Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-26 / 39. szám

1909. szeptember 26. 3 Nagybányai Hírlap Az enyészet felé. Szeptember végén vagyunk. A tavasz, a nyár, a napsütéses napok, mint röpke pillanat, tűntek a semmiségbe . . , örökre. Azaz vissza fognak térni ismét, de már mások leszünk, ha ugyan megérjük: öregebbek, gyöngébbek, fáradtabbak, kedvetlenebbek. Öre­gedünk. Első jele, hogy kezdünk ellensége lenni mindennek, a mi vidám, ami bohém, kezdünk erkölcsbirók lenni s azonkívül^ az élni tudás művészetének szerepét adjuk. Őszi hangulatban az elmúlás érzete, íuvalata megüli lelkünket! Gondolatban elkalandozunk a Véghez, a por- hanyós, durva gyöngyszemű röghöz, a súlyos, agyagos, fekete televény vagy akár kiszikkadt, kavicsos földhöz és olyan mindég}', akármelyik öleli majd körül a koporsót. Egyformán nehéz, vagy egyformán könnyű lesz majd rajta a hant, amely a gödőrtaposó kapa nyomán megkoppan. Mihelyt hant lesz belőle, sötétnek és megren­dítsen alantasnak nézzük a göröngyöt, akár­milyen földből való. Amit most a fiatalságunk föllobbanásaiban nagyszerűnek és végtelennek látunk, aminek a talajillata ma megrészegít, mámorba ejt: a föld, azt rettenetesnek, piszkos­nak, feketének látjuk, a mikor a koporsónkra boruló rög jut eszünkbe! Egyformán véges, egyformán szorító minden föld, amelybe halál­gödröt ásnak. Tudjuk, az örök elpihenés gon­dolata sok embert kerget a rög felé, amely nekik legkedvesebb. Bízó, ártatlan lelkek, a kiket sokszor megkínzott az élet, a kik a föld­ben nem elmúlni, de megnyugodni, sőt pihenni vágynak: válogatnak a rögben, amely majd halálra vált testüket befogadja. Messze földről hazajönnek meghalni, vagy meghagyják hozzá­tartozóiknak, hogy hova temessék porhüvelyü­ket. Sokáig keresik a nyugvóhelyet, fürkészik, hol esik legjobban a pihenés, hol lesz a fekvés ieglágyabb, legkényelmesebb. Asszony elhalt férje mellett, anya gyermeke mellett számit nyugodni. Pedig mennyire egyremegy, a hulla­rög hol porlasztja testünket, hogy csontvázak legyünk. Az emberek szaporodnak, a városok fejlődnek, terjeszkednek, a temetőket beépítik. Vége a nyugalomnak, kidobálják csontjainkat. De hát az élet a fő, kitörődnék a halottakkal. Az öreg fát kivágják, a hulló gályát feltüzelik. A fiatal fák pedig mindig magasabbra és szé­lesebbre terjesztik koronájukat. Az élet zsibong. A megifjult világ őrületes gyorsasággal halad előre a tökéletesség, de vájjon a boldogság utján-e ? Uj igazságok, uj eszmék diadalmas- kodnak, melyek vagy romokba ^döntik, vagy megváltják a korhadt világot . . . Ősz van. Sár­gult levelek telitik az avart. Nemsokára hideg szél fog szárnyas paripáján rohanni a völgyeken keresztül s fülünkbe fogja dalolni azt a keserű nehéz igazságot, melyen nem szívesen töpren­günk: Memento móri! (J.) Munkáskertek. Szept. 25. A fejlődő igények a munkásság körében is új intézmények bevezetését sziikségelik s ma, midőn a városi parlagon heverő és különösen rossz legelőföldek értékesítése állandóan meg­oldandó probléma gyanánt foglalkoztatja az intéző köröket, egy Debreczenben már megho­nosított s szépen fejlődő intézményt óhajtunk azon czélzattal ismertetni, hogy ha az idea nálunk is alkalmasnak találtatnék a kivitelre, megvalósításával ne késsünk! Ezen nagyfontosságu socziális akczió abban merülne ki, hogy a város a maga parlagon heverő földeiből egyelőre 20-30 holdat 100-300 négy­szögöles parczellákban száz ölenkénti 2-4 ko­rona évi bérért munkáskertek czéljaira a mun­kásnépnek átengedne. Egy parczellánál többet senki sem bérelhetne s bérlők is csak azok lehetnének, kiknek egyenes állami adójuk a 30 koronát meg nem haladja. A parczellák csakis növények termelésére volnának használhatók s kizárólag házilag művelhetők. Az ilyen munkáskertek a külföldön is azt a czélt szolgálják, melyet mi is elérni szeret­nénk t. i.: Elvonják a dolgozó elemet a tivornyák és korcsmázás, káros időtöltés elől és lelkületére nemesitőleg hatnak. Megélhetésüket könnyebbé, olcsóbbá teszik, mert egy és más élelmi szükségletüket maguk termeszthetik. Egészségére jótékonyan hat, mert tavasz­tól őszig- kedves tartózkodási helyét képezi a családnak és a városi utczai élés erkölcs és egészségrontó befolyása alól mentesiti. Növeli 'munkásnépünk vonzalmát a hazai röghöz, mert kielégíti vele született szeretetét a föld műveléséhez. Mindmegannyi olyan tekintetek, melyek közül csak egynek megvalósulásáért is érdemes ezen intézmény kisebb méretű bevezetését már csak azért is megkísérelni, mert lehet, hogy a gőzeke nyomán több anyagi áldás fakad, azon­ban a munkásnép jólété is érdemel némi áldo­zatot, melynek eredményeként egy megelégedett és szorgalmas munkásosztály támadna. HÍREK. Szeptember 26. Személyi hirek. Gróf Károlyi Lajos a stompfai hitbizományhoz tartozó uradalmak birtokosa és neje pár napig városunkban, Feketepatak-telepen időznek.— Zarándi Knöpfler Gyula m. kir. bányatanácsos Buda­pestről és Dr. Szmik Gyula m. kir. bányakerületi főorvos Nagyágról városunkba érkeztek. Strohmayer József zombori állami mérnök és neje rokoni látogatásra vá­rosunkba érkeztek. A vízvezeték ügye. Városunk kép­viselő testületé múlt szerdán tartott ülé­sében a vízvezeték létesítésére vonatkozó terveket és költségvetést elfogadván, azok már felküldettek a törvényhatósági bizott­ság döntése alá. A források foglalására vonatkozó munkálatok teljesítése végett három czég ajánlati költségvetését felhí­vásra már be is adta s ezek közül a tanács a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében Bründl János budapesti czég ajánlatát fogadta el s őt bízta meg a ki­vitellel. Bründl ajánlata 11.579 kor. Grünwald testvéreké 12.911 kor. és Knuth Károlyé 14.695 kor. volt. Költség- vetésünkben e czimen egy 10.600 koronás tétel szerepel. Festőművészeink Kecskeméten. Grün- walcl-Iványi Béla, Réthy Károly, Ferkai Jenő, Mikola András, Csaba Vilmos és Bienert festő­művészek nehány növendék társaságában csütör­tökön Kecskemétre utaztak, hogy ott a város által létesítendő festőiskola ügyében tárgyaljanak. Mint táviratilag értesülünk, kitűnő fogadtatásban volt részük. Kérelem. Az uj évnegyed alkal­mával tisztelettel fölkérjük azon előfizető­inket, kik előfizetési dijaikkal még hátra­lékban vannak, vagy ez évben még egyáltalán nem is fizettek, hogy azt lapunk kiadóhivatalában rendezni szíves­kedjenek. Kossuth=szobor Szinérváralján. Dr. Papp Zoltán orsz. képviselő, Szinérváralja szü­lötte, községének egy díszes Kossuth-szobrot ajándékozott, melynek remek alapzatát Kepes Sándor kőbányatulajdonos állíttatta. A lelep'ezés jövő vasárnap, október 3-án lesz. Meghívták a kormány s az országgyűlés mindkét házát, az országos és megyei függetlenségi pártot s a szomszédos városokat és községeket is. Előző este fáklyás zene lesz a községben és kivilágí­tás. A leleplezés napján a vendégek fogadása után a képviselőtestület diszgyülést tart, a mit a ref. templomban istentisztelet követ. A lelep­lezés ünnepi aktusa d. e. 11 órakor lesz. Az ünnepi beszédet egy előkelő politikus fogja tartani, mig Dr. Papp Zoltán saját ódáját sza­valja el. Egy órakor közebéd, este tánczmu- latság. Városunkat dr. Makray Mihály, Torday Imre és Smaregla János fogják képviselni. Résztvesznek továbbá Virágh Lajos, Kovács Gyula könyvkereskedő, Égly János és Glavitzky Károly. Gyászhir. özv. Makray Károlyné szül. hajnácsi Kövy Zsuzsánna f. hó 19-én 77 éves korában elhunyt. A megboldogult, kiben a régi polgári társadalom egyik általánosan ismert, typikus nemzetes asszonya költözött el az élők honából, nemrégiben súlyos égési sebeket szen­vedett s e megrendítő szerencsétlenség okozta mély fájdalmaitól és szenvedésétől váltotta most meg a jótékony halál. Halálát városszerte rész­véttel fogadták s a hétfőn délután történt vég- j tisztességen igen sokan övezték koporsóját, az elhunytban Almer Károly bankigazgató anyósát j vesztette el. A család gyászjelentése a követ- I kező: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabaditlak téged. (Zsolt. 50., 15.) A. B. F. R. A. Alulírottak a kiterjedt ro- | konság nevében is mély fájdalommal, de Isten változhatatlan akaratán megnyugodva tudatják, hogy a szeretett édes anya, nagyanya, testvér és anyós: özv. Makray Károlyné, hajnácsi Kövy Zsuzsánna élete 77-ik, özvegysége 27-ik évében rövid ideig tartó, kínos szenvedés után, f. hó 19-én délelőtt 10 órakor jobblétre szenderült. Kedves halottunkat a ref. egyház szertartása szerint f. hó 20-án, hétfőn délután 5 órakor i kisérjük utolsó útjára a kismalom-utczai 12. sz. gyászos házból. Béke poraira, áldás emlékeze­tén! Nagybánya, 1909. szeptember 19. Almer Károlyné Makray Ilona leánya, Aimer Károly veje, dr. Almer Sándor, Almer László, Almer Károly, Almer Anna, Almer Mariska, Almer Ida unokái, hajnácsi Kövy Sámuel, özv. Hoffbauer Ignáczné szül. hajnácsi Kövy Mária testvérei. Értékes ajándék. Molcsány Gáborné Szendy Róza, Moldován Lászlóné Szendy Amá­lia és dr. Zoltán László a kossuth-utczai Szendy- féle telket, mely sok ezer korona értéket képvisel, Nagybánya városnak ajándékozták azon czélzattal, hogy a város ezen telek birtokba vétele, valamint a vele összefüggő magántulaj­don megszerzése után a Kossuth Lajos —Virág és Gellért utczák torkolatánál a már meglévő kisebb tér szabályozásaként egy nagy közteret létesítsen, mely az adományozók jogelőde, néhai Szendy Antal nevét viselje. A nemes áldozat- készség értékes megnyilatkozása a városi kép­viselőtestület üléseinek jegyzőkönyvében nyer megörökítést s ezenkívül a város közönsége küldöttségileg fogja köszönetét tolmácsolni. Gépbemutatás. A szatmármegyei Gazda­sági Egyesület Gilvácson, Jantyik testvérek gazdaságában motoros és magánjáró gőzeke bemutatást rendezett e hó 23-án és 24-én. Az Első Magyar Gazdasági gépgyár magánjárója és a Kőszegi-féle benzinmotoros talajművelő gépek lettek bemutatva. Városunkból a tanulságos műveleteket Dr. Makray Mihály polgármester szemlélte meg. Kolozsvári „Kristály“ Gőzmosó s Vegytisztító Gyár: Csomagolás díjtalan. mos, tisztit fehérnemüeket és felsőruhákat a legszebb kivitelben, gyorsan, előnyös árak ellenében. Tiz koronát meghaladó megbízások . . , - = bérmentve küldetnek vissza, — Csomagolás díjtalan. Czim: „KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár, Kolozsvár, Pályaudvar. "91 28-52

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents