Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-25 / 39. szám

1910. szeptember 25. 3 KT agybánynl Hírlap primitiv rendszerű és ma is divó magáncsator­nák teljesen elaltassanak: meglehetős nagy vita íejlődött, melyet egyik oldalon teljes meggyő­ződéssel Égly Mihály és Révész János, a má­sik oldalon Sto/l Béla folytatott. Mi a magunk részéről a legközelebb elin­tézendő ügyek közé sorolt ezen kérdést csakis azon felfogás és meggyőződés mellett tartjuk megoldhatónak, mely a közegészségügyi köve­telményeket mindennél magasabbra becsüli, mert valóban fabatkát érne az a csatornázás, a hol a magánházak udvarai régi módi szerint csator­názva továbbra is szabadon tenyésztenék a miasmák és minden nyavalyák bacillusait. Az egyének megterhelésében rejlő áldozatot messze felül fogják múlni a radikálisan végzett munka mérlegelhetetlen következményeiben foglalt elő­nyök! Itt említjük még meg, hogy a közcsator­názásnál a város a kellő ellenőrzésről Zarka Elemér műszaki ellenőrzésén kivül szakemberek alkalmazásával íog gondoskodni s egyben az iparvasut építéséhez kiküldött bizottságot az ellenőrzésre szintén delegálta. Az iparvasútnál szükséges gépész-lakás, mozdonyszin, lakatos műhely és fűtőlakás, úgy a köbányatelepi állomáson szükségelt faraktár gondnoki lakás, iroda és tisztiszálló épület költ­ségeire 30,000 koronát engedélyezett és a mun­kálatok biztosítására nyilvános árlejtés tartását határozta el. Az iparos tanonciskola felügyelő bizottságát újjá alakította; a festőcolonia részére megszavazott 5000 kor. subvenciót és 150 m3 tűzifát a vegyes bizottság rendelkezésére bocsá­totta és elhatározta, hogy a colonia részére 10,000 korona állami subvenciót kér, a melyre vonatkozó felterjesztés már el is készült. A városi erdők üzemtervének módosítását házilag rendelte eszközölni s e célra 4000 korona'körüli összeg utalványozását engedélyezte. Kit iirsa, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű boibély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi=(Fó)-tér, Minorita-rendház alatt. - Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szak­szerűséggel és vigyázattal. Nász az uralkodó házban. A magyar nemzet mindenkor résztvett az uralkodó ház örömében és bánatában egyaránt. Megdobog a szivünk, valahányszor olyast hallunk vagy olvasunk, ami Magyarország jövendőjére kiható erővel bir. Ilyen nagy eseménynek tartjuk azt a világgá röpített hirt, hogy másod-trónörökösünk háza­sodni készül. Ez a házasság — ha létre jön, - Magyarország sorsára döntő befolyással lesz. Két ifjú koronás fő fog frigyre lépni: Károly Ferenc József főherceg, néhai Ottó főherceg fia, a menyasszony pedig Viktoria Lujza főher­cegnő, a német császárnak, Vilmosnak leánya. Fiatalok mindketten; a vőlegény alig a huszas években, a menyasszony 18 éves. A sport, a jólét, a gondtalanság magasra, karcsúra fejlesztette alakjukat. Arcuk vonásait nem is­merem; ha behunyom szemem, két nobilis, karcsú silhuettet látok, amint ezernyi akadály, millió előítélet és ostobaság között a távolból egymásnak nyújtják kezüket. Az uralkodó ház szempontjából óriási aka­dályok voltak; a megegyezést hosszú és nehéz tárgyalások előzték meg. Polgári szempontból j tekintve azok az akadályok semmiseknek lát­szanak; a mi mindennapi életünkben nap-nap után történnek ilyen házasságok. Értem alatta a valláskülönbséget. A Habsburgok hajthatatlan katholikusok, a Hohenzollernek protestánsok. Miként lehessen ezt összeegyeztetni, mikor ebbe Róma is beleszól? A szülők, kik megengedhetik magoknak, hogy vallási ügyekben szigorú elveik legyenek, — erősen ellenére voltak a dolognak. Azonban hiába volt minden. A két fiatal lény vágyakozása legyőzött mindent, s nemsokára egymáséi lehetnek. Szeretem és sajnálom az ilyen királyi há­zasokat ! A szivem fáj, ha látom, hogy két em­bernek az érzéseit mint tárgyalják nyilvánosan a hasznosság szempontjából; parcellázzák a sze­relmet, s megnyirbálják ezt a gyönyörű, ma­gasztos érzést. De mindez hiába! Biztosabb és erősebb lesz a kötés a két szövetséges ország között, ha a két büszke és régi dinasztia között házas­ság köttetik. Hogy ez a szövetség Magyarország sorsára óriási befolyást gyakorol, — az tagadhatatlan. Nekünk pedig, — kik a mindennapi ese­mények szürke krónikásai vagyunk, — e házas­ságban is csak hazánk sorsa lebeg szemünk előtt. - y. A közebéden résztvenni óhajtók ebbeli szándéku­kat mielőbb, de legkésőbb szept. 27-ig az egye­sületi pénztároshoz, (Németi Sándor, Kinizsi-köz 5. sz.) okvetlen bejelenteni szíveskedjenek. Este fél 8 órakor a városi színházban — a „Tanítók Háza“ javára - hangverseny és szinelőadás. Hangverseny után a Társaskörben táncvigalom. A „Tanítók Házában,, rendezett női kézimunka kiállítás díjtalanul megtekinthető: okt. 4., 5., 6-án d. e. 9 órától 12-ig, d. u. 2-5-ig. A kiállított munkák megvásárolhatók. Esperesi gyűlés. E hó 22-én tartotta meg a nagybányai r. k. esperesi kerület ren­des őszi közgyűlését Józsefházán. Városunkból Szőke Béla h. plébános és Brogyáni Kázmér minorita-házfőnök vettek részt. HÍREK. Szeptember 24. Személyi hírek. Neubauer Ferenc ministeri tanácsos Karsbadból hazaérkezett. — Dr. Makray Mihály polgármester hétfőn kezdi négy heti szabadságát. Esküvők. Talonján István szatmári mű­építész ma tartja esküvőjét Érkáváson özv. fíerec Sándorné földbirtokos leányával : Idus­sal. - Schwarlz Sámuel, a Harácsek-cég keres­kedelmi utazója ma lép házasságra Weinbergen Elzával Szatmáron. Gyász a Teleki családban. A Teleki családnak gyásza van. A koltói ezredesnek öz­vegye hunyta le szemét hosszas szenvedés után. A Teleki Társaság kegyeletének kifejezéséül koszorút helyezett a megboldogult grófné rava­talára, s az elnökség részvétét fejezte ki a csa­ládnak. A gyászjelentés a következő: Széki gróf Teleki Sándor és neje: kölesei Kende Juliska; széki gróf Teleki László és neje: Aubin Anna, gyermekeik: Sándor és Irma; széki gróf Teleki János és neje: alsócsernátoni Damokos Ella, gyermekeik: János, István, Margit és Ella; széki gróf Teleki Blanka és férje: domahidai Doma- liidy Victor, gyermekeik: György és Ferenc mély fájdalommal tudatják, hogy a jó anya, nagyanya és szerető rokon özv. római szent­birodalmi széki gróf Teleki Sándorné született Litez de Tiverval Mathilde f. évi szeptember hó 23-án reggel 3/4- 5 órakor, a halotti szentsé­gek áhitatos felvétele után, életének 70-dik évé­ben, hosszas szenvedés után elhunyt.' A meg­boldogult földi maradványai f. hó 25-én d. e. 11 órakor a nagybányai gyászháznál történendő beszentelés után, ugyanaznap d. u. fél 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint Koltón a sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 26-án d. e. 10 órakor fog Nagybányán a Szenthárom­ságról nevezett plébánia-templomban az Egek Urának bemutattatok' Nagybánya, 1910. szep­tember 23-án. Béke legyen porai felett. Eljegyzések. Dr. Pap László, aborzsavölgyi vasutak titkára a napokban váltott jegyet mes­terházi Mesterházi/ Mariskával M.-Szigeten. — Ercsényi István m. kir. erdőfőmérnök eljegyezte Dittrich Mariskát Szinyér-Váraljáról. Meghívó. A Szatmárvármegyei Általános Tanítóegyesület 1910. okt. hó 4-ik napján d. e. 10 és ’/4 órakor Szatmárnémetiben a városháza nagy tanácstermében tartja disz- és közgyűlé­sét egybekötve a „Tanitókháza“ felavatásával, melyre az egyesületi tagokat s az érdeklődő tanügybarátokat tisztelettel meghívjuk Szatmár- j németi 1910. évi szeptember hó 4-én. Kótai Lajos egyesületi elnök, Fábián István egyesületi 1-ső jegyző. A közgyűlésen Rozsos István nagybá­nyai igazgató-tanitó árvaalap létesítéséről tesz előterjesztést, az egyesületi alapszabályok módo­sításáról pedig Székely Árpád elnök, nagybányai igazgató-tanitó fog javaslatot tenni. A tárgyso­rozat szerint délelőtt 8 órakor a szatmári ref. templomban, 9 órakor a róm. kath. székesegy­házban tartandó istentiszteleten a közgyűlés tagjai megjelennek. Közgyűlés után a Tanitókháza és a vármegyei tanitónők által rendezett kézi­munka kiállítás megnyitása és megtekintése. Ennek végeztével lel 2 órakor társasebéd a Kossuth-kerti kioszkban; egy teríték ára: 5 K. Az erdélyi püspök bérmaútja. Gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök e hó folyamán kezdi meg bérmautját Szolnok-Dobokában, mely bennünket annyiban érdekel, hogy útjában Nagybányát és Felsőbányát is érinteni fogja. Az úti programmot most tették közzé. E szerint október hó 15-én Magyarláposon, 16-án Oláh- láposon, 17-én Horgospatakon, 18-án Oláhlápos- bányán, 19-én Kapnikbányán és 20-án Alsókap- nikon fog bérmálni, honnan Felsőbánya érinté­sével Nagybányára érkezik. A fogadtatásra min­denütt nagy készületeket tettek". A Teleki=Társaság zárt ülése. Folyó hó 19-én tartotta meg a nyári szünet után a Teleki-Társaság első zárt ülését, melyen a le­mondott Grünwald-lvkny'x Béla alelnök és Fliesz Henrik titkár üresedésben levő állására a jelöléseket eszközölte. Alelnökké Réli István festőművészt, titkárrá Németh Béla tanárt fogja a Társaság egyhangúan ajánlani a közgyűlésnek. Az október hó 1-én megkezdődő nyilvános felolvasó ülés tárgysorozatát már meg isállapi- tották, melyen a közölt programra szerint művészek is fognak részt venni s igy nagyon érdekesnek Ígérkezik. Városunk polgármestere készséggel bocsátotta rendelkezésre a város gyönyörű színházát. Az október 1-én megtar­tandó művészestre előjegyzéseket elfogad Ko­vács Gyula könyvkereskedése. Mint halljuk a szálló megnyitása is október hó 1-én, este lesz s igy az estély közönsége a fehér asztalok mellett is szórakozhat. Halálozások. A napokban ismét sűrűn aratott a halál. 20-ikán özv. Girsik Jánosné, Stoll Gáborné édesanyja hunyta le örök álomra szemeit 82 éves korában. Halálát kiterjedt ro­konság gyászolja. A holttestet Kolozsvárra szál­lították s ott fogják elhantolni férje mellé. — 21-én Almer László kereskedő hunyt el 25 éves korában. A boldogult Almer Károly bank- igazgató fia volt, kit úgy látszik a sors kegyet­lenül sújt rövid idő alatt már másodízben. Az általánosan tisztelt család iránt mély részvét nyilatkozott meg az egész városban. A családi gyászjelentés igy szól : „Én immár megáldoztam és az én elköltözésem ideje betelt.“ 2. Tim. 4., 6. Alulírottak az ismételt fájdalomtól megtörve, de az isteni gondviselés bölcs intézkedésén meg­nyugodva, tudatjuk rokonainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel, hogy szeretett fiam, illetve test­vérünk Almer László kereskedő, életének 25-ik évében, keresztényi türelemmel viselt súlyos betegségben, e hó 21-én, reggel 2 órakor csen­desen elhunyt. Kedves halottunk hült tetemei szept. 22-én, délután fél 5 órakor fognak a róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Lelki üdvéért e hó 23^-án d. e. 9 órakor fog gyászmise tartatni. Áldás és béke poraira! Nagybányán, 1910. szeptember hó 21. Almer Károly atyja. Dr. Almer Sándor, Almer Károly, Almer Anna, Almer Mariska, Álmer Ida test­vérei. — Kelsz János városi főerdőőr e hó 19-en hunyt el életének 42-ik évében. A boldo­gult a városnak megbízható, szorgalmas alkal­mazottja volt. — Kismartoni Horáosek Sándor 58 éves korában csütörtökön Kolozsvárt elhunyt. A megboldogultat városunkhoz közeli rokoni kötelékek fűzték. • • psr Berindán Ödön szoba= és templomfestő, mázoló és cégiró.T*« Elvállal minden e szaKmaba vágó munKát modern és ízléses kivitelben.­....- ■ --------- = La 1í_asa ■■ Fazekas-utca 13. szám. ~~= ........................................=

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents