Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
1910. március 20. Nagybányai Xlirlap 3 HÍREK. Március 19. Személyi hirek. Ob/iolczer Gyula nagykárolyi pénzügyi főtanácsos, pár napot városunkban töltött. - Bónis István és dr. Vass Gyula nehány napra Budapestre utaztak. - Dr. Wagner József, sógora temetésére Halasra utazott. Kinevezés. A király Auf/uszlin Jenő kereskedelemügyi címzetes ministeri tanácsost, FiieszHenriknek, lapunk főmunkatársának unoka- íivérét valóságos ministeri tanácsossá nevelte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Illyés Mária kapnikbányai állami elemi iskolai tanítónőt az oppovai áll. el. iskolához helyezte át. Emlékeztető. A szatmár-kerületi mun- kásbiztositó pénztári kiküldöttek választása d. e. 10 órakor lesz Kupás Mihály elnöklete alatt a városháza tanácstermében. Főispánunk beiktatása. Csaba Adorjánt, Szatmármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város főispánját a vármegye f. hó 14-én tartott rendkívüli közgyűlésében, Szatmár város pedig csütörtökön avatta nagy ünnepélyességek között méltóságába. Mindkét instelláció valóban impozáns és nagyszabású volt s politikai pártállás nélkül mindenki őszintén ünnepelte a személyére népszerű uj főispánt. A vármegyei közgyűlésen dr. Ma/cray Mihály és Farkas Jenő polgármesterek Nagybánya és Felsőbánya városok képviseletében a hozzájuk csatlakozott bizottsági tagokkal, továbbá Neubauer Ferenc ministeri tanácsos a bányaigazgatóság nevében küldöttségileg tisztelegtek a főispánnál. A pénz- ügyigazgató által vezetett küldöttség tagjai között a nagybányai kir. adóhivatalt Malackorszhy Imre képviselte. Vasutgyülések. A szatmár —nagybányai, úgyszintén a nagybánya— felsőbányái vasúttársaságok közgyűlése március 30-án lesz Budapesten, hova ezidő szerint városunkból dr. Ma/cray Mihály, Moldován László, L. Bay Lajos, Stoll Béla és dr. Miskglczy Sándor fognak felutazni. A gyűlésnek kiválóan fontos tárgya a két társaság fusiója és az állammal kötendő uj üzemszerződés. Nyilvános köszönet. Mindazoknak, akik súlyos veszteségünk alkalmával feledhetetlen halottunkról megemlékeztek, fájdalmunkat enyhítették, velünk könnyeztek : hálánkat, köszöne- tünket tolmácsoljuk. A gyászoló Halmai család. érettségi vizsgálatot tett. A bányászati szaktanulmányokat a Selmecbányái főiskolán folytatta, hol 1872-ben azt be is végezvén, - állami szolgálatba lépett. Ugyanez év december havában tanársegéd lett, s ezen állásba két évig teljes megelégedésre működött. 1875-ben jöt a nagybányai bányakerületbe, hol majdnem 35 évig működött mint üzemvezető, mint hivatalfőnök s mint kerületi bányamérnök. 1907-ben címzetes, később valóságos bányatanácsos lett, mikor is váratlanul, mindnyájunk igaz fájdalmára 1909. évi október hó 17-én elhunyt. Közben, mint katona is eleget tett hazafiui kötelmeinek ; 1878-ban a boszniai hadjáratot végig küzdötte, s mint tiszt, hadi éremmel bocsáttatott haza. íme, egy majdnem 40 éves pálya, melynek minden napja a haza szolgálatában telik el! Azt a zászlót, a melyre ifjú korában fölesküdött, — soha semmi körülmények közt el nem hagyja, hanem követi a koporsóig ? Pedig a magánérdekek, a vagyoni boldogulás fényes tündérképei őt is csábítgatták, — de ő inkább haladt a szegénység és nélkülözések pusztáján híven és becsülettel. Itt akart élni és meghalni a haza szolgálatában, mert tudta jól, hogy a haza földjén a hant is könnyebb, mint idegenben ! Ifjú barátainknak szolgáljon példányképül az ő munkás élete, az ő szorgalma és meleg baráti szive ; nekünk pedig, kiknek fejére már rászitált a dér, legyen egy mementó arra, hogy minden pillanatban készen álljunk az utolsó „Schicht“-re ! Boldogult barátunk sírja fölött elmondhatjuk. Horatiussal: „Multis ille bonis fiebinis occidit.“ Halálát sók jó ember siratta ! Áldott legyen emlékezete ! Halálozás. Oelbery Gusztáv nyug. m. kir. bányakapitány, e hó 17-én Zalatnán elhunyt. Az alig kéthete nyugalomba vonult főtisztviselőben Oblatek Béla m. kir. bányatanácsos sógorát gyászolja. — Pázsit István földbirtokos, hosszas szenvedés után, f. hó 18-án elhunyt Halason. A boldogultban dr. Wagner József bányaműorvos sógorát gyászolja. A Művészház kiállítása. A budapesti Művészház (művészeti egyesület) Váczi-utcza 9. sz. alatt épült kiállítási helyiségeiben rendezett bibliai kiállítása és Jaeobey Károly Művészi Hagyatékának bemutatása szerdán délután 5 órakor nyílt meg. A vármegyei Gazdasági Egyesület szerdán Szatmáron igazgató választmányi ülést tartott, melyben a láposvölgyi vasút létesítése érdekében elhatározta, hogy felir a kereskedelmi és pénzügyminiszterhez s feliratában hangsúlyozni j fogja a vonal fontos voltát annál is inkább, mert mellékén igen nagy és eddig kitermeletlen .erdők vannak, továbbá mert ez a vonal az oláh vidékeknek Szatmár felé vergálását nagyban megkönnyíti és elősegíti. Személyi pótlék. Az államtisztviselők három alsó fizetési osztályába tartozó serege állítólag több fővárosi lap közlése szerint f. hó április 1 -tol kezdődőleg drágasági pótlékban részesül. E kedvezmény csak a nős tisztviselőkre terjedne ki. Tisztviselői körökben a hirt kételkedéssel fogadják. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete csütörtökön d. o. 10 órakor rendes havi közgyűlést tartott, mely tárgysorozatán 10 pont szerepelt. Napirend előtt dr. Ma/cray | Mihály polgármester elparentálta néhai Hahnay \ József képviselő-testületi tagot, kinek emlékezetét a közgyűlés jegyzőkönyvileg megörökíteni rendelte s egyszersmind a megboldogult családjához részvétiratot intéz. Virágh Lajos képviselő egy sajnálatos esetből kifolyólag hívta fel a polgármester figyelmét, nehogy a jövőben is megtörténhessek, hogy égy nehéz és orvosi beavatkozást igénylő szüléshez egész napon keresztül ne lehessen a város tiszti orvosait előteremteni. A közgyűlés az ügy felderítését rendelte el. A város hirdetéseinek ismert ügyét, mely szerint a város a hirdetményei hírlapi közlése tárgyában a „Nagybányáival három évre az árlejtés eredményéhez képest oly szerződést kötött, hogy a nevezett lap kiadója a városnak évi 20 koronát fizet, a vármegyei közgyűlés azon határozata folytán, hogy az árlejtés ellen beadott folebbezést elutasította, a szerződés végrehajtására adott utasítással intézte el. Elrendelte a lapunkban már említett jéggyár létesítését; a Szent-István és ref. torony óráinak villamos erőre leendő berendezését s a felügyelettel Iring Pált bizta meg ; a gőz- és kádfürdő teljesen alapos megjavítását és lehető kibővítését; a városi állatorvosi lakhoz tartozó istálló kitatarozását ; az építendő festőtelep telkének lecsapolását. Hozzájárult azon javaslathoz is, hogy a Rác Istvántól egészségileg kisajátított s a Szendy-tér létesítéséhez szükségelt telek birtokba vehetése céljából Rác István részére circa 5 ezer korona költséggel a Fried- féle telken árlejtésen leendő biztosítással házat építtet. Tudomásul vette az erdei iparvasut megépítésére Deutsch Imre vállalkozóval kötött szerződést. E tárgynál Moldován László tett nagy tetszéssel fogadott, nagyfontosságú javaslatot, melylyel lapunk vezető cikkében foglalkozunk. A közgyűlésen meglehetős csekély számban jelentek meg a városatyák, s nagyobb vitát egyetlen tárgy sem provokált. Kriszt Gyula halálához. A tragikus véget ért kereszthegyi bányaintézőt, Kriszt Gyulát f. hó 6-án temették el Budapesten, a farkasréti temetőben nagy részvét mellett. A temetésen Bertalan Miklós bányafőmérnök képviselte a bányaigazgatóságot. A szerencsétlen áldozatot Nagybányára akarták ugyan szállítani, de a hatósági engedélyt kieszközölni nem sikerült, miért is a munkások segélypénztárából felajánlott összegből a bolgogult részére emlékkövet állítanak. A megkapó módon meg- ! nyilvánult részvét koszorúi között a család és hozzátartozóin kívül a bányaigazgatóság, továbbá az elhunyt kartársainak koszorúi nyilvánították az igaz gyászt. Különösen szivet indító a fer- nezelyi altiszti karnak az elhunyt édesanyjához intézett részvétirata, mely a szörnyű bűn elkövetőjének a méltó bünhődést megjósolja. Március Idusa. Fellobogózott házak hirdették a szabadság napjának megérkezését. Városunk minden közintézménye a nagy nap emlékéhez méltóan ünnepelte meg a dicsőséges évfordulót. Ünnepelték a templomok, az iskolák, az egyesületek. Hazafias lelkesedés, őszinte hazaszeretet mindegyik ünnepség íhletője. Beigazoltuk, hogy szeretjük a szabad hazát. Az első ünnepélyt zsúfolt terem előtt a kath. legényegylet rendezte. Rendkívüli lelkesedést aratott a műsor minden pontja. Neuberger István elnök magasröptű, mélyen átérzett, vallásos és hazafias érzéssel telitett megnyitó beszédje, Tréger Lajos megkapó szavalata, a „Vadászkürt négyes“ megható zenéje, Bozán Péter tanító nagyhatású értekezése, a zenekar összhangzatos, kifogástalan darabjai, Fiiesz Henriknek, lapunk főmunkatársának óriási nagy hatást keltő ódája, Rusznák Márton kiváló tárogató szólója és kar szép dal darabjai. Ezt az egyletet az ének- a vallásosság és hazafiság irányítja. Elismerés illeti az elnökséget és a szereplőket. — A polgári leányiskola március 15-én d. e. 8 órakor, a főgimnázium Petőfi Önképző köre d. e. 11 órakor tartotta meg kiváló sikerrel a hazafias ünnepélyt. Mindakettőn nagyszámú közönség jelent meg. — A nagy nap emlékére a Polgári Olvasókör d. u. 5 órakor rendezte az ünnepélyt, melynek műsorát Torday Imre elnök lelkes megnyitó beszéde, dr. Ajtai Nagy Gábornak, lapunk felelős szerkesztőjének, színes tollal, hagy tudással megirt, ritka nagy hatást aratott beszéde, Incze Lajos alkalmi ódája, Tréger Lajos temperamentumos szavalata és Jancsovits József alelnök hangulatos záró beszédje töltötték be. Az ünnepélyen a dalárda is elismerést vívott ki. Az ünnepélyt látogatott közvacsora követte. (A.) A nagybányai bányászati és kohá= szati osztályegylet közgyűlése. Folyó hó 12-én délután 4 órakor tartotta meg a nagybányai bányászati és kohászati osztályegylet évi közgyűlését a bányaigazgatóság tanácstermében. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a közgyűlés iránt, a mennyiben az egylet tagjainak nagy száma mellett még hölgyek is részt vettek abban. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos megnyitván az ülést, mély fájdalommal emlékezett meg az osztályegylet elhunyt jeles titkáráról, Szellemy Geyza bányatanácsosról, kinek emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta el az egylet. Az elnöki bejelentések és a helyettes titkár 1909. évi jelentése után Révai Károly tartotta meg emlékbeszédét Szellemy Geyza elhunyt titkár fölött. Az emlékbeszédet lapunk tárcarovatában egész terjedelmében küzöljük. A gyűlés Fábián Lajos indítványára elhatározta, hogy az emlékbeszédet szószerint jegyzőkönyvébe iktatja s a „Bányászati és Kohászati Lapokéban közli. Érdekes pontja volt a közgyűlésnek a rudai 12 apostol bányatársulat átirata az aranylopások meggátlása tárgyában, melyhez sokan hozzászólottak és szakszerűen letárgyaltak. A gyűlés utolsó pontja a tisztujitás volt; a régi buzgó tisztviselők egyhangúan uj- jolag megválasztattak, s az elhalt titkár, Szellemy Geyza helyét György Gusztáv főmérnökkel töltötték be, kinek nagy tudása s rendkívüli szorgalma általánosan ismert a kerületben. Este 8 órakor a Kaszinó helyiségeiben bányász estély volt, kapcsolatban a Teleki Társaság felolvasó ülésével, melyen díszes és meglehető nagyszámú közönség vett részt. Jelen voltak, asszonyok: Neubauer Ferencné, Bertalan Miklósné, Szentmiklóssy Józsefné, Kiss Béláné, Radó Pálué, Prihradny Kálmánná, Dr. Stoll Tiborné, Dr. Tóth Gáborné (Felsőbánya), Révai Károlyné, L. Berks Leóné, Martiny Istvánná, Pethe Lajosné, Reguly Jenőné, Dr. Ajtai Nagy Gáborné, Alföldi Zoltánná, Soltész Elemérné, Hoffmann Árpádné, Homola Gyuláné; leányok: Bertalan Mariska, Szentmiklóssy Dusi, Radó Irén, Oblatek Juliska, Thierry Jolán, Berks Emmi, Bohacsek Ida, Martiny Ilonka, Waigandt Anna, Jánky Roxán (Kapnikbánya), Bajnóczy Berta, Weisz Piroska, HomolaElvira, Márton Irma. A könyörületes szivekhez. Özv. Lukácsi Imréné nagybányai lakos (Varga-utca 1.) lapunk utján kéri a könyörületes olvasókat, hogy őt, ki már tizenegy éve hátgerinc sorvadásban ágya fenekén tehetetlenül vergődik, a húsvéti szent ünnepekre csekély alamizsnával felkeresni kegyeskedjenek.
