Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-23 / 17. szám
6 N agy toány ai Htrlap 1911. április 23. 1676-ban „ „ „ „ . 14.40 frt. 1696-ban „ „ „ „ . 14.50 „ 1712:ben „ „ „ „ . • • 16 „ 1738-ban egy márka ezüstnek ára 80 drb. vert arany. A vert arany ára drbonként 4 frt. 80 kr. Ezekkel a történelmi rész bejeztetvén, következik a bányák részletes leírása és szakszerű tárgyalása. Erről majd a legközelebbi alkalommal, BÁNYÁSZATI HÍREK. Helyreigazítás. Múlt számunkban Oblatek Béla bányatanácsos cikkében bosszantó sajtóhiba csúszott be. A 6-os szám helyett következetesen 9-es van szedve, a mi természetesen a cikk cáfoló erejét nagyban meggyöngiti. Ahol tehát a kohóbeváltási költségekről van szó, ott nem 9 K 28 f és 9 K 54 fillér, — hanem 6 K 28 f és 6 K 54 f értendő. Különben régi és igaz akszióma, hogy az ostobaság és a sajtóhibák ellen meddő minden küzdelem. A Szatmármegyei Gazdasági Egylet jubiláris kiállítása. Gróf Teleki Géza, a Szatmármegyei Gazdasági Egylet elnöke beadványt intézett a pénzügyminiszterhez, melyben kéri, hogy a nagybányai kerületi kincstári bányászat is, mint kiállító részt vehessen a jubiláris kiállításon. Hisszük, hogy a pénzügyminiszter nem fog elzárkózni ez óhaj elől s a kincstári bányászat méltóképen lesz bemutatva a szatmári kiállításon. Ez ügyben különben az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület nagybányavidéki osztálya is tett már lépéseket s az eszme támogatására fölkérte a bányakerület igazgatóját. 47 éves forduló. A tegnapelőtti oláh nagypénteken volt 47-ik évfordulója annak, hogy a bányaigazgatósági épület, illetőleg pénzverő leégett. 1864-ben azonban április hó 29-ére esett a románok nagypénteke. Ez alkalomból közöljük a bünfenyitő törvényszék határozatát, mely eképen szól. 86-1864 bü. Szabad kir. Nagybánya város bünfenyitő Tövényszéke a helybeli pénzverdénél folyó évi április hó 29-én kiütött tüzeset felett tartott vizsgálat tárgyában alólirt napon következőleg határozott: Miután sem a szándékos gyújtogatás, sem pedig a tűz kiütésének vigyázatlanságból lett származásának tényállama meg nem állapíttathatok, a vizsgálat megsziintettetni határoztatik. Miről a cs. és kir. bánya - erdő — s javak Tekintetes Igazgatósága értesittetik. Kelt Nagybányán, 1864. évi október 10-én tartott bünfenyitő Törvényszéki ülésből. Harácsek Ignác főbíró, Makrai/ Béla törvényszéki jegyző. Szerencsétlenség a veresvizi zúzóban. Nemes Tódor zúzómunkás még a múlt hó 29-én egy vizikerék közelében dolgozván súlyosan megsérült. Ugyanis a kerékszobában egy leésett deszkát akart fölszegezni; eközben a deszkát véletlenül úgy fordította, hogy annak egyik vége a forgásban levő vizikerék keresztfájába akadt, másik vége pedig lábafejét a padlóhoz szorította ugyannyira, hogy lábujjai teljesen összezúzódtak. A sérült azonnal ideiglenes kötést kapott s beszállittatott a társkórházba, hol a leggondosabb ápolásban részesült s sebe gyógyulásnak is indult. Időközben — az orvosok véleménye szerint, — merev görcsöt kapott, mely rövid időn meg is ölte a szerencsétlen embert. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. Téglás Lajos épület- és géplakatos Nagybánya, Bercsényi Miklós=utca 28. Elvállal minden e szakmába vágó munkát, úgymint: épület- és gépmunkákat, varrógépek, kerékpárok, valamint mindennemű gazdasági gépek ja vitását jutányos árak mellett. Nyilttér.*) Azt hiszem N. S. ur tudatában volt annak, hogy az ő becses cikkére a főkondás felelni fog. Azt hiszem ez az első eset arra, hogy az alkondást az általa elkövetett sérelmekért hirlap utján vonják felelősségre. Biztosítom N. S. urat, hogy több eredményt ért volna el, ha az alkondást nálam szóval panaszolta volna be, mert erre én vagyok ezidő szerint az ön által hirlap utján keresett faktor. A biró sem tudja a sérelmet megtorolni, ha a sértett panaszt nem emel. Lármával nem lehet verebet fogni. N. S. ! ur ezen felbuzdulásával csak olajat öntött a tűzre. N. S. ur ugyanis azt ajánlja nékem, csapjam el az alkondás urat; de erre nem került a sor, mert az alkondás a múlt csütörtökön amint kiért növendékeivel a tanterembe és elhelyezkedett a zöld fotelen, kezdte böngészni a „Nagybányáit; megbotránkozással olvasta, hogy őtet a hírlapban meghurcolják és még aznap beadta hozzám a lemondását, • a mit a következőkép okolt meg: Én már 60 évet éltem Tőkés falu végén anélkül, hogy ilyen szégyen megesett volna rajtam, hogy engem lapba meghurcoljanak. Hibásnak magam nem érzem, igy hát ez nem egyéb, mint kenyéririgység; tehát leteszem a karikást és tovább nem szolgálok; nevezd ki N. S. urat alkondásnak, hadd lakjon jól. Mit tehettem szorongatott helyzetemben, betöltettem az állást mással, de csak ideiglenesen, mert hátha igaza van a távozó kondásnak, hogy N. S. ur szeretne az ő örökébe lépni. A cikkéből megértem, hogy a kondásmesterségnek az elméletijét már érti; talán tanfolyamot hallgatott. Most már csak a gyakorlatit kell elsajátítania, hiszen az sem ördögi mesterség és még önből szerencsés ember, pardon, kondás lehet; soh’sem tudja az ember, melyik bokorból ugrik ki a nyul, de N. S. urnák ördöge van, mert épen akkor ad életjelt magáról, mikor az ember nem is gondolná; mintha tudná, hogy én újévtől úgyis nyugdíjba megyek. Hidegvérrel, szorgalommal és jó magaviselettel még sokra viheti és ha megígéri, hogy atyai jósággal fog elbánni a rakoncátlan növendékekkel, hogy tettleg sem bottal, sem kővel, , j sem ostorral nem fogja bántalmazni, hanem j csak cukorral, szép szóval fogja őket a jó útra terelni, akkor még számíthat rá, hogy az örökömbe lép. Azt tartsa majd szem előtt, hogy a tanítványok értelemben, de különösen testsúlyban szemlátomást gyarapodjanak, hogy a gyámjaiknak dagadjon a májuk az örömtől, látva a szép eredményes előmenetelt. Ha az úgy lesz, akkor biztosítom, hogy nem apró, de nagy ajándékokat fog kapni és akkor már lógathatja majd mind a két bocskorát lábostól együtt a semmiben, mert a jövője meg lesz teremtve. Azonban az is nagy szerencséje, hogy hírlapi cikket tud Írni, mert anélkül csak alkondás lehetne, mert a főkondásnak egyúttal hírlapírónak is kell lenni. Lássa, én soh’sem jártam iskolába, mégis muszáj, hogy a lapba Írjak, bár ha se füle, se farka, mégis muszáj, mert az állás evvel jár, de ha főkondás lesz, akkor az nem lesz elegendő, hogy vezetéknevének a kezdő és keresztnevének a végző betűjét Írja alá, hanem az egész nevét tisztán, olvashatóan kell majd, hogy aláírja, igy ni: Szász Lajos, főkondás. *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. 1297-1911. tkv. Együttes árverési hirdetmény kivonat. A nagybányai kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr Schönpflug Richárd vármegyei tiszti ügyész által képviselt kir. kincstár végrehajtatnak Fógel Mihályné felsőbányái lakos végrehajtást szenvedő elleni 512 K 80 f tőkekövetelés és jár. valamint az ezúttal csatlakoztatott Harácsek Vilmos Utódai cég, C. 32. alatt 1476 K 75 f jár. és a felsőbányái hitelszövetkezet C. 24. alatt 105 K 36 f s járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék (a nagybányai kir. járásbiróság) területén lévő, a felsőbányái 18. sz. tjkvben A f 18. hrsz. alatti házas ingatlanra az árverést 4800 K ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan 1911. évi junius hó l-sö napján d. e. 9 órakor a felsőbánya városházánál hivatalból való megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog, de a Vhn. 26. §-a értelmében a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron alól el nem adható s ha legalább ezen elacsonyabb ár nem lesz elérhető, a kiküldött az árverést felfüggeszti. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt áts'zolgáltatni. Az igérettevő, ha a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, a Vhn. 25. §-a értelmében az ottan irt jogkövetkezmények terhe alatt a bánatpénzt köteles nyomban kiegészíteni. Kelt Nagybányán, 1911. évi február hó 18-án. A nagybányai kir. járásbiróság mint tkvi hatóság. Szentpétery s. k. kir. járásbiró. A kiadvány hiteléül: Géressy tkvvezető. Meghívás. Az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó nagybányai ipari hitel- szövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja, 1911. évi április h ó 30 -áll d. e. 10 V2 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 40. §-a értelmében meghivatnak. Napirend: 1. Múlt évi űzletepedményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 3 tagjának választása.. 6. Felügyelő-bizottság 3 tagjának választása. 7. Uj alapszabályok alkotása. 8. Netaláni indítványok. 1909. évi december hó 31-én a tagok száma 199, üzletrészeinek száma pedig 343 volt; az év folyamán belépett 23 tag 50 űzletrészszel, kilépett 15 tag 21 űzletrészszel.. Maradt tehát 1910. dec. 31-én 207 tag, 372 üzletrésszel. A felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesz- tetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Nagybánya, 1911. április hó 12. Az igazgatóság Kolozsvári $$ Kőszénbánya R. T. SZURDUK, (Szolnok-Doboka m.| Vasút, posta, távirda és telefon-állomás. Ajánlja; szurduki DARABOS-SZENÉT kályhatüzeléshez; szurduki 3-30 kocka, dió, rostált és AK.MA-SZESKTBT kazán, gőzcséplőgép és gőzeke fűtéshez; szurduki dara és apró=szenét téglagyártáshoz és mészégetéshez. Jutányos árak, gyors és pontos kiszolgálás.
