Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-03-29 / 11. szám
1908. márczius 29. KT agy bányai Hírlap ^ükördarabolc. A macska. Kis leányom a cziezával Jó barátok voltak nagyon; S összevesztek múltkor ők a Gom báty ágon. így leit a nagy barátságnak Mint rendesen gyászos sorsa, A rossz czicza kislányomat Megkarmolta. Siettem a husángért, hogy Méltó véres bosszút álljak, A czicza meg iramodott A létrának. Tanácstalan álltunk alant, Kicsi siró lányom és én, ő meg minket fumigált a Ház tetején. Mig magamra emlékezem Soha nem ért ilyen szégyen, Koczkán forgott az apai Tekintélyem. Yisszahull a felhajtott kő Arra ki lent jár a sárba, A cziczát is megvédte a Magassága. Ne sírj kicsi kisleányom Elismerem bár van rá ok: Éltünkben is igy tesznek a Hatalmasok. Követ, zsindelyt ránk zuditnak S nem is szabad vennünk zokon, Ha úgy tetszik a magasabb Létrafokon. Kisleányom! szolgálok én Bosszú helyett jó tanácscsal; Ne játszódj te soha többé A cziczával. IMidds. A bányászat köréből. A „Jó szerencse“ czimü folyóirat folyó évi 20. számában az aranyidai bányászat recon- strukcziója czimén egy rövid közlemény jelent meg, melyben az aranyidai bányászat hanyatlásával a kincstár vádoltatik, hogy megriad minden nagyobb anyagi áldozattól, mely az ércztermelés fokozása érdekében szükségessé válnék. A hanyatlás meggátlásául elavult ércz- elókészitési művének átalakítását javasolja. A bányamű hanyatlásának meggátlásául szolgáló ajánlat felett csodálkozásunknak adunk kifejezést, hogy minden hanyatló bányaüzem megmentését az érczelőkészitési müvek átalakításában gondolják megmenteni. Pedig mit látunk ezen tervezet megvalósításánál, hogy mindazon hanyatló bányaműnek, hol zuzóját átalakították vagy ujjat terveztek, csak egy szép külképet nyertek, de a mint látjuk a selmeczi központi Sándor-zuzó, a kapnikbányai rotai és egyébb zuzóművek berendezése a hanyatló bányászatot nem hogy megmentették volna, hanem azt még szomorúbbá tették. Hogy tehát a bányaművet a hanyatlástól megmentsük nem egyedül zuzóműre, hanem első sorban bányára van szükség és annak jókezelésére, mert ha a termény minősége kielégítő, úgy a legegyszerűbb zuzómflvel, helyes kezelés mellett, egy egyszerű deszkalappal is czélt lehet érni. — De mit ér az, ha fényes modern berendezésű zuzómüvel, — mint pl. a ! kapnikbányai Rota bányamű zuzója, - rendel- : kezünk, de a bányamű terményeinek silánysága i és a kezelés hiányossága folytán eredményeket nem tudunk elérni. Hogy a bányát a hanyatlástól megmentsük, nem elég a jó zuzómű, hanem a nemes ér jelenléte és a kezelés helyes vezetése és keresztül vitele. Hogy ezt keresztül vihessük, ne neveljünk az intéző köröknél úri bányászokat, hanem olyanokat, kik a bányamű iránt kellő érdeklődéssel bírnak, és nem riadnak vissza a bányamű sötétségétől, rossz levegőjétől, nedvességétől és tisztátlanságától és fáradságot nem kiméivé, a telérek fejlődését, alakulását bent a bányamű belsejében tanulmányozzák és oda törekednek, | hogy intézkedésüket a kezelő személyzet a kellő gond és szabatossággal hajtsa végre. Hogy ez keresztül vihető legyen, az intézésre később befolyó felsőbb iskolai növendékeket szükséges ezen nehézségekre figyelmeztetni, mert sokkal jobb, ha a tudományt szomjazó fiatal ember már kezdetben megismeri azon nehézségeket, mely megküzdenie kell és később nem fog csak azért szolgálni, hogy megélhetése biztosítva legyen. De a mint nem elég, hogy hadvezér legyen a hadsegben, úgy szükséges a bányászatnál is, hogy a vezető mérnök rendeletéi, utasításai pontról-pontra. teljesítve legyenek, erre pedig jó kezelő személyzetre van szükség. Tehát szükséges ép úgy, mint az intéző köröknél a jó kezelő személyzet és ezt csak úgy érhetjük el, hogy az altiszteket képző bánya iskolánál, ne csak a magas Geológiára, Trigonometriára, Phisika stb. és irodai teendők végzésére oktassuk, hanem a bányamű belső kezelésére. Hogy ezt elérhessük, az oktatás vezetésére a legkiválóbb szakerőket kell alkalmazni; mert sokkal jobb, ha a kiválló szakerő szakértelmét szélesebb körben terjeszti, mely a bányamű kezelésénél szükséges, mintha ezen kiválló szakerő ismereteit csak egy bányaműnél érvényesíti. Tehát ezek volnának szerény észrevételem, mely hanyatló fém bányászatunknak megmentésére kívánatosnak látszik és nem pedig a silány terményt szolgáló bányáknál létesítendő, fényes berendezésű érczelőkészitési müvek, mert azt csak akkor teremtsük meg, ha a kellő mennyiségű bányaterménynyel rendelkezzünk. Jó szerencsét!-n-s.— Az ipari hitelszövetkezet. Csendben, de áldásosán működik városunk kebelében egy parányi pénzintézet: az ipari hitelszövetkezet, mely í. hó 22-én tartotta meg 8-ik évi rendes közgyűlését az ipartestület tanácstermében Kupás Mihály elnöklete alatt. Az intézmény nemes czélt szolgál: támogatja az iparos osztályt, midőn szakmája fejlesztésénél anyagi eszközökre szorul. A jegyzett üzletrészek befizetése által módot nyújt mindenkinek a takarékosság gyakorlására. Üzletrészei 50 koronásak s tulajdonosaik 5 °/0 osztalékot kapnak évenkint. 1907. deczember 31-én volt a szövetkezetnek 184 tagja, kik 328 üzletrészt jegyeztek 16.400 K értékben, melyekre 10.555 K 63 f. lett befizetve; a tartalékalap pedig 2.285 K 83 f-t tesz, miből egy-egy üzletrészre 6 K 98 f. esik. Az 1907. év kedvezőtlen hatása leginkább a kis pénzintézeteknél mutatkozik. Ennek tulaj- donithafó, hogy mig az ipari hitelszövetkezet 1906. évi tiszta nyereménye 1.186 K 34 f-t tett ki, 1907-ben csak 943 H 2 f. tiszta nyereményt produkált. Ebből a közgyűlés 10 %-ot, vagyis 3 94 K 30 f.-t a tartalék alaphoz rendelt csatolni, 448 K 72 f.-t az üzletrészek 5 °/o-os osztalékára, 400 K-t pedig a 8000 K államsegély 5 %-os osztalékára irányzott elő. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság fedezet hiányában a szokásos szerény 10, illetve 5 °/0-áról is kénytelen volt lemondani a tiszta nyereménynek. A szövetkezet az elmúlt üzleti évben tagjainak 34.784 K 90 f. kölcsönt nyújtott, 6857 K 79 f. betétet kezelt összes bevétele 73.156 K 39 í., kiadása pedig 72.432 K 44 f. volt. A közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. A sorrend szerint kieső Kupás Mihály és Kovács István igazgatósági tagok újból megválasztattak. A felügyelő-bizottság mandátuma egészben lejárt. Kovács Lajos és Kazamér János felügyelők 3 évre újból megválasztattak, az elhunyt Kovács József helyére pedig Kovács Gyula könyvkereskedőt választotta meg a közgyűlés. A váltóbiráló bizottság tavalyi tagjai szintén újból meglettek választva, a felügyelővé megválasztott Kovács Gyula helyét pedig Szász Jánossal töltötték be. A szövetkezet intézői továbbra is azok maradtak, akik voltak, ami azt bizonyítja, hogy a tagok bizalmát teljes mértékben bírják. Remélhető, hogy a beállott 1908. üzleti év kedvezőbb eredményekkel fog zárulni a szövetkezetre nézve is, mint általában az összes pénzintézetekre. HÍREK. Márczius 28. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Schmidt Lajos államszolgálatba lépett mérnököt főmérnökké, Liptay Sándor itteni bányaszámvevőségi számgyakornokat Selmeczbányára számtisztté nevezte ki. Eljegyzések. Kulcsár Vili gyógyszerész eljegyezte badini Hudoba Gusztáv nyug. pénzügyi tanácsos leányát Etelkát. — Radó Andor divatáru kereskedő jegyet váltott Taffler Vilmával Debreczenből. Gyermeknap. Április hó 2-án és 3-án csütörtökön és pénteken városunkban is országos gyermeknapot tart az Országos Gyermekvédő Liga. Városunkban is nagyban készülnek a gyermeknapokra; az üzletek legnagyobb részének kirakatában olvashatók az idevonatkozó hirdetések. A Rákóczi-téren Platthy Árpád üzlete előtt nagy gyűjtő-szekrény lesz elhelyezve. Áthelyezés. A pénzügyminister Simon László selmeczbányai számellenőrt a bányaigazgatóságunk mellé beosztott számvevőséghez helyezte át. Szabad lyceum. Az állami főgimnáziumban az elmúlt héten kedden és pénteken Neu- berger István tanár tartott előadást „Árpád a magyar költészetben“ czimen előkelő, nagy közönség jelenléte mellett. Gondosan kidolgozott s keresetlen egyszerűséggel előadott ismertetését a honfoglalás megkapó tényének, mint költői motívumnak ecsetelésével kezdte, rátért a mondákra, később az epikai költészetre s különösen annak fénykorával, Vörösmarty s a korabeli romantikus epikai irodalommal foglalkozott kimerítőbben. Kifejtette a közélet és epikai irodalom kölcsönös hatását, valamint, hogy a mai közélet nem alkalmas az epikai irodalom művelésére, mert az ideális lelkesedés kiveszett a korból és nemzedékből. Előadását a közönség zajos tapsa és éljenzése között fejezte be. Legközelebbi előadás márczius 31-én kedden d. u. 5 órakor lesz, mikor dr. Rencz János igazgató tart ismertetést „A magyar nyelv múltja és jövője“ czimen az első négy előadáshoz fűzve. Utolsó előadás április 2-án csütörtökön lesz, mikor Neubauer Ferencz min. tanácsos a föld múltját és jövőjét ismerteti szemléltető képekkel.
