Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-14 / 20. szám

1911. május 14. Uagyb^iiTal Hírlap 5 szigetekként állanak ki az árból, októberben a folyó már apad, de a legkisebb vízállás csak februártól májusig van. Már Herodotost, ezt az ókori világutazót érdekelte ez a természeti tünemény s kikérdezte a tudós egyiptomi papokat okáról. Megfigyelte azt is, hogy az áradás alatt a Nílus völgyben sok birtokból elsodor a viz föl­det, hogy ismét másutt lerakja s ezt a változást az adózás mértéke miatt a kataszter felvette. Tehát méréseket eszközöltek, a mérések tudo­mányos vezetői pedig az egyiptomi papok vol­tak. A Nilus évenkénti áradása kényszeritette először az emberiséget a terület mérésre s ez­zel kapcsolatban geometriai ismeretek szerzésére. Mert a geometria tudománya is ebből a gyö­nyörű völgyből származik, mint az emberi kul­túra viruló kertjének egyik legszebb virága. A londoni British Múzeum számtalan kin­csei között egy pléh tokba zárt hosszú papyros tekercs is őriztetik: a papyros Rhind hossza ki­göngyölve húsz méter, szélessége harminc centi­méter. Ez a tekercs a legrégibb mathematikai kézikönyv. Abban az időben, mikor ezt a papyrost tele írták Európa rengeteg erdőiben fenevadak és teljesen barbár vad emberek tanyáztak. A Nilus völgyében pedig már egy még régibb kor szellemi termékét másolták erre a tekercsre. A 17 dynastia idejéből való ez a másolat és sok ezer éves, de eredetije ki tudja milyen régi. A terület meghatározások, melyeket fel­sorol, csak megközelítik a helyeset, például egyenlő szárú háromszög területének kiszámítá­sánál az alapot, nem a magasság felével, hanem a két egyenlő szár egyikének felével szorozza tehát nagyobb területet hoz ki. A terület mérésen kívül még a térkép készítés eredete is érdekelne bennünket s tény­leg a legrégibb térképet is megszemlélhetjük, mely minket közelebbről érint: lévén egy bánya­telep térképe. Turinban van az a csodálatos őse a jelen­legi térképeknek. Mózes idejéből való, ugyanis Mineptah Farao alak készült Egyiptomban. Mi- neptah pedig K. e. a XV. században élt és II. Ramzesznek, a nagy Ramzesz fáraónak fia volt, ki alatt a zsidók elhagyták Egyiptomot. A tér­kép egy aranybánya telep külszíni térképe, persze inkább látkép, de azért csodálatos,-hogy abban az ősrégi korban ilyenre is képesek voltak. A majdnem ezer esztendővel későbbi idő­ben virulásnak induló Miletosban kutassuk e tudomány, további fejlődését. Kis-Azsia partjain épült ez a kikötő város, műveltség, szép iránti érzék és nagy vagyon ér­vényesült falai között s a jónok kolóniájának egyik büszkesége volt. A kikötőjében mindenféle ide­gen népek hajói fordultak meg s igy a lakos­ságot — mint minden nagy tengerparti város­ban széles látókör és libelaris gondolkodás jel­lemezte. Egyiptom, Phoenicia és Persia lakosságá­val jutottak itt a görögök érintkezésbe s ezek a nagyműveltségü népek felkeltették polgáraiban az idegen világ iránti érdeklődést. Tudjuk, hogy a miletosi Thales a görög filozófia megalapítója már öreg korában hajózott Egyiptomba, hogy ott mathematikát tanuljon. Történt pedig ez akkor, midőn Krösus és a nagy Solon élt. Thales tanítványai Anaximandros és Ana- ximenes utóbbi csak filozofált s az ősanyagnak a levegőt tartotta, inig előbbi, ki 550-ben K. e. élt a gnómonnal megtanította a görögöket időt és távolságot mérni. A gnómon, magas oszlopra szerelt tárcsa melynek közepén kerek lyuk volt. Az oszlop és tárcsa árnyékából kivilágított az a fényes folt, melyben a földet a tárcsán levő lyukon áthatoló fénysugár érintette. Ezt a műszert mär Babylonban is ismerték s itt a zsidók is megtanulták használni, napórá­nak mint Jesaias egy mondatából világosan be­bizonyítható. A legrégibb görög geodátak egyike Pyt­hagoras volt, ki szintén hosszabb ideig tartózkodott Egyiptomban. Krotonban alapított iskolája tulajdonképen valláserkölcsi, arisztokrata színezetű szövetség volt politikai célzattal és ideális tartalommal. Minden szám és minden harmónia - volt az alapgondolat. Ezzel a ter­mészeti tünemények mathematikailag kifejezhető törvényeinek eszméje volt a világnak megadva. Plato is érdeklődött az elméleti és gyakor­lati geometria iránt. Hiszen tudjuk, hogy geo­metriában járatlant nem engedett iskolájába. Tanára Theodorus és barátja Archytas által, ki Eudoxussal is ismerős volt összeköttetésben állott Pythagoras iskolájával s különösen élete utolsó éveibeu filozófiai rendszerében is köze­ledik Pythagorashoz. Az Egyiptommal eddig is kapcsolatban álló görögök a Nilus torkolatánál várost alapítva átvettek tőlük minden ismeretet s rendszerető éles elméjükkel tudományt teremtettek belőle. Ez a város Alexandria volt. Az alexandriai ókori kikötő nyolc emeletes világitó tornya 60 kilométerre vetette sugarait s kint a tengeren áhítattal nézte a hajós, de e szellemi gócpont fénye tér és idő korlátáit át­hatva most is bámulatra ragad. A nagy kikötő déli szélén a kir. palota és a Museion állottak, utóbbi több évszázadon át az emberiség szellemi középpontja volt. Köze­lebb a parthoz a Cleopatra tűi néven ismeretes obeliszkek emelkedtek ég felé, melyek közül most egyik Londonban a Themse partján áll, a másik pedig New-Yorkot díszíti. Ettől délre a gymnasion rengeteg oszlop csarnoka volt látható a római Copitolum után az ókori világ legnagyszerűbb épülete. A Serapeion, mely a tudatlan keresztény papok és csőcselék áldozata lett, 200 ezer te­kercsből álló könyvtárával világhíres volt. Tudományt kedvelőkirályok, kitűnő taná­rok, tanulni vágyó fiatalság együttesen vetették meg modern civilizációnk ezen melegágyát. A híres alexandriai könyvtár élén Ptolämeus Euergetes király életében egy páratlan férfiú állott, kihez csak másfélezer év múlva találunk hasonlót: Lionardo da Vincit. Ez a könyvtárnok tudós, költő, kritikus, geográfus, mathematikus, csillagász és feltaláló volt. Neve Eratosthenes, élt Krisztus születése előtt 275-től 194-ig. Ő volt az, ki íöldgömbünk nagyságát először megha­tározta, az első fokmérés feltalálója. Tudomására jutott, hogy Syenében, a mostani Assuanban solstitiumkor a nap egy kút fenekére világit, tehát ott a zenitben áll. Meg­mérte ugyanakkor Alexandriában egy üres fél­gömb vertikális tengelyét képező rúd árnyékát s azt az ív '/so részének találta. Már most Syene és Alexandria távolsága az akkori adatok szerint 5000 stádium volt, 50 X 5000 = 250.000 stádium a föld kerülete, vagyis 46 millió méter jött ki számításából. A mint tudjuk, 40 millió méter lenne a pontos hossz, bámulatos azonban, milyen kitűnő pontosságú volt ez a legelső meghatározás. Cleomedes, utána Strabo már 180.000 stá­diumot vettek fel irataikba, mint a föld kerüle­tét, Ptolemäus is ezt az adatot — mely tehát összehasonlíthatatlanul pontatlanabb a régibb Eratosthenes féle mérés eredményénél fogadta el s bár tévedett az emberiségnek ezzel vélet­lenül mégis óriás szolgálatot tett. A középkor csak ezt a helytelenül kis méretét a földnek is­mervén. Columbus neki mert menni Európából nyugat felé Ázsia partjainak kutatására, mert azt hitte kis föld gömbünkön keskeny tenger választja el Európát Ázsiától, sejtelme sem lé­vén a nagy méretekről, hogy e két földrész kö­zött még két óriás tenger és egy egészen uj nagy continens terülhet el. Száz évvel Krisztus születése .előtt Heron a nagy mathematikus és fizikus élt a tudós Alexandriában, ki elméleti tudását gyakorlati feladatok megoldására is használta. A geodásiaban a régi egyiptomiak által használt képleteket, melyek közül az egyenszáru háromszögnek területmeghatározására vonatko­zót a papyrus rhindnél ismertettem, összefog­lalja s a középkor műveiből veszi át. A Diopterről irt művében már érdekes bányaméréstani feladatok lesznek megoldva: ellenvájatvégek hajtása tűnél építésnél pontos kitűzés mellett, két aknán át való kapcsolása a bányának a külszínnel mérésnél stb. A diopterrel szintezett, kitűzött egyene­seket s meglepően egyszerű megoldásai érde­kelhetnek minden bányamérnököt. Sok évszázadnak kellett elmúlni, barbár népeknek civilizálódni, a vallásos fanatismusnak pedig megszűnni, hogy a szellem ilyen fokát az uj emberiség csak megérthesse. Több mint ezer év múlva az alexandriai tudósok megihlették könyveikkel a keresztény népeket s a forró afrikai város szellemóriásai voltak azok, kik bekormányozták az uj tudo­mányokat is a helyes ösvényre. Dal Ádámröl. n seimeci ., Bursch“ dalokból. Ki hallotta valaha az esetet, Mi Ádámmal 's Évával rég megesett? A Teremtő - mivelhogy unta magát — Hal rőfnyire szabta ki Ádám apát. Egy csontjából pediglen asszonyt szabott, I)e igaz, hogy Éva csak öt rőfnyi ha volt. S igy szólt az Ur: „Az almához fiaim -- mi itt terem, — Ki hozzá nyúl — úgy éljek! - agyonverem De Éva a cédanő mégse' volt rest: Az urának egy batult vitt egyenest. Az arkangyal igy szólott: „ Bánom is én /“ S a pereputy a kertből verve kimén. O Ádám, te ostoba, marha, ökör! Ezt mindcsak a zabálás idézte föl! Fordította Révai Károly. Vajdánál kalapot, nyakkendőt, inget legolcsóbban vásárolhat. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hirek. György Albert, egy horvát­országi uj kőszénbánya műszaki igazgatója e héten Nagybányán időzött, testvére György Gusztáv főmérnök látogatása céljából. — Martiny István főbányatanácsos hivatalos kőrútjából haza érkezett. — Oblatek Béla m. kir. bányatanácsos, kohóügyi előadó hivatalos körútra utazott a kerületbeli kohók meglátogatása céljából. Egy fontos bányászati emlékirat. A hazai összes kincstári és magánbányák igaz­gatóságai rövid időn belül emlékiratot fognak a pénzügyminiszternek átnyújtani. Az emlékirat már készen is van s a kellő aláírások után kül- döttségileg nyújtják át. Szól pedig ez az „emlékirat és törvénytervezet“ az aranylopások korlátozására és az{ aranyorgazdaság megszün­tetésére. A mozgalmat dr. Buchdrucker Lénát brádi bányaigazgató indította meg a hazai bányászat megmentése érdekében, a becsületes munka védelmére és a közjó előmozdítására. Hisszük, hogy az irányadó körök szintén fel­karolják az eszmét, mert az aranylopások és az aranyorgazdaság már teljesen aláásta a magyar fémbányászatot s ha radikális segély nem érkezik a törvényhozás részéről, akkor a hazai bányászat napjai megvannak számlálva. A kereszthegyi bányanévnap. Már múlt számunkban jeleztük, hogy a kereszthegyi bányamű névnapjának előestéjén fényes kivilá­gítás volt a bányatelepen s a bányász-zenekar a nagy számban megjelent közönség szórakoz­tatására gyönyörű dalokat játszott. Jelentésünket a vasárnap lefolyt ünnepségekkel a követ­kezőkben egészítjük ki: D. e. 10 órakor a kereszt­hegyi és veresvizi összes bányamunkások — élükön az üzemvezető tisztekkel harsogó zene- kiséret mellett vonultak fel a bányaigazgatósági épületbe, honnan a csatlakozó bányaigazgatóval és tisztviselőkkel egyetemben a róm kath. templomba mentek. Isteni tisztelet után Bertalan Miklós főmérnök látta vendégül a tisztviselőket és a város előkelőségeit villásreggelire. A deb­receni vendégek egyrésze, kik a Kálvineum ünnepségeire érkeztek városunkba, szintén meg­jelentek a főmérnök vendégszerető asztalánál. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, bánya­igazgató meleg szavakkal köszöntötte fel a kereszthegyi bánya vezetőjét, altisztjeit és mun­kásait, kiknek rendkívüli szorgalma teszi lehe­tővé a bánya virulását. Utána dr. Kádár Antal kerületi főorvos emelt poharat a közszeretetben és tiszteletben álló bányaigazgatóért és család­jáért, mit a nagy közönség kitörő lelkesedéssel fogadott. Érdekes és mélyen megható jelenet játszódott le ugyanekkor az ev ref. templomban, hol Jánossy debreceni lelkész tartottá a szent­beszédet és imát s valóban mélyreható sza­vakkal a Mindenható áldását kérte a kereszt­hegyi bányaműre.

Next

/
Thumbnails
Contents