Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-02-23 / 6. szám

1908. február 23. Akarata mostan mindig Megvagyon, Mert ő sohse akar más mint Az asszony. Ismertető jele nincsen Semmi más Mindössze az arczán néhány Karczolás. Hivatalban három helyett Számol, ir, Egy helyben van, előlépni Sohsem bir. Visszafelé jön be minden Mihez fog Mit elrontni ne tudna, nincs Oly dolog. Mint vértanú fog meghalni Egykoron, Menyországba észrevétlen Beoson; Épp akkor fog betelni ott A létszám, S kárörömmel ezipeli ki A sátán. Dudás. A ligeti vendéglő. Esztendeje, hogy a Széchényi-ligetben a nyári mulatóhelyiség rombadölt. A múlt év folyamán ideiglenes tákolmány szolgált a kö­zönség szórakozási igényeinek kielégítésére, mely körülmény különösen a nyaraló idegenek látogatási kedvét károsan befolyásolta s alkalmas volt arra, hogy városunk iránt az elmaradott­ság, elhanyagolt közállapotok vádját táplálja, kivált mikor a nagyvendéglő romjai is a szemlélő látkörébe bukkantak. Városunk agilis mérnökének érdeme első sorban, ha a tanács tevékenységét csak hiva­talos kötelességük teljesítésének minősitjük, hogy a ligetben már május végére modern nyári mulatóhelyiség fog a közönség rendelke­zésére állani. A képviselőtestület építészeti bizottsága kedden tartott gyűlésében vette beható tár­gyalás alá a városi mérnök által bemutatott terveket és költségvetést, melyek kidolgozá­sában az az elv uralkodott, hogy a pavillonnak sürgősen készen kell lenni, hacsak az építkezés halasztgatásának, avagy lassú kivitelének káros következményeit kikerülni óhajtjuk. Ezekre rámutatnunk teljesen felesleges, mert miben­létünk közismert. Mindentől eltekintve, ugyanis a város lakosságának is jogos igénye van arra, hogy a természet páratlan szépségeivel felruházott ligetben a hétköznapi élet fáradal­mait ne mutatványos bódénak beillő tákolmány­ban, hanem kényelmes és Ízléses helyiségben pihenje ki. Ezenfelül a sürgősség döntő indoka az volt, hogy az idegen forgalomnak az adott esetben szükségszerüleg bekövetkező gyérülése elhárittassék. Ezen okok miatt fogadta el a szakbizott­ság a mérnök azon előterjesztését, hogy a tervezett vendéglő kizárólag csak mulató­helyiséggel s a bérlő részére szükséges mellék- lokálitásokkal épüljön, mig az egyidejűleg tervezett szálló külön emeltessék olyképen, hogy fedett folyosó kösse össze a mulató- pavillonnal, mint ez a Margit-szigeten van. Kétségtelen, hogy ezen 30 — 40 szobából álló szállóra is égető szükség van, mert az egyre növekedő nyaraló-forgalom igényeit a rendelkezésre álló magánlakások kielégíteni kevésbbé képesek, különösen az átmeneti tar­tózkodásra nézve, de még sem oly sürgős ennek megvalósítása, hogy az együttes meg­oldás nehézségei folytán az idei nyárra se vendéglőnk, se szállóhelyiségünk ne legyen. Minthogy a szakelőadás szerint ki van zárva annak lehetősége, hogy egy csapásra a két épület már május végére berendezhető legyen, a megoldás kettészakitásában meg kell nyugodnunk már csak azért is, mert feltétlen biztatást nyertünk, hogy az ősz végéig a szálló is elkészül. Nagybányai Hírlap Az építkezés helyének kijelölésében vita támadt, mert a vendéglőnek a régi helyen, sőt még mélyebben annak háta mögött való el­helyezése ellen több érvet lehet felhozni. Nincs módunkban ezeket mind ismételni, mert a közbiztonsági és kényelmi szempontok érvé­nyesülése érdekében felhozott legsúlyosabb érvelést az a megnyugtató tudat rontja le, hogy a villamvilágitás maholnap bevezettetik. Meg a forgalom növekedésének reményében kicsiny is kies ligetünk, hogy annak kellő közepét, vagy utbaesőbb pontjait lefoglaljuk! A gazdasági és pénzügyi bizottságnak fel­adata volt az építési költségek fedezetének ki­jelölése. Ez a bizottság is élénk érdeklődéssel fogadta szerdán tartott ülésében a bemutatott munkálatokat s a közel 16.000 koronára rugó építkezési költségek fedezetére a felszabadult iskolaépitési alapot ajánlotta a közgyűlésnek s egyben tekintettel arra, hogy a szállónak ezen évben való felépítése is befejezett ténynek fogadtatott el, a bizottság magáévá tette a polgármesteri indítványt, hogy a vendéglő egy­előre csakis erre az évre adassák bérbe s ha majd őszre a szálló is elkészül, módja lesz a képviselőtestületnek az együttes bérbeadás időtartamának meghatározására. Vajha a nagy vendéglő ügyében is itt tarthatnánk már! Városi közgyűlés. Nagybánya város képviselőtestülete tegnap délelőtt 10 órakor rendes havi közgyűlést tartott, melynek tárgysorozatában 32 pont foglalt helyet. Elnök : dr. Makray Mihály polgármester, jegyző: Smaregla János aljegyző. Hitelesítés ideje márczius 7. d. e. 11. Napirend előtt Báthori Gusztáv és társai indítványára, melylyel lapunk más helyén fog­lalkozunk, a közgyűlés az építészeti és köz­egészségügyi bizottságot utasította, hogy a hóeltakaritásra vonatkozó kérelem tárgyában tegyen jelentést. Másik napirend előtti indítvány a Révész Jánosé volt s arra irányult, hogy a közgyűlés hatalmazza fel a polgármestert, mi­szerint a főispán utján tegyen előterjesztést a belügyminiszterhez az üveggyár létesítése körül felmerült alaki hiányok orvoslása végett. Híreink között foglalkoztunk az elutasított panaszszal s most csak annak registrálására szorítkozunk, hogy a közgyűlés az indítványt a jogügyi bizottság elé utasította. A vita folyamán Stoll Béla, dr. Nagy Gábor, dr. Vas Gyula, Bay Lajos és Kádár Antal szólaltak fel két ellentétes álláspontot védelmében, melyek közül az egyik oda konk- ludált, hogy az üveggyár létesítése a közigazga­tási bíróság döntése daczára minden lehető módon megakadályozandó, a másik a szerződő felek jogi állásának preczizirozását vette fel s azon aggályának adott kifejezést, hogy a szer­ződés teljesítésének kérdésében a város pernek teheti ki magát, mi lehetőleg elkerülendő. A jogügyi bizottság lesz hivatva a gordiusi csomót megoldani, mert annak hirtelen kettévágása messzemenő következményekkel járhat. A napirendre felvett tárgyak közül ér­demleges vita a Kossuth Lajos-utcza szabályo­zása tárgyában merült fel s erre vonatkozólag a közgyűlés a közmunka bizottság javaslatával szemben Révész János, Stoll Béla és Schön­herr Sándor felszólalása után kimondotta, mi­szerint azon régi határozatát, mely az utcza telek egy részének kisajátítására irányul, fen- tartja, mert remény van arra, hogy az ex- propriátió a vevő kincstár méltányosságának feltételezése mellett békés utón megoldható lesz. A ligeti vendéglő építésére vonatkozó s lapunk más helyén tárgyalt javaslatot a köz­gyűlés elfogadta azon módosítással, hogy a zsindely fedést rendelte el az eternit helyébe. Mérlegelte a közgyűlés azon felhangzott kiío­3 _ gá st is, hogy az épület aránylag alacsonyra van tervezve, azonban a változatlan kivitelt fogadta el, nehogy az ügy elodáztassék. , A ref. Egyház tulajdonát képező hid-utc/ái iskolaépület tatarozási költségeire 1000 korőnát szavazott meg s 1908. junius végére, mikor a bérlet lejár, — ezen összeget az Egyház ré­szére kiutalni rendelte. - Itt megemlítjük, hogy az Egyház ezen bérházát átalakíttatja s a posta kincstár részére fogja bérbeadni, mire vonatkozalag felek között már perfekt meg­állapodás jött létre. Dr. Vass Gyula indítványát, melyet ő meggyőző argumentumokkal ajánlott elfoga­dásra, magáévá tette s elhatározta, hogy a vármegyéhez kérvényezni fog, miszerint váro­sunk vármegyei bizottsági tagjainak száma négyről nyolczra emeltessék. A városi takarékpénztár választmányi ülé­sében felvett jegyzőkönyv tartalmának ismer­tetése után a közgyűlés a takarékpénztár zár­számadásait helybenhagyta. Itt említjük meg, hogy L. Bay Lajos a választmányi ülésen az értékpapír állomány lehető csökkentését hozta javaslatba, valamint azt is, hogy a jövőben a számadásokban legyen különválasztva igy a bekeblezéssel biztosított, mint a személyi ke- zessél girált váltóállomány. A választmány ehhez hozzájárult s a kamatlábot 4 százalék­ban állapította meg. Azon javaslatot, hogy a számvevőség mellé különösen az erdészeti ügyekre vonat­kozólag még egy számtiszti állás rendszerit- tessék, a szervező bizottsághoz utasította. A borpataki borviz bérletére vonatkozólag a közgyűlés a tanácsot utasította, hogy a vb. Singer Mózes utódai czéggel kötött bérleti szerződést a csődtörvény alapján mondja fel, mert bérlő czég vagyonbukottá lett. A lépfene elleni védekezés tárgyában al­kotott s lényegtelen módosításokkal törvény- hatóságilag jóváhagyott szabályrendeletnek a legfelsőbb hatósághoz való felterjesztése előtt leendő végrehajtását elrendelte, hogy a beoltás már márczius hóban kötelezőleg eszközölhető legyen. Több leirat, jóváhagyott szabályrendelet bejelentése s adminisztrátionális ügyek elinté­zése után a közgyűlés déli 12 órakor véget ért. HÍREK. Február 22. Eljegyzések. Nagy Sándor debreczeni államvasuti mérnök eljegyezte Steinfeld Lipót nagybányai kereskedő leányát: Jolánkát. — Lachmann Ferencz kapnikbányai állami tanító eljegyezte Kosztróber Katiczát Sándorfaluból. — Berinde Mihály g. kath. lelkész, a szinér- váraljai esperes és a „Satmareana“ hitelintézet igazgatójának fia eljegyezte Cionte Elvirát, Cionte Döme szakálasdombói g. kath. lelkész leányát. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Weisz György czimzetes bányatanácsost való­ságos bányatanácsossá, Bertalan Miklós és Muzsnay Ferencz bányamérnököket bánya­főmérnökökké, Búr kart Ferencz, Nickmann Richárd, Spissák Béla és Smidt Jenő segéd­mérnököket mérnökké, Pósch Adolf tiszt­jelöltét segédmérnökké és Révay Károly nagy­ági kezelőtisztet a nagybányai kir. bányaigaz­gatósághoz irodaigazgatóvá nevezte ki. Jubileum. Dr. Gondos Mór nagybányai járási orvos vármegyei szolgálatának 25-ik évét töltötte be. Tisztelői, barátai s nagyszámú ismerősei, úgy a város és járás közönsége ez alkalommal a legőszintébb elismerés változatos megnyilvánulásában részesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents