Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-25 / 39. szám

4 KTagytoáuyai Hírlap 1910. szeptember 25. A kolera. A város tanácsa e héten ismét intézkedést tett, hogy az egyre jobban fenye­gető rettenetes járvány ellen minél sikereseb­ben védekezhessünk. Ezúttal a mészáros- és hentesmestereket figyelmezteti a legnagyobb tisztaságra és őket a kihágás következményeire való utalással alaposan instruálja a szükséges teendőkről; egyben a városi állatorvost a leg­szigorúbb ellenőrzésre utasította, valamint a vágóhíd tisztántartása feletti éber őrködésre. Itt említjük meg, hogy Balthazár bűvésznek a rendőrkapitány a kolera járványra való tekin­tetből engedélyt nem adott. A szatmári lóversenyek. Ma tartják meg Szatmáron a szokásos őszi lóversenyeket. Ugyancsak ma este hangverseny is van Szat­máron a városi színházban, melynek egyik ki­emelkedő pontja b. Kováts Adrikó éneke lesz édes atyja b. Kováts Géza zongora kísérete mellett. 1812. szeptember 16. E hó 16-án volt 98-ik évfordulója a szörnyű tragédiának, mely a francia nemzetet érte. Egy lángba borult hó­városba szorulva, megégve és megfagyva, holttá dermedve és láztól elcsigázva utolsót vonaglott félmillió ember. A véresre zúzott, kékre fagyott élőhalottak teteme fölött állott az a kicsiny ter­metű óriás, kit Hugó Viktor a „Végzet ko­csisáénak nevezett el: Napoleon, ki életét, agyvelejét, szivét, mindenét odaadta egy gőgös terv, egy szerencsétlen ötlet kedvéért. Moszkva. Ez a név véres betűkkel van beírva a francia nemzet történetébe. Évfordulója a „Grandarmée“ halálának, Napoleon szomorú és szerencsétlen oroszországi hadjáratának. Az ismeretlen siva­tagokról titokzatos és félelmes hangokat hozott a havas szél és eldöntötte sorsát egy tűzeszű és jégszivű hadvezérnek, ki e világrenditő ese­ményben makacsul, csukott szemmel rohant bele a halálba félmillió katonájával együtt. Nagygyűlés Szatmáron. A választói jog tárgyában e hó 19-én, vasárnap nagy gyűlés j volt Szatmáron, hol mintegy 5000 ember előtt Báró Bánffy Dezső, a választói jog országos szövetségének elnöke tartott beszédet. Lapunk minden megjegyzés nélkül regisztiálja e hirt, j megjegyezvén annyit, hogy Bánffy beszéde mintegy bevilágította azokat az utakat, amelye­ken a jövő Magyarország felé haladhatunk; föl- j mutatta azt a zászlót, melyre a fejlődés, a j megerősödés és az önállóság jelszavai vannak j felírva. A szatmári szózatnak ez a része eljut | mindazok szivéhez, kiknek lelkében a magyar | állam jóléte befelé s függetlensége kifelé vágy­ként él! Schuster Ferenc fogtechnikus lapunk utján felkéri a közönséget, hogy távolléte alatt, — mely szeptember hó 30-áig fog tartani, — türelemmel lenni szíveskedjenek. Tanulmányainak kibővítése és az újabb fogtechnikai vívmányok elsajátítása céljából néhány napot Bécsben kény­telen tölteni, hol ugyanakkor nemzetközi fogá­szati kongresszus is lesz. A magyarországi óvónők nyomasztó helyzetükben elhatározták, hogy működési szín­helyük országos képviselőit felkeresik és el­mondják, hogy néha a mindennapi kenyerük sincs meg a szeretetteljes és odaadó fáradozá­sért, amellyel a jövő nemzedék gondozásán és nevelésén eddig panasz nélkül munkálkodtak, s kérik hathatós pártfogásukat, igazságos és mél­tányos ügyük iránt s kérik a XV. t.-c. revízióját és a fizetésrendezést. Sötétség a városban. E hó 20-án, este egy pár pillanatra elsötétült az egész város. Sokan tanakodtak az eset fölött, s valami ve­szélyt sejtettek. Nem is kisebb dologról volt szó, mint halálos veszedelemről. Ugyanis Balázsik János szerelő az Agyagos utcában az összeakadt vezetékek szétválasztásával foglalkozott, miköz­ben elsiklott, s gummikeztyütlen kezével a szekun­dér vezetéket megragadta. Ha a központon az áramot gyorsan meg nem szüntetik, Balázsik ál­dozatul esik. Változás a minorita rendházban. Bán Bonifác áldozópap Nagyenyedre helyeztetett át segédlelkésznek ; helyébe Gogl Rezső tanárje- öltet rendelte ki a rend főnöke. A kataszteri földadó kiigazítását Szilvásy Elemér kataszteri biztos most hétfőn kezdi meg a birtokosok kataszteri iveinek fel­dolgozásával. A hivatalos helyiség Rák-utcában a Sürger-féle házban. Fogápolás. Két szép fogsor a természettől mostohán megáldott arcot is kellemessé teszi ; és viszont a legszebb száj is elrutul, ha odvas, sárga, gondozatlan fogak vannak benne. A fog­orvosi művészet ma már annyira előrehaladott, hogy minden embernek lehet jó foga. Ha fo­gainkat folyton tisztán tartjuk, úgy azok egész életünkön át jók maradnak. A fogszú statisztikai kimutatás szerint az összes bajok több mint 90"/o-ának képezi alapját és amellett mindinkább nagyobb tért hódit. A szuvasodásra való hajlam általában a nőknél gyakoribb. Elősegítik ezt azonkívül még bizonyos betegségeknél használt gyógyszerek, mint a hígított sósav, a kénsavas chinin, a vaskészitmények, az ásványvizek, ná­lunk különösen az ivóvizek. Ezen fogbetegség további fejlődésének a fogorvos a szúvas fognak betömése által elejét veszi és a patienst megkíméli az eléggé kellemetlen és gyakori fogfájdalmaktól. A fogak épentartása csupán a tisztántartástól függ. Az evésnél a fogak között ' maradt étel erjedésnek indul, ami nemcsak : szájbűzt idéz elő, hanem a fogakra is káros hatással van. Tehát fődolog, hogy fogainkat minden étkezés után rendesen kitisztítsuk. Na­gyon fontos a fogkefe megválasztása. Legjobb kettőt használni; égj' rendes kefealakut és egy olyat, melynek két oldalán szőrszálak állanak, mely utóbbival könnyen a fogak közé lehet férni. Rendesen úgy vesszük, hogy két fog­sorunk van és nem úgy, hogy 32 fogunk. Pedig erre kellene gondolnunk és minden fogunkat külön, kivül-belül, oldalt jól megtisztítanunk. A fogkefe megválasztásánál arra kell töre­kednünk, hogy az a lehető legfinomabb legyen, erős szőrszálakkal, hogy a fogak között maradt étel eltávolítható legyen. Teljesen lehetetlen középerős vagy gyenge kefével a fogakat tisz­tán tartani. A kefét gyakran kell változtatni, nem pedig minden évben. Minden használat után alaposan meg kell tisztítani, nem árt, ha hetenként egyszer forró vízben kimossuk, mert ha ha használat után csak egyszerűen félre­tesszük, a benne maradt fogpor, fogpép vagy egyéb, a fogból kikefélt dolog újból a szánkba kerül. Gyakran előfordul, hogy a jobboldali fo­gakban több a lerakodmány, mint a baloldali­ban. Ez onnan van, hogy a fogporba mártott kefét jobbkezünkbe togjuk és a baloldali száj­üregbe tesszük és az ott levő fogakat dörzsöl­jük, a jobboldali fogakat pedig érintjük. A fog­kefét fölváltva mind a két kezünkbe kell fog­nunk úgy, hogy á jobboldali szájüregben levő fogakat a balkézbe, a baloldali üregben levőket pedig a jobbkézbe fogott kefével kell dörzsöl­nünk. A kefével nem szabad függőleges irány­ban a fogakat dörzsölnünk, hanem vízszintes irányban. Először a fogak külső részét tisz­títjuk meg, azután a belső részét, előbb a felső, aztán az alsó fogsorokat. Ha már ennyire ju­tottunk és megvizsgáljuk fogaiankat, azt fogjuk tapasztalni, hogy azok tiszták. De ha fogaink közé egy szál cérnát húzunk, azt ide-oda húzo­gatjuk, meg fogunk róla győződni, hogy foga­ink még koránsem tiszták. T. i. a fogporok, a legártalmasabb fogtisztitó-szerek, igaz ugyan, hogy fehérítik a fogakat, de koptatják a fog zománcát és lerakodásuk által termelik a káros hatású fogkövet (borkövet), ezt pediglen egye­dül nem tudjuk eltávolítani. Ezért tehát leg­jobb, ha V.i évenként fogainkat szakorvos által megvizsgáltatjuk, a fogkövet eltávolítjuk és tanácsát kérjük, hogy mivel tisztítsuk fogainkat, mert vannak úgynevezett neutrális- és savi fogtisztitó szerek, az utóbbiak pedig igen ártal­masak. M. A kivilágított városi szinház. Sz/cicsá/c Ödön Ganzgyári üzemvezető-mérnök szerdán este mutatta be a városi szinház kivilágítását. A nagyközönség igaz élvezettel gyönyörködött a páratlan fényárban úszó színházon. Szép a menyezeten lévő rostély, melynek művészi munkája Szentiványi Sándor lakatos kezét dicséri. Az uj cégtábla. Egy miskolci mészáros elhatározta, hogy uj cégtáblát festet a mészár­széke elé. Sokáig törte a fejét, hogy milyen legyen ez a cégtábla s ez iránt hosszas tanács­kozást folytatott a piktorral. Végre megállapod­tak abban, hogy a cimfestő magát a mészárost fogja kifesteni a cégtáblára, még pedig abban a poziturában, amikor a taglóval pontosan hom­lokon vágja a marhát. A mészáros pedig napo­kig állt modelt a festőnek és igy el is készült a nagyszerű festmény, amelyen ott állt a mé­száros, amint hatalmas erővel egy csapással leteriti a marhát. Büszke lett erre a mészáros és hivalkodva mutogatta azoknak, akik az uj cégtábla csodájára jártak. — Na, hogy tetszik? Jól vagyok eltalálva? — kérdezte a bámulóktól. — Nagyszerűen, fényesen. Megszólalásig hű, felelte a szomszéd asztalos. — De mondja csak, ki az az ember, aki a taglót tartja. Járványfészkek. Most, hogy a kolera terjedőben van igen aktuális volna, ha a ren­dőrség alapos vizsgálat alá venné tisztasági szempontból az u. n. áro/c (szagos) partot és a Zazar mentét. Az ott felhalmozott piszok, szenny - és arra nyíló egyébb helyiségek for­mális melegágyai minden népü epidémiának. Itt megemlítjük, hogy az utcák és terek söprését ne csak olyan húsvéti locsolkodás-féle előzze meg; az egész tisztogatási processust sokkal egészségesebb lenne az éjjeli vagy hajnali órákra halasztani. Senkinek sem lehet kellemes kavargó porfelhőkön hatolni keresztül, ami a söprés nyomán támad. A német vezényszó. Hirt adtunk már egyszer arról, hogy a honvédelmi minisztérium a gymnáziumokban katonai kioktatást szándé­kozik bevezetni; a céllövő tanfolyamokat nyit német, vezényszó mellett. Örömmel értesülünk, hogy több középiskola tanári kara kellő vissza­utasításban részesítette ezt a fertőző kisérletet. Nem is lehet mást várni a derék magyar tanári kartól ! Katonai ellenőrzési szemlék. A m. kir. honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a közeledő kolera veszélyre való tekintetből a folyó évben, a katonai ellenőrzési szemlék ne tartassanak meg. Gyümölcstermelők figyelmébe. A gyü- mölcsértékesitő részvénytársaság közhírré teszi, hogy egyelőre kézzel szedett almát, körtét be­raktározás céljából át nem vehet; hullott és selejt almát azonban továbbra is elfogad. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága október hó 13-án d. e. fél 11 órakor tartja rendes őszi közgyűlését; az ezt megelőző napon d. u. 4 órakor pedig állandó választmányi ülést tart. Ismét ebmarások. Sajnos, hogy e tárgyban már állandó rovatott kell nyitnunk lapunkban. Nem múlik el nap, hogy veszett ebek garáz­dálkodásáról, marásokról hirt ne vegyünk. Aggódó családapák kisérik gyermekeiket az iskolába, nehogy áldozatul essenek a kóbor ebek támadásainak. Csütörtökön délelőtt Ciffermayer pénzügyi főbiztos Ilonka leányát harapta meg egy veszett eb. A gyermeket, — mint értesü­lünk, — azonnal felszállitották a Pasteur inté­zetbe. És itt a mi erélyes és fáradhatatlan fő­kapitányunkhoz intézzük ismételten kérésünket! E tekintetben legyen a lehető legszigorúbb! Ne engedjen meg semmiféle kivételt. Bármilyen ebet, legyen az bárkié, kivétel nélkül bunkóz- tasson le, ha az utcán kóborol. Végre is az emberélet drágább bárminél. Különösen este — mikor már nem tartanak a gyepmestertől, - sétáltatják a legforgalmasabb utcákon minden­felé szájkosár nélkül az ebeket, s rémitgetik a közönséget. Kérjük a főkapitány urat, ne ismerjen kíméletet senki kutyájával szemben. Elmés válasz. Sürgős dolga sietésre készteti az örmény embert. — Hűl misz, te ? — kérdi vele szembe jövő barátja. Legkisebb gondja is nagyobb volt annál emberünknek, mint hogy felesleges diskurzusba bocsátkozzék, azért dühös csodálkozással vágja oda: — Hunnan tudad, hogy megyek, hátha jüvek ? Nem kell fellebezési bélyeg A közigaz­gatási bíróság egy felmerült esetből kifolyólag lapunk szerkesztőjének panaszára kimondotta, hogy a községi bíróságtól a járásbírósághoz felebbezett ügyekben nem kell Ítéleti illetéket leróni. Eddig országszerte tévesen lerótták a két koronákat. Ezek azonban mint tartozatlan fizeté­sek, a feleknek (3 éven belül) visszajárnak s ugyan fizethetne a kincstár, ha egyesek vissza­kérnék a két koronát. Országos állatvásár lesz most hétfőn Magyarláposon; október 3-án Felsőbányán.

Next

/
Thumbnails
Contents