Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-28 / 22. szám
2 1911. május 28. Utazásom a „Bohémia“ nevű Lloyd hajóval Görögországon át. . — Irta: Balta! János. — (Folytatás.) A régi Korinth története azt tanítja, hogy a város, mint két tenger közötti hely, a kereskedelem gócpontjává fejlődött, úgy hogy sok gyarmatot alapított, a többi között Sűacusát és Cerfut. A perzsák elleni háborúkban ők is részt vettek, de inkább Spártához csatlakoztak, mert féltek Athén túl súlyától.' 335. a macedoni királyok foglalták el — 146. pedig Lucius Mammius római vezér bizonyosan a roma kereskedők biztatására teljesen lerombolták. 100 évig romokban hevert, de Caesár újból betelepítette. Mint fényes kereskedelmi várost ismerte meg Pál apostol is. - Itt hitközséget alapított, a kikhez aztán irta Korinth leveleit. 1458-ban a törökök kezébe került. 1687-ben pedig a velenceiek uralma alá jutott. Bijron versekben megénekelte Korinth ostromát. Lejövet a fellegvárról a kikötőhöz hajtattunk, a hol nagy meglepetés várt reánk, mert a reggel még csendes tenger erősen hullámzott, hajónk pedig a parttól vagy 2 kilóméternyire volt, a bebárkázás tehát nagy kockázattal járt., Egyesek vállalkoztak is, de csak nagy küzdelem meltudták a hajót megközelíteni. - És nekünk ezt a küzdelmet a partról kellett végig nézni. Sokszor úgy volt, hogy midőn a bárka egy hullámtarajon nagy nehezen áttört, eltűnt egészen a következő hullámvölgyben, úgy, hogy azt hittük, már elmerültek és csak nagy későre jelent meg ismét egy nagy hullám tetején. Egy bárka, a melynek csak két evezője volt, tovább egy óránál kínlódott a habokkal. — És csak úgy tudott a hajóhoz jutni, hogy onnan egy csónak segítségére jött és kötelet dobott a küzdőknek, melylyel aztán egy órai küzdelem után, bevontatták a bárkát. Mi úgy segítettünk magunkon, hogy a bárkánkba 6 evezőst állítottunk be, ezek aztán megküzdőitek a hullámokkal, de mindnyájan tengeri betegekké lettünk és az nap a vacsoráról nem beszéltünk. Hajónk nemsokára felszedte a horgonyt, hogy tovább folytassa útját. Legközelebbi cél Corfu volt, a jóniai szigetek gyöngye, a hová másnap, azaz szept. 4-ikén érkeztünk 15 órai hajózás után. Mielőtt végleg elhagyjuk Görögországot, emlékezzünk meg a többi látottakról és adjunk számot az összbenyomásainkról, melyeket bennünk az uj Görögország ébresztett. A nagy Orient utazó, Fallmerayer azt mondja, hogy az uj görögök, a balkáni szlávok leszármazottjai. Ez sokáig lesujtólag hatott a Philhellenekre, legelső sorban magukra a görögökre, — később azonban lelkiismeretesebb buvárlások kiderítették, hogy ez az állítás sok tekintetben megbízhatatlan. Igaz, hogy az 5-ik és 6-ik században a bolgárok és szlávok többszörösan betörtek, de csak az északi provinciákba. A 8-ik században ictóztató pestis pusztította el Görögországot s ekkor a szlávok újra nagy csapatokban tódultak be az elpusztított helyekre, de a városokban a görögök összetartottak és később a szláv elemeket vagy kiszorították, vagy assimilálták. Csak az albániaiak tartották meg a faj jellegüket mai napig is, ezeknek száma azonban csak 225.000-re tehető. 1770-ben a görögök fellázadtak a török uralom ellen, erre őket Oroszország biztatta. A törökök az epirusi albánaiakat hivták N agy toányai Ilirlnp segítségül. — Ezek le is verték a lázadást és végkép le is telepedtek. Ézeket eleinte ellenségeknek tekintették a görögök, de a közös vallás s a közös ellenség végre egybe forrasztotta őket. Az albánokból kerültek ki a szabadság- harcok idejében a legfőbb vezérek és a leghatalmasabb harcosok. Az albániai viselet nemzeti viseletté lett. Fejükön fez, derekukon kék kabát nyitott ujjakkal, gazdagon hímezve, ugyanolyan mellény. Az ing lobogó ujjakkal. Kiegészíti egy széles őv, melyben fegyverek vannak. Térden felüli szoknya, a lábszárakon harisnya, lábakon hegyesorrú sandal cipő, a melynek végén nagy bojt. A gárdakatonaság öltözeténél szinte jellegzetes a rövid szoknya. A nők viselete azónban kevésbbé festői. Közelebbről szemlélve a népet, a nagyobb városokban azt látjuk, hogy mindenben a politika dominálja a helyzetet. A kávéházakban folytonosan politizálnak, akárcsak nálunk. A nagy számban megjelenő újságokat formálisan nyelik s a kormány minden tettét erősen kritizálják. A parlamentben a pártok erős harcokat vívnak egymással: az egész ország nagyon demokratikus érzelmű, minden cim el van törülve. Sok iskolája van az országnak, csak az a baj, hogy az ifjúság nagy része jogásznak, hivatalnoknak készül, ami egészségtelen állapotokat szül. A hazafiság érzete erősen ki van náluk fejlődve, még azoknál is, kik a külföldre kerültek és gyakori eset, hogy görögök, kik a külföldön vagyont szereztek, abból templomok, iskolák és árvaházak részére alapítványokat tettek. A görög jellemére nézve vigkedélyü, szereti a társas életet és a táncot. De tánca nem szilaj, hanem inkább ünnepélyes. Vidéken a szegény ember hihetetlenül kevés igényű, egy marék olajbogyó, egy kis kenyér, egy pohár bor s megvan az ebédje. Legnagyobb élvezeti cikke a kávé és a dohány. Idegenekkel szemben barátságos és előzékeny. Távolról sem oly tolakodók, mint a nápolyi lazaronék. Ha közösen fogyasztanak el kávét, vagy bort, a népszokás úgy hozza magával, hogy csak az egyik fizet, amit a legközelebbi alkalommal aztán az illető viszonoz. A köznép visel a kezén fagyöngyfüzért, de ezeket nem oly célból viseli, mint az olvasót szokás, hanem hogy a kezénelí legyen egy kis szórakoztató foglalkozása. Ezeket az apró részleteket az egyik vezetőnk beszélte a vasúton. Különben intelligens és olvasott embernek látszott, több nyelvet beszélt, foglalkozására nézve borügynök. A görög nép száma alig éri el a 3 milliót, de lelkes nép, aki hisz a jövőben. A nemzeti eszme él, lüktet és munkálkodik benne. Faj és honszeretete kiolthatatlan. jelszava: Hit, haza, szabadság. A görög nép sokat szenvedett a római bézanci uralom alatt is, mert elvesztette önállóságát, de mindig visszaemlékezik a 3 ezer éves múltra. Mikor 1453. II. Mohamed elfoglalta Konstan- tinápolyt, ugylátszott, hogy Görögország végnapjai elérkeztek. A törökök és a velenceiek folytattak egymás között harcot az ország bű- hatásáért. így tartott ez majdnem 400 évig, mikor a közös szolgaság, a közös hit és a közös nyelv végre egyesíti őket. A görög előkelők világa nem örvend jó hűnek. De annál többet tett a szabadságért. A nép ki a hegyek közé menekült s onnan védelmezte a maga fészkét, így fejlődött ki a Klefturia, akárcsak nálunk az elnyomatás korszakában a belyárélet. Ézeket a hegyek közt élő rablókat valóságos dicsfény vette körül, őket tartották a haza, a vallás egyedüli védelmezőinek. Harci dalaikban azt énekelték: „Inkább akarunk az erdő vadjainak, mint a törököknek társai lenni.“ Ezek soraiból később á szabadságharcnak számos vitéze támadt. Az oroszok voltak az első nemzet, kik a közös Orthodox hit ürügye alatt, a görögök szabadságát kivívni Ígérkeztek. Ennél többet műveltek a francia forradalmi eszmék, melyek náluk termékeny földre találtak, — ez fűzte össze a világ különböző országaiban élő görögöket. Az ő Petőfiök Rhigas, a jeles költő. Riadója — költeményével lázba hozta a görö^, göket. Szobra ott áll az egyetem előtt. Hősök termettek lépten nyomon, ott vannak a Sulioták harca, Ali aninai basa ellen. Mikor Ali basa az erdőbe szorította őket, 3 évig ellentállottak, makkal és gyökérrel táplálkoztak. Végre csak nehány •sziklatetejök van s mikor látják, hogy helyzetük reménytelen, a nők gyermekeikkel együtt levetik magukat a sziklákról. A sok Epizód közül csak a Tsavellas hősi tettét hozom fel, mely méltán sorakozik a régi görög hősök tetteihez. Tsavellast elfogta Ali basa fiával együtt, — utóbbit kezesül visszatartva, az apát elküldte honfitársaihoz, hogy őket megadásra bírja. Tsavellas igy a szól a küzdő honfitár saihoz:- Eljöttem, hogy felszólítsalak, hogy harcoljatok utolsó lehelletig, — fiam meg fog halni, de nem hal meg megtorlatlanul. Szívtelen apának fognak tartani, hogy fiamat feláldozom, de ha nem ha! meg örömmel a hazáért, nem érdemli, hogy éljen. Ez a gyermek méltó volt apjához. Mikor a dühöngő Ali elevenen megakarta égetni, azt mondta: „nem félek tőled, apám megfog bosszulni. Ekkor a lelkierő Alit is megindította és megkegyelmezett a fiúnak, aki később kiszabadult és egyik hőse lett a szabadságharcnak. Európa népei és költői lelkesedve Írtak a görög népről. Byron, az angol költő is sokat tett, hogy hazáját a görögök részére megnyerje; ő maga is a küzdők közé állott. Az Írók legnagyobb lelkesedéssel Írnak törekvéseikről, igy a többi között Müller Vilmos azt Írja: Ohne die Freiheit was wärest du Hellas ? Ohne dich Hellas was wäre die Helta Ily szavak lángra gyújtották az egész Európát. 1821-ben megalakult Odessában a görögszövetség, Ypsilanti Sándor felhívja a görögöket a harcra. Változó szerencsével folyt az Kapodistrias alatt, egészen 1830-ig, mig végül Görögországot souverain királysággá mondják ki a nagyhatalmak. 1837-ben Ottó bajor herceget királylyá proklamálják. De ezzel még nincs befejezve a görög szabadságharc, mert tömérdek azon görögök száma, kik még Törökország fennhatósága alatt rabszolgaságban élnek és sóvárgó^ vágygyal tekintenek hazájukra, epedve, várva, hogy mikor üt az ő szabadságuk órája. Adja Isten, hogy beteljesedjék vágyuk s hogy méltók legyenek a ragyogó múlthoz. Még gazdasági életükről akarok röviden megemlékezni. Görögország inkább kereskedelmi ország, mint földmivelő ország. „KRISTÁLY» Gőzmosó Gyár KOLOZSVÁR Mos, vasal és tisztit női és férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyös árak mellett. WT Nagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL Kismalom=utca 4. Csomagolás és szállítás díjtalan! 13-20
