Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-27 / 48. szám
1910. november 27. 2V agy taáuyal Hírlap 5 Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi-(Fö)-tér, Minorita-rendház alatt. - Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szakszerűséggel és vigyázattal. * A legtöbb fejfájásnak a mértéktelen evés és ivás következtében elrontott gyomor az okozója. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a fejfájás megszüntetése végett az emésztőszerveinkből eltávolitsuk mindazt a káros anyagot, mely a rosszul- létet okozza. „Mindazon esetekben, - Írja dr. Stiller, a nagyhírű budapesti orvostanár - melyekben enyhe, biztos és a gyomrot kímélő sós hashajtóra van szükségem, évek óta csaknem kizárólag a természetes Ferencz József-kesertivizet veszem alkalmazásba.“ A kereskedésekben vagy gyógytárak- ban határozottan valódi Ferencz József- keserüvizet kell kérni; a hol pedig nem kapható, tessék direkt a Ferencz József- keserüvizforrások szétküldési-igazgatóság- nál, Budapestre fordulni. * Értesítés. Vízvezetéki berendezés és cément-csatornázás elkészítését, szintúgy fürdők és árnyékszékek berendezését elvállalom a leg- jutányosabb árak mellett. A munkák már megkezdhetők s igy mire a vízvezeték leérkezik, a házi vezetéket össze is köthetik. Tisztelettel Gólya János vízvezetéki szerelő. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában lévő Lendvay-téren a „Nemzeti-Szálló“ helyiségében megfelelő istálló és kocsi-szin áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. Tisztelettel a vendéglős. Arany zsebórák és arany láncok állandó nagy raktára Rezső Gyulánál. Csemege szöllö (mézédes) állandóan kapható kilónkint 34 krajcárért, I liter gesztenye 14 krajcárért, házilag készült befőttek, lekvár és ugorka Kóczy Szilárd fűszerkereskedőnél Thököly=ut. Lendvay-szinház. Múlt szombaton Ziehrer operettjét adták, a ,,Szerelmi keringő/“, remélhetőleg először - és utoljára. Sok sületlenséget láttunk már a magyar színpadokon, de a „Szerelmi keringővei“ egyik sem veheti fel a versenyt. S ha valaki kérdezné, hogy mi a tárgya ez operettnek? — sajnálattal és szégyenkezve vallanók be, hogy nem tudjuk. Talán legjobb lenne az egész szombati előadást agyonhallgatni! A közönség — mely szerencsére csekély számban jelent meg, — rendkívül boszankodott s többször hangos nem tetszésnek adott kifejezést. Derék színészeink valóban hálátlan szerepre vállalkoztak, mikor ezt a se’ füle, se’ farka darabot meg akarták menteni a jól megérdemelt bukástól. A felvonás között, alatt a közönség megbotránkozva tárgyalta és valósággal agyoncsepülte. Mi is elmondhatjuk azt, amit egy fővárosi lap irt róla, hogy a librettó szerzőit deresre kellene húzni s kímélet nélkül kiszolgáltatni nekik az olvasatban 25-öt. Direktor uram! Ebből nem kérünk többet! De van egy más kérésünk is Szabadoshoz: ugyanis a szombat az a nap, mikor telt házat lehet csinálni; a közönség nagy része szombaton este szívesen menne színházba, mert legkevésbé van akadályozva. Ebből az következik, hogy szombatonként a legjelesebb darabol a legjobb előadásban kell produkálni! Vasárnap két előadás volt. Délután fél- helyárakkal Szigligeti régi jó vigjátékát a „Liliom fit“ adták telt ház előtt, kitűnő játékban, igazi jó kedvvel. Este Straus bűbájos zenéjü operettje, a ,, Varázskeringő“ került színre pompás előadásban. A szombat esti „Szerelmi keringő“ Ízetlenségei után egy valóban művészi előadásban volt része a zsúfolt háznak. Első sorban a kitűnő rendezést kell kiemelnünk, leszámítva a katonatisztek nem szabályszerű ruházkodását. Szabad osné, Görög Olga, Tárnái Lídia választékos toilettjükkel, bájos játékukkal messze kiemelkedtek a sablonosságból. A férfiak közül dicséret illeti Ungvári!, ezt az istenadta művészt, ki még énekelni is kénytelen; Korda Sándor, Nyárai, Demeter jelesül oldották meg föladatukat; Sugár Gyula kis szerepében hóditó hadnagyocska volt. Földes Mihályról - nem nehéz megjósolni, - jeles színész lesz. Hétfőn Michaelis nagyhírű színmüvében ,,A forradalmi nász“-bán gyönyörködtünk volna, ha . . . ha ... Itt tulajdonképen meg is j kelllene szakítanunk referádánkat, ha (ez az átkozott „ha“ mindenüvé betolakodik,) nem len- j nénk a nagy közönség szószólói. A francia fór- j radalom véres epizódjai, - melyekben annyi gyalázatosság váltakozik a fenségessel, - kifogyhatatlan tárgyat szolgáltatnak a regény- és drámairónak. 1793. egy olyan évszám a francia nemzet történetében, melyet Clio párolgó vérrel jegyzett föl, de a dicsőség aranysugarával vett körül. 1793 hőskölteménybe illő küzdelmek korszaka, amikor ezzel a jelszóval vonultak harcba j a katonák: „Pas de grace!“ Beteges öröm szállta meg a nemzetet. Egyrészük őrjöngve rohant a halálba, más részük őrjöngve sietett élni. A fen- j ségessel karöltve járt az aljasság. Félelmetes és megrázó jelenetek lépten-nyomon; minden emberi érzésből kivetkőzött bestiális vadság, viaskodó lelkifurdalás vegyítve nagy, nemes eszmék diadalrajuttatásávai. Ily jelenetek eljátszása erőteljes, művészi ábrázolásra - mint az Ungvári és Benes Ilonkáé, — ad alkalmat a színésznek, de a rendezésnek a dekorativ hatáskeltés minden eszközét föl kell használnia. A francia forradalom véres korának hangulatát illúziót keltő jelenetezésekkel lehet csak valóban bemutatni, amit ez alkalommal - sajnos - nélkülöztünk. Nagy tömegek felvonulása, a Marseillaise harsogó zenéje mellett a fegyverek ropogása, kürtök sikoltása mind olyan külsőségek, melyek óriási módon tudják fokozni a hatást. Am ezekből mi sem volt meg! Az eldördülő sortüz Mark Arron szivére csak egy gyönge kis gyermekpisztoly pukkanása volt. Nem! így nem lehet előadni egy gyönyörű darabot! Kedden Stojanovics Jenő regényes daljátéka, a ,, Csókkirály“ került színre kitűnő előadásban. Tapsok zajától viszhangzott a Lend- vay színház nézőtere, s ha Szabados ezt a páratlan poeti/cus szépségű operettét újra előadatná, még nagyobb közönség gyűlne össze, hogy tapsoljon a magyar szerzőknek, s a jókedvvel játszó személyzetnek. Végre! A sok külföldi kótyvalék után egy eredeti magyar daljáték, melynek librettója és zenéje egyaránt messze kiemelkedik az átlagból. Muzsikája sok pajzán ötlettel, mély és finom hangulattal van j tele; a hangszerelés is nagyon érdekes és eredeti. Színes képek, mulatságos helyzetek egy- j mást váltogatják jszövege diskrét, sehol egy bántó vagy durva szó! Még a Il-ik felvonás zárójelenete is — mely a legkényesebb, - oly finoman van megoldva, hogy minden aggály nélkül végig nézheti a gyermek is. Görög Olga gyönyörű királynő volt, rSzabadosné enni való Miska, Percnyi Sári Evikéjével remekelt, s szinte elmondhatnék, hogy ez idényben szebben még nem játszott, mint ez alkalommal. Korda Sándor ördöge pompás alakítás volt, Demeter Sándor, Sugár Gyula — mint mindig — keményen megállták kelyüket. Külön kell megemlékeznünk Nyárai kisbirójáról, ki ez alkalommal is elsőrangú komikusnak bizonyult. Helyi vonatkozású kupiéit orkánszerü tapssal jutalmazta a közönség. Szerdán Heltai Jenő énekes bohózata, a „Naftalin“ került színre. A rémképeket látó apák, s a szemérmetes mamák már napokkal előbb hirdették, hogy „vörös est lesz !“ A tanár urak a legszigorúbb rendeleteket bocsátották ki az arany ifjúságnak, nehogy letévelyedjenek a jó erkölcsök útjáról, s megmorészeljék nézni a „Nafta/int“, hol szemérmetlenül szeretkeznek az emberek. Ennél jobb reklámra igazán nem volt szüksége Szabadosnak! Féltékeny asszonyok, mintsem férjüket egymagáikban engedjék a kész veszedelem karjaiba, — inkább maguk is meghozták azt az áldozatot, hogy részt vegyenek a hírhedt darab előadásán. Professorok — tisztán őrködés szempontjából, — jelentek meg, s árgus szemekkel figyeltek a színpadon történtekre. A riporterek kiket a kötelesség szólított ez este is a színházba, szenteskedő szemforgatással hárítottak mindent a szegény főszerkesztőkre, kiknek zsarnoki akarata juttatta őket ilyen csiklandós helyzetbe. Egy szóval: volt közönség elég. S mi lett a nóta vége? Az, hogy mindenki többet várt, mint a mennyit kapott! Nagy hűhó - semmiért ! Hiszen igaz, hogy a színdarab alakjai hadi lábon állanak az erkölcsökkel, s folytonosan csalják egymást; a vén mamák és lányaik könnyű vériiek; apák, apósok, vők mindnyájan szoknyák után futkosnak, - de mindezt oly kedvesen teszik, hogy a legszigorúbb erkölcsbiró is kénytelen őket felmenteni, mert hát hűségesek vagyunk télen, de nyáron ne kívánják azt tőlünk. Az össz- játék pezsgő erővel indult meg, s kitartott mindvégig. Minden egyes szereplő rendkívüli jó kedvvel, mondhatni virtuozitással játszott, s ha arról volna szó, hogy különösen kit említsünk föl : az egész szinlapot kellene reprodukálnunk. Csütörtökön az ,,Elvált asszony“ operettet ismételték meg üres ház előtt, s ennek folytán a személyzet is kedvetlenül jászott, ami érthető is. Ezen körülményből azt a tanúságot vonhatja le Szabados, hogy az ismétlésektől jó lesz óvakodnia. Pénteken .Bérezik Árpád vigjátéka. „A művész felesége“ került színre elég nagy közönség előtt. A darabról nem sok jót Írhatunk. Elejét61-végig lapos, unalmas, hogy ne mondjuk GPU ügyül- Ezzel a vígjátékkal Bérezik nem nagyon szaporította a babérlevelek számát. Színészeink — bár tudatában voltak gyengeségeinek, eléggé igyekeztek érvényre juttatni, de de nem igen sikerült. A befejezés aztán kritikán- aluli! Mintegy agyonüti az egész darabot. Qrünwald ÍViór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. Nyilttér.*) 1 koronás bélyeg Ií izon y i teán y. Kél és fél havi időtartamon keresztül Nagybánya városában egy ideg- és izom- rrősilö svédgymnastikát nyitottam, mely idő alatt Tokár Istvánná szül. Maidek Mária intézetemben az összes svédgym- naslikai kezelést és eljárási tanulmányozta és azt elsajátította; de legkivált a svédmassage eljárást behatóan és alaposan megtanulta, úgy, hogy szorgalma és igyekezete állal én a svédmassage kezelésben teljesen kiképzettnek ismerem el; miért is a svéd másság eb an, mint ügyes, szakképzett massörnét tiszta lel/ci- ismerettel mindenkinek melegen ajánlhatom. Kell Nagybányán, 1910. év szept. 30-án. Magvassy Pál, (P. H.) nyug. tornatanár, svédgymna s tik a tulajdonos és 35 év óta vezetője. Igazolom: líerezinyer, v. t. főorvos (P. H.) Tokár Istvánné sz. Maidek Mária lakása: Felsőbányai-utca 44. szám alatt, (folyosó 2-ik ajtó) *1 E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő,
