Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-06 / 6. szám
2 pán ideig óráig feledteti az emberszeretet. Eleget adni lehetetlen. Itt egyedül a keresztény szeretet segíthet. Ha a gazdag és szegény szivét egyaránt átjárja a krisztusi szeretet, a káritász, melengető napfénynél, rázkódtatás nélkül fog tovább haladni az emberiség. Ezzel szemben a humanizmus csak pislogó mécses. Az első nagyobb szél eloltja s a sötét éjszaka rémes leszen az ő sötét cselekedeteinek. Vissza tehát az isteni Szívhez, annak melegéhez. A nagybányai 48*as függetlenségi párt ma, vasárnap d. u. 3 órakor az ipartestület közgyűlési termében rendes évi közgyűlést tart, melyre a párt tagjai tisztelettel meghivatnak. Hazafias üdvözlettel Farkas Sándor pártelnök. A közgyűlés tárgyai: I. Titkári beszámoló a múlt évről. 2. Tiszt* ujitás. 3. A nemzeti ellenállás szervezése. 4. Esetleges indítványok. Tanulmány a tervezett rendes nyomtávú Lápos- völgyi h. é. vasút forgalmáról. (Folytatás és vége.i A vasutivonal irányában történik majd a kiskörtvélyesi és a ferázsi, összesen kereken 600 kt. hold erdőterület kihasználása is, mely művelet azonban csak mintegy 20 év múlva veszi kezdetét. A kapniki proveniencia vasúti szállítás szempontjából egyelőre figyelmen kívül hagyatik, amennyiben annak megnyerése a tervezett vonal Sándorfalu állomásáról Kapnikra vezető szárnyvonal, illetve vontató vágány létesítésétől fel- tételeztetik. 2. Gr. Teleky Géza örököseinek tőkési uradalma 4139 kát. hold őserdőből áll, mely 100 éves forduló alkalmazásánál 50 kát. hold vágásterülettel évente legalább 550—600 vágón famennyiséget helyez a vasúti szállítás számára biztos kilátásba. 3. Gr. Esterházy Gyula Macskamező melléki és gr. Teleky László felsőilosvai, az uj vonalra hajló revierejeiből néhány száz kocsirakomány, végül fásuk lánghevével s az igazság és jog fegyverével felrázták a nemzetet lethargiájából. És a nemzet, követve prófétáját, szerencsésen megszabadúlt mindig létét fenyegető veszedelmekből. Ilyen prófétája volt nemzetünknek a többi között Széchenyi István gróf is. Az ő lángesze jelölte meg azon irányokat és módokat, melyeket követve, a vagyoni jólét és a szabadság birtokába juthatunk. Az ő eszméit vitte a harcba Kossuth Lajos is, csakhogy mig Széchenyi íokról-fokra akarta a nemzet jogait életbe léptetni s félt minden erőszakosságtól, félt különösen az Ausztriával való közjogi viszonyunk megbolygatásától: addig Kossuth Lajos felhasználva az európai viszonyok kedvező alakulását, egyszerre követelt mindent, amire a nemzetnek joga volt. Tudjuk, hogy a nemzet többsége Kossuth- hoz csatlakozott s Széchenyi mikor látta, hogy az ő általa életre keltett eszmék a forradalom örvényébe ragadják imádott hazáját: fájdalmában megőrült s Döblingben golyót röpített nemes agyába. Kihűlt az a nemesen dobogó szív, mely hazáját oly forrón szerette, de eszméi közkincsévé váltak nemzetének s igy valóban rá illik az a közmondás, melyet arany billikomába a harmadik helyre vésetett, hogy: „Nem hal meg az, aki honfitársainak emlékezetében él.“ * * * Tisztelt uraim ! A „legnagyobb magyar“ ma már a történelemé. Az ő tettein hévül ifjú és öreg egyaránt. Az ő példáján buzdulva igyeNagybányai ZZli'lap 4. a vonalmenti községi, illetve közbirtokos- sági erdőterületek ugyancsak néhány száz kocsi- rakománynyal. A kisgazdák kezén levő erdőgazdaságokról általánosságban megemlittetik, hogy nagyobb szállítások e réven azért nem várhatók, mert kitermelés a jövőben is első sorban a helyi fogyasztás céljaira fog igénybe vétetni. E szerint az erdőgazdaság révén várható vasúti forgalom középarányos, évi átlagban mintegy 760u kocsirakományra tehető, mely mennyiség a jövőben való belterjes és vállalkozói üzem, valamint a köteles tervszerű üzemkezelés teljes meghonosításával évről évre emelkedni fog. Az ipari termelés a vonal mellékén ezideig nem vert mélyebb gyökeret, mert ennek útját állotta a fogyasztó területek gyors és könnyű elérhetését és ezzel az előállítási költségek gazdaságosabb alakulását biztositó közlekedési eszközök hiánya. Következéskép a vonal mellékén lakó őstermelő lakosság körében fejletebb iparágak nem kaptak lábra. Ellenben a kisiparnak igen számbavehető tényezőivel találkozunk Szatmáron, Nagybányán és Magyarláposon, kik a vonal egész vidékének használati szükségleteit az országos vásárok és a heti piacok révén állandóan és rendszeresen látják el. A gyáripari tevékenység köréből megemlítendő Szatmár város számos gyártelepe, Nagybányán üzemben lévő 3 műmalom. Továbbá Mar- kovits Miksa tőkési fűrésztelepe, mely a nyers anyagot a kincstártól nyeri s a fűrészelt faanyagot a helyi s a szomszédos piacokon bocsátja forgalomba. Az igaz értelemben vett gyáripari tevékenységnek alapját a tervezett vasút lesz hivatva megvetni és pedig elsősorban a erdőtermékek feldolgozása és értékesítésének intenzív irányban való átalakítása révén. E tekintet a jövőbeni kialakulás főbb mozzanataiként megemlítendő a bükknek műfa alakjában való értékesítése (hajlított bútorok, padlói négyszögfa, parketta) tölgyfa termékek faipar, feldolgozása (donga, butorfa, parketta, talpfa, stb.) fenyőfa feldolgozása, mint puhafa fűrészáru s mint fasejtanyag cellulose illetve papír- gyártás céljaira. Mindezen jövőbeni fejlemények vasutfor- galmi értékelése egyelőre mellőztetik. A tervezett vasút tápláló területének mellékén elterülő hegyláncok váza bányatermékekben bővelkedik, melyeknek életre keltése, illetve a jelenlegi mostoha közlekedési viszonyok folytán teljesen elhanyagolt bányavidék kincseinek Üzemszerű kiaknázása az uj vasút feladata lesz. kezziink mi is erőnkhöz képest abban a körben, amelyben élünk, mindig a közjót tartani szemünk előtt. Mikor Széchenyi a nemzeti Kaszinót alapította, célja az volt, hogy eszméinek lelkes apostolokat szerezzen. Ő a Kaszinót központjává tette minden szellemi mozgalomnak. Ott tárgyalták a politikai, társadalmi és közgazda- sági kérdéseket s igy elsőrangú kulturális in- tézménynyé lön. Térjünk vissza mi is Széchenyi szelleméhez, legyen a Polgári Olvasókör központja mind ama szellemi mozgalomnak, mely e város anyagi jólétét és kulturális haladását célozza. Ha ki-ki tehetségéhez képest, őszinte szívvel, jó akarattal és hazaszeretettel működik e város fejlődésén : ugyanakkor ki-ki az államnak is hasznos szolgálatot tesz, mert minden megye, város egy cél szolgálatában kell hogy álljon: s ez a nemzet gazdagsága, politikai függetlensége s szabadsága ! Ezeket az eszméket hirdette a „legnagyobb magyar“ s ha ezeket követjük, akkor ő folyton köztünk van és lesz, mert igaza van Arany Jánosnak hogy : „Nem hal meg az, ki milliókra költi Dúsélte kincsét, ámbár napja múl, Hanem lerázván ami benne földi, Egy éltető eszmévé finomúl, Mely fenn marad s nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik, Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik.“ Éljen a haza!. ____ 19 10. február 6. A m. kir. kincstárnak Horgospatakán van bányája és kohóműve, mely ezüstöt, aranyat, ólmot és rezet állít elő. Eme árukat jelenleg fuvarszekereken, q-kint mintegy 2 koronáért szállítják Fernezelyre. A bányászati kitermelés Oláhláposon űzetik, ahonnan az anyagok a hor- gospatakai kohóműbe továbbítanak. A vonal létesítése esetén a bányászat és hohóművelet Oláhláposon fog egyesittetni. Egyelőre számításba vehető 100 kocsirakomány kénkovand 10-15 kocsirakomány ólom, réz s fém oláhláposról Nagybánya, illetve Fernezelyre, továbbá mintegy 50 kocsirakomány koksz s egvébb tüzelőanyag Oláhláposra szóló rendeltetéssel. A gr. Eszterházy Gyula tulajdonában levő macskamezői mangán vasérc termelés kiváló jelentőségű. A bányatermény igen jó minőségű. Az ércmennyiség a jelenlegi feltárások szerint 2,000.000 K-ra becsültetik. A kiszállítás a rossz utak folytán rendkívül nehézkes. Jelenleg szállításra kerül évente 300 kocsirakomány. (Tengelyfuvar q.-kint 80 fillér.) Ezenkívül Kohpataka környékén megállapított, de vasút hiányában eddig fel nem tárt bőséges vasércbányák vannak. Minthogy a tömegesebb termelés, illetve elszállításnak egyedüli akadálya a rossz közlekedési viszonyokban kereshető, nyilvánvaló, hogy az uj vonal kiépítése esetén az itt szóban levő, kitűnő minőségű és rendkívüli nagy területben kiaknázásra váró vasérc forgalma intenzív lendületet fog nyerni s évente legalább 2500 kocsirakományt fog a vasúti szállításnak szolgáltatni, mely mennyiség a későbbi időszakban csak fokozódni fog. Tűzálló agyag Horgospataka határában található és pedig jó minőség és nagy terjedelemben, minélfogva e cikk is tömegforgalmat lesz hivatva a vasút részére szolgáltatni. Megemlitendők továbbá a Kovás község birtokhatárában levő mészkőtelepek, melyek kiváló jó minőségű meszet szolgáltatnak. Nagybánya vidékét Kovás látja el mésszel, csak Fernezelyre évente 50-60 kocsirakomány kerül szállításra. Csernefalu és Magyarlápos között szintén találhatók jó minőségű mészkőzetek, melyek Üzemszerű kezelése a vasút létesítésétől feltételezhetők. Szurduk-Kápolnok és Brébfalva határában szénkutatások vannak folyamatban. E részben igen számosán rendelkeznek zárt kutatmányi joggal. A talált termék jó minőségű barnaszén, 5000 kalóriás. Vasutforgalmi értékelése — feltárás hiányában — ezidő szerint mellőztetik, de mint reménybeli tömegszállitási tényező a vasút erőforrásainak mérlegelésénél kellő honorálást igényel. Sztojka fürdő áruforgalmi szolgáltatásánál igen számbavehető tényező az onnan elszálli- • tásra kerülő ásványvíz, Jelenleg a magyar ás- ványvizkiviteli részvénytársaság közvetítésével évente 200.000 palack továbbittatik. Szerződés kötelezettség folytán számításba veendő azonban 1,400.000 palack, vagyis évente 280 kocsirakomány, melyhez az üresen visszaszállítandó palackokból alakuló 40 kocsirakomány járul. Mindez garantált minimális mennyiség, mely a vasút létesítésével kétség kivül fokozódni fog. A szükségleti (behozatali) cikkek közűi tömegforgalmat fognak eredményezni az építési anyagok és a napi fogyasztási és elhasználási cikkek, mely utóbbiak vegyes darabáruk néven jelöltetnek meg. Ily cikkek: vas, cément, mész, épületfa, továbbá a fogyasztási anyagok s használati áruk sorában a liszt és őrlemények, bor, sör, szesz; cukor, só, fűszeráruk, dohány, petróleum, kézmü- és rövidáruk, ruházati cikkek, nyers bőrök, kőedényáruk stb. melyek a nép fogyasztó képességéhez viszonyítva, középarányos átlaggal vétettek áruszállitmányi számításba. A vonaltervezet forgalmi értékelésénél a jövő fejleményeibe eső két rendbeli nagy horderejű eshetőséggel kell még számot vetnünk. Nevezetesen már az eddigi megfontolások eredményeképen határozottan kilátásba vehető, hogy Kapnikbánya a tervezett h. é. vasúttal Sándorfalu állomás révén közvetlen sinössze- köttetést fog nyerni, mely esetben az ottani összes bányászati és erdőtermék, valamint az igen jelentékeny fogyasztási szükséglet — mely ezideig nehézkesen és igen költségesen kerül szállítási lebonyolításra — a jövőben az uj