Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-15 / 33. szám
1909. augusztus 15. N agybányai írlap 3 habár annak idején nem ezen szabályozási vonal volt helyesnek bemondva, és polgármester úr is meg volt tévesztve, holott a kitűzés mégis ezen jobboldali házsor szerint történt. Eltérés csak annyiban van, hogy a kir. erdőrendezőség által kikészített és a város mérnöke által aláirt térképen eredetileg 11.9 öl = 22.5 m. utczaszélesség volt elfogadva, kitűzés alkalmával pedig azért, mert a városi mérnök kijelentése szerint a város részéről leváltott terület ezen szélesség mellett nem adja meg a méretet, beljebb ment még 50 cmterrel és igy az utcza szélessége 23 m. lett, tehát a tervezettnél szélesebb : ha pedig még ez sem volt elég és 20 cm. hiányzik, akkor a kitűző egészen nyugodtan beljebb mehetett volna annyival, ebben senki sem akadályozhatta volna meg, mert a telek- tulajdonos, Kosztka, megkapta úgyis befelé a megállapított és megvásárolt területet, tehát nem állt érdekében az utczavonalat „elrontani“, így hát nem az épített „hasból“, hanem a ki a polgárinaster urat az utczavonal iránt megtévesztette és a kinek meg volt engedve az utcavonalból kiszökni. w Színház. Az elmúlt hétről referádánk a következő : Szombaton este „Sulnmith“-ot adták, Goldfaden csodaszépségü keleti operáját. Kelet buja, izzó szenvedélyének művészi kifejezője a Sula- mith zenéje. Az érzelmek legmagasabb regis- terét szinte érzékfeletti módon interpretálja a zene andalító, elringató dallama, mely méltó értékelése Kelet paradicsomának. Sulamithot (lalgóezy Emma játszotta sok közvetlenséggel. Ragyogóan megjátszott jeleneteit nyílt színen is megtapsolták. Halmos Gyula alakításában és énekében művészi kifejezője volt a darab mit- hikus szépségének, a perzselő vágyak s a szerelem érzéki mámorának. Jutalomjátéka volt e darab s ezért sok ünneplésben volt része. Vasárnap délután „Ripp van Winkle“ este Szigligeti közismert népszínműve: a „Czi- gáng" került előadásra. Benne Ungvári Mór remekelt az ő kiforrott, nagystílű művészetével. Meglepő tökéleteset nyújtott erőteljesen, tipikusan. Megkapóan természetes tudott lenni. A czigány szerepét szívből fakadó érzéssel karak- terizálta. Hétfőn este a társulat „Mongodin ur felesége“ czimü darabot adta. A fordulatokban, szellemes ötletekben bővelkedő bohózatot, mely az asszonyi uralom alatt nyögő férj Kálváriáját személyesíti meg, —. viharos derültség közepette adták. A ki ezen estét arra szánta, hogy elfeledve minden gondot, teljesen zavartalan mulatósnak adja magát, az minden esetre elérte czélját. Ungvári ismét fényes erőpróbáját adta sokoldalú tehetségének. Méltó partnere volt Csányi J., a ki kitűnő színpadi szereplésével sok derűs perczet szerzett a közönségnek. Kedden Bródy Sándor falusi életképét adták a „Tanítónőt.“ A szép, de szegény sorsú, elhagyatott falusi tanitónő milyen szilárd jellemmel imponáló férfinak dicséretére válható erélylyel veri vissza azoknak az ostromát, kik erénye ellen törnek, visszaélve függő helyzetével. A czimszerepet Báródi Kató játszotta finom bájjal és kedvességgel. Hídvégiig Ernő Nagy István szerepében fölényes művészi egyéniségének teljes erejében mutatkozott. Nyugalmas és biztos játéka igen érdekelte a közönséget. Ungvári öreg Nagy Istvánja olyan hű és meleg rajza a parasztnábobnak, mintha ő is ott mesterkedett volna a Bródy tolla mögött ennek a kérges, józan paraszti léleknek előhívásakor. Deák Kornél a tanító szerepének előnyeit ügyesen kiaknázta. A színkör ez alkalommal zsúfolásig megtelt. Szerdán „Szép Heléna‘ következett a sorra. Azon operettek kpzül való ez a darab, mely még az operettek eleven, ki nem aknázott frissességével van megírva. Menelaus spártai királyt Sziklai Jenő, ez a temperamentumos színész adta jeles alakításban. A szereplők között első helyen áll Galgóezy Emma, ki a czimszerepet kreálta. Csütörtökön Ungvári Mór jutalomjátékául került színre: „Az ördög.“ Molnár Ferencznek ez a kitűnő vigjátéka hamarosan meghódította az ország összes színpadjait, nem csoda hát, ha mi is elragadtatással nyilatkozhatunk annak konstrukcziójáról s tartalmas mivoltáról. Az ördög csábitgatásai, settenkedése, az ellene való kétségbeesett küzdelem biztos irói kézzel van beillesztve az általa kisértettek gondolkozásába, tepelődéseibe s cselekvéseibe. A czimszerepet Ungvári Mór játszotta. Őt már any- nyira kedveli a közönség és oly sűrűn s nehéz szerepekben mutatkozik, hogy már dicsérni banálitás volna. Hidvéghy Ernő, Báródi Kató, Dobos Margit jelentékenyen előmozdították a sikert. Pénteken „Az államtitkár ur“ következett műsorra. A magasrangu, befolyásos nagy ur, a ki a miniszter jobbkeze s mellesleg agglegény, igen jó néven veszi, ha alantas hivatalnokainak feleségei látogatnak el hozzá férjük érdekében. És ilyenkor a szép szemek kedvéért semmi áldozatot nem sajnál, de ezt nem cse- lekszi egészen önzetlenül . . . Hanem ez alkalommal pórul jár, mert a kinevezendő hivatalnoknak nem az ifjú szép neje, hanem sógornője kért tőle protekeziót. Az államtitkár ur azon hitben volt, hogy férjes nővel van dolga, tehát következményektől nincs mit tartson s hevesen udvarolt a bájos asszonynak a kibe bele is szeretett s akit adott szavánál fogva is feleségül volt kénytelen venni. Sok pajkos derű van elhintve ezen darabban, mely két órán keresztül szakadatlan jókedvben tartotta a publikumot. Az államtitkár szerepét pompás alakításban ka- rakterizálta Hid végiig, Lambertin a kinevezett miniszteri hivatalnokot Stella, Gyula játszotta értékesen, hatásosan, előkelő intelligeptiával. Szabadkai ez alkalommal is kiváló jellem- szinésznek bizonyult, a ki gondos precisitással dolgozza ki komolyan átgondolt szerepeit. Szombaton este K. Hegyi Lili, a szegedi színház subrett primadonnája első felléptével Lili operette került színre. Ma délután Szu- huni lkot, este Varázskerinyő operettet játszók Hegyi Lili második felléptével. HÍREK. Augusztus 15. Bontók-bontók. (M. H.) Álmélkodással látja vagy olvassa az ember, hogy Németország, Svédország múzeumaiban csak azt rakják üveg alá, amit már a tárgy tulajdonsága megkíván ; a többi áll szabadon, sőt műszereknél, szóval olyannál, amit tapintással és fogással lehet megismerni, a kézbe fogás sincsen megtiltva. A skandináviai félsziget egyik nagy néprajzi gyűjteményében, mely egy óriási kertben van elhelyezve, — horribile dictu - őrök sincsennek, csak a kapuknál. És a legcsodálatosabb az, hogy mindezen helyeken semmi el nem vész és semminek baja nem lesz. A mi múzeumainkban minden üveg alatt van és minden el van keritve. Ez a két tény : fokmérő. Fokmérője annak, hogy mi milyen ! messze állunk még attól a magaslattól, hol nem kell az egyesektől félteni azt, ami a közé. Csudálatos, hogy a „köz“ fogalma ilyen helyen a ren- j dőrség, a kormányzat fogalmává sülyed és nem a közösség, hanem a hatalomtól való félelem érzete lesz úrrá a sziveken; holott a félelmes végrehajtó hatalmat is a köz, a közönség teremti meg. Mindennapos eset, hogy egy újonnan épült ház fala 1 -2 hét alatt, ember magasságig tönkre van karczolva, czeruzázva, krétázva, faragva és leverve. Nem csak a gyerek a Rontó Pál, vagy ha az, hát a pólyától kezdve kell úgy nevelni, hogy ne legyen azzá. A köz törvényeit saját jóvoltunkból tisztelni kell. Mindenhol van kivétel, mondják, de ezt a ; kivételt olyan szigorral kell agyonveri, hogy mindentől elmenjen a kedve, legfőképen a többinek. Mert mi lenne, ha szabadjára féktelen- | kednék mindenki, nem azért mert azzal a köznek, hanem a rendőrségnek árt. Az ilyeneket össze kellene zárni egy nagy telepre, rendőr nélkül. Egy hétre mindenki rendőrért kiabálna' Ne hagyjuk az ilyen rontó-bontó s a köz érdekeit rongáló urfiak megbüntetését a rendőrségre. Hm hajtsák rajta végre a §-ok illető rendelkezéseit. De üssük mi magunk is mindenhol a rendbontót, mert az minket bánt. — Londonban a rendőr felemeli a botját s megáll az egész kocsisor, hogy a gyalogjárok a túlsó oldalra átmehessenek. Minálunk az ilyesmi nem megy olyan könyen. Vagy miért megy ki a katonaság a tűzhöz, talán az oltásban segíteni ; dehogy őrködni afelett, hogy a szegény károsultnak szétrakott motyóit el ne lopják s a tülekedő tömeg a tűzoltókat hagyja dolgozni. Mi lenne, ha ez nem lenne ? Szégyenletes azt leírni is. Elismerés. A m. kir. pénzügyminisztérium a múlt havi vizsgálatának eredményét a napokban közölte a helybeli m. kir. bányaszámvevőséggel, moly szerint az ott tapasztalt hivatali rendet s ügybuzgalmat mintaszerűnek hiinősiti s különösen lovag Berks Leó pénzügyi főtanácsos számvevőségi főnöknek legteljezebb elismerését nyilvánítja. Illustris vendégek. Dr. Falussg Árpád vármegyénk főispánja, Dr. Vajai/ Károly Szat- már sz. kir. város polgármestere, Kacsóh Károly a nagykárolyi államépitészeti hivatal főnöke, Tankóczy Gyula Szatmár város rendőrfőkapitánya a péntek délutáni vonattal Felsőbányára utaztak s onnan tegnap délután városunkba rán- duHak át. Elibülc a tanács képviseletében Tor- day Imre tanácsos Felsőbányára utazott. Főispánunk és illustris társasága csak szórakozásból rándult hozzánk s már a ma délutáni vonattal visszautazik. Sebők Sári hangversenye. A budapesti m. kir. opera külföldön is ismert énekesnője Sebők Sári f. hó 30-án a r. kath. egyház javára hangvorsenyezni városunkba jön. A kiváló művésznő programmja a következő: 1. Erzsébet belepő áriája Wagner Tannhauser operájából. 2. La Grange, ária a Hunyady Lászlóból. 3. Czipő, ária Verdi Hermániájából. 4. Magyar népdalok. Ez énekeken kívül kellemes meglepetés lesz Romberg Symphoniája, melyet egy tizenöt tagból álló zenekar ad elő és egy mo- nólog. A hangverseny széles körökben méltán kelt rendkívüli érdeklődést. Eljegyzés. Dr .Lakatos Mihály rozáliai körorvos eljegyezte Ábrahám Mariska zongora művésznőt, özv. Ábrahám Endréné leányát. Köszönetnyilvánitás. Róka P. Pál táneztanár ur növendékeivel a polgári leányiskolában f. hó 7-én kitünően sikerült kabarét előadást tartott az iskola „Stoll Gábor alap “-ja javára s ez a jó maga- viseletű, szorgalmas tanulók jutalmazására 73 K 53 fillért jövedelmezett. Amidőn azt az eddig is közadakozásból 842 koronára fölgyült összeghez csatolom, egyszersmind a fáradhatatlan buzgóságu táneztanár urnák és a közreműködőknek hálás köszönetét mondok.- Waigandt Anna igazgató. Iparosaink a nagy vendéglő építésénél. Örömmel értesülünk, hogy Szentivány Sándor és Szabó Sándor helybeli lakatos mesterek a nagyszálló építésének lakatos munkálatait circa 20 ezer korona vállalati összegért elnyerték. Az ambicziózus fiatal iparosok a munka elnyerése alkalmával azért lettek előnyben részesítve, mert a vállalat minden szolid és képes helyi iparágnak vállalkozását [az építésnél- szívesen látja, ha a kivitel felette nagy méretei gyors eszközlésére kellő garancziát nyer. Ha nem akar sok pénzt kiadni női- és férfi-divat czikkekre és mégis jó minőségű, finom árukat óhajt beszerezni, úgy vásároljon ezután kizárólag csak Horváti! Ferencz Felsőbányai-utczán levő üzletében, hol a saison újdonságai mindig nagy választékban vannak raktáron.
