Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-16 / 3. szám
2 Nagybányai Hírlap 1910. január 16. „Az Ipartestület elöljárósága megkísérelte tömöríteni a városunkban működő asztalos ipa- rosmesterek-et részint azért, hogy a városunkban való építkezésekben résztvehessenek, részint azért, hogy az esetleg jövő munkásmozgalom készületlen ne találja őket. Sajnálattal számolunk be arról, hogy a legjobb akarat is hiábavalónak bizonyult. Az e tárgyban összehívott asztalos szakosztály tagjai megegyezni nem tudtak. Mint a kimutatásból hátrább látható, 34 asztalos-mester van városunkban. Van képzett, szakavatott, kiváló asztalos-mesterünk, ki bátran állja a versenyt az ő munkájában. S mégsem lehetett, hogy a nagyarányú építkezésekben, mint vállalkozó részt vegyen. A munkásokban való megbízhatatlanság, azoknak a helyzet kihasználására tervszerű, de váratlan fellépésök, a munkabér emelése s más követelésük a munka folyamán, olyan indokok, melyek lehetetlenné tették azt, hogy egy ember a maga existenciájának kockáztatása nélkül egy nagy munkába, mint vállalkozó bemenjen. S ha lett volna az asztalos-mesterek között megegyezés és teljes megértés, akkor megtudták volna magukat védeni az ilyen váratlan meglepetéstől s közösen belemehettek volna oly vállalkozásba, mely nekik nemcsak anyagi, hanem erkölcsi hasznot is hajt. Annál nagyobb örömmel jegyezzük fel e helyen, hogy az épülő nagyvendéglő lakatos munkálatait Szentiványi Sándor és Szabó Sándor iparosaink közösen vállalták fel. S reméljük, hogy a vállalatukból az anyagiakon kívül olyan erkölcsi elismerést vívnak ki maguknak, mely mindnyájunkra nézve megtisztelő lesz. Az 1909. év julius havában Debreczenben ipari kiállítás rendeztetett. E kiállítás főképen a modern lakásberendezés ágazatait volt hivatva bemutatni. A kiállítás, mint azt az arról küldött kamarai jelentés bizonyítja, fényesen sikerült. E kiállításon helybeli iparosaink közül Szentiványi Sándor lakatos mester vett részt, mint kiállító. Munkájával elismerést vívott ki magának. Az ipartestület az elmúlt év folyamán 8 iparos társunkat részesített összesen 80 korona segélyben. Ezenkívül a Városi Takarékpénztár igazgatósága 58 koronát adott át az ipartestület elnökének, hogy azt belátása szerint szegény iparosoknak és azok özvegyeinek ossza szét. Ezúton mondunk köszönetét a Városi Takarék- pénztár igazgatóságának nemes gondolkozásról tanúskodó adományáért. Iparos tanoncoknak könyvvel való jutalmazására 50 koronát adott Ipartestületünk. Babás János bádogos és Bencze András cukrász-tanoncokat, kik közül az első Gólya János bádogos, az utóbbi Gyöngyösy Gyula cukrász-mesternél töltötte tanoncidejét, szorgalmukért, megbízhatóságukért és jó magaviseletükért az Elöljáróság egy'-egy darab 10 koronás aranynyal jutalmazta meg szabadulások alkalmával. Az iparos tanoncok oktatása az 1908-9. iskolai évben megszakítás nélkül folyt. A vizsgálatok junius hó második felében tartattak meg, mely után a vizsgálatot vezető elnökök az ipariskola tanítói karának a tapasztaltak felett megelégedésüket fejezték ki. Az elmúlt év folyamán Aradon országos szabókongresszus tartatott, melyen Ipartestületünket Jancsovits József pénztárnok képviselte. Sajnálattal kell jelentenünk, hogy az elmúlt év folyamán is több Ízben fordult elő iparkihágás. Az Ipartestület minden esetet az Iparhatósághoz jelentett be, ahol kellő erélylyel törekednek arra, hogy a kihágási esetek minél ritkábban forduljanak elő s ebben a tekintetben — az előző évekhez viszonyítva — határozott javulás konstatálható. A kisipari alkalmazottak gyógykezelését dr. Herczinger Ferenc városi főorvos ur teljesíti, ki mindenkor hálára kötelező jóakarattal végzi ezen nagy fáradsággal járó feladatát. A szatmári kerületi betegsegélyző-pénztár helybeli megbízottja Fritsch Sámuel ur, ki teljes odaadással igyekszik pótolni a múlt évek mulasztásait, úgy, hogy mindinkább kevesebb i azon panaszos iparosok száma, kik sérelmeikkel az Ipartestületet felkeresik s remélhetjük, hogy a helyes kezelés folytán a jövőben minél kevesebb panaszos eset fog előfordulni. Az elmúlt év folyamán, január és február hóban Ipartestületünk kebelében cipész- és szabó-ipari tanfolyam rendeztetett. A tanfolyam hallgatói kedvvel látogatták az előadásokat s a megtartott vizsgálatokon igen szép eredményt mutattak fel. Nem mulaszthatjuk el felemlíteni ez alkalommal, hogy a cipész-ipari tanfolyam vizsgálatán városunk polgármestere s a városi tanács több tagja is megjelent, kik ezáltal nemcsak az ipari ügyek iránti érdeklődésüket bizonyították be, hanem eljárások kellemes visz- hangra talált az iparosság minden rétegében. Ezidő szerint cipész-, fém- és épitész-ipari tanfolyamok rendezése iránti kérelmünk benn van a technológiai iparmuzeumnál, de még ez- ideig annak elintézéséről értesítve nem vagyunk. Nagybánya város Ipartesületünk iránti jóindulatának ismételten kifejezést adott azzal, hogy ez évben is 600 korona segélyt folyósitott, sőt ez összeget az 1910. évi költségvetési előirányzatába ismét felvette. A Részvénytakarékpénztár igazgatósága ez évben is 50 koronát adományozott Ipartéstüle- tünknek, Rákóczi-dij címén. Fogadja a tekintetes Igazgatóság hálás köszönetünket. Ezután a jelentés a tagoknak a tagsági dij fizetése körüli igazán nagy indolenciáját panaszolja fel s bemutatja az év ügyforgalmát. Tartalmazza az 1909. évi zárszámodásokat, költségelőirányzatot, vagyoni mérleget s a tagok névsorát, meg minden név után a tagdijh^itra- lékot. Sokan igazi megbotránkozást érezhetnek — maga-maguk irányában ! A fűzet végén Sziklai András a bánya^ számvevőség egyik legképzettebb tisztviselője, az iparosok és munkások aggkori biztosításának intézményét, ismerteti nagy szakavatottsaggal és meggyőző, világos érveléssel s oda konkludál, hogy az intézmény városunkba is bevezettessék. Kiváló érzéke van az iparosok és munkások érdekeinek istápolására; ezirányu, meg a társadalmi egyesületekben kifejtett vasszorgalmu, mélyen alapos tevékenysége igazán rászolgált a közelismerésre. A jelentés proportios és könnyen áttekinthető összeállítása Sólyom Ferenc jegyző érdeme. Lehet, hogy más érdeme is van; ennek elismerésére a mai közgyűlés hivatott s mi erről már csak registrálni fogunk. A mi mértékünk a megállapításnál nagyon nehéz sulyokkal dolgoznék.- B. Xdi strófák. — Farsang. — Csörgő sipkát fejemre gyorsan, Hat hétre — szép hat hétre most — A könnyeket kacajba mártom És pusztítom a papirost. Confettit szórok a leányra, Édes confettit csendesen, Mert hát az élet minden üdve: A csók, a dal, a szerelem! Csörgő sipkát fejemre gyorsan, Maholnap úgyis alkonyul, És reumás lesz, csupa jajba Pattan a léha trubadúr. Ma nincsen mit veszitni el még, Holnap talán túlsók a rom, Az. élet legfőbb tiszta álma Kacagni minden bánaton ! 0’7 szaporodás esik. (Ugyanitt a születési arányszám is nagyon rossz. Ezer emberre számítva a 36’3 országos átlaggal szemben csak 26'9.) Zimony és Eszék lakossága megfogyott, az első ezer emberre számítva 0'3, a második l'l lélekkel. A megszaporodás szempontjából fontos tényezők: a házasságok, a születések, a halálozások és a kivándorlás. Ezekre vonatkozólag a kormány jelentésében a következő adatokat találjuk: Házasságot kötöttek 1908-ban Magyarországon 188.648 esetben, minden ezer lélekre számítva 9'1-et. Ez a szám jobb, mint az 1901 — 1905. évek átlaga (ezer lélekre 8'6), de rosz- szabb, mint az 1907. év arány száma (9'8) s hatalmas tiz százalékos csökkenést mutat a 25 év előtti viszonyokhoz mérve, a mikor például az 1881 — 1885. évek átlagában ezer lélekre 10'27 házasság esett. A megélhetési viszonyok roszabbodásának hatása nyilvánvaló, különösen hogy ha visszaemlékezünk rá, hogy az 1908. év nálunk is a gazdasági krízis esztendeje volt. A házassági kötelék szorosságának lazulását mutatja a válási esetek folytonos szaporodása. 1908-ban a szoros értelemben vett Magyarországon 6203 házasságot bontottak föl (ezer házasságra 37'5). Érdekes, hogy ezzel szemben Horvátországban, a hol a polgári házasság nem könnyíti meg az egymáshoz nem illő párok különválását, csak 41 esetben bontottak házasságot, a mi ezer uj frigyre számítva csak 1'8 arány. A polgári házasság azonban csak újabb J időben érezteti ezt a hatását. 1896—1900-ig ezer uj házasságra csak felbontás; 1901 -1905-ig , már 20‘5 esett a szoros értelmében vett Mag r- országon. Azt, hogy 1908-ban ilyen roham. _m szökött föl az arány, annak lehet tulajdonítani, I hogy az 1907. évi a Curia terheinek könnyítéséről szóló törvény életbe lépett s ezzel a váló perek lebonyolítása meggyorsult és könnyebbé vált. A házasságkötésekben emelkedő liberális irányzatot mutatja a vegyes házasságok szaporodása. 1881 - 1885-ben még csak 817°/0 a vegyes házasságok száma. 1901 - 1905-ben már 11-630/°, 1908-ban 12740|°. Az élve született gyermekek száma 1908- ban Magyarországon: 755.888, ezer lélekre 36'3. Ez az arányszám valamivel jobb, mint az előző két esztendőé (ezer lélekre 36 0), egészben véve azonban a születések arányszáma az utolsó negyedszázad alatt megdöbbentő eséseket mutat. Ezer lélekre számítva születés esik az 1881 — 85 években 44 6, 1885- 1890-ben 43 8 ; 1890- 1900-ig 39'4 ; 1901 —1905-ig 37’2. Hogy a születések ilyen mérvű csökkenése mellett, dacára a nagymérvű kivándorlásnak, a népszaporodás arányszáma is nem esik hanyathomlok, azt csak a halálozási arányszám s különösen a gyermek- halandóság csökkenésének tulajdoníthatjuk. 1908- ban meghalt Magyarországon 516.128 ember, ezer lélekre számítva 24'8. Ez az arány jobb mint a múlt évi (25 2) s folytonos haladást mutat. Ezer lélekre számítva a halálesetek száma 1881 -1885-ig 338; 1891 - 1895-ben 3U8; 1901 -1905-ig 252. A gyermekhalandóság csökkenése még jobb arányokat mutat. 1891 -95-ben még ötéven alul pusztul el az nj szülöttek 52'3 százaléka; 1901 -905-ben 451 százalék; 1908- ban már csak 44'9 százalék. Még .mindég óriási arány, de nem egészen két évtized alatt mégis 8.4 százalék javulás. Ezen a téren azonban még mindig rengetek sok volna a javítani való, a minek bebizonyításául tért foglaló bővebb részletezés helyett csak azt az egy adatot jegyezzük föl, hogy száz halott közül mindössze 512 részesült orvosi kezelésben. Ebben a számban azonban már a városok is benne foglaltatnak, mig egyes vidékek orvosok hiányában annyira el vannak hanyagolva, hogy például Árva-vármegyében a halottak 89'4, Máramarosban 83 6; Kolozsvár- megyében 84'4; Likakorbavában 89'8 százaléka halt 'meg orvos nélkül. Ezt kiegészíti az a higiénikus állapotaikat szomorú színben föltüntető másik adat, hogy 1908-ban fertőző bajban pusztult el a halottak negyedrésze (24 7 százalék; köztük gümőkórban 76.940 (14'91 százalék). Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy 1906. óta a fertőzőbaj halálokok száma I némi csökkenést mutat, különösen a gümőkór i áldozatának száma 1285 esettel kevesbedett. ERDELY LEGNAGYOBB GŐZMOSÓGYARANAK, A kolozsvári „Kristályának képviseletét átvettem. Radó Undor. Csomagolás, szállítás aijtalan! ArjcgyzéK imgy en! 4-6
