Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-21 / 21. szám
2 INTagybányai Hírlap 1911. május 21. s a műveltség kizárólagos birtokosaiul az előkelőbbet tekinti. Minden nő dolgozzék ! Munkája lássák meg háza tájékán, gyermekein, férjén, ennek anyagi viszonyai rendezettségében, életmódjában. Ezzel a munkával kezdi meg a nő a szó nemesebb értelmében társadalmi munkáját, mert hiszen a családok összesége alkotja a társadalmat, mely voltaképen mindig azokat a bomlasztó hatásokat tükrözi vissza, amelyek csirái a családban kezdik el munkájokat. Épen úgy az egészséges család, az ebbén dolgos nő takarékos, munkás háziasszony, jól nevelt gyermekek kéf>ét nyújtja a romlatlan társadalom, amelyik nincsen ugyan bajok nélkül, de ezek orvoslására csak azok a nők alkalmasok és képesek, akik a szükebb társaságban is tiszta szemmel látnak s szorgalmas kézzel, legfőképen pedig példaadással veszik ki részöket a munkából. A gyermekvédelem szolgálását, a szegénység és nyomor enyhítését^ a munkanélküliség megszüntetését s általában bármely társadalmi segitőmunkát valójában azok a nők végezhetik igazi sikerrel, akik dolgoznak elsősorban otthonukban, azaz komolyan értenek a munkához s a társadalom bajait a munka és műveltség eszközeivel igyekeznek orvosolni. Ilyen értelemben fogadjuk el Alice Salo- mon tanácsait. HÍREK. Május 20. Emlékezzünk. Most vasárnap a 62-dik évfordulója egy nagy történelmi eseménynek. Vannak sokan, kik azt az álláspontot tartják helyesnek, ha az ember a múltakat nem bolygatja. Mi pedig azt valljuk : a nemzet dicsőséges múltjából minden alkalommal vetítsünk az ifjú nemzedék szeme elé, hogy ébrentartsuk benne a legfenségesebb érzést: a hazaszeretet! Ma 62 esztendeje annak, hogy a magyar szabadságharc hősei rettentő véráldozatok árán bevették Budavárát. Az ostrom és a harcok lefolyását, a hős honvédek bevonulását számtalanszor leírták a krónikák; felesleges azokat ismételnünk, hiszen minden magyar tudja a szabadságharc történetéből. Mi most az elesett hősök emlékének akarunk egy köny- cseppel áldozni, kik ott pihennek a németvölgyi temetőben; mert az ő honszeretetüknek önzetlensége megtermékenyítette a magyar fajt mindörökre a szabadságnak rajongó szeretetével. Életet termő búza, illatos fű nőtte be újra az ágyukerekek csapásait; a megrepedezett ágyú- csőre ráhajolt az orgonabokor friss virágú hajtása; oda szállt a daloló madár; a szabadságért kihullott vér megtermékenyítette az anyaföldet, hogy újra hősöket és vértanukat szülhessen. S mikor ma szent áhítattal emlékezünk a hősökre, — a porladozó szivek megreszketnek a sírokban a megindulástól s Budavár virágos mezeiről halk sóhajtást hoz felénk az alkonyi szellő. S ez a sóhajtás azt mondja nekünk, hogy emlékezzünk ! Emlékezzünk és várjunk a bibliai füstoszlopra, amely nemzetünket elfogja vezetni az ígéret földjére ! Emlékezzünk ! Személyi liirek. Leitner Emil kir. ügyész Szatmárról családjával ide érkezett édes anyja látogatására. — Bodnár György kir. tanfelügyelő az iskolák látogatása céljából itt időzött. — Dr. Makray Mihály polgármester a vasutügyben csütörtökön Budapestre utazott. Bírói vizsga. L. Berksz Lajos debreceni törvényszéki jegyző e hó 15-én Budapesten a bírói vizsgálatot eredményesen tette le. Esküvő. Negrey Jenő cs. és kir. főhadnagy szerdán tartotta esküvőjét özv. Berghofer Istvánná leányával: Ilonkával Szatmáron. Tudományos előadás. Az István király szálló-bérlő r. t,. igazgatósága ismét egy szenzációs tudományos előadással kedveskedik a mozgófénykép színház pártoló közönségének, amennyiben Király Pál tudós szerzőnek nagysikerű művét: „ A föld törlénetét“ mutatja be ma vasárnap, illetőleg ezúttal másodszor, mert tegnap már szintén ezt a mély tudományossággal s mégis élvezetes könnyedséggel irt darabot produkálta a szerző személyes felolvasásában. 130 színezett kép és számos színes mozgófénykép teszi változatossá a darabot, mely lényegileg csillagászati, őslénytani s általán természettani tanulmány, a miről, a társaság a _ plakáton következőkép emlékszik meg: „Óriási pénzáldozatok árán sikerült nekünk e ritka tudományos szenzációit megnyerni két előadásra a ragyogó tollú iró és híres szónok szerző személyes vendégszereplésével. Ezzel alkalmunk nyílik minden eddigi kultúrát szolgáló előadást fölülmúló világvárosi színvonalon álló műélvezetben részesíteni a nagybányai hálás közönségünket.“ Felhívás és kérelem. Általánosan hangoztatott óhaj volt városunkban, hogy a régi önkéntes tűzoltóság, melynek zászlójához az önfeláldozó tetteknek annyi szép emléke fűződik, visszaállíttassák. E közóhajnak kívánunk eleget tenni, de városunk egyik legkiválóbb érdekét, a tűzveszedelmet is szolgálni óhajtottuk, midőn az önkéntes tűzoltóságot újra megalakítottuk. Szervező munkánk immár véget ért s az önkéntes tűzoltóság működésre készen áll. Nagybánya sz. kir. r. t. város társadalmán van most a sor, hogy szervező munkánkat megkoronázza, hogy amit mi alkottunk, annak fenállását, fejlődését, tökéletesbülését tegye lehetővé rokonszenves támogatásával, áldozatkészségével. Kérjük a város társadalmát, hogy lépjen be minél tömegesebben az önkéntes tűzoltóság alapitó és pártoló tagjai közé, hisz az ezzel járó kötelezettségek oly csekélyek, melyek arányban sem állanak az önkéntes tűzoltóságtól méltán elvárható nehéz és súlyos feladatok teljesítésével és nagyságával. Kérelmünket a város egész társadalmához intézzük, de különösen intézzük a háztulajdonosokhoz - is, hiszen talán legelső sorban az ő legfőbb érdekük az önkéntes tűzoltóságnak fenállása s minél nagyobb nívóra emelése. Legyen szabad hinnünk, hogy kérő szavunk nem fog a pusztában kiáltó szava gyanánt elhangzani s a város társadalma megadja nekünk az eszközöket, hogy elődeink, a régi, sok dicsőséget aratott önkéntes tűzoltóság j nyomdokait követhessük. Az egyesület alapitói j .egyszer s mindenkorra 50 koronát fizetnek. A pártoló tagság évi 5 korona kötelezettséggel jár. Ha a város közönsége, amit fel nem tudunk tételezni, megvonná tőlünk jóakaratu támogatását, elég nagy fáradsággal járó munkánk hiába való volt s az önkéntes tözoltó egyesület már j a kezdet kezdetén ismét csak fölvenné a néhai nevet. Egyúttal fölkéjük városunk fiatalságát arra, hogy működő tagokul minél számosabban belépni szíveskedjenek. Nagybánya, LM I. május hó. A főparancsnokság. Legszebb China-ezüst tárgyak s evőeszközök nagy raktára Rezső Gyulán át. Ügyvédi iroda megnyitás. Dr. Homola László ügyvéd gyakorlatát városunkban a napokban megkezdi. Irodája a Vár-utcai házában lesz. Egyházi adókivetés. A ref. egyház tanácsa az 1911. évi adókivetést elfogadván, értesíti az egyház tagjait, hogy az adóelőirási lajstrom junius 2-áig tekinthető meg a lelkészi hivatalban; felebbezések 8 nap alatt intézhetők az egyháztánácshoz. (III. t.-c. 19. §.) Ugyancsak a lelkészi hivatalban tekinthető meg e hó 25-ig a választóknak 1911. jul. 1-től, 1912. jun. 30-ig érvényes névjegyzéke. Felszólalás máj. 26-ig adandó be az egyháztanácshoz. A névjegyzékben azok vannak bent, akik 1910. dec. 31-ig esedékes egyházi adójukat f. é. máj. 15-ig az egyház pénztárába befizették. Akik a felszólalási idő alatt hátralékukat befizetik: a jegyzékbe pótlólag felvétetnek. (I. t.-c. 19. §.)-Az egyházi adó az adószedőnél, vagy közvetlenül Jég Károly gondnoknál (Rák-u. 32. sz.) fizetendő. Vizsgatétel. Obetkó Bella állami elemi iskolai tanítónő a polgári leányiskolái tanitónő- képesitő vizsgát Budapesten, az Angol kisasz- szonyoknál földrajz és német szakból kitűnő sikerrel letette. A Néhma Lajos József kávé-üzletét átvette Benkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10-12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) Művészestély. Jövő szombaton tartja meg a hirdetett művészestélyt Pintér Imre, a budapesti Népszínház v. tagja, a kiváló baritonista színművész. Az estély iránt városunk intelligens közönsége már is nagy érdeklődést tanúsít. Az estén Parlagi Kornélia, a hírneves szubrette primadonna Lehár mester Cigány szerelmének bűbájos keringőjét és a Hulló falevél dalt énekli. Közreműködnek : Pintér Imre, Fehér Arthur, a vigopera volt jeles tagja, Parlagi Kornélia és Keresztiig Jenő zongora-művész, zenetanár. A műsorból kiemeljük a következő számokat: A kiknek a szivük fáj. (Sorentói levél.) Egy füstös zenés kávéházban. Jaj de jó volna egy nő. Mikor a falevelek lehullanak. Hulló falevél. A tolonc kocsi. Visszaemlékezés a Maros vizére. Cabarett keservek. O borzalom. Mária, egy cselédleány tragédiája. A villamos. Dal a princessas cigarettáról. Nóta az asszonyok nagy kalapjáról. Messze a nagy erdő. (Cigányszerelemből,) Volt nincs. (Cigányszerelemből.) Korhely nóta. Raport az ezredes előtt. No ugy-e de jó? Adomák — Szavalatok. Színpadi apróságok: A mai cselédek kacagtató korkép. A kíméletes férj, saisonkép. Szinész-vizsga, kacagtató bohózat. Villiars dragonyosai. Régen volt. („ Műbetyár“ - ból.) Mese a pádról. Katona-banda. Öngyilkos. Keresem az Istent. Aktuális strófák. Pincér pálya. Tisztelt nagysád! Szomorú zsemlécske. Éinom nóta. Etnlékszel-e? Népdalok (kettős). Palkó, te rajkó. Nem szabad, dehogy szabad. Á trombitás. Nagymarosi pofon. Gyáva legény, (duette). Mert az ember nincsen fából. Durbints nóták. Cook mester az éjszaki sarkon. Adomák. — Szavalatok. Színpadi apróságok: Az adóbizottság. Molnár Ferenc tréfája. Az impresszárió. Énekes párjelenet. A peches ember. Szatíra. Kezdete este fél 9 órakor. Családi műsor, melyre minden úri leány mehet. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. A hivatalos lapból. A m. kir. belügyminiszter a Teleki-Társaság alapszabályait 1911. évi 54.769. szám alatt jóváhagyta. Arany zsebórák és arany láncok állandó nagy raktára Rezső Gyulánál. Sorozás. Városunkban a sorozás most hétfőn és kedden megy végbe. A járásbeliek május 24, 26, 27 és 29-én soroztainak ; Felsőbánya pedig május 31-én. * JJBJT" JóE érett fiuknak sétabotok KARDOSNÁL nagy választékban. * Amerikai pénz Magyarországon. A m. kir. posta jelentése szerint 185,319.022 koronát küldött be az Amerikába vándorolt magyarság. Az utolsó tiz évben a kimutatás a következő : 1900-ban 37,241.937 K, 1901-ben 49,334.908 K, 1902-ben 76,454.045 K, 1903-ban 105,477.262 K, 1904-ben 85,504.380 K, 905-ben 120,062.601 K, 1907-ben 207,294 885 K, 908-ban 114,355.647 K, 1909-ben 127,499.444 K. Ezekben azonban csak azon pénzküldemények vannak összegezve, melyek postautalványon, pénzeslevélben, vagy csekkel érkeztek. A mi egyszerű, vagy ajánlott levélben, mint nem kifejezett pénzküldemény érkezett, vagy amit a visszavándorlók magukkal hoztak, az ezen összegekbe nincs beszámítva. „KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár KOLOZSVÁR M05, Vasal és tisztit női férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyös árak mellett. IMF" Nagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL KismaIom=utca 4. Csomagolás és szállítás díjtalan! 12—20
