Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-02 / 1. szám
4 Nagytoányai Hírlap 1910. január 2. egyesítjük és tömöritjük, a melyeknek révén és keretén belül maga segít önmagán. Ilyen intézmények a különféle szövetkezetek. A szövetkezeti intézményekben senki sem kap sehonnan semmit. Ellenkezőleg: mindenki ad! Összeadja a maga filléreit, a melyek tőkévé, sokszor hatalmas tőkévé lesznek. E tőkét kölcsönbe adják az arra utáltaknak tisztességes kamat mellett. Az igy felszaporult kamatok jövedelmezik a betétek járulékait és a nyereséget. E nyereségben közösen osztoznak a részvényesek. S minél több fillérrel járul valaki a közös tőkéhez, annál több nyerességre tarthat számot. • így jön létre a hitelszövetkezet. Itt tehát az egyes úgy segít magán, hogy takarít magának s megtakarított összegét adja a közös tőkéhez. Minél többet takarít, annál több a haszna, vagyis annál inkább segít magán. Egy másik módja a nép önsegítésének az, hogy a közösen összerakott tőke oly különféle árukba, cikkekbe fektethető, a melyek nélkülözhetetlenek a háztartásban és általán az élet fentartásában. E közös tőke révén vásárolt cikkeket az egyesek jóval olcsóbban és jobb minőségben adhatják és szerezhetik be, mint a maguk nye- rességére működő üzletekben. S amellett itt is van nyeresség a befizetett tőkék, az u. n. részvények mennyisége arányában. így jön létre a fogyasztási szövetkezet. Az egyes itt is maga-magán segít és pedig szintén takarékossága utján. Ez utón az önsegítésnek kettős forrása nyílik meg számára: egyrészt befektetett tőkéje jövedelmez, másrészt egyes naponkint és éven- kint szükséges árukra kevesebb lévén a kiadása, az igy megtakarított filléreit szintén félreteheti és gyümölcsöztetheti. Ez a két formája leggyakoribb a szövetkezeti intézménynek. Vagyis a fogyasztási és hitelszövetkezetek intézményeiben kezdenek megvalósulni a szövetkezeti eszmék, mint a népmentés és népsegités leghatalmasabb s legbiztosabb tényezői. Ily szövetkezetek felállítására vannak hivatva elsősorban a papok, tanítók és jegyzők, mint a nép vezetői. Főszükség tehát, hogy először is ezekben legyen meg a szövetkezeti eszmék iránt való érzék. E célból örvendetes modern haladás a népnevelésre képesítő intézeteknél az a törekvés, hogy azokban immár a szövetkezeti ismeretek is tanitassanak. És ez helyesen lesz igy! Mert csakis az a népnevelés és népvezető tanító, jegyző, lelkész áll hivatásának magaslatán, aki a vezetésére bízott népnek nemcsak szellemi, hanem anyagi érdekeit is céltudatosan ké- képes szolgálni a szövetkezeti intézmények körén belül is. Fazekas iparunk. A napokban zárult be Désen a kereskedelmi kormány és az iparkamara támogatása mellett rendezett három hónapos fazekas-ipari tanfolyam. Megemlítésre méltó, hogy a fazekasiparosok nagy létszámáról annyira ismert Désen — akár Miskolc az ő csizmadiáiról — mindössze 8 értsd nyolc szál ember látogatta e tanfolyamot, a melyen minden iparos az agyagipar fejlődésében egyre jobban érvényesülő magasabb technikai és iparművészi szempontokat könnyen elsajátíthatta és mesterségében hasznosan értékesíthette volna. Úgy emlékezünk, hogy tavaly vagy tavaly előtt Felsőbányán is volt ily fazekastanfolyam s talán a mi legislegnevezetesebb, régen pompásan virágzó fazekasiparunk is megmentődnék végelkorcsosodástól és ellényegtelenedéstől, ha ily tanfolyam rendezése illetékes utón kieszközöltetnék. A városunkban egykor nevezetes iparágnak fellendítése érdekében szó lehet esetleg szövetkezeti utón ezen iparág felkarolásáról, mázörlő, agyaggyuró gépekkel, égető kemencékkel való ellátásáról, a szövetkezeti utón való tömegtermelés és értékesítés módozatairól. Sajnos, hogy a sikeres kivitelnek, mint fennebbi ténymegállapításunk: a tanfolyam gyér látogatása is bizonyítja — magának az iparosságnak közönye és nemtörődömsége az első és legnehezebben leküzdhető akadálya, mert hisz ki törődik nálunk ma a komoly munkával, az okos öncélú és helyes irányban való haladással. Persze ha máról-holnapra csak tengődnek e mellett iparosaink, és nyomorogva élik keresztül a legnyomoruságosabb életet a nélkülözések s a szegénység mizériáiban: akkor is könnyebben keresik a hibát s az okot önmagukon kívül bárkiben és bármiben, csak abban a közönyben és önmagukban nem, a hol pedig annak a helyzetnek egyetlen és legfőbb oka kereshető vagy keresendő. Úgy el tudjuk képzelni, hogy egyily tanfolyam volt hallgatói mennyire más szemmel látják az anyagot, a mázakat és szineket, melyekből szorgalmas és ügyes kezük a korsók, szilkék, tálcák, tányérok, vázák, violettek, játékáruk, dísztárgyak egész sorozatát készíti s ezeket már alakjuk és külső színük is összehasonlíthatatlanul kiemeli a tucat műhelymunka produktumaiból ! Aztán a közönség is gyorsan rászokik a művészies és Ízléses árukra s a nemes lelkesedéssel és fejlett tudással előállitott termékeket sokkal drágábban megfizeti, mint a szürke, évszázadok óta egyformán görbülő, ugyanúgy kidolgozott vásári munkákat. E gondolatokat váltotta belőlünk a sikerült dési tanfolyam s örvendenénk rajta, ha iparosaink körében is némi visszhangra találnának fejtegetéseink. Xdi strófák. — Kaszinó-est. A közönség: Szépben tömör is volt az este, Repült a mámor, mint a fecske, Mosolyban nem is volt hiány, A büszke úri volt mián. A mama: Ki átal éltem negyven évet, Mesésen ásitoztam itt, S az ásitás, oly zengzetes volt, Egyenesen aludni vitt. A lány: Szemem a könyt hiába ejti, Velem a táncot ki se lejti, Oh, mily csodás egy tünemény Manap egy édes vőlegény. A gavallér: Ma minden-minden lányka fád, Nem ér egy árva résznyi fát, A modernség, mi felemel: Szanin kora oh jövel el. A nagy úr: Ön, aki nem volt ott barátom, Hogy is igézi meg az álom, Hogy tölti rímmel e lapot, Ha nem suhant Múzsája ott ? Én: Uram. Bocsánat. Régi sorsom, Engem a homályba sodort, A búmat a korcsmába hordom, S megáldom ott a fütynyi bort. Sikkes volt minden? Jó bevallom, Be hát eljárhat ma a szám, Mért küzdjem én is a porondon, Ki nem járt - akadémián. Miért gunnyaszszon a sarokban, Hová biz Isten nem szokott, Mikor rímes, bolond eszecském Nem végzett egy csipet jogot? Mikor a g. kath. templom álmát Alantirott nem is szőtte meg, És ami fő városi nagyság, Sőt csábitó sem lehetek. Sok úri társam, bár kimérten, Graszszál a tágas tereken, Én-én az árva, bús poéta A lebujokat szeretem. A nagyúr: Miért, oh mondja, súgja meg, Álmot űző, bohém gyerek, Megáldja érte majd az ég .. . Én: Legyen tehát. Bár sír a nóta, Mert ott a pompás Kaszinóba, Nagy a szerény őszinteség! Floridor. HÍREK. Január 1. Vasárnapi levél. Azt mondja, az irás, hogy a nagy minden- ségben ezer évek múlása is percenet számba megy. Szóval kevés a változandóság, de mennyivel több városunk életében, hol tegnap még helyesnek tartotta a város képviselő-cestülete, hogy a város összes közérdekű hirdetései árlejtés utján egy lapnak adassanak ki, ma azonban arra ébredt, hogy de hogy is helyes, maradjon minden a régiben. Hát ez lehet ügyes, célszerű, és némelyeknek tetsző, de semmi esetre sem okos és felebbezhetetlen dolog, a mi nem zárja ki, hogy a történetiró (vagy újságíró) az emlékezetes események sorai közé iktassa. Legszomorubb az egész ügy az árlejtésen győztes laptársunkra, hogy most már, bár erre szerződés kötelezi, el kell távolítani lapjából a „Hivatalos rész“ felírást. S mi lesz a húsz koronás aranynyal ? Kiváncsiak vagyunk, vájjon a a vármegye is ma helytelennek fogja tartani azt, a mire tegnap azt mondta, hogy helyes! * Egyik vidéki laptársunkban olvastuk nemis olyan régen, hogy ha a lap felelős szerkesztője barátja volna a jubileumoknak, ötszázadik cikke megjelenését jubilálhatná. E lapból értesültünk, hogy az illető szerkesztő egyszersmint tisztviselő is, a ki azelőtt pár héttel ebbeli működésnek tiz éves jubileumát is ünnepelhette volna, ha barátja volna a jubileumoknak. Istenem! Mily szép rekordot érhetne el e lapszerkesztő, ha barátja volna a jubileumoknak, hogyha az ezredik általa irt hírét, a tízezredik szerkesztői üzenetbeli köszöneté megjelenését is, ötven- ezredik hirdetését és azt is megjubilálná, hogy a napokban egyik laptársának éppen a századik előfizetőjét igyekezett kapacitálni arra, miszerint a másik lapot ne járassa. De ő nem barátja a jubileumoknak ! ____ La punk előfizetőinek, olvasóinak, pártfogóinak és munkatársainak boldog újévet kívánunk. Személyi hírek. Mező Károly nagykárolyi ra. kir pénzügyi tanácsos hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott. - Obetkó Dezső dr. az eperjesi jogakadémia tanára rokonai látogatására városunkban időzött. -Kerekes Sándor főgimnáziumi tanár ithon tartózkodik. Kinevezés. A pénzügyminister Sax Béla bányaszámellenőrt és Peternák Séndor kap- nikbányai bányamérnököt számvizsgálóvá nevezte ki. Egyházi élet. A nagybányai ref. egyház tanácsa december 29-ikén tartott ülésében megállapította* az egyház jövő évi költségvetését, melyet Soltész Elemér lelkipásztor és Szűcs Károly adótárnok, egyházi pénztárnok nagy gonddal és lelkiismeretességgel állították össze. A reális költségvetést az egyháztanács egyhangúlag elfogadta s belhivatalnokainak méltányos drágasági pótlékot állapított mep. Az egyháznak a város képviselő-testületében leendő képviseletére a tanácsülés Géressy János presbytert kérte fel. ERDELY LEGNAGYOBB GŐZMOSÓGYARANAK, A — kolozsvári „Kristályának képviseletét átvettem. Radó Andor. Csomagolás, szállítás dijtalan! 8MT Árjegyzék ingyen! 1-6
