Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-02-23 / 6. szám

I. évfolyam. Nagybánya, 1908. február hó 23. 6. szám. TÁUSADAIiMI É3® SZÉFIRODAIjMI hetilap. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: Jeney Qyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vár-utcza 15. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában is Rákóczhtér. Adótörvényjavaslatok. Az adóreform ügyében február hó 26-án a magyarországi városok megbí­zottai kongresszusra gyűlnek össze Buda­pesten, hogy a székesfőváros által a törvényjavaslat ellen inditott tiltakozó mozgalomban résztvegyenek. Az egyenes adónak tervezett reformja forrongásba hozta a társadalom minden egyes osztályát. A mióta a pénzügyminisz­ter benyújtotta a reformjavaslatokat, ankét ankétet ér, melynek eredménye a sérel­mek állandó és állhatatos ismétlése. Az adóreform czélja az adózás ará­nyosságának létesítése, mert ezt az egyenlő közteherviselés elve követeli. Az egyenlő közteherviselés nálunk eddig csak frázis volt és ennek nem any- nyira adótörvényünk volt az oka, hanem inkább az, hogy épp azok tudták jöve­delmüket az adó alól elvonni, kiknek legtöbb volt. Az igazság, az egyenlő közteher­viselés elve hozza magával, hogy vagy mindenki sokat, vagy mindenki keveset fizessen, de hogy egyik teljes jövedelmé­nek 10 %-át fizesse egyenes állami adóba, a másik pedig jövedelmének csak tized- része után fizesse azt, sehogy sem egyez­tethető össze az igazsággal. A tapasztalat szerint pedig ma igy van. A kiskereskedő kisiparos, szóval a kis exisztenczia fizeti R nagybányai Hírlap tárczája. Bevél Boronkag Bélához. Irta: Dr. Kiss Rezső. A közbizalom elszólitott Tőlünk. A hívők serge hitt, Kívánom úgy szeressenek ott, Mint mi szerettünk téged itt! A hazafi, a hivő, a pap S az igaz, önzetlen barát, Szomorúak voltak azon nap, Midőn örvendett új hazád! A hazafi azt mondja, te vagy Egyik legigazabb magyar, Akiben a nemes szív és agy Hazánkért ver és jót akar! Hívőd azt mondja, olyan lelkész, Milyen te vagy, nagy ritkaság, Hazáért, hitért, áldozatkész . . . (Nem amilyen most a világ!) Paptársad szól: az ékesszólás Nagymestere vagy — és tied A pálma, miért küzd annyi más Hasztalan, — s tiszta szived! pl. a teljes évi 1000 K jövedelem után a 10% III. oszt. kereseti adót, ellenben a nagykereskedő, a nagy prakszissal biró ügyvéd, orvos 8000—16000 K évi jöve­delmének Vio része után fizeti a 10% kereseti adót. Az adóreformmunkálatokhoz készült statisztika szerint az átlagos évi adó­alapul vett kereset volt a budapesti ügy­védnél 1666 K, a vidéki ügyvédeknél 917 K, a budapesti orvosoknál 1543 K, a vidéki orvosoknál 622 K. Az összes magyarországi ügyvédek közül (a fővá­rostól eltekintve) csak egy volt 8000 K jövedelem után adóztatva, a legkereset­tebb orvos pedig évi 6000 K után adózik. Az adóreform a III. oszt. kereseti adókulcsot 10%-ról leszállítja a szellemi foglalkozásúaknál 4%. egyéb foglalkozás­ból eredő kereset után 5°/o-ra. Felállítja a bevallás kötelezettségét, különben joga lesz a kincstárnak 5% adópótlékra. Az adókulcsnak ily mérvű leszállítása mellett is lelkiismeretes bevallás esetén a nagy- kereskedő, nagyjövedeimü ügyvéd, orvos adója nem igen fög csökkenni, mig a kis existencziák adója lényegesen. S habár a szellemi és ipari, keres­kedelmi foglalkozásúak közötti megkülön­böztetést nem tartjuk igazságosnak, az adókulcs leszállításából arányosabb, igaz­ságosabb megadóztatást remélünk. Én meg azt mondom édes lelkem Nincs nálad hivebb, jobb barát, Szived mására soh'sem leltem, Pedig bejártam e hazát! (1908. február 3.) Xem tagadom . . . Nem tagadom, hogy én jártam tehozzád! Csak éd’s anyád tudására ne hoznád! Megtagadta tőlem drága kezedet! Megtiltotta, hogy nem szabad szeretned! Megtagadnám, hogy én jártam tehozzád! Csak szivem oly fájóan ne kínoznád, A mióta nyit kertedben a rózsa, Érted vagyok e világ bujdosója. Vasárnap van, zug a harang imára, Ne hallgass te anyád intő szavára, Jöjj templomba ! éj szemed ha rám tekint, Elfeledem ezt a czudar földi kint! Ha leráztad telkedről a bánatot, Tudom én azt, hogy meg sem is állhatod! Kebeleden virágzik egy szép rózsa, Ne légy babám ajakimnak adósa! A házadó tervezett reformja azonban az eddig fennálló igazságtalan megadóz­tatást megszüntetni nem fogja. A házbéradó az, melyet áthárítva megérez a lakó, fogyasztó, építtető és iparos egyaránt. A bruttó jövedelemnek 11%-a a legkisebb adókulcs, ez maga­sabb a tervezett földadókulcs 20%-ánál. Statisztikailag ki van mutatva, hogy a föld tényleges jövedelme átlagosan az adóalapul veendő kát. tiszta jövedelem­nek két és félszerese. A mostani 25'5%-os földadókulcs a valóságban hivatalos adatok szerint V2U/o és 100% közt hullámzik, átlagban pedig 10'5%. Ezen aránytalanságokat az adóreform meg fogja szüntetni a kataszteri mun­kálatok revíziója utján, de merjük állítani, hogy még kiegyenlítés esetén is a föld valóságos jövedelme átlag kétszer akkora lesz, mint a kát. tiszta jövedelem és ez esetben a tervezett 20%-os adókulcs a valóságban 10% lesz, tehát 1%-al kisebb a legkisebb házbéradókulcsnál. A házbéradó-kulcs leszállítása esetén a lelkiismeretes bér bevallásból bőven megtérül, amivel a kulcs leszállítása foly­tán az előírás csökken. Az adókulcs leszállítása szocziális szempontból is kívánatos. A lakásdrága­ságot enyhítené, az építési kedvet elő­mozdítaná. Búsan gondol . . . Búsan gondol, búban feled a szivem Mert kis leány hamis voltál, hüteten. Pillantásod menyországot ígért és én e világot Meggyülöltem, ha velem, Velem voltál barna kis lány S szerelmeddel szerelmesen elringattál [kebleden. Pillantásod tüzes nap volt az égen, Sebet ejtél bús szeretőd keblében Gyógyítani már nem lehet, Nem lehet azt a mély sebet Úgy fáj . . . úgy ég! . . . Úgy sajog! Fájni is fog, addig a mig Kökény szemed igézőleg oly kedvesen rám ragyog. Némo. A gyilkos. Megölte könyörtelenül. Annyi lelkiismeret- furdalást sem érzett, mikor megfojtotta, mint a katona, ki ellenséges bajtársát lövi le a csata­téren kommandóra. Pedig — a felesége volt, akit szeretett, imádott, bálványozott. Csak mikor már künt járt a szabadban, messze a még nem régen oly boldog fészektől,

Next

/
Thumbnails
Contents