Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-09 / 2. szám

1910 január 9.

3NT asytoányal

ilrlap

3

a hazafias érzés és más a sovinizmus. A hazafias érzés lélekből fakad, az anyatejjel beszivott színtiszta, igaz érzése az embernek: államalkotó, fentartó nagy gondolat. A sovinizmus fantomszerü délibáb, játszi káprázát, ha számbeli és tartalmi alapja nincs. S bárhogy ütjük is mellünket, fogadozunk nemzeti ünnepeknek deklarált alkalmakkor s öblös torokkal hirdetjük magyarságunkat : ez még nem elég, ha garni- rozva van is magyar sujtásu ruházattal, pengő sarkantyúval, zománocs tulipán gomblyuk-disz- szel. Abennünk élő érzésnek, áthatottságnak cse- j lekvő tevékenységgel is párosulni kell, hogy j tetteinkben öntudatos terveink által nyilatkozzék meg ez az eszme, ez a törekvés. S minél mélyebb, igazabb alapja van ennek, annál jobban képes áthatni az embertömegek nagyobb rétegét, mert igy nyeri meg benső értéke alapján a tartalmi túlsúlyt is Az a frázis, mely minket a magyar életfelfogás, faji gondlkozásnak. akar meghódítani, megyözödve kevésbé, mint kényszerítve, az a törekvés, mely legtökéletesebbnek hirdeti az egyes faji kiválások alapján alakult jellegzetes érzést, gondolkozást és nem áthasonulva, átgyurva, a viszonyokhoz alakitottau helyesnek felismerve a kényszerítés erejével lép fel a nélkül hogy a letagadhatatlan számbeli túlerőre támaszkodva jelentkezzék: nemcsak tultengés, egyoldalúság, hanem valójában önkényes is. Ennek dacára, a magyar államnak eddig csak papíron levő magyar nemzeti suppremáciá- ját biztosítani kell. Főbb, fontosabb jelentőségű e tétel, mint talán maga a magyar állam fennmaradása. Már pedig nemcsak nemzeti hiúság, évezredes hagyomány, hanem nemzetközi politikai szükségesség az, hogy a magyar állam, mint ilyen éljen és fennmaradjon és nem a magyar sovinizmus, nem a faji tultengés követelménye, hanem a létezhetés, a fennmaradás nagy kérdése e hazában, hogy minden ember szívben, lélekben, tettei által, érzésban és gondolkozásban magyar legyen.

Es jött az asszony szende bájjal,

Sok b. xi. é. k.-kat nevet:

S e jó kívánság azt jelenti,

Hogy hiányzik egy toalett.

Es Hoffmann, Szappanyos s a többi Az áldást rám mi dúsan önti,

Egy kis levélke méhiben A b. n. é. k. megpihen,

És nyájas arccal jön a pincér Az éthordó még nyájasabb,

Sőt b. u. é. k.-ban sugárzik A sörnek tetején a hab. x Kutyám b. u. é. k.-t ugatgat,

Az aszfalt is amúgy sóhajtgat,

S kit díszítsen ezernyi ordó:

Vígan kacag a levélhordó.

S ma mindenki igaz barátom, Máskor pokolba küldne bár :

Egy nap boldogság a kívánság És másnap újra a halál.

Hazudni folyton: ez a kezdet,

És ha az évet befejezted:

Elölről folytatod a tréfát Kívánva újra b. u. é. k.-t.

Floviflor.

HÍREK.

Január 8.

Személyi hírek. Merényi Gyula sóvári m. kir. erdőtanácsos városunkban időzött. - Thorma János festőművész Budapesten tartózkodik.

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Pap Gizellát a nagybányai központi ovoda óvónőjévé nevezte ki.

JCeti strófák.- B. u. é. k. A boldogságban annyi részem Es annyi részünk volt, be sok, A boldogságtól én Teremtőm Mahoíuap összeroskadók.

Ha annyi csengő ércre válna, A nagy, a liliputi kártya, Megérné lelkem a hamis,

Hogy igy címeznék : viriljs.

Áthelyezés. Városunk társadalmának egyik kiválóan szinpatikus tagját: Pongrácz Aladár csendőrhadnagyot - őszinte sajnálatunkra Ungvárra áthelyezték. A rövid ideje óta itt tar- ! tózkodó s közkedveltségnek Örvendett hadnagy helyét a felsőbbség Kneiseh Herlits/ca Arnold I csendőr-főhadnaggyal tölti be.

Adakozás. Stoll Béla a „Polgári Olva- i sókör“ könyvtára javára a vizkereszti társasvacsorán 50 koronát adományozott, melyért j ezúton is hálás köszönetét mond az elnökség.

A láposvölgyi vasút építéséhez Szolnok- ! Doboka vármegye egyhangúlag kétszázezer koronát szavazott meg.

lenne folyton arra gondolni az ágyban. Ha el- vinne Jacura bácsi magával, nem lennék beteg, j Én segítenék magának kéregetni. Hogy is kell ? j így: Beteg a lábam?

— Nem: Lőcskarika lábam.

— Megtanulnám én. De nem mehetek. Kikapok. Jaj a papám, a mamám ! Már biztosan keresnek. Mi lesz most! És én beteg leszek újból, mert most is szúr . . . Jacura bácsi jöjjön velem. Úgy félek. Ágyba dugnak és magát nem látom egy évig, megint . . . Jöjjön hát édes, drága . . .

— Megyek már kis bogaram, ne félj hát. De add ide azt a pénzecskét előbb. Hogy elfelejtettem. Pedig ígérted.

— Hogyne, hogyne. Az ágyamba dugtam. Majd kidobom az ablakon. Álljon majd oda. Én bemászok a szobámba. Nézze, nézze ! Ott lakunk látja! Nem lát meg minket senki. Álljon csak ide !

A kis fiú az öreg vállán keresztül bemászott a szoba ablakán. Lázasan kutatta át az ágyát, mig megtalálta a kis bársony erszénybe

rejtett vagyonkát. Sietve kidobta az ablakon és odasugta a nyomorék lábúnak:

— De most már Isten áldja Jacura bácsi. Menjen Pestre és gyógyittassa meg a lábát. Menjen, menjen gyorsan! Jön a mamám hallom, engem keres. Siessen, siessen!

— Hehehe, megyek már, — nevetett az

öreg.

A beteg gyerek odaszorította lázas homlokát a hűs ablaküveghez, és azon keresztül bámult merően a távozó csavargó után, mig bejött a mamája.

— Lázas vagy édes kicsikém megint, - suttogta az anyja, gyöngéden a divánra fektetve kis fiát. — Várj, bezárom az ablakot. Bezárta, de azért a gyerek igy is jól hallotta a csavargó hangját: „Lőcskarika a lábam . . .“ S szegény kis szive fájdalmasan, csalódottan remegett meg.

— Jaj mégis koldul !

Uj postautalványokat mellékeltünk lapunk jelen számához, azon vidéki előfizetőink részére, kik előfizetési dijaikat, esetleg hátralékaikkal még be nem küldték. Ezen postautalványok szives fölhasználását tisztelettel kéri a kiadóhivatal.

Halálozás. A bányaigazgatóságot ismét veszteség érte. Egyik törekvő tagja Pivarcs László oki. bányamérnök f. hó 4-én életének 35-ik évében hirtelen elhunyt. Az utcán érte utol a halál. Szivszélhűdés ölte meg a fiatal embert. Temetése f. hó 6-án délelőtt 9 órakor történt, melyen a bányaigazgatóság testületileg vett részt.

Segélyosztás. A csöndben is áldásosán működő nagybányai jótékony asztaltársaság az idén gyakorolta először jótékonyságát. Tizenhat támogatásra szoruló iparos-árva között egyszáz korona került kiosztásra. Ezt követte a rendes közgyűlés, mely Sólyom Ferenczet elnöknek, Sipos Lajost pénztárosnak, Török Pált jegyzőnek választotta meg. A közgyűlés után a megjelentek barátságos lakomára gyűltek össze.

Egy uj főgimnázium. A minoriták fáradhatatlan rendfőnöke: dr. Lakatos Ottó Szilágy- somlyó városát főgimnáziummal lepte meg. Áz ottani minoriták vezetése alatt eddig is kiváló algimnázium már a jövő évtől kezdve mint főgimnázium működik a szülők és a város kulturális érdekeit szolgálva. A fejlesztés kizárólag dr. Lakatos Ottó rendfőnök érdeme.

Társas vacsora. A „Polgári Olvasókör“ évente szokásos vizkereszti lakomájára az idén csak közepes számban gyűlt össze a közönség. Mintegy 50-en voltak jelen s a legfesztelenebbül szórakoztak a késő éjjeli órákig. Szokatlanul sok felköszöntő hangzott el.

Kut=elzárás. Dr. Lakatos Mihály városi tiszti orvos egyik helybeli pékiparos kútját romlott és tisztátalan víztartalma miatt a fogyasztás alól elvonta.

Dalestélyek. A közel jövőben két dalestély is van készülőben. F. hó 16-án a kath. legényegyesület rendezi az elsőt, felolvasással kapcsolatban mérsékelt helyárak mellett. A második estély a Dalegylet dalestélye, mely február hó 5-én fog előreláthatóan nagyszámú hallgatóságot a Kör barátságos helyiségeibe vonzani. Mindkét estélyen a karmesteri tisztet Szaucsek István helyettes kántor tölti be, ki úgy az egyleti, mint a köri mulatság sikere érdekében önzetlen fáradozást fejt ki.

Világtalanná lett dalköltő. Dóczy József nagykárolyi pénzügyi titkár, kinek szebbnél- szebb nótáit országszerte dalolják, mindkét szemére megvakult. A szerencsétlen sorsú titkárt nem rég helyezték át Temesvárról Nagykárolyba s gyönyörű nótái itt is nagy népsszrüséget szereztek számára. Szomorú ez a valóság és azt hisszük, még szomorúbb, még búsabb dalokat fog fakasztani a tragikus sorsú zenepoéta lelkében, mert nem akarjuk hinni, hogy szeme- világával azoknak a melegszívű édes bús magyar melódiáknak is vége szakadt, amelyekkel Dóczy annyi könnyet facsart ki a magyarul érző emberek szeméből és igaz gyöngyökkel gazdagította a mi szép népdal irodalmunkat.

A betlehemi csillag. Régóta ismeretes a csillagászok számítása, alapján, hogy az a fényes csillag, mely Jézus születésekor az égen megjelent, egy olyan üstökös, amely a végtelenségben kiszabott pályáját körülbelül hetvenhat év alatt fújta be. Az üstököst Halley csillagász fedezte fel s róla nyerte a csillag elnevezését. A Halley-féle üstökös immár huszonnégyszer futotta meg pályáját, látható azonban a föld lakóira csak mintegy tizenhétszer volt. A Halley- féle üstökös február havában lesz legközelebbi állásban a földhöz s igy február havában a föld lakóira nézve kétségtelenül érdekes tünemény lesz az üstökös, melyet derült időben teljes ragyogásában láthatni fognak.

rpnri v LEGNAGYOBB GŐZMOSÓGYARANAK, A_-----ko

lozsvári Plü€pisfályfi£=nak képviseletét átvettem. Radó Undor.

Csomagolás, szállítás díjtalan! 'W 3 6 OTT Arjegyzéü ingyen!