Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-23 / 4. szám
1910. január 23. N agy bányai Hírlap 3 Megemlítendő továbbá a Magyarlápostól északi irányban mintegy 6 kilométerre eső, gr. Eszterházy Gyula tulajdonát képező Sztojka fürdő alimentácíója. Kiváló gyógyhatású vasas- és sósfürdő, ásványvize a közfogyasztásra első rangú minőségű. A fürdőt évente mintegy 150 szálló- vendég keresi fel. Nyilvánvaló, hogy az új vasút a fürdő fellendülésének biztos tényezője lesz. A gr. Teleky János tulajdonát képező Füred fürdő Berencze és Gyertyános között fekszik s kitűnő gyógyhatású kénes hővizzel rendelkezik. A fürdő jelenleg el van hanyagolva. A forgalmi fellendülést ugyancsak a vasút lesz hivatva előidézni. Az uj pályavonal személyforgalmi gócpontja Nagybánya szab. kir. bányaváros és Szatmárnémeti törvényhatósági város lesz, melyek a tervezett vonal forgalmi kerületének gazdasági és kereskedelemforgalmi emporiumaivá fognak kifejlődni. Különös figyelmet érdemel a két város virágzó kisipara, élénk heti-vásárjai, számos pénzintézete. Nagybánya város attraktiv erejének további alapjai : járási székhely, kir. járás- bírósága, kir. adóhivatala, kir. bányaigazgatósága, kir. bányakapitánysága, kir. főgimnáziuma, felsőbb polgári leányiskolája, kertmunkás iskolája, (állami gyümölcsfateleppel kapcsolatban), 3 műmalma, mi mellett a vidék közszükségletének kielégítésére rendelt ipari és egyébb kereskedelmi ágazatbeli fejlettségét számba véve, hatványozott mértékben fogja éreztetni vonzó és felszívó erejét s ezernyi szállal fogja e vidéket érdekkörébe vonni, mihez képest a személyforgalomnak állandóan és fokozódó mértékben fog ali- mentációt nyújtani. Nemkülömben nagy fontosságú a tervezett vonal létesítése Felsőbánya városára nézve; melynek hanyatló faiparát újabb hatalmas táplálóanyaggal ellátva lendületre s virágzásra fogja kelteni. Magyarláposon a tervezett vonalak három irányból találkoznak, ez a hely a vidéknek gazdasági és vasutforgalmi gócpontjává lesz. Természetes végül, hogy az uj vonal a mellékén fekvő községek ma szunnyadó gazdasági erőit felkelteni s azokat virágzóvá fogja tenni. Ami ezek után a tervezett helyiérdekű vasúton várható személyforgalom s az abból eredő bevételek számszerű mérlegelését illeti, e részben a szomszédos pályák, névszerint a Szatmár-Nagybányai, a Nagykároly-Somkuti s a Nagybánya-Zsibói helyiérdekű vasutakon mutatkozó személyforgalmi adatok szolgálnak elsősorban zsinórmértékül, mint a melyek a kizárólag elméleti alapokon nyugvó számítási kulcsoknál sokkal megbízhatóbb előirányzati alapul kínálkoznak. A most említett helyiérdekű vasutak személyforgalmi adatai a tervezett vasút személy- forgalmi erőforrásaival jórészt kongruálnak, j amennyiben a népesség faja, kulturális és vagyoni helyzete, foglalkozása, a népsűrűség aránya, a pálya iránya, a székhely, illetve gazdasági gócpont felé, szóval a személyforgalmi eredményt megállapító tényezők nagyban és általánosságban azonosak, illetve teljesen hasonlók. Mindezen tényezők egybevetésével megállapítható, hogy-a tervezett vonal mellékén levő lakosságból egy-egy lélek számára 4 út s 35 kilométer vonalhossz veendő számításba, mi mellett a következő személyforgalmi jövedelmezőségi bruttó eredmény áll elő : Utasok száma . . 266.000 a) III. osztályú utas 90"/oá 1 korona 239.400 K b) magasabb osztályú utas 10°/0 á 1 korona 60 fillér ..... 41.600 „ c) podgyászdijak ........................... 4.000 „ Eg yütt . . 285.000 K (Folyt, köv.) Grünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenéhen. A lisztmiseria.- Levél a szerkesztőhöz. Január 20. Engedje meg, tekintetes szerkesztő ur, hogy b. lapjának múlt „ Vasárnapi levelére“ e város lakosságának érdekében hozzászóljak, mert mint malombérlő magam is érdekelve vagyok és az igazság felfedésével tartozom e- nemes városnak, mely belátta volt azt, hogy az itt levő konzorciumokból keletkezett malomtársaságok a város lakosságát a liszt tekintetében monopolizálják, a min segíteni kell. E belátás eredménye lett, hogy a városi kis parasztmalom műmalommá alakíttatott át, miáltal a lakosság védekezhetik a lisztdrágaság ellen, amennyiben a bérlő szerződésszerüleg lett a kartelbe való belépéstől eltiltva. Emellett köteles egy métermázsa búzát 1 K 40 fillérért megőrölni, 5 métermázsát 1 K 30 fillérért szitára, a korpát külön kiadni s csak 3°/0 apadást számíthat fel. Nem tudom tehát, hogy milyen inteciói voltak a levélírónak, mikor engem éretlen vicceivel megtámad, holott egész leveléből csak az tűnik ki, miszerint téves alapon van informálva s egyáltalán nincs szakképzettsége, hogy e tárgyhoz hozzászólhasson. Téves a levélíró azon állítása, hogy a város határán uj műmalom volna, mert ez egy paraszt őrlő malom, mely a város vámörlési jogát usurpálja, emiatt támadta meg perrel a város a tulajdonost. Azután hogy állíthatja levélíró, hogy nálunk a kenyérliszt 10-12 koronával drágább, mint a fővárosban? Ebből csak az tűnik ki, hogy a levélíró nem sok lapot olvas. Azt is ajánlja a levélíró, hogy a város a nagy malmot ne adja többé bérbe, hanem kezelje házilag. Ez igen tág fogalom, de nem tudom, mit ért alatta! Ha talán azt, hogy a város maga szerezzen be búzát és bocsássa a lakosság rendelkezésére minden haszon nélkül, akkor ez helyes volna azzal a korrigálással, hogy a lakosságnak a búzát hitelbe kellene kiadni, a mi óriási tőkebefektetést igényel. Vagy talán arra gondolt a levélíró, hogy a város a nagymalmot házilag úgy kezelné, hogy a kinek tetszik, vigyen magának búzát oda és őrölje meg megállapított árban: no ez meg szép ajánlat volna! Ha tudná levélíró, hogy a város polgárai közül mily kevesen vinnének oda búzát őrölni, talán nem is ajánlaná! Hisz itt még kereskedő sem akad, a ki búzát vásárolna és őröltetne, pedig ez egyik alkalmas eszköze volna az egészséges versenynek. A magam részéről örvendek, hogy t. levélíró ezen kérdést ismét felelevenítette s oda nem illő sértegetésétől ezúttal eltekintve, szívesen csatlakozom hozzá a közérdekében való nemes együttműködésért. Egy hónapja már, hogy a kismalmot teljes üzemben tarthatom, de a leírhatatlan nehéz viszonyokkal megkiizdenem óriási feladat. Elsősorban a kereskedőkkel kell törekvésem megértetnem, a mi nem csekély dolgot ád, mert eddig bármily kedvező ajánlatokat tettem, igen gyéren vásárolnak, amennyiben rendszerint 30-40 napi hitelre kérnek, minek teljesítésére helyzetemnél fogva nem áll módomban. Vannak egyes kereskedők, kik tőlem is vásárolnak egy keveset; ezeknek éjjel kell szállítanom, nehogy a nagy li’sztkonzorcium beltagjai észrevegyék és menten megvonják tőlük a hitelt. A hitel kérdése az a nagy pont, mely körül az egész dolog forog. Az önkényes lisztdrágaság kellő ellensúlyozására nagy tőkére van szükség, mint a milyennel a kartel-konzorcium rendelkezik, mert a helyi kereskedelem rá van szorulva a hosszabb lejáratú hitelre, a mit csak a nagy tőke nyújthat. E nagy tőke megszerzéséhez a helyi kereskedik és pékiparosoknak egyesülniük kellene, hogy valamelyik pénzintézet bevonásával a városi nagy- és kismalmot üzemükbe átvehessék és a szolid, de okvetlen szükséges hitelt nyújthassák. Végül megjegyzem, hogy komoly törekvésem eredménye, miként a lisztárak 1—2 fillérrel lejebb mentek, a mi egy nagy vállalatnál horribilis összegre rúg. A kereskedők és lakosság érdeke tehát ezen működésem támogatása, hogy végre-valahára szűnjék meg létezni az a nagy konzorcium, mely ellen küzdők. A városi kismalom bérlője. * Ezen cikknek szívesen helyet adtunk, mert egy olyan eszmét vet fel, melylyel illetékes helyen érdemesnek látszik foglalkozni. Az a szövetkezés, melynek utján a kismalom bérlője a szükséges nagy tőkét megszerezhetni véli, a mi általános tőkeszegény viszonyaink közepette, de más okokból is nagyon nehezen menne végbe, ezért egyetlen megoldási módozat gyanánt azon termény- és áruraktárnak életreváltása jelentkezik, melyek a városi takarékpénztár oly régóta vajúdik. Ezen intézmény a pénztárnak tisztes polgári hasznot biztosítana s legjelentékenyebb missiója abban nyilvánulna meg, hogy lehetővé tenné a helyi és vidéki kereskedelem, sőt a magánosok számára is a terményeknek méltányos áron való beszerzését, ennek olcsó feldolgozását pedig a város a saját malmaiban eszközölné. Addig is, mig ez a viszonyok parancsolta szükség folytán okvetlenül elkövetkezik, mindenesetre a fogyasztó közönség érdekeit szolgálja és elismerést érdemel a nevezett bérlő, a kit levélírónk üzleti reputációjában korántsem akart megbántani. A szerk. Xdi strófák. Ez a tollszár, ez a régi Ma megujra meghatott, Mert tegnap a villanyáram Tisztelettel megfagyott. Renn magányos árva gyertya, Künn bolyongott a sötét, Es a csillár nagy mogorván, Nézett, ámult szerteszét. Visszasírunk szent olajnak, Fényes, édes korszaka, Hisz azóta sok gyönyörrel Telt a lélek meg maga. Haladni csak mindenekben Ez a cél, csak ez a fő, Mint minő az időjárás, Gondot hoz már a jövő. Félre bú ma, félre bánat, Szárnyason jár a kerék, Amottan a vasutbálon, Sok szív kisiklik ma még. S mert törékeny annyi lélek, Annyi édes kis baba, Operatőr más ki volna, Mint a papnak himnusza. S fenn a Mine is fényben úszik Bárhogyan is hull a hó, Jól él ez a szegény ország, Ez valónak mondható. Tündéri volt édes álmunk, Gyönyör minden pillanat, Kár, hogy mind e szép varázsból Macskajaj, ha megmaradt. S bár közérdekű, kimondom, Ez a közismert rovat, Hangosan im ideöntöm Édes féltett titkomat. Holnap reggel elutazik Messze-messze valaki . . . Télen a szalmaözvegység Nem idolsó valami! Floridor. ERDELY LEGNAGYOBB GŐZMOSÓGYARANAK, A kolozsvári „Kristályának képviseletét átvettem. Radó Andor. Csomagolás, szállítás aijtalan! Arjcgyzcli ingyen! 5-6
