Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-03-15 / 9. szám

1908. márczius 15.

3

magához haionló hasznos teremtésekkel ajándékozza meg a társadalmat és szükségbe jut, ha száz helyen szolgált is, sincs egy jó háza vagy családja, ahová nyomorában bizalommal bekopogtathatna. Mindenütt a tapasztalt hálátlanság gondolatával találkezik. Cselédsorban töltik fiatal éveiket s a fiatalság nemesebb örömei ismeretlenek előttük. Ahelyett nagyobbrészt a durvaság, tudatlanság és erkölcstelenség az életelemük, ami gyakran testi és erkölcsi nyomorúságban, züllöttségben végződik. Nincs rá eset, pl. hogy egy beszegődő cseléd a vasárnapi templombamenést kötné ki magának, itt Nagybányán úgy tudom, más a kérésük, illetőleg föltételük.

Anyagi helyzetükre se mondhatunk jobbat. Bérük ma már kisebb városokban sem csekély s mivel teljes ellátásuk a szolgálattal jár, keresményüket egyes-egyedül ruházatukra kellene forditaniok és a felesleget megtakaritaniok. Hogy hová, mire költik, nem kutatom, azt is tudom, hogy a postatakarékkal nincs sok dolguk, de azt már a mindennapi tapasztalat mutatja, hogy többnyire se ruhájuk, se pénzük s ha uj helyre beállanak, a kikunyorált előleggel váltják ki előbbi helyükről könyvüket s még jó, ha némelyik a kapott előleggel odább nem áll. S igy az a leány, aki 14—15 éves korában kezdett szolgálni és keresni, 30 éves korában is egy- szál téli-nyári ruhában és egy pár rongyos czipőben járja a világot, azt is esetleg valamelyik asszonyától kapta ajándékba.

Fölösleges tovább folytatni. A ki gondolkozni akar rajta, kiegészítheti kiszinezheti magának e szomorú képet, melyet a cselédmizéria fölötti elkeseredésünkben nem szoktunk tekintetbe venni, pedig ez nyújtja a legfőbb indítékot — a megoldásra. Mert e szempontból nemcsak mint a magunk bajával kell foglalkoznunk a cselédkérdéssel, hanem mint a műveltség és emberiesség ügyével, melyet tovább is ennyibe hagyni már nagyobb szemrehányás volna a társadalomra, mint a mi mulasztásnak és könnyelműségnek szoktunk nevezni.

Nn.

kifejezni, hogy küldőim eredeti utasítások által a’ valtásbeli felekezetek közt teljes viszszonyos- ságot kivántak felállítani, igy p. o. hogy a’ mint én nekem teljes szabadságomban áll, akár mely pillanatban catholica hitre térni, — a’ mint a’ RR. legelső sark izenetjeket meg állapították, azt küldőimnek meg küldöttem s ők kötelességemé tették, hogy ahoz szóról szóra ragaszkodjak (Bernáth visszaérkeztével Petrovay azonnal haza ment szabadsággal, mikép voxolt légyen Bernáthnak távollétében? tudósításaim nyilvánítják).

Ezeket különös tekinteteknél fogva közleni érdekesnek gondolom, valamint azt is, hogy Balogh1 és Dezseöffy tartózkodás nélkül beszállók, hogy ha egyenlőségben álnak vala a’ voxok, a’ követ társainknak szavazatait elenyésztették volna. Ekként meg álván a’ kitérés pontjára nézve is a kerületi izenet javallata.

Julius 5-én tartatott 57-ik országos ülésben a KK. és RR. tovább rostálták a vallás tárgy beli 6-ik izenetet s’ minden pontokra nézve kerületi üléseik alkalmával terjedékenyen közlött végzéseik mellett minden változtatás nélkül megmaradtak. Gondolható, hogy a’ kerületi üléseiben már összvesen most tizenhetedszer előfordult tárgyban olyas mit mondani a’ mi előbb már meg nem mondatott s’ tisztelt levelezőimmel ne közöltetett volna, alig lehetett s’ azért unalmat gerjeszteni nem akarván, tsupán torlattan kívánom azokat megérinteni, a’ melyekre nézve a’ Personalis* ellenvetéseket tett, vagy valami uj terjesztvény tetetett, nevezetesen:

Nitzky (Vas) jelenti, hogy tegnapi napon

1 Balogh János (1796 —1873) barsi követ, a liberális párt egyik vezér embere. 2 Királyi személynök, »király képe“ az alsó tábla elnöke.

••

Ünnepségek.

— A mai nap programmja. —

A nagy nap méltó emlékezetének a társadalom és közélet minden eleme ünnepet ül. A város képviselőtestülete tagnap tartott közgyűlésében napirend előtt Égly Mihály főjegyző remek szónoklatban méltatta márczius idusának jelentőségét.

Az Ifjúsági Kör márczius 14-én este tartotta a Kaszinó termeiben ünnepségét. Az ünnepélyre külön meghívók nem adattak ki. Az estélyt társas vacsora követte. A műsor a következő volt: 1. Elnöki megnyitó. Tartotta Németh Béla. 2. Ünnepi óda. Irta és előadta Fliesz Henrik. 3. Ünnepi beszéd. Mondotta Szabó Lajos. 4. Záró beszéd. Tartotta Stoll Béla.

Ma márcz. 15-én az ev. ref. templomban d. e. 9 órakor a protestánsoknak együttes istentisztelete lesz. Az ünnepi prédikácziót Révész János ág. ev. lelkész tartja.

A róm. kath. plébánia templomban 10 órakor lesz az ünnepi mise.

A nagybányai állami főgimnázium Petőfi- önképzőköre márcz. 15-én délelőtt fél 11 órakor a tornacsarnokban diszgyülést tart a következő programmal: 1. Induló, előadja a főgimn. zenekar.

2. Márczius tizenötödikén. Ábrányi Emil költeménye. Szavalja K. Katona János VIII. o. tan.

3. Ünnepi beszéd. Mondja Bernhardt István VIII. o. tanuló. 4. Talpra magyar. Énekli a főgimn. műénekkara. 5. Esküszünk. Incze Lajos költeménye. Szavalja Izsák Elemér VII. o. t. 6. Induló. Előadja a főgimnáziumi zenekar. A közönséget e diszgyülésre lapunk utján hívja meg a Petőfi-Önképzőkör.

A polgárság és dalárda délelőtt 11 órakor a Rákóczi-téren népünnepélyt rendez, melyen a bányászzenekar is közreműködik. Dr. Kiss Rezső, Jeney Gyula beszédeket tartanak, mig Fliesz Henrik saját ódáját szavalja el.

A 48-as függetlenségi párt d. u. 3 órakor rendes évi közgyűlésében fog e nagy nap emlékének áldozni.

I

vett utasítása szerint küldői a’ vallástárgybeli sérelmeket a’ kivánatoktól el különözvén az elsőbbieknek minél biztosbb orvoslására nem a hosszas szóváltásokban, hanem a’ két tábla, s’ Fejedelem közötti egyesülésben találják a’ sikeres modot s’ azért a’ tegnapi határozásokat illetőleg a’ reversalisokuak1 múltra nézve is kívánt megerőtlenitésétől el álván, azoknak jövendőre nézve már országos állapodásba ment eltörültetésével meg elégesznek, úgy attól, hogy vegyes házasságokban a’ protestáns apának minden gyermekei attyok vallását kövessék, szintén elállanak, inkább arra hajlanak, hogy a fiuk attyok, leányok pedig annyok vallását kövessék. — Hasonló értelemben nyilatkozott Nitzky követtársa (Szél) a következett pontokra nézve:

Meg kell itt jegyeznem, hogy a’ tárgynak hosszas vitatásából a törvényhatóságoknál nyilatkozható unalom elhidegülés már darab idő óta sok követek előtt kívánatossá kezdé tenni azon gondolatot, hogy tanácsosabb lenne az egész ügyet, ha nem javítva, legalább nem rosszitva letenni, s’ a köz vélemény elhatáro- zottabb kifejlésének oltalma alá helyheztetni. Ez azomban ekkorig még tsak a leg rosszabb esetre feltartott magányos vélemény gyanánt szárnyallott, mint egy oly ultima ratio2 mely még is mint a’ félszeg törvény, vagy elkülönö- zött felírásnak anticonstitutionalis3 eszköze. A’ fő RR. következett ülésekben történt némely kijelentések ezen előre botsájtásból érthetőbbek lesznek.

r. n.

1 Téritvény, vagyis a születendő gyermekeknek mely vallásban való neveltetések iránti kötések. * Utolsó érv. * Alkotmány ellenes.

A Polgári kör este 6 órakor rendezi ünnepélyét. Programm a következő:

1. Hymnus, énekli az ünneplő közönség.

2. Elnöki üdvözlet: Torday Imre.

3. Ünnepi beszéd: Dr. Káplány Antal főgimn. tanár.

4. Rákóczi Rodoston, szavalja: Bőnis Istvánná, zongorán kiséri: Szalag Etelka.

5. Szavalat: szövegét irta Incze Lajos tanái’, szavalja: Harausz Gyula.

6. Dal, előadja: a Dalárda.

7. Szavalat, szövegét irta: Incze Lajos tanár, előadja Volt Károly iparosifju.

8. Dal, előadja: a Dalárda.

9. Zárszó: Jancsovits József alelnök.

10. Szózat, énekli: az ünneplő közönség.

Az ünnepélyt társas vacsora követi, melyen

régi szokás szerint a 48-as függetlenségi párt testületileg vesz részt, kinek nevében dr. Fass Gyula főjegyző mond ünnepi toasztot.

A nagybányai szervezett munkások f. hó 15-én, este 8 órakor, az Almer-féle vendéglőben (Fasor), saját könyvtáruk javára szava? latokkal, nonológokkal és tánczczal egybekötött márcziusi ünnepélyt rendeznek. Belépő-dij hölgyeknek 60 f, uraknak 1 K. Külön meghívó kibocsátva nincs!

A kereskedők életéből.

A Nagybányai Kereskedők és Kereskedő Ifjak Köre márczius 8-án d. u. 2’/2 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a Polgári Olvasókörben különösen a fiatalabb kereskedő-gene- ráczió élénk érdeklődése mellett. Glavitzky Károly elnök megnyitó beszéde után Molnár Antal titkár terjesztette elő gondosan kidolgozott évi jelentését, melyből kiemeljük:

„Körünk helyzetére nézve szinte megmagyarázhatatlan, hogy a körnek keletkezésekor vezető tagjai ma már egészen félrevonultak s nagy részben ez az oka annak, hogy önálló kereskedőinknek szinte felét még mindig nem üdvözölhetjük tagjaink sorában.

Mennyivel kedvezőbb helyzetben vannak a tekintetben iparosaink, kiknek csak csekély része igyekeznék a testületből távol maradni — elégedetlen és összeférhetlen emberek mindenütt akadnak - mégis nem annyira a törvényes kényszer tartja őket össze a testületben, mint inkább saját érdeküknek mély átértése és megfontolása. Tagsági vagy alapitói dij lefizetésével a körnek még egy tagja sem tett eleget kötelezettségének, mert a közös jó előmozdítására irányuló tevékenységet csak is a vállvetett munka jelentheti.“

A kör 1907. évi működésének főbb mozzanatairól a jelentés a következőkben emlékezik meg:

„Sérelmes kereskedelmünkre, hogy a szövetkezeti bolthelyiség a Rákóczi-térre helyeztetett át s a szövetkezet fernezelyi és kapnikbányai fióküzletének azon eljárása, hogy nemcsak élelmi czikkeket, de kézmüárukat is árusítanak; azonban vajmi kevés az, a mit e tárgyban ellensúlyozásul tehetünk. A helyzetben javulást csakis a szövetkezeti törvény revíziója utján remélhetünk, de ez csakis országos agitáczió mellett lehetséges, minek bevezetésére a kör anyagi ereje még nem elég hatalmas.

Ha törvényes rendelkezés fogja a szövetkezeteket különösen működésűk ellenőrzésében korlátok közzé szorítani, bizonyos, miszerint a

t eddigi túlkapások rövidesen hiegfognak szűnni, valamint az is kétségtelen, hogy a szövetkeze- zetek alapitása mesterségesen, szinte gyárilag nem fog történni, hanem csak akkot és ott, á mikor és hol a közszükség kívánja. Meggyőző