Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-03-01 / 7. szám
4 INT agyb anya 1 Hírlap 1908. márczius 1. Sikertelen próbafúrások. A vízvezeték érdekében a városi mérnök vezetése alatt eszközölt s a talajvizek felderítésére irányuló próbafúrások teljesen meddők maradtak, amennyiben a minisztérium vizépitészeti osztálya által theo- retikus alapon kijelölt helyeken oly vad kőzetre akadtak, hogy az összes fúrók és csövek elgörbültek. Osztjuk a városi mérnök véleményét, hogy sohasem lesz vízvezetékünk, ha a közgyűlés jobban a sarkára nem áll, mely czélból illetékes javaslatot kérünk a tanácstól. A közönség köréből. A vizhordó cselédség legkedvesebb szórakozását képezi, hogy a gyalogjárón sétáló közönségnek a legcziniku- sabb módon alkalmatlankodjék. Tartsa szerencséjének, kinek csak az aszfaltra helyezett vizeskannák és dézsák közé csoportosult cselédséget kerülgetnie. A kibe pedig szántszándékkal beleütődnek s a kilocscsanó vízzel leöntik, nehogy próbáljon érte rendreutasitani, mert a legválogatottabb szidalmakban lesz része. A csendőrség elnézését a cselédek szép szeme még nem indokolja. Rumpold Gyula központi vendéglőjében jövő vasárnap, márczius 8-án a hires mücheni Salvator=sör lesz csapolva és egész nap kapható. Márczius idusa. A szokásos évi templom ünnepeken kívül úgy az Ifjúsági Kör, mely márcz. 14. este tartja ünnepségét a Kaszinóban, mint az Iparos ifjak önképző köre és a főgimnáziumi Petőfi önképzőkör méltó módon fog áldozni a nagy nap emlékének. A Polgári Olvasókörben dr. Káplány Antal fogja az ünnepi beszédet tartani. E helyütt kérjük fel a bíróságok és összes hatóságok figyelmét, hogy e nagy nap kegyeletes megünnepelhetése érdekében a felek idézésétől lehetőleg tartózkodjék. Furfangos czigány. Kanálos Tógyer nagyvárad-vidéki kőbőr czigány a napokban Szakálasdombó községbe vetődött, ahova állítólag atyafisági kötelék vonzotta s a község szeretete. Pár napi ott tartózkodása után az a hir kezdett a községben terjedni, hogy a czigány pengő koronákat tud csinálni, a mi két pénzsovár községbeli emberben a könnyű meggazdagodás vágyát érlelte meg. A czigánynyal alkudozásba bocsátkoztak s összesen 500 koronányi összeget adtak neki, ki ennek fejében 12.000 korona gyártására vállalt kötelezettséget. Egyúttal a felek megnyugtatására azonnal hozzá is látott a pénzgyártáshoz, mely czélból agyagot kért, azt nagy okusz-pokusz mellett összegyúrta s rajta lyukat fúrt, melybe czinket öntött. Eljárása közben egy észrevétlen pillanatban a lyukba a czink alá nehány valódi koronát csempészett s ezek után klienseit a legébrebb figyelemre kérte fel, a czinket ujjával megnyomta s alól az agyaggal borított koronák egymásután kipotyogtak. Az agyagot lemosták s a pompásan sikerült próba után alapos dáridót csaptak, a másnapra kitűzött gyártás elől azonban a czigány kereket oldott, mire a két becsapott községbeli a csendőrségén feljelentést tett. A czigányt elfogták s most a szatmári kir. ügyészség fogházában van. Egyébként a nagyváradi kir. ügyészség is körözte lopás és pénzhamisítás miatt. Határozati javaslat. A városoknak az adóreformjavaslatok tárgyában február 26-án Budapesten tartott országos kongresszusán, melyen városunkat dr. Makray Mihály polgármester képviselte, a következő pontokba foglalt határozati javaslatot fogadták el: 1. Az adóreform mielőbbi megvalósítása sürgős és szükséges, de úgy, hogy a tervezett törvényjavaslat hibái kiküszöböltessenek és a városok háztartásának és pénzügyeinek rendezése ezzel együttesen történjék. 2. Az 1883. évi VII. törvényczikk 2. szakasza, illetve a jelen törvényjavaslat megváltoztatandó olyképen, hogy az ott feltüntetett tőkekamat adóra a községek községi pótadót vethessenek ki. 3. Az állami és törvényhatósági és államvasuti tisztviselők államadójuk arányában községi pótadóval megterheltetők legyenek. 4. A földadó kulcsa változatlanul föntartandó. 5. A házbéradó százalék leszállítandó s a házbéradó és házosztályadó egyesítendő. 6. Az életbe léptetni szándékolt jövedelemadó után a városok községi pótadót vethessenek ki. 7. A bor- és husfogyasztási adó, vagy a házadó engedtessék át a városoknak. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara közgyűlése. F. hó 21-én volt Szabó Kálmán országgyűlési képviselő elnöklésével. Városunkból Glavitzky Károly tanácsos vett részt benne. Az ülés főbb tárgya az uj ipar- törvény-tervezet és a kormány iparfejlesztési terveiről kiadott memorandum, valamint az adóreform tárgyalása volt. Az ipartörvény-tervezetet a kamara a magyar iparosság életében fordulópontnak jelezte és annak részletes és beható tárgyalására bizottságot küldött ki. A tárgyalásba a kamara be fogja vonni a kerület egész érdekeltségét. Az adóreform-tervezet számos rendelkezésével szemben a kamara már régebben állást foglalt. Most az e tárgyban megindult országos mozgalmakban a kamara is állandó részvételét határozta el. Elhatározta a közgyűlés, hogy az Országos Magyar Iparművészeti Társulattal egyetemben a jövő év tavaszán iparművészeti kiállítást rendez, s igy a f. év nyarára tervezett kiállítás az idő alkalmatlansága miatt elmarad. Az Országos Magyar Védőegyesület tervét, hogy nemzeti vásárokat rendez, a melyen a magyar iparost a kereskedővel és a nagyközönséggel közvetetlen kapcsolatba hozhassa, a kamara örvendetesnek találja és támogatja. Végül a kamara a debreczeni felső kereskedelmi iskoláknak 2000 koronát, a szatmári kézügyesitő tanfolyamnak 200 és a debreczeni női ipariskolának 200 koronát szavazott meg. Gazdák figyelmébe. A ragadós száj- és körömfájás további terjedésének megakadályozása és ezen betegség megszüntetése czéljából újabb körrendeletét adott ki a földmivelésügyi miniszter. Elrendelte, hogy a tavaszi haszonállat-vizsgálatok alkalmával a hasított körmü állatok is megvizsgáltassanak. Ez a vizsgálat a folyó évben a közös legelőre való kihajtás előtt már foganatosittatik a szarvasmarha, juh és kecske állománynál és a sertéseknél. A vizsgálatot a járási és városi m. kir. állatorvosok fogják teljesíteni. Az állatokat a gazdák kötelesek lesznek a hatóság által kijelölt helyre hajtani. Két miniszteri rendelet. A kultusz- miniszter két nagyfontosságu rendeletet bocsátott ki. Az egyik a felekezetnélküliek adójára vonatkozik és érdekes, uj utasításokat tartalmaz. Tudvalevő ugyanis, hogy idáig a felekezetnélküliek a felekezetből való kilépés után öt évig fizették egyházi adójukat, azontúl minden kötelezettségük megszűnt egyházuk irányában. Ez a privilégium most megszűnik. A miniszter ugyanis elrendeli, hogy olyan községekben, ahol felekezeti iskolák vannak, a felekezetnélküliek iskolai és ovodai adója ezentúl a felekezeti iskolák fentartására fordítandó. Tehát a felekezetnélküliek, ámbár kiléptek az egyház kötelékéből, továbbra is tartoznak a felekezeti iskolák fentartásához hozzájárulni. Utasítja a miniszter az alispánt, hogy e rendeletet a közigazgatási hatóságokkal a legszigorúbban hajtassa végre. A másik rendelet a nemzetiségi iskolák felirataira vonatkozik. Az 1907. évi iskolai törvény ugyanis, mint ismeretes, megengedi, hogy nemzetiségi iskolák használhassák a nemzetiségi feliratot. E törvény kiegészítésül most a miniszter rendeletet bocsátott ki s ebben kimondja, hogy a nemzetiségi iskolák nemzetiségi felirat mellett kötelesek a magyar feliratot is használni és pedig, elsősorban a magyar feliratot. A köz- igazgatási hatóságok pedig kötelesek szigorúan ügyelni arra, hogy a nemzetiségi iskolák vezetői e rendeletet szigorúan betartsák. Az Iparegyesület emlékirata az adó» reformról. Az Országos Iparegyesület már több értekezletet tartott és Írásos ankétet is rendezett az ipari szaktestületekkel, végül pedig gyáripari szakosztályában is megvitatta az adóreformot a nagyipar szempontjából. Ezeknek a széles alapon folytatott tárgyalásoknak eredményét terjedelmes emlékiratban foglalta össze, amelyet az egyesület most bocsát közre s anyagát a kormányhoz fölterjesztette, meg- küldvén azt támogatás végett az összes érdekelt tényezőknek. A nagyszabású emlékiratot dr. Soltész Adolf, az Országos Iparegyesület titkára szerkesztette nagy gondossággal. Uj borbély üzlet. Tréger Lajos városunk szülötte, a Rákóczi-téren lévő Kínál Józsefné- féle borbély-üzletet átvette s azt teljesen újonnan rendezi be. . A könyvelés tiz parancsolata. 1. Lelki- ismeretesen, óvatosan bánj az üzleti könyvekkel. Ezek nyújtják s tartalmazzák üzemed legértékesebb részét: az áttekintést. 2. A könyveket ne dobd a földre, hanem tedd gondosan arra a helyre, ahová valók! 3. Ne porzóval szárítsd meg az írást, hanem itatóssal! A porzó vastagabbá teszi a könyvet! 4. Ne hagyj szamárfüleket üzleti könyvedben! 5. Ne támaszkodjál a könyvespolczra! 6. A könyveket tentával leönteni nem szükséges. 7. Ne gumizz ki semmit! A téves bejegyzést csak keresztülhúzni szabad! 8. Feleségedre légy féltékeny, a könyveid pedig hívatlanok előtt tartsad zárva! 9. Üzleti könyvek bevásárlásánál ne takarékoskodjál! Csak erős kötésű, jó papirosu könyvet vegyél! 10. Helytelenség az üzleti könyv forgatása után mosni meg a kezet. A kézmosást mindig előbb végezd el! Amerikai kiszolgálás. Ha valaki belép New-Yorkban vagy északamerikában egy nagyobb boltba, kénye-kedve szerint sétálhat ott anélkül, hogy a személyzet törődnék vele. Ha aztán kér valamit, az elárusitónő abba hagyja a gummi- rágást (ez egy elterjedt amerikai rossz szokás) és kiszolgálja őt. De nem szól egy szót sem; s ha a vevő ötöl-hatol és sokat tétovázik, bizony nem rejtegeti el boszuságát. Ha a vásárló választott, akkor megszólal a hölgy: 40 czent vagy 4 dolár s az árut becsomagolják, visszaadják az aprópénzt. A vevő távozik, az elárusító hölgy pedig tovább rágcsálja a gummit. De a „jó napot“ és a „köszönöm“ is fölösleges szóvirágok. — Egyszer egy idegen bement egy borbély- üzletbe és (már itthoni szokás szerint) igy szólt: „Kérem, borotváljon * meg“. A Figaró ezen annyira elcsodálkozott, hogy röhögve kiáltott oda egyik társának: Ez a bácsi még kéri, hogy borotváljuk meg! Amire az egész személyzet harsogó hahotába tört ki s ilyen derült hangulatban borotválták meg a vendéget. Egy más alkalommal egy elárusitónő éppen az ellenkező végletbe esett. Az idegen felesége kalapot kért egy new-yorki divatüzletben s mikor felpróbálta, kedélyesen szólt hozzá az elárusitónő: „Ez a kalap pompásan áll magának galambom!“ Zsidó rituális házasságok megakadályozása. A szatmári kir. ügyészség felhívta a községi elöljáróságokat, hogy ameny- nyiben úgynevezett zsidó rituális házasság- kötés, vagyis olyan zsidó egyházi közegek által megkötött házasság, melyet a polgári tisztviselő előtt történt törvényszerű házasságkötés meg nem előzött — jutna tudomására — sürgősen tegyen jelentést. Anyakönyvi közlemények. A helybeli állami anyakönyvi hivatalnál múlt hó 23-tól a következő bejegyzések tétettek. Házasságot kötöttek: György Károly kádársegéd és Becsi Róza háztartásbeli nagybányai; Buttyán György fuvaros és Szaszarán Flóri szolgáló Nagybánya- borpataktelepi, Majthényi András főgimnasiumi tanár, szatmári és Kulin Margit Boriska háztartásbeli, nagybányai lakosok. — Születtek: febr. 19. Nóga Miklós, kőmüvessegédnek „Sándor“; febr. 20. Kert István bányamunkásnak „Juliánná“; febr. 21. Lojszli Józsefnek „Etelka“; febr. 22. Kunécsics Elek erdőmunkásnak „Flóri“; febr. 24. Vásárhelyi Lajos timársegédnek iker „Róza“ és egy gyermek halva; febr. 26. Madarász Juliánná szolgálónak „Róza“; febr. 25 Soltész Elemér lelkésznek „Anna“; febr. 25. Misztner Mihály napszámosnak „Sándor“; febr. 28. Szikora István czipészsegédnek „István“; febr. 28. Gladus István felvigyázó segédnek halvaszületett fiú, febr. 29. Lupán György bányamunkásnak „János“ nevű gyermeke. — Meghaltak: febr. 22. Vincze Márton, róm. kath. 32 éves, molnársegéd, gümőkorban; febr. 25. Nagy József, róm. kath. 3 éves bányamunkás gyermeke veleszületett gyengeségben; febr. 26. Sebők Mihály, ev. ref. 36 éves, bányamunkás hashártyalobban; febr. 26. Jeremiás Eszter özv. Hofmaiszter Jánosné, ev. ref. 60 éves nyug. városi hajduné szervi szivbántalomban; febr. 27. Pap Mária férj. Csolopán Miklósné, gör. kath. 40 éves, erdőkezelő neje veselob-általános vizkórban; febr. 27. Marosán Pál, gör. kath.
