, hogy mindezeket tudomásul venni kegyeskedjék. Nagybánya, 1911. január hó 14-én. Kiváló tisztelettel Morvay Gyula könyvnyomdász. *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély, és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi-(Fó)-tér, Minorita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szak- szerűséggel és vigyázattal. Arany zsebórák és arany láncok állandó nagy raktára Rezső Gyulánál. Meghívó a városháza tanácstermében 1911. évi január hó 29-én, d. e. II órakor tartandó Ipartestületi évzáró közgyűlésre, melyre az összes iparos tagtársak tisztelettel meghivatnak. Nagybányán, 1911. január 10. Csepey Ferenc s. k. Sólyom Ferenc s. k. ipartestületi elnök. ipartestületi jegyző. Tá i ‘gy sorozat: 1. Előljárósági jelentés az 1910. évi működésből. 2. A számvizsgálók jelentése, ezzel kapcsolatosan az 1910. évi zárszámadások jóváhagyása. 3. Az 1911. évi költségelőirányzat megállapítása. 4. 10 rendes előljárósági és 3 póttag választása. 5. 3 számvizsgáló választása. 6. Az ipartestületi tagok által az alapszabály 11. §-a értelmében beterjesztett indítványok tárgyalása. A felsöberekszói körjegyzői hivataltól. Sz. 405/910. kig. Versenytárgyalási hirdetmény. Alólirott község elöljárósága — Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának 848/907. kgysz. a. kelt jóváhagyó határozata alapján a Felsőberekszó községben építendő jegyzői lak 15.027 korona 47 fillérrel előirányzott építkezési munkájának vállalat utján való biztosítása céljából 1911. évi január hó 27-én d. e. 10 órára Felsőberekszó községházán tartandó zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fenti munkálat végrehajtására vonatkozó szabályszerűen kiállított, pecséttel lezárt borítékban elhelyezett s 1 koronás bélyeggel ellátott ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig a községi elöljárósághoz annál is inkább igyekezzenek beadni, mert az elkésetten érkező ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. Az ajánlatok borítékának felírása a következő: Elöljáróságnak, Felsőberekszó. „Ajánlat, a 405/910. kig. sz. versenytárgyalási hirdetményben kiirt jegyzői lak építési munkálataira.“ Bánatpénzül a vállalati összeg 10°/o-a az ajánlat benyújtása alkalmával egyidejűleg a községi pénztárba készpénzben, vagy óvadékképes papírokban, — esetleg takarékpénztári betétkönyvben letétbe helyezendő. A szóban forgó munkálatokra vonatkozó tervek és költségvetések Felsőberekszó község jegyzői irodájában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak, azonban a községeket az árlejtés csak a kölcsöntervezet vármegyei jóváhagyása után kötelezi: A munkálatok odaítélése felett az elöljáróság a versenytárgyalási napon határoz. Az elöljáróság fentartja magának azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok között tekintet nélkül az ajánlott árakra — szabadon választhasson. Tekintettel a munkálatok sürgősségére, az építés legkésőbb 1911. évi augusztus hó l-ig befejezendő. A szerződés megkötésével járó bélyeg- és illeték-költségeket munkavállalkozó viseli. Felsőberekszó, 1910. évi december hó 28. Simon Áron Ossán Gábor körjegyző. t. biró. 5 10206-1910. t. k. sz HIRDETMÉNY. Felsőujfalu községnek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX., az 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján-—ideértve e §-oknak az 1889. XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §-aiban és az 1891. XVI. t.-cikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889. XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891. XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t.- cikk 22. §-a, illetve az 1889. XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1011. évi julius hó lő-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-cikk 16. éslő. §-ainakeseteiben -ideértve az utóbbi §-nak az 1889. XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1011. évi julius hó lő-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3- hogy mindazok, kik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. t.-cikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1011. évi julius hó lő-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta titán a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kelt Nagybányán, 1910. december hó 17-én. A nagybányai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Szentpétery, s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Qéressy, telekkönyvvezető.
