Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-14 / 20. szám
1911. május 14. Uagyb^iiTal Hírlap 5 szigetekként állanak ki az árból, októberben a folyó már apad, de a legkisebb vízállás csak februártól májusig van. Már Herodotost, ezt az ókori világutazót érdekelte ez a természeti tünemény s kikérdezte a tudós egyiptomi papokat okáról. Megfigyelte azt is, hogy az áradás alatt a Nílus völgyben sok birtokból elsodor a viz földet, hogy ismét másutt lerakja s ezt a változást az adózás mértéke miatt a kataszter felvette. Tehát méréseket eszközöltek, a mérések tudományos vezetői pedig az egyiptomi papok voltak. A Nilus évenkénti áradása kényszeritette először az emberiséget a terület mérésre s ezzel kapcsolatban geometriai ismeretek szerzésére. Mert a geometria tudománya is ebből a gyönyörű völgyből származik, mint az emberi kultúra viruló kertjének egyik legszebb virága. A londoni British Múzeum számtalan kincsei között egy pléh tokba zárt hosszú papyros tekercs is őriztetik: a papyros Rhind hossza kigöngyölve húsz méter, szélessége harminc centiméter. Ez a tekercs a legrégibb mathematikai kézikönyv. Abban az időben, mikor ezt a papyrost tele írták Európa rengeteg erdőiben fenevadak és teljesen barbár vad emberek tanyáztak. A Nilus völgyében pedig már egy még régibb kor szellemi termékét másolták erre a tekercsre. A 17 dynastia idejéből való ez a másolat és sok ezer éves, de eredetije ki tudja milyen régi. A terület meghatározások, melyeket felsorol, csak megközelítik a helyeset, például egyenlő szárú háromszög területének kiszámításánál az alapot, nem a magasság felével, hanem a két egyenlő szár egyikének felével szorozza tehát nagyobb területet hoz ki. A terület mérésen kívül még a térkép készítés eredete is érdekelne bennünket s tényleg a legrégibb térképet is megszemlélhetjük, mely minket közelebbről érint: lévén egy bányatelep térképe. Turinban van az a csodálatos őse a jelenlegi térképeknek. Mózes idejéből való, ugyanis Mineptah Farao alak készült Egyiptomban. Mi- neptah pedig K. e. a XV. században élt és II. Ramzesznek, a nagy Ramzesz fáraónak fia volt, ki alatt a zsidók elhagyták Egyiptomot. A térkép egy aranybánya telep külszíni térképe, persze inkább látkép, de azért csodálatos,-hogy abban az ősrégi korban ilyenre is képesek voltak. A majdnem ezer esztendővel későbbi időben virulásnak induló Miletosban kutassuk e tudomány, további fejlődését. Kis-Azsia partjain épült ez a kikötő város, műveltség, szép iránti érzék és nagy vagyon érvényesült falai között s a jónok kolóniájának egyik büszkesége volt. A kikötőjében mindenféle idegen népek hajói fordultak meg s igy a lakosságot — mint minden nagy tengerparti városban széles látókör és libelaris gondolkodás jellemezte. Egyiptom, Phoenicia és Persia lakosságával jutottak itt a görögök érintkezésbe s ezek a nagyműveltségü népek felkeltették polgáraiban az idegen világ iránti érdeklődést. Tudjuk, hogy a miletosi Thales a görög filozófia megalapítója már öreg korában hajózott Egyiptomba, hogy ott mathematikát tanuljon. Történt pedig ez akkor, midőn Krösus és a nagy Solon élt. Thales tanítványai Anaximandros és Ana- ximenes utóbbi csak filozofált s az ősanyagnak a levegőt tartotta, inig előbbi, ki 550-ben K. e. élt a gnómonnal megtanította a görögöket időt és távolságot mérni. A gnómon, magas oszlopra szerelt tárcsa melynek közepén kerek lyuk volt. Az oszlop és tárcsa árnyékából kivilágított az a fényes folt, melyben a földet a tárcsán levő lyukon áthatoló fénysugár érintette. Ezt a műszert mär Babylonban is ismerték s itt a zsidók is megtanulták használni, napórának mint Jesaias egy mondatából világosan bebizonyítható. A legrégibb görög geodátak egyike Pythagoras volt, ki szintén hosszabb ideig tartózkodott Egyiptomban. Krotonban alapított iskolája tulajdonképen valláserkölcsi, arisztokrata színezetű szövetség volt politikai célzattal és ideális tartalommal. Minden szám és minden harmónia - volt az alapgondolat. Ezzel a természeti tünemények mathematikailag kifejezhető törvényeinek eszméje volt a világnak megadva. Plato is érdeklődött az elméleti és gyakorlati geometria iránt. Hiszen tudjuk, hogy geometriában járatlant nem engedett iskolájába. Tanára Theodorus és barátja Archytas által, ki Eudoxussal is ismerős volt összeköttetésben állott Pythagoras iskolájával s különösen élete utolsó éveibeu filozófiai rendszerében is közeledik Pythagorashoz. Az Egyiptommal eddig is kapcsolatban álló görögök a Nilus torkolatánál várost alapítva átvettek tőlük minden ismeretet s rendszerető éles elméjükkel tudományt teremtettek belőle. Ez a város Alexandria volt. Az alexandriai ókori kikötő nyolc emeletes világitó tornya 60 kilométerre vetette sugarait s kint a tengeren áhítattal nézte a hajós, de e szellemi gócpont fénye tér és idő korlátáit áthatva most is bámulatra ragad. A nagy kikötő déli szélén a kir. palota és a Museion állottak, utóbbi több évszázadon át az emberiség szellemi középpontja volt. Közelebb a parthoz a Cleopatra tűi néven ismeretes obeliszkek emelkedtek ég felé, melyek közül most egyik Londonban a Themse partján áll, a másik pedig New-Yorkot díszíti. Ettől délre a gymnasion rengeteg oszlop csarnoka volt látható a római Copitolum után az ókori világ legnagyszerűbb épülete. A Serapeion, mely a tudatlan keresztény papok és csőcselék áldozata lett, 200 ezer tekercsből álló könyvtárával világhíres volt. Tudományt kedvelőkirályok, kitűnő tanárok, tanulni vágyó fiatalság együttesen vetették meg modern civilizációnk ezen melegágyát. A híres alexandriai könyvtár élén Ptolämeus Euergetes király életében egy páratlan férfiú állott, kihez csak másfélezer év múlva találunk hasonlót: Lionardo da Vincit. Ez a könyvtárnok tudós, költő, kritikus, geográfus, mathematikus, csillagász és feltaláló volt. Neve Eratosthenes, élt Krisztus születése előtt 275-től 194-ig. Ő volt az, ki íöldgömbünk nagyságát először meghatározta, az első fokmérés feltalálója. Tudomására jutott, hogy Syenében, a mostani Assuanban solstitiumkor a nap egy kút fenekére világit, tehát ott a zenitben áll. Megmérte ugyanakkor Alexandriában egy üres félgömb vertikális tengelyét képező rúd árnyékát s azt az ív '/so részének találta. Már most Syene és Alexandria távolsága az akkori adatok szerint 5000 stádium volt, 50 X 5000 = 250.000 stádium a föld kerülete, vagyis 46 millió méter jött ki számításából. A mint tudjuk, 40 millió méter lenne a pontos hossz, bámulatos azonban, milyen kitűnő pontosságú volt ez a legelső meghatározás. Cleomedes, utána Strabo már 180.000 stádiumot vettek fel irataikba, mint a föld kerületét, Ptolemäus is ezt az adatot — mely tehát összehasonlíthatatlanul pontatlanabb a régibb Eratosthenes féle mérés eredményénél fogadta el s bár tévedett az emberiségnek ezzel véletlenül mégis óriás szolgálatot tett. A középkor csak ezt a helytelenül kis méretét a földnek ismervén. Columbus neki mert menni Európából nyugat felé Ázsia partjainak kutatására, mert azt hitte kis föld gömbünkön keskeny tenger választja el Európát Ázsiától, sejtelme sem lévén a nagy méretekről, hogy e két földrész között még két óriás tenger és egy egészen uj nagy continens terülhet el. Száz évvel Krisztus születése .előtt Heron a nagy mathematikus és fizikus élt a tudós Alexandriában, ki elméleti tudását gyakorlati feladatok megoldására is használta. A geodásiaban a régi egyiptomiak által használt képleteket, melyek közül az egyenszáru háromszögnek területmeghatározására vonatkozót a papyrus rhindnél ismertettem, összefoglalja s a középkor műveiből veszi át. A Diopterről irt művében már érdekes bányaméréstani feladatok lesznek megoldva: ellenvájatvégek hajtása tűnél építésnél pontos kitűzés mellett, két aknán át való kapcsolása a bányának a külszínnel mérésnél stb. A diopterrel szintezett, kitűzött egyeneseket s meglepően egyszerű megoldásai érdekelhetnek minden bányamérnököt. Sok évszázadnak kellett elmúlni, barbár népeknek civilizálódni, a vallásos fanatismusnak pedig megszűnni, hogy a szellem ilyen fokát az uj emberiség csak megérthesse. Több mint ezer év múlva az alexandriai tudósok megihlették könyveikkel a keresztény népeket s a forró afrikai város szellemóriásai voltak azok, kik bekormányozták az uj tudományokat is a helyes ösvényre. Dal Ádámröl. n seimeci ., Bursch“ dalokból. Ki hallotta valaha az esetet, Mi Ádámmal 's Évával rég megesett? A Teremtő - mivelhogy unta magát — Hal rőfnyire szabta ki Ádám apát. Egy csontjából pediglen asszonyt szabott, I)e igaz, hogy Éva csak öt rőfnyi ha volt. S igy szólt az Ur: „Az almához fiaim -- mi itt terem, — Ki hozzá nyúl — úgy éljek! - agyonverem De Éva a cédanő mégse' volt rest: Az urának egy batult vitt egyenest. Az arkangyal igy szólott: „ Bánom is én /“ S a pereputy a kertből verve kimén. O Ádám, te ostoba, marha, ökör! Ezt mindcsak a zabálás idézte föl! Fordította Révai Károly. Vajdánál kalapot, nyakkendőt, inget legolcsóbban vásárolhat. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hirek. György Albert, egy horvátországi uj kőszénbánya műszaki igazgatója e héten Nagybányán időzött, testvére György Gusztáv főmérnök látogatása céljából. — Martiny István főbányatanácsos hivatalos kőrútjából haza érkezett. — Oblatek Béla m. kir. bányatanácsos, kohóügyi előadó hivatalos körútra utazott a kerületbeli kohók meglátogatása céljából. Egy fontos bányászati emlékirat. A hazai összes kincstári és magánbányák igazgatóságai rövid időn belül emlékiratot fognak a pénzügyminiszternek átnyújtani. Az emlékirat már készen is van s a kellő aláírások után kül- döttségileg nyújtják át. Szól pedig ez az „emlékirat és törvénytervezet“ az aranylopások korlátozására és az{ aranyorgazdaság megszüntetésére. A mozgalmat dr. Buchdrucker Lénát brádi bányaigazgató indította meg a hazai bányászat megmentése érdekében, a becsületes munka védelmére és a közjó előmozdítására. Hisszük, hogy az irányadó körök szintén felkarolják az eszmét, mert az aranylopások és az aranyorgazdaság már teljesen aláásta a magyar fémbányászatot s ha radikális segély nem érkezik a törvényhozás részéről, akkor a hazai bányászat napjai megvannak számlálva. A kereszthegyi bányanévnap. Már múlt számunkban jeleztük, hogy a kereszthegyi bányamű névnapjának előestéjén fényes kivilágítás volt a bányatelepen s a bányász-zenekar a nagy számban megjelent közönség szórakoztatására gyönyörű dalokat játszott. Jelentésünket a vasárnap lefolyt ünnepségekkel a következőkben egészítjük ki: D. e. 10 órakor a kereszthegyi és veresvizi összes bányamunkások — élükön az üzemvezető tisztekkel harsogó zene- kiséret mellett vonultak fel a bányaigazgatósági épületbe, honnan a csatlakozó bányaigazgatóval és tisztviselőkkel egyetemben a róm kath. templomba mentek. Isteni tisztelet után Bertalan Miklós főmérnök látta vendégül a tisztviselőket és a város előkelőségeit villásreggelire. A debreceni vendégek egyrésze, kik a Kálvineum ünnepségeire érkeztek városunkba, szintén megjelentek a főmérnök vendégszerető asztalánál. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, bányaigazgató meleg szavakkal köszöntötte fel a kereszthegyi bánya vezetőjét, altisztjeit és munkásait, kiknek rendkívüli szorgalma teszi lehetővé a bánya virulását. Utána dr. Kádár Antal kerületi főorvos emelt poharat a közszeretetben és tiszteletben álló bányaigazgatóért és családjáért, mit a nagy közönség kitörő lelkesedéssel fogadott. Érdekes és mélyen megható jelenet játszódott le ugyanekkor az ev ref. templomban, hol Jánossy debreceni lelkész tartottá a szentbeszédet és imát s valóban mélyreható szavakkal a Mindenható áldását kérte a kereszthegyi bányaműre.
