Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-01 / 1. szám

I ipar fejlesztésére. És mégse haladunk úgy, aho­gyan kellene előre. Mi ennek az oka ? Egyik oka az, hogy nem akarjuk belátni elsősorban a mezőgazdasági ipar megteremté­sének szükségét, pedig csak azután térhetünk át egyéb iparok megteremtésére. Az iparfej­lesztési törvény a múlt években nem egy tőke­pénzes embert vagy csoportot hozott be az or­szágba. Mikor meggyőződést szereztek az ország viszonyairól, elmentek a kereskedelmi miniszté­riumba s azt mondták: hogy ők szivesen bejön­nek az országba és itt mezőgazdasági ipart ho­nosítanak meg, csak kapjanak szubvenciót. A felelet azonban az volt, hogy itt mezőgazdasági iparra szubvenció nincs! Az idegenek erre természetesen — odább álltak, a hazaiak pedig a termesztéstől elállani kényszerültek. Egy másik nagy oka ipari elmaradottsá­gunknak az, hogy nincs elegendő ipari munká­sunk. A^keletkező ipartelepek előmunkásai ide­genek. És ezek sem maradnak sokáig nálunk, mert itt a háztartási cikkek méregdrágák. A magyar ipar társadalmi feladata tehát, hogy legyen elegendő számú ipari munkás és az tudjon a maga keze munkája után tisztessé­gesen megélni. Lesz akkor olcsóság és minőség tekintetében elég magyar iparcikk és lesz majd karácsony olyan, amelyik még ebben a tekin­tetben is a szeretettől áthatott ünnep lesz. A nagy vizen túl. — Irta : Hérái Károly. — lm, itt a nagy viz\... Eddig tart az élet... Az egyik parton tündöklő világ; A meder bellebb mind szürkébb, sötélebb, A túlsó part már feketébe vág. Itt napsugárban cikázik a hajnal, Hold- s csillagjárás kél az alkonyattal; A túlsó parton örökös setét, Hol nyitva tartja folyton a halál Nagy fekete szemét. lm, itt a nagy viz! Át kell úszni rajta, Mikor kilobban szivünk és agyunk! Nem verhetünk a fényben úszó partra Örök tanyát, mig emberek vagyunk. Taszít a Végzet, bele dob az árba, Mely átsodor a fekete határba, Hol ezredévek mély iszapja vár; S ahol a buja tenyészet fölött Az úr — a csontkirály. S mi kérdjük: mi van ott túl a pokolba? — Ha megmutatná azt egy percnyi láng! — Mily fejedelmi élvezet is volna, Ha a jövőbe bepillantanánk! Mit látnánk? eltűnt ember-milliókat, Amint nyüzsögve egymásra omolnak, Termékenyítve humuszréteget; S a némaságot, mitől — a mig élt, — Az ember rettegett. / S e nagy vizen túl, a sötét pokolból Hang nem jön által soha, senkié! Csak egy pillantás, amit vetnek olykor Az elveszített fényes part felé. Megtört szemekből egy-egy bús tekintet, Valakit hívnak, valakinek intnek, Akin az élet verő fénye ég. De e pillantást sem értette meg Itt soha, senki még! Jaj! hogyha ott, a túlsó part határán Beszédre nyílna milliárd ajak ! S a földet, mint egy fekete szivárvány, — Átfogná a sok elhalt gondolat: Rettentőbb lenne ez a nagy zsibongás, Mint ágyudörgés, mint a harangkongás, Hát még, ha én is, — mint a boszus Ég, — Bús árvaságban hagyott lányomért, Bele sikoltanék ! ... . TsT agybányai Hírlap HÍREK. December 31. Mai nappal lapunk a IV-ik év­folyamába és új évnegyedbe lépett. Hangzatos reclam helyett utalunk lel­kiismeretes működésünkre, melylyel vá­rosunk és társadalmunk érdekeit becsü­letesen és meggyőződéssel szolgálni igyekszünk. Kérjük azért előfizetőinket az előfizetés megújítására. Egyúttal bizalommal fordulunk a közönséghez a tekintetben is, hogy hátralékukat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Lapmik egyre fokozódó elteijedtsége miatt hirdetésre kiválóan alkalmas és felette jutányos. Előfizetési dijak:' Egész évre 6 K, félévre 3 K, negyedévre 1 K 50 fillér. A Kiadóhivatal. Személyi hirek. Péchy Imre szilágymegyei főispán családjávál a karácsonyi ünnepeket városunkban töltötte. — Dr. Nagy Emil fővárosi fogorvos nejével ide érkezett. - Lacheta János nyugalmazott főbánya­tanácsos pár napig itt időzött-. - Leitner Emil kir. ügyész édes anyja látogatására városunkban járt. — Joós Lajos bányatanácsos hivatalos ügyben itt tar­tózkodott. Emlékeztető. A Jótékony Asztaltársaság ma délután 3 órakor tartja meg a Polgári Kör helyiségeiben rendes évi segélykiosztási ünne­pélyét. Este 7 órakor ugyanott közvacsora lesz. Egy teríték ára 1 K 20 fillér. Szűcs pátri meghalt. Városunkban is széles körben ismerték, vonzó, eleven és humor­ban gazdag beszédmodorá t, nyílt őszintesé­géért rokoni kötelékén kívül is, melyet Szűcs Gyula évente felkeresett s nagy szerettei meg­becsült, - igen sokan szerették ezt az országszerte nevezetes embert, ki a hetvenéves évek eleje óta hosszabb időn át a budapesti ifjúság dédel­getett vezére volt s oly sikerrel atyáskodott rajta, hogy a Pátri név élte fogytáig rajta | maradt s bizonyos nimbus vette körül, mely soha sem fogyatkozott mag. A hetvenes évek derekán az ő akciója nyomán alakult meg az a , hatvanas bizottság, a mely Abdul Kerim pasá­nak, az alexináci hősnek á magyar ifjúság disz- kardját nyújtotta át Konstantinápolyban. Fegyel­met nem tűrő egyénisége útjában állt teljes érvényesülésének; - hosszú jogászkodás után előbb a budapesti rendőrségnek volt tisztviselője, majd szatmárhegyi rendőrkapitány s végül a képviselőház terembiztosa. Szerdán halt meg Budapesten, a Rcczey tanár klinikáján; halálával országszerte foglalkoztak a lapok s temetése az országosnevü embereket megillető szertar­tással ment végbe. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pap Mária Valéria helybeli lakost Perbenyikre kisdedovónőnek kinevezte. A Nőegylet táncestélye. Karácsony másodnapján — mint már múlt számunkban jeleztük, — a helybeli Nőegylet táncestélyt ren­dezett az István-király szálló nagy éttermében. Minthogy a meghívókon a mulatság kezdete 8 órára volt kitűzve, tartottunk attól, hogy a színházba járó közönség távol fogja magát tar­tani e jótékony célú mulatságtól s igy az egy­letnek anyagi kára lehet; fölemlítettük akkor azt is, hogy talán helyesebb lett volna a kezde­tet „színi előadás után“-ra tenni. A következ­mények nekünk adtak igazat, mert a közönség- zöme végig nézte a Lotty ezredeseit, és csak 11 óra után vonult tömegesen a táncestélyre, Örülünk, hogy ilyenformán sem a színtársulat, sem a nőegylet nem érintette egymás érdekeit s maga a közönség igyekezett azt tapintatosan kiegyenliteni. Szükségesnek tartjuk múlt szá­munkban közzétett jóindulatú megjegyzésünk magyarázataképen azt is fölemlíteni, hogy mi nemcsak a magunk sajátos egyéni vélemé­nyének, hanem a közhangulatnak is vagyunk tolmácsai s midőn valamit megírunk, azt nem szoktuk az ujjúnkból szopni, mint a magyar 3 közmondás mondja. Ezt vegyék tudomásul azok, kik kifogásolták múltkori híradásunkat. A Nő­egylet nemescélu munkálkodását nálunk senki jobban nem becsüli s mikor anyagi áldozatról van szó, - filléreinkkel mindenkor készségesen állunk tehetségünkhöz mérten, — az egylet szolgálatába. A mulatság lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: A tulajdonképeni estély 11 óra után vette kezdetét, mert addig csak egy-két család jelent meg, kik a színházi elő­adáson nem vettek részt. Akkor kezdődött a tánc is igazában, mit fáradhatatlanul járt az ifjú­ság. A terített asztaloknál a papák és mamák helyezkedtek el s gyönyörködtek viruló leánya­ikban. Egy óra tájban vette kezdetét a tombola, a mely szép összeget hozott a jótékony célra. A tiszta jövedelem 416 korona 90 fillér. A jelen­volt hölgyek névsora a következő: Damokos Ferencné, Govrik Ödönfié, B. Kovács Gézáné, Péchy Imréné (Zsibó), Turman Olivérné, Makray Mihályné, Neubauer Ferencnél L. Bay Lajosné, Kún Margit grófnő, Hoffmann Arpádné, Delhányi Zsigmondné, Szentmiklóssy Józsefné, Gurszky Jánosné, Nagy Lászlóné (Apatin), Vásárhelyi Gyuláné, Weisz Lajosné, Paul Jakabné (Veres­patak), Nagy Emilné (Budapest), Gellert Béláné, dr. Kádár Antalné, dr. Stoll Tiborné, Stoll Béláné, Virág Lajosné, Virág Ilona, Kosztka Viktória, Regulyné Martiny Margit, özv. Kováts Józsefné, Hubay Zsigmondné, Mórágyi Istvánná, Hanzulovits Kristófné, dr. Lakatos Mihályné, Virág Andrásné; Delhányi Erle és Margit, Gerzon Irén, Govrik Margit, Fábián Bözsike, Böszörményi Mária, B. Kováts Adrienné, Neubauer Margit és Hermin, Abrahám Janka, Thierry Jolán, Papp Annuska, Szentmiklóssy Dusy, Gurszky Lujza, Molcsányi Lili, Vásárhelyi Erzsiké, Weisz Margit, Szathmáry Irén (Zilah), Kovács Liliké, Gellért Aranka és Elma, Virág Mariska, Martiny Ilonka, Weisz Piroska, Mórágyi Rózsika stb. Választás. Városunk takarékpénztárának újonnan kiegészített választmánya csütörtökön d. u. 5 órakor dr. Makray Mihály polgármes- mester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az ott megejtett sorsolás utján kiesett Harácsek Vilmos és Révész János, valamint a már kima­radt Szász József igazgatósági- és Szőke Béla felügyelőbizottsági tagok helye került betöltés alá. A választmány 31 tagja közül 29-en adták le szavazatukat s ezek alapján Harácsek Vilmos (23 szó), Révész János (21) és Bay József (15) igazgatósági tagokul, Janesovits Jó-zsef (16) pedig felügyelő bizottsági tagnak megvá­lasztattak. A választmányi ülésnek más tárgya nem volt. Meghívó. A Nagybányai Iparos Ifjúság Önképző köre berendezési költségeinek fede­zetére január 14-én este 8 órakor a Polgári Olvasókör termeiben zártkörű táncvigalmat ren­dez. Belépő dij: Személy-jegy 2 K, családjegy (3 személyre) 5 K. Felülfizetések, tekintettel a jótékonycélra, köszönettel fogadtatnak s hirlapi- lag nyugtáztatnak. Jegyek előreválthatok Jan­esovits József, Kovács Gyula, Tréger Lajos és Vigh László üzletében. Bent a vízvezeték. Csütörtökön nagy és nevezetes esemény történt városunkban, melynek messze kiható jelentőségéről nincs miért ! értekeznünk, oly magától értetődő az. Bründl János budapesti vállalkozó cég kiváló munkája következtében a Rákóczi Ferenc-téren a Kossuth utca derekáig a tűzcsapokon keresztül hatalmas sugárban szőkéit a kristály tiszta viz jelezvén, hogy az országos hirü mü gyors tempóban kö­zeledik a teljes megvalósulás elé. A mi* meg­győződésünk szerint különösen hangsúlyozandó dr. Makray Mihály polgármester érdeme, mert az egész műnek az okos kezdettől fogva mind* végig ő volt a lelke; ezért a város közönsége előtt hosszú évszázadokon át maradandó, érté­kes emléket szerzett nevének. Az esemény emlékezetére Bründl János cég csütörtökön este az István-Király szálló éttermében szü- kebbkörü társasvacsorát rendezett, melyen mintegy 20-an vettek részt s vig mulatozás közben emlegették az alkotó tényezők érdemeit, meg a viz nagyszerűségét. A megjelenésben betegsége miatt akadályozott Bründl Jánost, a cég főnökét a kitünően sikerült társasvacsorán Kálmán Norbert igazgató, Lowack Rudolf mérnök és Pöttinger Aladár pénztáros kép­viselték.

Next

/
Thumbnails
Contents