Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-30 / 18. szám
2 Nagybányai Hírlap 1911. április 30. iparnak is ártalmas. Kizártnak tartom ugyanis, hogy a legnagyobb hazafiság mellett is a fogyasztási szövetkezet vezetősége ne akarjon versenyezni a kereskedőkkel. Ha pedig ezt teszi, akkor külföldi árut is tart és esetleg épen olyan cikket , is, amely talán itthon is készül, ha kisiparilag és igy drágábban is. Az egyénnek nem áll módjában csekélyebb szükséglete miatt mindenben az olcsóbb forrást felkeresni, ennélfogva a szükséglete egy részét kisiparilag szállíttatja, mig a nagyban vásárló szövetkezet fölkeresheti a hazai, esetleg külföldi gyárat és igy e réven a helyi iparnak is versenyt okozhat. Ilyen iparok pl. a bőr- és bútor-ipar stb. De fölkeresi a szövetkezet pl. a textilárukban a külföldi gyárakat^ mert ha férfiszövetben csak zsolnait, gácsit és brassóit tart, minőségben, színben és árban nem mindig versenyképest, akkor pedig a célt nem érte el. Ilyenformán beleesik a hazafiatlanságba maga a szövetkezet is és akik előbb a kereskedőt haza- íiatlannak tartották, maguk is ugyanebbe a hibába esnek és ez természetes is, mert a köz- gazdasági foglalkozás és a morál nem mindig egyeztethető össze. A fogyasztási szövetkezet egyik sarkalatos tételé, mely részben szociális jelleget ad, az, hogy a tagok helyzetét javítani igyekszik, ellenben a nem tagokkal nem lép üzleti érintkezésbe. Ha ezzel ellenkező a célja, akkor többé nem fogyasztási szövetkezet, nem szociális alapon szervezett intézmény, hanem kereskedés. Ezt látjuk a szamosujvári uj szövetkezetnél is, amely kimondja, hogy a romlandó cikkek nemtagoknak is árusíthatók, továbbá a felállítandó mészárszékből a nemtagok is kaphatnak húst. Ezzel kilépett a szövetkezet a szociális keretekből, elvesztette, mint ilyen, a létjogosultságát és rálépett a rendes kereskedelem terére s ily- képpen bírálandó el. * Előbb már említettem az okokat, melyek a szövetkezet létjogosultsága mellett szólanak, de a kereskedelem indokolása csak az egyéni haszon növelésében rejlik, jogosultsága akkor van meg, ha a fogyasztók és termelők közötti szétosztásra van szükség. Ez a szükség sehol, A napfény: élet. Napfény és illat alkotják a tavaszt. Mi a tavasz ? Ébredés, sejtés. Mindennek van tavasza, a vegetáció egyik uj folyamatának kezdődése. A fának tavasza az a kéjes pillanat, a midőn rügyet fakaszt dagadó keblén a nyájas napfény, az emberek tavasza a bűbájos sejtések kora, az emberiség tavasza az alsóbb néposztályok előnyomulása, elnyomottés magukat elnyomottnak hivő nemzetek öntudatra ébredése, felülemelke- dési ösztöne. Az uralmon levő osztályok felfrissítik magukat alsóbb néprétegek pihent erejével, hogy együttmunkálkodhassanak az egyetemes jólét előmozdítására. A mely társadalmak előbb és könnyebben részesülhettek a civilizáció tanításában, igaz, hasznosították is azt a maguk javára, de magukra is vállalták egyúttal a világ kormányzásának s a hatalomban nem részesülők gondozásának és nevelésének terhét. S a mikor az alsóbbak is eléggé megértek, méltónak találták arra, hogy a társadalom vezetésének munkáját velük megosszák. A hol pedig ezt az uralmon levő néposztályok be nem látták, belátni nem tartották célszerűnek, ott a nép ébredt öntudatra s erejének tudatában, a benne szunnyadó s a civilizáció napsugarától megérlelt őserő által hajtva, jogot, napsugarat követel magának. Ki tagadhatná meg mozgalmuktól rokonszenvét, a mikor az ő hitvallásuk, legszebb reménységük az, hogy: „Kiderül majd az ég, ragyog a napsugár!“ Hogy ezek a társadalmi kifejlődések, az evolutiók, talán rázkódásokkal járnak ? Nem föl- tétetlenül szükséges. De ha a változás, a melyet esetleg a fejlődés tesz elkerülhetetlenné, talán fájdalmas az egyes egyéneknek, a mi énünknek, azért a Végzet közönyösen, mondhatni prog- gramszerüen keresztül gázol azon, a mi a keresztülhol elég kereskedő van, nem állott fönn olyan mértékben, hogy az ilyképpen lett volna pótlandó. Tehát ezt a szövetkezetei nem a jogosultság, hanem az. indokolás hozta létre: a jövedelem növelése. — Erre a részre nem akarok kitérni, valószínűleg számításaik meg vannak, a következmények aztán megmutatják, mennyire voltak azok reálisak, .de különösen hangsúlyozom ez uj szövetkezet feleslegésségét. Semmi szükség nem volt a szövetkezetre és különösen furcsának tartom, hogy állami alkalmazottak nyílt kereskedést folytassanak, versenyt támasszanak a kereskedő osztálynak, mely adófilléreivel nagyban hozzájárul az ők fizetéseikhez. A „Kálvineum“ hangversenye. Az országos ref. árva-otthon javára most szombaton fog az a nagyszabású hangverseny lezajlani, melyről lapunkban már hetek óta állandóan megemlékeztünk. Díszes kis színházunk már is szűknek bizonyul azon előkelő, nagy közönség befogadására, mely napok óta igyekszik a helyeket jóelőre lefoglalni. A rendezés körültekintő munkája teljesen elkészült s a nálunk eddig páratlanul álló ünnepségre a rendezőség a következő meghívót és programmot bocsátotta ki: Az Országos Református Lelkész-Egyesület a lelkész-árvák otthona javára Nagybányán, 1911. május hó 7. napján, vasárnap, délelőtt és este ünnepélyt rendez. Védnökök: Bay Lajosné grófnő, Degenfeld Sándorné grófné, Hubay Zsigmondné, Molcsány Gáborné, Moldován Lászlóné, Turman Olivérné, Bay Lajos, Csaba Adorján, Degenfeld Sándor gróf, Helmeczy József, Hubay Zsigmond, Makray Mihály dr. Rendezők: Alföldy Zoltán, Bajnöczy Sándor, Balezer György, Bay József, Beregszászy Kálmán, Borbás Géza, Brebán Sándor, Damokos Ferenc, Deli Géza, Égly Mihály, Fábián Lajos, Fülep Imre, Gálffy Pál, Homola László dr., Incze József, gázoltatásra praedesztinálva van, épugy, mint a természet, a mely nagy vihar után, mintha megújult, felfrissült volna. Nyoma, emlékezete sincs a korábbi zivatarnak, a mely pedig fatörzseket kitépett, házakat kidöntött. de a vihar is csak egyik játéka lévén a nagy természetnek, a mely ha kitombolta magát, ismét mosolyog, magára veszi a verőfény- fátyolt s ismét ujjong, örül minden, a megriadt madarak újból dalhoz kezdenek. Hány ilyen zivatar vonulhatott keresztül e tájon, nem tudni. A verőfény annyira otthonos e dombos helyeken, mintha e helyek soha zivatart, gyászt, dúló csatát, népek fergeteges vándorlását, győzelmeit, pusztulását, újak előnyomulását nem látták volna! Ugyané táj hívta mosolyogva a honfoglalókat, a melynek verőfényes rónáin avarok, hunok, rómaiak szőttek reményteljes terveket. Ugyanitt dúlhattak talán a tatár csordák s ugyané rónákon szedték rendbe a török ellen induló bandériumaikat az ősök. . Mindegy! A tavasz mindig visszatért változatlanul, szép köntösben. Mintha tudomást sem venne anagy embertragédiákról, az emberiség marakodásáról. Mi ez mind az örökkévalóság előtt ! Régi népek helyében újak, egy emberöltő kihal, nő a másik. Csak a tavasz jön el mindig mosolyogva. Mutatva, hogy mindnyájan az Örökkévalóság szolgálátában állunk, egy kisalkatrész, szögecske a nagy világgépben ! Ez is egyik tanulsága a tavasznak. Dr. K. Incze Lajos, Kerekes Sándor, Kováts Arthur, Kovács Gyula, László János, Madarassy László, Miskolczy Sándor dr., Muzsnay Ferenc, " Nagy Gábor dr., Révai Károly, Révész János, Smaregla János, Smaregla Mihály, Soltész Elemér, Sólyom Ferenc, Stella Sándor, Székely Árpád, Székely Mihály, Szűcs Károly, Thorma János, Torday Imre, Várady József, Vass Gyula dr., Virág Lajos, Wagner József dr., Weisz Ignáq dr., Zoltán László dr. Programm: 1911. május 7. I. Délelőtt 10 órakor a reformátusok templomában prédikál Jánosi Zoltán debreceni lelkész. A debreceni főiskolai énekkar a következő darabokat adja élői a) A Teremtőhöz. Schuberttól, b) A LXXXIX., zsoltár 1 verse. Férfikarra átírta Mácsai Sándor tanár. Perselypénz a Kálvineum javára. Szabad bemenet. II. Este hangverseny a Lendvay-szinházban következő műsorral: 1. Vársz-e rám a forrás partján? Blisstől. Angolból fordította Csiky Lajos; versbe szedte Szarka Lajos; férfikarra átírta Mácsai Sándor. Előadja a debreceni főiskolai énekkar. 2. Megnyitó beszéd: Kiss Ferenc püspökladányi lelkész, a Kálvineum-bizottság elnöke. 3. Rákóczi-dal. Révfy Gézától. Előadja a debreceni főiskolai énekkar. 4. Komoly szavalat: László János. 5. Isten hatalma. írták Szuhay Benedek és ifj. Fövenyessy Bertalan. Előadja Jánosi Antal. 6. Benj. Godard: Trio. Op. 72.«) Allo modo, b) Adagio, c) Allo vivace. Előadják hegedűn Homola László dr., cellón Alföldy Zoltán, zongorán Balezer Györgyné. 7 Finn dalok. «) A harmadik (ballada). Merikanto Oszkár. b) Rózsa a völgyben. Faltin. Mindkettőt fordította Pápay József; versbe szedte Heynke Oszkár. Előadja a debreceni főiskolai énekkar. 8. Európán át föl az északi fényig. Szabad előadás: Csiky Lajos, a Ferencz József-rend lovagja, debreceni theol. akad. tanár. 9. Vig szavalat: Tóth Gyula debreceni jogakadémiai hallgató. 10. Népdal egyveleg. Boksay János. Előadja a debreceni főiskolai énekkar. 11. Záró beszéd: Soltész Elemér. Kezdete pontban 8 órakor. Belépő-dij: Páholy 20 K. Támlásszék I-IV. sorban 4 K, V —X. sorkan 3 K, XI —XVII sorban 2 K. Karzati ülőhely 1 K, állóhely a karzaton 60 fillér. Jegyek válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében és este 7-től 8 óráig a pénztárnál. Felülfizetéseket a jótékoy célra köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a rendezőség. III. Hangverseny után táncestély a Lendvay- szinházban. Belépő jegyül a meghívó szolgál. Felhívás. a TeloUi Társaság tagjaiUoz. A Teleki Társaság szombaton, május 6-án délután 3 órakor, a bányaigazgatóság irodahelyiségében zárt ülést tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgy: 1. 5 tagsági hely betöltése. 2. Az ünnepélyes közgyűlés megállapítása. - Az alapszabályok 7. pontja igy szól: „A tagok választása titkos szavazás utján történik. Minden rendes tagnak jogában áll a rendes tagságra annyi jelöltet ajánlani, a hány hely betöltésre kerül. A megválasztáshoz a jelenlevők szavazatainak általános többsége szükséges.“ Nagybánya, 1911. április hó 26-án. A Teleki Társaság Elnöksége. Németh Béla Révai Károly titkár. elnök. Olcsó és megbízható T~) Ilr7n " s NAGYBÁNYA, s bevásárlási forrás! |~\ K/Sl ) Vj Y U LA Rákóczi-(Fő)-tér 22. Aiapittatott: 1894=ben Alapittatott: 1894=ben. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú arany-, ezüst- és nickel órákban. Nagy választék arany- és ezüst ékszerekben — ------- - - . továbbá valódi és China-ezüst dísztárgyakban és evőeszközökben. ...................■■ ■- ——■
