Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-09 / 41. szám
III. évfolyam. Nagybánya, 1910. október hó 9. 41. szám. NABYBANrAI TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI IPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Kossuth Lajos-u. 21. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: Morvay Qyuln könyvnyomda-bérlete, Rákóczi-(Fő)-tér 14. ■ " hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. — ....... A veszély idején. Október 8. A veszély idején félelem és ijedtség vesz erőt az embereken. Ilyenkor, ha valamelyes betegség vagy járvány nyújtogatja felénk a kezeit, hogy egy hideg öleléssel a pusztulás érzését ébressze fel, se szeri, se száma a tanácsoknak és a hivatalos rendeleteknek, melyek mind azt célozzák, hogy legyűrjük, ártalmatlanná tegyük a rémet, az életünk ellen törő ellenséget. A veszély idején meglátjuk és észreveszszük azt, aminek a láttára máskor csak a vállunkat vonogatjuk. Ezt a mi országunkat valami különös kegyelme őrzi az Istennek ebben a ko- lerás világban. Ugyan nemcsak most, de állandóan fölötte lebeg valami magasabb gondviselés. Anélkül rég sivataggá tette volna már a sok öldöklő angyal. A kolera, a tífusz, a pestis, a malária, a szörnyű rémek, amiknek a piszok a bölcsőjük és az emberi gondatlanság a dajkájuk. Csak a kultúra bírja őket megfojtani, — de hát hol van ebben az országban olyan kultúra, amely a tömegeket tudja ellenük fölfegyverezni ? Budapesten talán, a világvárosban? Hát hiszen ott van kultúra, azt kétségbe nem lehet vonni. A rozskenyérben agyag és borsóliszt található. Ellenben a szamócalekvár szamóca kizárásával készül kala- rábéból, céklarépából és fürészporból. A kávé, mint előkelő idegen, megdarált datolyamagvakból és szárított lómájból készült szemek kíséretében látogat el a csemegekereskedésből a konyhába. Mindezek koronája pedig a puding, melyet egy pár nappal ezelőtt szedtek szét elemeire a pesti újságok: a tojást enyv és sárga okkerfesték, a cukrot zacharin, a rummot faszesz, a lisztet keményítő pótolta benne. Hát ez már igazán olyan betetőzése a kultúrának, hogy többet kívánni sem lehet. S lám, a főváros hatósága még többet is kíván. Azt kívánja az emberektől, hogy minél többször mossák meg a kezüket. Persze csak igy kolerás időben? A fővárossal szemben, melyet hatósági kényszerrel kell rávenni a kézmosásra, az ország még vigasztalanabb képet mutat. Szintén el van árasztva kolerarendeletek- kel, melyek megparancsolják a tisztaságot, a testét, a házáét az utcáét és tiltják a piszkot, mely diadalkapu gyanánt szolgál az ázsiai felségnek, aki olyan igen nagy ur, hogy nemcsak egy várost vagy egy megyét kényszerít rá a nagy mosdásra, mint a mi királyaink és főhercegeink, hanem egy egész országot. Dehogy is kényszerít pedig. Egy Marosmenti faluból jött a hir egy nagybirtokos köztisztasági törekvéseiről. A nagybirtokos ur bizonyára igen intelligens ember s mint ilyen sietett eltakarítani az uradalmából a döglött sertéseket. Hogy mentői előbb szabaduljon tőlük ezekben a járványos időkben, az egész döglött íalkát belehányatta a Marosba. Abba a folyóba, amelynek vizéből Marosfalutól tovább vagy egy millió ember főz és iszik. S ahol ilyen a földesur, milyen legyen ott a kanász és a béres? Mit neki alispán, szolgabiró, jegyző, — akik egyébként mind jó cimborái a földesurnak és talán hamarosan megtalálják azt a jámbor kondást, aki vállalja a felelősséget a tengerész módon eltemetett sertéstetemekért. Hiába minden: a .közönség és köz- tisztaság ügye nem hatósági, nem köz- igazgatási kérdés, hanem kulturprobléma. Kötelességtudó lehet: a jegyző, derék ember a szolgabiró: ha tudatlan, műveletlen, kulturátlan a tömeg, a miniszteri rendeletek nem tanítják meg arra, amire az iskola meg nem tanította. Adót hajtani és katonát szedni lehet közigazgatásilag, de higiéniát nem. Igaz, hogy nincs is meg rá a komoly szándék. Ezek az ijedtségrendeletek és rémület-hirdetmények nem igen sokat érnek. A hatóságok maguk is csak addig törődnek velük, még az újságok azt nem írják, hogy a veszély elvonult. Akkor aztán nem kell többé mésztej és karbololdat s a hatóság tetszésére bízza kinek-kinek, hogy megmossa-e a kezét, vagy nem. Egy héttel ezelőtt még a disznóólát is be kellett meszelni, — - de egy hét múlva a város közepén se látja meg a szemétdombot, akinek az volna a kötelessége. Minálunk a köztisztaságra való igyekvés csak akkor volna állandó, ha a kolerát, mint közintézményt szerveznék valahogy olyanformán, mint az adóvégrehajtók testületét. Ilyenkor, a veszély idején — tessék elhinni — nem egyéb ez, mint nyomorúságos kapkodás . . . A Teleki-Társaság felolvasó estélye. Mint értesülünk, a színház végleges átvétele a napokban megtörténik s igy mi sem állja útját az elmaradt Teleki-estélynek. Hallomás szerint e hó 16-ára van tervezve az estély igen érdekes műsorral. A meghívók már a napokban szétküldetnek. Nem mind arany .... Október 7. Amerikában ma már úgy áll a dolog, hogy a fölös számmal beözönlő emberanyagot tovább vándoroltatják oda, ahol még nehezebb a megélhetés, ahol őserdők kiirtására és az alig megmunkálható talaj nyuj tóttá keserves kenyérkeresetre szorítják őket. Az ipari munkásságnak Amerikába való tódulása óriási módon fellendítette az ipart, de csakhamar nagy visszahatás támadt, sok gyár csökkentette a termelést vagy be is szüntette az üzemét, minek következtében a kivándorlók nagy tömege munka nélkül maradt. A kivándorlás azonban mégis szakadatlanul növekedett, ennélfogva a munkabérek a minimumra szálltak alá. A mezőgazdasági termelés nem tartván lépést az ipar fejlődésével, ma már Amerikában is rohamosan drágulnak az életszükségletek. Ezidőszerint harminchárom százalékkal magasabb a létfenntartási költség, mint csak néhány évvel ezelőtt. 665 dollárnak annyi manapság a vásárlóereje, mint 5-6 év előtt 500 dollárnak. Az utóbbi 10 év alatt a tengeri ára 111 '2 százalékkal emelkedett, a zabé 81 százalékkal, a búzáé 55'5 százalékkal, a burgonyáé 70"5 százalékkal, a szénáé 49'7 százalékkal. ,A ló, öszvér és szarvasmarha ára 160 százalékkal, a faggyú 58 százalékkal magasabb. A föld értéke is megkétszereződött a keleti államokban s ma már a mezőgazdálkodást a modern tudomány elvei szerint űzik. A mező- gazdasági termelés mégsem bir lépést tartani sem a fogyasztással, sem az állandóan emelkedő népszaporodással. Az amerikai államfériak azt hirdetik, hogy farmer kell nekik és kevesebb ipari munkás. A föld népét kell megerősíteni, hogy az ipar is fennmaradjon: ez a jelszó. A kormány legutóbb 16 nyugati államban nagyarányú csatornahálózat kiépítését vette munka alá. Az öntözött területek, melynek csapadéka hiányában őstermékenységük dacára évezredek óta kihasználatlanul hevertek, most az amerikaiak millióinak jövedelmező, tartós keresetet fognak nyújtani. A kormány ugyanis 20-80 holdas kis gazdaságokra osztotta be az óriási földterületet. Természetesen a bevándorló földmivesek csak szolgai munkás szerephez jutnak, mert mindenben első — az amerikai! A bevándorló is kaphat földet, illetve őserdőterületet, ha van pénze, de csak Brazíliában. Távol minden forgalmi központtól, két- háromszáz kilóméternyi távolságban valamely vasúttól. A brazíliai kormány igen agilisán mozdítja elő a bevándorlást, mert ott még kevés az emberanyag, egy négyszög kilométerre alig esik 5 — 7 ember. A földmivelésügyi minisztérium mostanában a bevándorló telepesekre nézve a következő igen csábitó feltételeket bocsátotta közre: 1. telepes lehet minden nős családos, vagy nőtlen férfi; 2. szabadon választhatja meg, hogy hol akar letelepedni ; 2. ingyen utazás ellátással s ingyen málha- szállitás a kiindulási európai kikötőből; 4. ha a nyert területet egy évig munkálta, tulajdonába megy át. Látszatnak biz ez igen csábitó dolog, de a valóságban egészen másként fest az úgynevezett ingyenföld ügye. Mert ingyenföldről szó sincs. Kaphatnak ugyan a bizonyos pénzösszeggel rendelkező kirándorlók az ország belsejében őserdőt, de az San Paolo fővárosától jó néhány száz kilométerre fekszik, ahova ezidőszeLapunK mai száma ÍO oldal.
