Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-14 / 33. szám
1L is, (azért dugják el). És ha a festők, miként a gólyamadárák, szebb hazába költöznek egykoron (ami ezek után a huzavonák után nem lehetetlen), a feledés szárnyán kívül, mivel takarják el a visszamaradt nyomo'kat!? Mi mással, mint egyéb értékesítésével az itt maradt épületeknek. S ezt itt lehet, egyesek egyéni véleménye szerint, legjobban eszközölni. Hatalmas indok ! Tehát: ha egyszer valaki — onnan a Zazaron túlról rájön, hogy kár volt azt az épületet úgy eldugni, ne mondják, hogy ez a festők véleménye és óhaja volt! Egyébként pax — pax — pax. Grünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. Közgazdasági napikérdések. A tizenkilencedik században a tudományok között a közgazdaságtan a mostoha gyermek szerepére volt utalva. Tudósoknak és lángelméknek kellett születniük, hogy a közgazdaságtan az őt megillető helyre jusson. Nehezen tudta az ideológiáktól átitatott társadalom megérteni, hogy a lét alapja a gazdaság. A történelmi materiálismusnak kellett megszületnie, minden túlzásával együtt, hogy e gondolkozók figyelme a gazdasági problémák felé terelődjön. Ma már unos^ untalan ez áll az eszmecserék fókuszában. És mégis alig van a közgazdaság- tannak tudománya. Elméleti kérdések, doktriner megállapítások, termeltetnek tulnyoinólag, de a a tényeken leszürődött és kijegecesedett vélemények, melyek a jövőbeni alakulások alapjául szolgálhatnának ismeretlenek. Pedig mennyi és mennyi a közgazdasági napikérdések száma. Szemünk láttára pusztulnak társadalmi osztályok, melyek századokon keresztül fentartói és legerősebb támaszai vaiának a nemzeti létnek és bennünket nem érdekel a pusztulás oka, nem kutatjuk a konjunktúrák kedvezőtlen alakulásának eredőit, hanem örömest foglalkozunk kétes értékű definíciók gyártásával. Egy pillantás városunk közgazdasági életére és indokolni lehet a kifakadások jogosultságát. Aki foglalkozott Nagybánya múltjával, tudja, hogy e város a középkor közgazdasági életében jelentős szerepet játszott. A várost koszoruzó hegyek oldalán a szőlő és gyümölcstermelés, a Világos alig 40 kilométernyire fekszik Aradtól, egyike a vármegye legrendezettebb községeinek, lakóinak száma körülbelöl 4000, jobbára földmivelő. A község emelkedettebb helyen fekszik, fölötte a világosi vár romjai láthatók, alatta pedig Szöllős, Borosjenő felé vezető utak futnak. A községben van a Bohus család kastélya, hol augusztus hó 12-én Görgei főhadiszállását tartotta. A ház úrnője Bohusné Szögyén Antónia, a legtiszteltebb magyar úrasszony, aki páratlan jósága és hazaszeretete folytán felejthetetlenné tette nevét. Görgei és táborkara itt várta be az orosz tábornok üzenetét. Izgalomban, nyugtalanságban és kedvetlenségben teltek a percek. A keserű poharat utolsó cseppig kikellett inniok mindazoknak, kik közel másfélévé küzdöttek a nemzet igaz ügyéért. Görgei 11 óra felé kapta levelére a választ; ebben Rüdiger biztosítja, hogy a fegyverletételnél egyetlen osztrák katona sem lesz jelen. Froloff orosz tábornok volt a levélvivő, kivel Görgei a következő feltételekben egyezett meg : 1. ) Idő 1849. augusztus 13. délután 3 óra. 2. ) a magyar hadsereg leíegyverezése a Világostól nem messze levő szöllősi rónán fog megtörténni. Vasárnap volt, augusztus 12-ike; másnap vagyis hétfőn kellett a lefegyverzésnek megtörténnie. Augusztus 13-ikán szép derűs idő volt; a felkelő nap sugárözönével borította be az egész vidéket. A táborkar összegyűlt utoljára a Bohus kastélyban. A tisztek díszruhában, mindenki ünnepélyes, mintha temetésre készülne. | Nagybányai Hírlap lapályokon a földmivelés, a hegyek mélyén a különféle nemés fémbányászat s a város falain belül intensiv ipari és kereskedelmi élet folyt. Messze földön híres volt a nagybányai késesek által remekbe készült bicskák. A nagybányai fazekas ipar termékei pedig bejárták az országot. A céhek élete változékony -és mozgalmas volt. A cipészek és csizmadiák, tímárok és bognárok céhe^ magába egyesítette az iparág összes termelőit. Általános jólét volt mindenütt. És ezzel szemben mi van ma? A pusztulás deprimáló szimptomái mutatkoznak mindenütt. A termelési ágak érdekképviseletei szétszóródtak, az iparosok osztálya állandó hanyatlást mutat. Nincs most módunkban számokkal bizonyítani, de csak az utolsó tiz évre utalunk, ami szemünk előtt folyt le és megállapíthatjuk, hogy a város iparossága állandó és folytonos pusztulást mutat. Éz Nagybányának egyik legsúlyosabb közgazdasági napikérdése, amivel pedig úgy a hivatottak, mint az érdekeltek elfelejtenek foglalkozni. Egy éve lesz annak, hogy a vármegye főispánja leiratot intézett a városokhoz, felszólítva őket arra, hogy adjanak be egy memorandumot melyben kifejtve legyenek mindazok a módok, melyek alkalmasak és célszerűek lennének a város gazdasági életén intensive segíteni. Az alkalom meg volt, hogy a bajok alapos tanulmányok tárgyává tétessenek. Ám ezt elmulasztották s a főispán kapott egy szépen stilizált, de csak a felszínen mozgó kérelmet, amelyben szó volt ugyan a magánbányászat fejlesztéséről, az iparosok támogatásáról, némi kereskedelmi érdek biztosításáról, de hogy mindezeket milyen módon, hogyan kellene megvalósítani arról már szó nem esett. De hiszen ez természetes is volt. Hiányzott az anyag, amely szükséges lett volna a bajok konkrét megállapítására és a segítség eszközeinek és mérveinek megjelölésére. Közgazdasági tanulmány lett volna végzendő Nagybánya közgazdasági múltjában s ezután értékelve a konjunktúrákat és berendezkedési lehetőségeket taxatíve kellett volna felsorolni mindazon termelési ágakat, melyeknek állami gyámkodás melletti megválasztása a jelenben vagy a jövőben hasznosnak látszott volna. De mindezt elmulasztották. S igy ne csodálkozzunk, ha a város felirata irattárba került, a bajokon mindidáig nem segítettek, s igy a helyzet képe nem javult. Ám amit elmulasztott a tegnap, azt helyre hozhatja a ma. És szeretjük hinni, hogy a közeljövőben meghozza azt, mire várunk. Városunk közgazdasági múltjának pragmatikus és szakszerű ismertetése ha meglesz, egyképen munkatársul fog szolgálni a város politikusnak és a város polgárának, valamint érdekes olvasmánya lesz a közgazdaságtani tudományok búvárainak. Az is volt ! Egy nemzet temetése! Pár óra még s aztán megkezdődik a legszomorubb szertartás. Egyeseknek már előre szorongatja a szivét valami kimondhatatlan fájó érzés. Itt- ott, hogy a társaság kedélyére nehezülő nyomást eloszlassák, - kisebb csoportok beszélgetni próbálnak ; de nem megy sehogysem. Mindenki maga elé bámul meredt szemmel, egy-két szót vált, azután elkalandozik képzelete és elhallgat. A háziaszony reggel 9 órakor asztalhoz hivja a társaságot. Készen áll a reggeli. Az asztal meg van rakva minden jó és finom ennivalóval. Bohusné Aulich tábornokot kínálja először. Aulich mosolyt erőltet ajkaira, de egyszerre kitörnek szeméből a könyek. Nem kérdi senki, hogy miért sir? Úgy is tudja azt mindenki. Maga Bohusné úgy tesz, mítha sürgős dolga akadt volna, kimegy a konyhába: ott lerogyik egy székre és fájdalmasan zokog. Féltiz órakor az asztal bomlik. Kezdődik a bucsuzkodás, a háziasszonytól és egymástól. Görgei először is az öreg Csányi Lászlótól búcsúzik. Nem bírt parancsoini idegeinek, hangos sírásra fakadt és hosszasan tartotta átölelve a római jellemű hazafit. Példáját követték a többi tábornokok is, aztán mély megindulás érzése közt elhagyták a kastélyt. Ekkor megkezdődött a csapatok felvonulása. Ámde az indulás előtt a táborban is megrendítő jelenetek történtek. Huszárok agyonlőtték kedvenc lovaikat, kardokat törtek ketté, puskákat roncsoltak össze, sőt némelyek társaik szemeláttára gólyot röpitnek agyukba. Délután 5 órakor kész a felvonulás. Görgei 3 HÍREK. Augusztus 13. Személyi hírek. Kemény Kálmán pestvármegyei főjegyző, Kuklay Béla főtanácsos, a budapesti államépitészeti hivatal főnöke, továbbá Cseresnyés István, Sebestyén Sándor, Reviczky Sándor és György József főmérnökök folyó hó 5-én kirándultak Nagybányára és itt György Gusztáv főmérnöknek voltak vendégei. Az előkelő társaság ittléte alatt baráti körben kellemesen töltötte az időt és másnap délután utazott vissza a fővárosba. - Martiny István főbányatanácsos családjával 5 heti szabadságra Czirkvenicára utazott.- Dr. Kossutdny Tamás az orsz. állami vegytani intézet tudós igazgatója Nagybányára érkezett. — Sarma- ságh Géza nyug. fögimn. tanár, szentszéki ülnök, állandó tartózkodásra nővéréhez városunkba érkezett. — Leittier Elek miniszteri tanácsos, beszterczei erdőigazgató városunkba érkezett. Áthelyezés. A földmivelési minisztérium Márton Sándor erdőtanácsost Nagykárolyból — Újvidékre, Gábor Sándor erdőmestert Nagybányáról Nagykárolyba helyezte át. Városi közgyűlés. Szerdán d. e. 11 órakor tartotta a város képviselő-testülete rendes havi közgyűlését, melynek egyetlen tárgya az „István király szálló“ bérbeadására vonatkozó ajánlat, — illetőleg bérleti szerződés elfogadása és jóváhagyása volt. A képviselő-testület a szerződést pontonként letárgyalta és többek hozzászólása után csekély változtatással szótöbbséggel elfogadta és jóváhagyta. A közgyűlésen Torday Imre h. polgármester elnökölt, s a jegyzői tisztet Smaregla János aljegyző töltötte be. Tanító jelölések. Folyó hó 9-én tartotta az áll. iskolák gondnoksága a felsőbányai-utcai és a veresvizi iskolánál üresedésben lévő állásokra a jelölést. Két hely van üresedésben, mindegyikre 3-3-at jelölt. A felsőbányai-utcai iskolához jelöltettek: 1. Lévay Endre. 2. Hajdú Sándor. 3. Bodor Jenő. Á veresvizihez: 1. Szaucsek Dániel kapniki el. isk. igazgató. 2. Kömley Sándor. 3. Lukovies Endre. Költözik a főispán. Csaba Adorján Szatmárvármegye főispánja e héten költözött át Szatmárról véglegesen Nagykárolyba. Németh Gyula hangversenye. Ma lesz a Kaszinóban Németh Gyula jeles énekesünk hangversenye. A nagy szabású műsorban szereplőkről lapunk legközelebbi számában kimerítő jelentést fogunk közölni. A bányászzenekar térzenéje. Folyó hó 16-ától kezdve a Széchenyi-ligeti térzene minden kedden fél 6 órától 7 óráig fog megtartatni. Rüdiger elé lovagol s átnyújtja az egyezség pontjait. Ezután megkezdődik a szemle. A le- fegyverzett sereg szótlanul, komoran bámul maga ele ; csak a két vörössipkás zászlóalj, a 3-ik és 9-ik zokog föl hangosan. Rüdigernek feltűnik a siró zászlóalj, s kérdi : — Hát ezek miért sírnak? — Senki sem felel. Mit is lehetett volna erre felelni ! A jelentés szerint megadta magát: 11 tábornok, 1426 tiszt, 23163 gyalogos, 4830 huszár és 2551 tüzér. Rüdiger pedig küldte jelentését Paskievits fővezérhez, ki még aznap értesitette a cárt: „Magyarország Felséged lábai előtt fekszik.“ T. V. BRÜNDL JÁNOS cs. és kir. udvari szál Utó, Nagybánya város vízmű-építkezési vállalata készít mindennemű vízvezeték, eloset, fürdő és egyéb egészség- ügyi berendezéseket szakszerű és ízléses kivitelben. - Iroda jelenleg Felsőbánya, Hunyadi- téren. * Eladó a liget közelében, újonan tele- pitett, termés alatt álló szőlő gyümölcsössel. Értekezni lehet a tulajdonossal Vár-utca 29.
