Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-26 / 26. szám

Nagybányai Htrlap 3 1910. junius 26. A legnagyobb valószínűség szerint kapunk egy sablonos tucat vashidát, mert hát minek ide más! Megteszi! * Legfőbb ideje volna, ha nagyhangú, foly­tonos politizálás helyett áttérnénk a tettek me­zejére. Fejlesztenék a kultúránkat! S ebben az egyben majmolnánk — párisi divat helyett a nyugati államokat. Itt ebbep ä városban pedig minden ilyen mozgalomnak különös fontossága van. A váro­son amint rajta van a múlt képe — 's nem hát­rányára — úgy benne kell legyen a jövője is. Kérünk tehát önálló szépészeti bizottságot, a mely függetlenül intézze dolgait. De legyenek ebben a bizottságban olyan emberek, kik mes­terségüknél fogva is hivatva vannak foglalkozni minden olyan dologgal, a mi a szép és a jó Íz­lés körébe vág. Most a rohamos építkezésnél ez előbbre való kérdés sok minden másnál. r t Grünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestő és vegy­tisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár ételiedében. A korcsmák vasárnapi bezárása. Végre megjött az első fecske ! Mennyi kérvényezés, mennyi beszéd, mennyi deputációzás volt már avégből, hogy a kormány rendelje el a korcsmák és pálinkamérések vasár­napi munkaszünetét. A törvényhatóságok sza­bályrendeleteket hoztak, saját hatáskörükben akarták megcsinálni azt, amit a kormány nem akart általánossá tenni az országban. Sajnos, sem a kérvényezésnek, sem a deputációzásnak nem volt semmi eredménye. A törvényhatósá­gok szabályrendeleteit pedig nem hagyta jóvá a kormány. Hiszen csakhogy egyebet ne említsünk, a Hangya legutóbbi kongresszusa szintén kérel­mezte a korcsmák vasárnapi munkaszünetének elrendelését, ámde kérelmét érdemlegesen nem intézték el. Hogy miért, miért nem, arra elfo­gadható magyarázatot adni nem tud senki. A mindenkori kormányok hivatkoztak az állam pénzügyi érdekeire s abban a véleményben vol­tak, hogy a korcsmák vasárnapi bezárása a bor és szeszadó csökkenését vonja maga után. Pedig ebben az egy dologban valamennyi pénzügy- miniszter, valamennyi belügyminiszter tévedett. A korcsmák és pálinkamérések vasárnapi bezá­ratásának nem az a főcélja, hogy a nép keve­sebbet igyék, mert elvégre inni való szükség­letét vasár- és ünnepnap előtt való napon is beszerezheti, ha épp inni akar. A korcsmák vasárnapi munkaszünetének legfőbb célja az, hogy különösen a falusi népet megóvjuk a korcsmázással járó nagy anyagi és erkölcsi veszedelmektől, a mértéktelen dőzsö­léstől, az ezzel járó eladósodástól, duhajkodás­tól, verekedéstől, sőt, mint legutóbb az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület szociális szak­osztálya helyesen rámutatott: a nemzetközi szó. ciálista mételytől. A legfőbb indoka tehát a korcsmák vasárnapi bezáratásának az erkölcsi pusztulás megakadályozása. A vasárnap munka­szüneti nap, tehát több alkalom van az erkölcsi züllés minden fajtájára. " Maga a tétlenség is, amelyet nem hiába neveznek az ördög nyugvó párnájának, ösztönszerüleg készteti az embere­ket a korcsmák, a korcsmában található köny- nyebb fajta szórakozások keresésére, az ivásra s ennek végső következményére : a duhaj- kodásra. Mindezek dacára, amint említettük, a kor­mány nem igen akart hallani a korcsmák vasár­napi munkaszünetéről. Kétszeresen örvendetes dolog tehát, amidőn arról kapunk értesülést, hogy a kormány és pedig elsősorban a belügy­miniszter ebben a kérdésben megváltoztatta ed­digi álláspontját. Szilágyvármegye törvényhatósági bizott- zottsága jutott abba a kellemes helyzetbe, hogy a korcsmák, sörházak és pálinkamérésekről al­kotott szabályrendeletét a kormány f. évi már­cius hó 31-én minden kikötés nélkül jóváhagyta s igy rövid időn belül életbe léphet a szabály- rendelet e) pontja, amely szószerint igy hangzik: e) A korcsmák az 1891 : XIII. t.-c. 1. §-ában meghatározott ünnepnapokon, vagyis vasárnap és Szent-István napján, valamint a keresztény I vallásfelekezetek ünnepein, úgymint karácsony, husvét és pünkösd első napjain, egész napon át zárva tartandók. Szilágymegye alispánja már is kiadta a járási főszolgabírókhoz, polgármesterekhez és községi elöljárókhoz intézett rendeletét, amely szerint a belügyminiszter által jóváhagyott sza­bályrendelet f. évi junius hó 5-én életbe lépett. Junius hó 5-étől kezdve tehát Szilágyvármegye területén vége szakadt a korcsmái duhajkodás­nak, megfogytak a részeg, garázda emberek, megszűntek a dőzsölést követő verekedések, civakodások, mert a törvény erejével bíró sza­bályrendelet első sorba is az ellene vétő korcs- márost sújtja szigorú büntetéssel. Nem tudjuk, a többi törvényhatóság követni fogja-e Szilágyvármegye példáját, de minden­esetre kívánatos volna, ha valamennyi vármegye kötelességének tartaná a Szilágymegyéhez ha­sonló szabályrendelet alkotását. A belügyminisz­tériumban megtörött a jég, nem kell felni attól, hogy a miniszter ezután megtagadja hasonló szabályrendelet jóváhagyását. Szilágyvármegye szabályrendelete egyéb rendelkezéseiben is megérdemli, hogy közfigye­lemre méltassák. Így mindjárt az első §-a ki­mondja, hogy korcsmát, páiinkamérést és sor­házat nem szabad nyitni zug-utcában, sem pedig templomok, iskolák közvetlen szomszédságában. Ily fajta középületektől legkevesebb 150 méter távolságra lehet csak korcsmát, sörházat, vagy pálinkamérést felállítani. A szabályrendelet jelentékenyen korlátozza a korcsmák záróráját is. Korcsmát és pálinka­mérést télen át este 8-kor, nyáron pedig 10 órakor be kell csukni, kivéve Szilágyvármegye városait, ahol a szabályrendelet valamennyire kitolja a zárórát. Az első fecske megjött tehát. Itt a leg­főbb ideje, hogy a többi nyomon kövesse. Az állam fináncpolitikájától nem várhatjuk azt, hogy a korcsmák vasárnapi munkaszünetét az egész országban általánosítsa, ámde Szilágy­vármegye szabályrendeletének belügyminiszteri jóváhagyása megmutatta azt az utat, amelyen a törvényhatóságok haladva, élét vehetik a vasárnapi korcsmázás szörnyű nagy anyagi és erkölcsi veszedelmének. HÍREK. Junius 25. Xöbányatelepen. {Zempléni Árpádnak.) Vad bércek sziklakoronáján Csillog az arany napsugár; Zizegő lombok sátorában A költő álmodozva jár. Susog a szeli A, patak mormol, Örvös galambok serge búg; Valahol lent az erdőszélen Csacsog az utolsó kakuk. S míg hallgatja a nagy zsibongást, A költő szive feldobog; Az őstermészet viszhangjában Zugnak a ,,Turáni dalok!“ Személyi hir. Dr. Ripka Ferenc, a Ganz-cég főtitkára városunkba érkezett. Esküvő. Doboi Dobay Károly, az eperjesi jogakadémia városunkban is ismert kitűnő vivó- mestere, jogszigorló hétfőn a d. e. órákban tartja esküvőjét özv. borosjehői dr. Kádár Lász- lóné leányával: Erzsébettel. Közgyűlés. A nagybányai gazdasági egye­sület gyümőlcsértékesitő részvénytársasága jul. hó 10-én délelőtt 11 órakor a részvénytakarék­pénztár helyiségében II. évi rendes közgyűlését tartja. Tárgyai : 1. Igazgatóság jelentése az el­múlt üzleti eredményéről. 2. Zárszámadások megvizsgálása, mérleg megállapítása, felügyelő­bizottság jelentése és felmentvény megadása. (Zárszámadások a részvénytakarékpénztár helyi­ségében a hivatalos órák alatt a t. részvényesek által megtekinthetők,) 3. Igazgató, aligazgató, felügyelő-bizottság és 4 igazgatósági tag meg­választása (a kik újból megválaszthatok.) 4. Netaláni indítványok. Zempléni Árpád Nagybányán. Zemp­léni Árpád, a koszorús iró, a Petőfi és Teleki Társaság tagja folyó hó 21-éh körünkbe érke­zett. Látogatásának célja, hogy itteni rokonai körében pár napot töltsön s megismerkedjék a Teleki Társaság tagjaival, kik a jeles Írót oly örömmel és szeretettel egyhangúan a Társaság tagjai sorába iktatták. Az első najaon látogatá­sokat tett; fölkereste a Teleki Társaság elnökét, kihez régi barátság fűzi, valamint a helybeli lapok szerkesztőit, kik közül Révész Jánost a rokonság - Égig Mihályt pedig ifjúkori újság­írói emlékek csatolják a költőhöz. Másnap, szerdán este a Teleki Társaság vendége volt a jeles iró. Mintegy 25-ön gyűltek össze a „Finum csárdában“ barátságos lakomára, hol a Társaság tagjai, s a költő tisztelői a legmelegebb szere­tettel ünnepelték őt. Az Ízletes, kifogástalan va­csora a legjobb hangulatban vette kezdetét. Az első fogás után Révai Károly köszöntötte rö­vid, egyszerű szavakban a koszorús irót s tol­mácsolta a Teleki Társaság szives üdvözletét, mit a költő látható megindultsággal fogadott. Utána Égly Mihály emelt poharat szintén az ünnepeltre, majd pedig valóban mesteri szónok­latban magasan szárnyaló beszédet mondott Révai Károlyra, a Teleki Társaság elnökére. Kiemel­kedő mozzanata volt a barátságos estélynek Zempléni gyönyörű felolvasása, ki a „Turáni dalokból“ recitált nehány örökszép poémát. A remek költemények a költő művészi előadásában rendkívüli hatást gyakoroltak. A kik művészi élvezetre vágytak, azoknak ezen estélyen bőven volt abban részük. Németh Gyula, az opera kiváló művésznövendéke énekelt egy pár dalt, a hallgatóság kitörő elismerése mellett. A nagybányai dalkör jeles tagjai : Égly János és Kovács Gyula kettős énekei igazi gyönyörű­séget szereztek a társaságnak. Kedves megle­petésül szolgált a jeles költőnek az a íölirás, mely a szoba falán óriási betűkkel hirdette, hogy „Petőfi és Teleki Sándor városa üdvözli a Turáni dalok szerzőjét.“ Égly Mihály igen szellemes felköszöntőjében nyomban ki is mondta azon határozatot, hogy az a fölirás, melyre Zempléni az est emlékére nevét is aláírta, — keretbe üveg alá tétetik, hogy időtlen időkig hirdesse a költő látogatását. A kitűnő mulat­ságnak csak a hajnali órák vetettek véget. — Csü­törtökön Bálint Imre erdőtanácsos, dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd és Bernhardt Adolf bírói végrehajtó kirándulást rendeztek Kőbánya­telepre, a melyre mintegy tizen voltak hivatalo­sak. A festői gyönyörű vidék, a három házigazda előzékeny szives vendégszeretete feledhetet­lenné teszi a nap emlékét. Szellemes felköszön­tőkben ott sem volt hiány, de még művészi élvezetben sem ; mert Németh Gyula, ez az Istenáldotta művész, bátyjának: Németh Bélának hegedű kísérete mellett kápráztatóan csillogtatta művészetét. A rengeteg erdők, a felhőkbe nyúló sziklák csodálattal eltelve nézhettek alá arra a művész és iró csoportra, mely a magyar biro­dalom egy rejtett zugában magasan szárnyaló lelkesedéssel áldozott a nemzeti kultúra géni­uszának. Vasárnapra Nagysikárlóra megy az ünnepelt költő hétfőn pedig Bálint Imre er­dőtanácsos vendége lesz a Petőfi tanyán. Ked­den a fővárosba visszautazik. Reméljük, hogy jeles írónk a legjobb emlékekkel távozik kö­rünkből s azon meggyőződést viszi magával, hogy Nagybányán is van egy lelkes tábor, mely a magyar nemzeti irodalom és művészet zászló­ját fennen lobogtatja. Kedves vendégünktől e szóval búcsúzunk el: A viszontlátásra! Kováts Ferenc Illatszerek és bajusz- kötök gyári árakon! fodrász és borbély Pontos Elsőrendű Nagybánya, Felsőbányai=utca 2. kiszolgálás! munkaerő! Alulírott mély tisztelettel hozom a n. é. közönség b. tudomására, hogy a Felsöbányai-utca 2. sz. alatt levő Tóth Sándorné-féle fodrász- <5S l30X*l3ély-.TŰL25.1etet átvettem és azt kizárólag elsőrendű munkaerővel ellátva, teljesen újonnan szereltem fel. - A t. bérlővendégek részére külön-külön teljesen felszerelt (hygienikus) fiókokat bocsájtok teljesen dijtalanul rendelkezésre. Teljes tisztelettel: Kováts i?’crOHC, fodrász és borbély

Next

/
Thumbnails
Contents