Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-23 / 43. szám
1910. október 23. Nagytoanyal Hírlap 3 kiváló festőművészünket kívánja javaslatba hozni, ki általános tiszteletnek és közbecsülésnek örvend s ki az ecset mellett a tollat is elismerésre méltóan forgatja. Reméljük is, hogy jeles tagtársunk nem fog kitérni a bizalom eme megnyilatkozása elől, s tehetségét Társaságunk rendelkezésére bocsátja. Titkárunk, Fliesz Henrik, ki e tisztet két év óta töltötte be, egészségi okokból szintén leköszönt. A Társaság zárt ülésben e fontos és terhes állásra egy munkabíró fiatal tagját, Németh Bélát hozta javaslatba, ki már ezidőszeriní is a titkári teendőket kiváló szorgalommal végzi, az eltávozottnak pedig eddig működéséért köszönetét mond. Ezek volnának a főbb mozzanatok, melyekről beszámolni kötelességemnek tartom, s midőn még egyszer a mindenható Isten áldását kérem e díszes kultúrpalotára, s a mélyen tisztelt érdeklődő közönséget üdvözlöm : a Teleki Társaság III-ik évi első felollvasó ülését megnyitom.“ Mennyi a magyar? Uj népszámlálás lesz. A nép még most is fél tőle, csak úgy, mint Augusztus római császár korában. Mert a nádfödeles kunyhók egyszerű, naiv lelkű lakója azt hiszi, hogy a hivatalos járatú ur azért faggatja úgy ki tövéről-hegyére, mert uj pénz- és vér-adót akarnak sodorintani a nyakába. Pedig már most is alig tud lélekzeni a nyomorúságtól. Kiirthatatlan balhit a falusi nép közt, hogy mikor Írást vesznek föl a parasztról, mindig valami huncutság jár a nyomában. Azért aztán valami nagyon pedáns népszámlálást nem is igen lehet Magyarországon még ma sem keresztülvinni. Jól emlékszünk rá, mikor a földmivelési kormány a baromfitenyésztés emelése céljából statisztikával akart magának tájékozódást szerezni, nem volt olyan módos magyar gazda, aki le ne tagadott volna egypár csirkét. Mert senki sem tudta meggyőzni arról, hogy az irás után nem jön a csirke-adó. De a kormánynak szüksége van a népszámlálásra. Amint a jelekből sejthető, főleg azért, hogy az általános választójogról szóló törvény- javaslatot előterjeszthesse. E fontos reform megalkotásának pedig nélkülözhetetlen előfeltétele a népviszonyok felől való kellő és pontos tájékozódás. Akármilyen fontos legyen is annak a nép- számlálásnak az eredménye, a választói jog fontos refomját agyon nem ütheti, azt minden melléktekintet nélkül meg kell alkotni. — Csak ezt az egy ne kérd tőlem anyám. Ha tudnám, hogy ez a szép és fiatal leány maga a lelketlen boszorkány, még akkor sem hagynám el magamtól. A királyné sóhajtott és egy szót se szólt többé erről, csak rendelkezéseket tett a másnapi esküvői ünnepélyekre vonatkozólag. Másnap a királyné maga akarta feldiszitni a szép menyasszonyt, de Álba nem akart fátyolt tenni a fejére, azonban a királyné két leány által lefogatta kezeit és egy harmadik leány feltette az Álba fejére az arany menyasszonyi fátyolt. — Halotthalvány lett a menyasszony arca és lehajtá fejét az átkos fátyol súlya alatt. — Nem ellenkezett már többé csak any- nyit mondott a királynénak: „Rosszabb vagy anyámnál!“ Senki, de a királyné sem értette e szavak jelentőségét, de e perctől fogva eltűnt a menyasszony kedve és boldogsága örökre és a királyfi boldogságtól áradó szerelmes szavai se voltak képesek derűt varázsolni a szép Álba borús homlokára. A királyfi nem tudván kitalálni bájos felesége szomorúságának okát, - elhatározó, hogy titokban, egy pár hű emberétől kisérve, meglátogatja a vén boszorkányt és kiengeszteli a megtörténtekért. Egy szép reggel embereitől követve, Asz- szonyvára felé vette útját, de mire a közeihez értek, a koszorkány meglátva őt messziről igy kiáltott le hozzá : — Légy átkozott leányom elrablója, amily szerencsétlenné tetted őtet, oly szerencsétlen légy te is! Elégítsd ki ime kincs- szomjadat, mert az hozott téged ide először is! És e szavakkal feléjük hajgálta a töménytelen sok drága követ, de azok azonnal hóvá Mikor a népszámlálás valószínű eredményeit latolgatjuk, önként is fölelevenedik elménkben a régi jó zamatos magyar adoma, mely minden vonatkozásban mindig és ma is találó. Az öreg magyar földesurnak jelesre vizsgáz le latinból a fia. Első dolga tehát lefordítani magyar nyelvre a latin szövegű nemesi oklevelet. De az öreg nem adja oda neki a féltve őrzött kutyabőrt. Megrázza a fejét és igy érvel: — Sohse forditgasd le azt fiam. így legalább nem értjük. De magyarul, tudja isten, milyen huncutság sül ki belőle ? Mert azt az oklevelet osztrák uralkodó, labanc érdekekből adta, Rákóczi árulásáért, elkobzott kuruc dominummal, annak a bizonyos első ősnek. A népszámlálással is igy járhatunk. Először is nagyon szomorú dolgokat fog föltárni a kormánynak. Ha másból nem, hát a népszámlálásból majd megtudja a kormány, hogy milyen rombolást végzett itt az önös osztálypolitika, mely kétféle elemet teremtett: néhány ezer kiváltságos mágnást, főurat, nagytőkést és sok-sok millió éhező, nyomorgó koldust. Ez a népszámlálás fel fogja tárni azt az ijesztő valóságot, — melyet ma is csak a vak nem lát, -- hogy mennyire megcsappant számbelileg a magyar faj, melynek színe- virága, javaereje is odaát van Amerikában, munkaerejét idegen világ gazdagodására áldozni. Az ujoncozásoknál láttuk az ijesztő eredményt már, hogy alig akad száz közt öt-hat fegyverforgatásra alkalmas legény. Az izmos, egészséges karok idegenben keresnek boldogulást. A népszámlálás száraz adatokkal fogja bizonyítani, hogy mekkora pusztítást vitt véghez a becsületes szociális politika hiánya Magyarország népén egy rövid emberöltő alatt. Azért szinte fájó beletekinteni. De ha már meg kell lenni, hát vonjon is le belőle méltó okulást és tanulságot a kormány és a törvény- hozás: bölcs szociális politikával egy virágzóbb, szebb jövendő korszak megteremtésre. Városi közgyűlés. Október 22. Nagybánya város képviselőtestülete ma d. e. 10 órakor rendes havi közgyűlést tartott a tagok csekély számú érdeklődése mellett. — Torday Imre h. polgármester, elnök napirend előtt szóvá tette Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának az október 13-án tartott rendes őszi közgyűlésében a láposvölgyi vasút hozzájárulási összegének megszavazásában tanúsított rideg elzárkózását, a mennyiben, mint és jégdarabokká változtak át és sebesen gurulva lefelé, annyira ellepte őket a jég és hó özön, hogy az utat is betemette és ők mindnyájan egy nagy szakadékban lelték halálukat. Alig hogy elnyelte őket a szakadék, kétségbeesve rohant Asszonyvárfelé Álba, kiáltván férjét, a királyfit. — Úgy ! kiálta a várfokáról a boszorkány. Megszöktél tőlem egy idegen emberrel s ime most nem engem kérdezel, hanem őt. — 0 nincs itt! — De megleltem a nyomát, hanem itt elnyelte a hófúvás a lábnyomokat. — Nem is ment tovább ! szólt alá a boszorkány. Drágaköveid okozták halálát. Egy sikoltással holtan terült a földre Álba, anyja pedig egy oly szörnyű átkot mondott, hogy megrendült bele a Peles hegység és ösz- szeomlott Asszonyvára, romjai közé temetve a vén boszorkányt. Azon a helyen, hol Álba kiadta lelkét, egy fehér virág nyílt ki, a melyet azóta Álba reginának neveznek a botanikusok. - Csak az örök hóban tenyészik ahol a kedvese pihen. Azt az aranyszálat pedig, melyet áldásszavak között font a szép Álba, minden menyasz- szony keresi és mindegyik azt hiszi, hogy meg is találta. Azért nem fél egysem az oly veszedelmes aranyos menyasszonyi fátyoltól, mert mindegyik azt hiszi hogy az ő részén van a szerencse. Románból fordította: lírán IJlrinc. azt már múlt számunkban a vármegyei érdekek szűklátókörű felfogása gyanánt helyesen megemlítettük, — nem az állandó választmány által javasolt 200 ezer koronát, hanem csak 100 ezer koronát szavazott meg a vasút számára. Az esetben az a komikus, bár elszomorító, hogy a vármegye vezetőemberei mind a 200 ezer korona mellett foglaltak állást, s az állandó választmány épen ezen javaslatára való tekintetből a 200 ezer korona fedezetéről is gondoskodott, amennyiben az egy millió koronás utkölcsönhöz még 200 ezer koronát hozzácsapott s ezt a közgyűlés jóvá is hagyta. Úgy látszik tehát, hogy az a pár bizottsági tag, ki a közgyűlés rendes tárgysorozatának letárgyalásanál megjelent, az állandó választmány desavuálásával a vármegyei érdekből lo- cális politikát csinált! A képviselőtestületi közgyűlés e sérelmes határozat megfelebbezését elrendelte; ugyanezt teszi Felsőbánya város közönsége is, valamint az engedményesek. Ugyancsak napirend előtt az elnök által tett indítványra a közgyűlés az „István-Király“ szálló részére annak absolut tisztántarthatása céljából 1200 kor. költséggel egy porszivógép beszerzését rendelte el. A tárgysorozatnak 13 pontja volt, de ezek között csak egyetlen egy birt nagy jelentőséggel. Ez a csatornázás létesítése végett Deutsch Imrével kötött szerződés jóváhagyásának kérdése volt. A közgyűlés dr. Stoll Tibor t. ügyész, Virágh Lajos és dr. Nagy Gábor indítványára többek hozzászólása után a szerződés-tervezetet az építés ellenőrző- és a jogügyi bizottságnak rendelte kiadni, hogy a csatornázás építése folytán bekövetkezhető károknak ki által leendő viselésére nézve a szerződésbe precízebb intézkedéseket javasoljon különös figyelemmel lévén arra, amiszerint a vízvezeték építése a csatorna elhelyezésére jelentékeny befolyással van s kölcsönös károkozó tényező gyanánt szerepelhetnek. A bérkocsi- és társaskocsi gyakorlásáról alkotott szabályrendeletet a minister rendelkezése szerint két elkülönített szabályrendeletre osztották s 30 napi közszemlére tették ki; tudomásul vették az „István-király“ szálló bérletére a bérlőtársasággal kötött szerződés kormányhatósági jóváhagyását; az iparos tanonciskola felügyelőbizottságába két uj tagot választottak meg; a Szerwirth-féle házat évi 240 korona bérért Mendihovszky Józsefnek kiadták ; a felsőfernezelyi lisztelő-malom árverési feltételeit megállapítottak; Mándy Zoltán, Veress László aszfaltköltség leírási kérelmét elutasították; kétrendbeli eladás tárgyában a határozathozatalt 30 napra egybehívandó közgyűlésre halasztották. A közgyűlés már 10 3/4 órakor véget ért. HÍREK. Október 22. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fliesz Henrikné borpataktelepi állami tanítónőt a helybeli gazdasági szakiskolákoz áthelyezte. Uj segédtanfelügyelő. A szatmármegyei kir. tanfelügyelőség segédjét dr. Votisky Gézát a vallás- és közoktatásügyi miniszter Trencsénbe helyezte át s helyébe Loveczky Ernő állami el. isk. tanítót rendelte be szolgálattételre. A Szamosvölgyi vasút igazgatóságához a napokban a következő kérelem intéztetett: „Méltóságos Igazgató Ur! A nagybányai kereskedőket magában foglaló alantirt erkölcsi testület nevében bizalommal telve fordulunk Méltóságodhoz, mert súlyos aggodalommal értesültünk arról, hogy a szolgálat érdekében a Nagybánya- zsibói vasút személyzetének f. évi november hó 1-tól való átköltözését méltóztatott elrendelni. Ezen körülménnyel már az itteni sajtóorgánumok is mögdöbbenéssel foglalkoztak, s több oly okot hoztak fel, melyek a személyzetnek továbbra való itthagyását méltányos és igazságos követelménynek tüntetik fel. Mi nem akarunk arra hivatkozni, hogy Nagybánya város közönsége az említett vasút létesítése alkalmával erejét meghaladó áldozatokat hozott, nem akarjuk felemlíteni, hogy a vasút üzemi kezelése városunkra nézve az ez időszerinti egyetlen járattal csekély jelentőséggel bir: azt azonban a helyi kereskedelem s általában a helyi fogyasztás érdekében hangsúlyozni erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy amennyiben Méltóságod ezen rendelkezését a több oldalról előterjesztett ké-
