Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-02-23 / 6. szám
I. évfolyam. Nagybánya, 1908. február hó 23. 6. szám. TÁUSADAIiMI É3® SZÉFIRODAIjMI hetilap. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: Jeney Qyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vár-utcza 15. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában is Rákóczhtér. Adótörvényjavaslatok. Az adóreform ügyében február hó 26-án a magyarországi városok megbízottai kongresszusra gyűlnek össze Budapesten, hogy a székesfőváros által a törvényjavaslat ellen inditott tiltakozó mozgalomban résztvegyenek. Az egyenes adónak tervezett reformja forrongásba hozta a társadalom minden egyes osztályát. A mióta a pénzügyminiszter benyújtotta a reformjavaslatokat, ankét ankétet ér, melynek eredménye a sérelmek állandó és állhatatos ismétlése. Az adóreform czélja az adózás arányosságának létesítése, mert ezt az egyenlő közteherviselés elve követeli. Az egyenlő közteherviselés nálunk eddig csak frázis volt és ennek nem any- nyira adótörvényünk volt az oka, hanem inkább az, hogy épp azok tudták jövedelmüket az adó alól elvonni, kiknek legtöbb volt. Az igazság, az egyenlő közteherviselés elve hozza magával, hogy vagy mindenki sokat, vagy mindenki keveset fizessen, de hogy egyik teljes jövedelmének 10 %-át fizesse egyenes állami adóba, a másik pedig jövedelmének csak tized- része után fizesse azt, sehogy sem egyeztethető össze az igazsággal. A tapasztalat szerint pedig ma igy van. A kiskereskedő kisiparos, szóval a kis exisztenczia fizeti R nagybányai Hírlap tárczája. Bevél Boronkag Bélához. Irta: Dr. Kiss Rezső. A közbizalom elszólitott Tőlünk. A hívők serge hitt, Kívánom úgy szeressenek ott, Mint mi szerettünk téged itt! A hazafi, a hivő, a pap S az igaz, önzetlen barát, Szomorúak voltak azon nap, Midőn örvendett új hazád! A hazafi azt mondja, te vagy Egyik legigazabb magyar, Akiben a nemes szív és agy Hazánkért ver és jót akar! Hívőd azt mondja, olyan lelkész, Milyen te vagy, nagy ritkaság, Hazáért, hitért, áldozatkész . . . (Nem amilyen most a világ!) Paptársad szól: az ékesszólás Nagymestere vagy — és tied A pálma, miért küzd annyi más Hasztalan, — s tiszta szived! pl. a teljes évi 1000 K jövedelem után a 10% III. oszt. kereseti adót, ellenben a nagykereskedő, a nagy prakszissal biró ügyvéd, orvos 8000—16000 K évi jövedelmének Vio része után fizeti a 10% kereseti adót. Az adóreformmunkálatokhoz készült statisztika szerint az átlagos évi adóalapul vett kereset volt a budapesti ügyvédnél 1666 K, a vidéki ügyvédeknél 917 K, a budapesti orvosoknál 1543 K, a vidéki orvosoknál 622 K. Az összes magyarországi ügyvédek közül (a fővárostól eltekintve) csak egy volt 8000 K jövedelem után adóztatva, a legkeresettebb orvos pedig évi 6000 K után adózik. Az adóreform a III. oszt. kereseti adókulcsot 10%-ról leszállítja a szellemi foglalkozásúaknál 4%. egyéb foglalkozásból eredő kereset után 5°/o-ra. Felállítja a bevallás kötelezettségét, különben joga lesz a kincstárnak 5% adópótlékra. Az adókulcsnak ily mérvű leszállítása mellett is lelkiismeretes bevallás esetén a nagy- kereskedő, nagyjövedeimü ügyvéd, orvos adója nem igen fög csökkenni, mig a kis existencziák adója lényegesen. S habár a szellemi és ipari, kereskedelmi foglalkozásúak közötti megkülönböztetést nem tartjuk igazságosnak, az adókulcs leszállításából arányosabb, igazságosabb megadóztatást remélünk. Én meg azt mondom édes lelkem Nincs nálad hivebb, jobb barát, Szived mására soh'sem leltem, Pedig bejártam e hazát! (1908. február 3.) Xem tagadom . . . Nem tagadom, hogy én jártam tehozzád! Csak éd’s anyád tudására ne hoznád! Megtagadta tőlem drága kezedet! Megtiltotta, hogy nem szabad szeretned! Megtagadnám, hogy én jártam tehozzád! Csak szivem oly fájóan ne kínoznád, A mióta nyit kertedben a rózsa, Érted vagyok e világ bujdosója. Vasárnap van, zug a harang imára, Ne hallgass te anyád intő szavára, Jöjj templomba ! éj szemed ha rám tekint, Elfeledem ezt a czudar földi kint! Ha leráztad telkedről a bánatot, Tudom én azt, hogy meg sem is állhatod! Kebeleden virágzik egy szép rózsa, Ne légy babám ajakimnak adósa! A házadó tervezett reformja azonban az eddig fennálló igazságtalan megadóztatást megszüntetni nem fogja. A házbéradó az, melyet áthárítva megérez a lakó, fogyasztó, építtető és iparos egyaránt. A bruttó jövedelemnek 11%-a a legkisebb adókulcs, ez magasabb a tervezett földadókulcs 20%-ánál. Statisztikailag ki van mutatva, hogy a föld tényleges jövedelme átlagosan az adóalapul veendő kát. tiszta jövedelemnek két és félszerese. A mostani 25'5%-os földadókulcs a valóságban hivatalos adatok szerint V2U/o és 100% közt hullámzik, átlagban pedig 10'5%. Ezen aránytalanságokat az adóreform meg fogja szüntetni a kataszteri munkálatok revíziója utján, de merjük állítani, hogy még kiegyenlítés esetén is a föld valóságos jövedelme átlag kétszer akkora lesz, mint a kát. tiszta jövedelem és ez esetben a tervezett 20%-os adókulcs a valóságban 10% lesz, tehát 1%-al kisebb a legkisebb házbéradókulcsnál. A házbéradó-kulcs leszállítása esetén a lelkiismeretes bér bevallásból bőven megtérül, amivel a kulcs leszállítása folytán az előírás csökken. Az adókulcs leszállítása szocziális szempontból is kívánatos. A lakásdrágaságot enyhítené, az építési kedvet előmozdítaná. Búsan gondol . . . Búsan gondol, búban feled a szivem Mert kis leány hamis voltál, hüteten. Pillantásod menyországot ígért és én e világot Meggyülöltem, ha velem, Velem voltál barna kis lány S szerelmeddel szerelmesen elringattál [kebleden. Pillantásod tüzes nap volt az égen, Sebet ejtél bús szeretőd keblében Gyógyítani már nem lehet, Nem lehet azt a mély sebet Úgy fáj . . . úgy ég! . . . Úgy sajog! Fájni is fog, addig a mig Kökény szemed igézőleg oly kedvesen rám ragyog. Némo. A gyilkos. Megölte könyörtelenül. Annyi lelkiismeret- furdalást sem érzett, mikor megfojtotta, mint a katona, ki ellenséges bajtársát lövi le a csatatéren kommandóra. Pedig — a felesége volt, akit szeretett, imádott, bálványozott. Csak mikor már künt járt a szabadban, messze a még nem régen oly boldog fészektől,