Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-11-22 / 45. szám
DE!» SZMPmODAXiMI TTin»rTT.,AT*Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő: Er. AJTA5 HAGY GÁBOR. Főmunkatárs: JElíEY GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth Lajos-u. 21., hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvav Gyula könyvnyomdájában is Rákáczi-tér. Városi ügyek.- Képviselőtestületi közgyűlés. Nagybánya, 1908. nov. 21. Nagybánya város képviselőtestülete ma, szombat délelőtt 10 órakor rendes havi közgyűlést tartott. A tárgysorozatba 28 pont volt iktatva, melyet a gyűlés rövid 2 óra alatt csekély érdeklődés mellett intézett el. Az állami elemi iskolák pótmunkálataira szükséges 100.000 koronás kölcsönre vonatkozólag a Pesti Hazai Elsőtakarék- pénztáregyesülettel kötendő kötelezvény tervezetet névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta s a kölcsön effectuá- lására a polgármestert és tiszti ügyészt kiküldötte. Az amortisátionalis törlesztéseket mindaddig a közköltségvetésbe il- leszíik be, mig el nem dől az a kérdés: vájjon a város avagy az állam köteles e terhet viselni? Hosszabb vita merült fel a városi kismalomnak műmalommá való átalakítása tárgyában tett bizottsági javaslatra, melyet a közgyűlés végül változatlanul elfogadott s e szerint a város a kismalmot 20.000 j korona beruházásával műmalommá alaki- | tatja át s azt 10 évre 4600 korona megígért bérösszegért bérbe adja. A bérlő j által kötelezett őrlési kedvezmények a közönség érdekeinek megóvását czélozzák. Itt említjük meg, hogy I. Bay Lajosnak a malomipar szabaddá tétele iránt beadott radikális és égető gazdasági viszonyaink alapos javítását czélzó indítványát a közgyűlés a város fiskális érdekeivel olykép egyeztette össze, hogy kimondotta, miszerint jogai fentartása mellett hajlandó a felmerült szükség mindenirányu alapos mérlegelésével méltányos bérösszeg mellett vízimalom építésének engedélyezésére. Az ipartestület részére 1909. évre 600 korona segélyt szavazott meg. Elrendelte, hogy a veresvizi utón az állami iskoláig gyalogjáró készíttessék. Két követelést leirt. A virilisek névjegyzékét 1909. évre megállapította. Két bérleti szerződést jóváhagyott s három földfeladási kérelem tárgyában a magánbányászat részére kedvezően rendelkezett. A városi takarékpénztár által megvett Kossuth-utczai telkek parezellázása tárgyában a Fábián Lajos által készített tervezetet jóváhagyta. E határozathoz jövő számunkban még lesz megjegyzésünk, mert a méltányos és egyforma igazság követelményei figyelmen kívül maradtak. Az erdei iparvasut építéséhez szükséges talpfák szállítására és a Széchenyi ligeti-vendéglő bérbeadására vonatkozólag árverés tartását rendelte el. A piaczi kofák elővásárlási jogát szabályrendeletileg megszorította s e szerint a téli időszakban reggel 9 óráig, a nyári időszakban reggel 8 óráig a kofáknak továbbeladásra vásárolni tilos s a szabályrendelet megszegése kihágást képez. Csepey Ferencz és társainak az iparos osztály helyzetének javítását czélzó azon indítványát, hogy a közgyűlés egy zászlóalj katonaságnak városunkban leendő | állandó elhelyezéséért folyamodjék, lelke- 1 sedéssel tette magáévá, mert ezzel a vá- ; ros közönségének egy régóta táplált ! óhajtása valósulna meg. A mennyiben az állami elemi iskola igazgatói faszükségletüket átalányösszegben óhajtanák a várostól beszerezni, a : közgyűlés 40 my fát véve alapul, a pausál- összeget 270 koronában állapította. Steinberger S. és Társa czégnek a | városi nagy malom bérletének meghosz- j szabitása tárgyában beadott indítványa | felett napirendre tért, mert az ajánlatot időelőttinek tartotta. Színjáték városunkban 1667=ben. VáI rosunkat érdeklő felolvasást tartott a M. T. ; Akadémia november 2-iki ülésén Dézsi Lajos j levelező tag. Ismertette a Nagybányán 1667. j karácsonykor Teleki Mihály, a hires erdélyi i kanczellár nagybányai időzése alkalmával, ennek s udvarának, valamint „szép jeles“ közönség jelenlétében előadott „Jesus Messiás" ez. öt felvonásos iskoladrámát. Az első felvonás Ádám és Éva paradicsomi jelenetét, a második a Messiást megjövendölő prófétát, a harmadik egy tudós theologiai doctor által, ki egy zsidó rabbival szóváltásba bocsátkozni nem akar — megbízott diák vitatkozását adja elő a rabbival, kinek nyakasságáí meggyőznie nem sikerül, ami azonban egy „megtért zsidó“-nak sikerül. Az ötödik felvonás Krisztus születését tartalmazza. — A színdarab szereplői is ismeretesek: Ádámot: Putnoki Ádám, Évát: Szőke Sámuel, a kígyót: Héczei István, a rabbit: Forrni Péter alakították. R Nagybányai Hírlap tárczája. Egy orosz forradalmár odessziája. Egy nagyszabású nemzetközi gyorsvonat, mely több napon át egyfolytában közlekedik, többféle nyelvű s szokásu országokat köt össze s mindenféle nemzetiségű utasokat fogad magába, rendszerint sokkal kisebb izgalmat, sokkal kevesebb zavart idéz elő egy jó rendben tartott állomáson, mint a kis helyérdekü vonatok közlekedése, melyek parasztokkal s helyi szállít- : Hiányokkal vannak tele. Minden olyan méltóság- teljes nyugodsággal megy végbe, mely teljes I összhangban áll az indulásra kész vasó”iássaí. j Egy este a kijelölt időpont előtt léptem j az ostendei állomás hatalmas tetőzete alá, s j azon járda felé vettem utamat, amely meilett a \ berlin-pétervári gyorsvonat várt a jeladásra s í ahol egy csoport szolga s tisztviselő élénk tag- ; lejtések közt vitatkozott a félhomályba borult j kocsik egyike előtt; a szokatlan eset oda vonzotta a közönség egy részét is, ugy hogy olyan csoportosulás-féle támadt ottan. Ekkor egy hordár gyors futással az állomásfőnők helyisége felé ment s egy perez múlva vele s nehány rendőrrel tért vissza. Engem is elfogott a kíváncsiság, oda mentem, s - ami ritka dolog ily eseteknél - valóban újszerű s megindító jelenet szemtanújává lettem. A kocsi alól egy jó csomó, vastag köteléknél fogva elmés módon a kocsi fenekéhez i erősített ember tekintett ránk kifejezéstelen kék szemeivel. Arczát majdnem egészen széles bőrsipka fedte; termetéből semmit sem lehetett látni, oly ügyesen volt beborítva, hogy múmiának vagy egy óriási szaláminak lehetett volna nézni. A tisztviselők s kiváncsiak, a helyett hogy a szerencsétlen embernek kényelmetlen helyzetéből való kiszabadítására gondoltak volna, inkább ezerféle kérdéssel ostromolták, az az ember pedig, aki a meglepő felfedezést tette, kézzel- lábbal magyarázta a közelében levőknek, hogyan kongatta meg kalapácsával a kocsi alját, hogyan hallót valami néma, szinte fojtott hangot, mely egészen eltért a szokásos érczcsengéstől, hogy hajlott le, hogy megvizsgálja a lehető hibát s fedezte fel a „holt tetemet.“ A vélt holttetemet megszabadították kötelékeitől s egy ember fejtől, egy lábtól a gyalogjáróra vitték, miközben megállapították, hogy él; magasabb középtermettü ember volt, az oroszok nagy részénél jellemző tatáros vonásokkal ; eleinte kategorikusan vasszautasitott mindennemű magyarázat adást s csak azt mondta meg, hogy Vazsoff Vazulnak hívják. A biztos elrendelte a különös utas átkutását s én alig hittem szemeimnek, három vastag felöltőt viselt egymásfölött, mindnek rendkívüli nagysága belső zsebei voltak telis-teli mindenféle nagyságú nyomtatványnyal. Külső zsebeiben egy kevés élelmi szer volt. Kabátja s többi ruhája is háromszoros volt, egyik öltöny s a másik közt az ujjakban a meztelen bőrig annyi könyv, kézirat, kötet volt, hogy valóságos kis könyvtár telt volna ki belőle. A rejtvélyes idegent, ki ily módon jegy | nélkül utazott, a fogházba vitték ; én különös | érdeklődést éreztem iránta s engedélyt kértem és kaptam meglátogatására. Az áll Vazsoff, kit valójában Dionagorski Miklósnak hivtak, váratlanul beszélni kezdett s a következő különös i történetet mesélte el : Yusenetskben születtem most 22 éve; I irodalmi tanulmányokat folytatok s leczkeórákat I is adok. Egy idő óta szükségét erezem annak, hogy | bárminő uton-módon bizonyos kitilott műveket I hozzak be Oroszországba; Belgiumot tartottam i a legalkalmasabbnak a szállítmány felvételére, mert ez állam messze van tőlünk, küzdelmeik- i kel szemben közönyösebb, semhogy a rendőrség figyelmét magamra vontam volna. Ez alkalommal tervem mindjárt kezdetben meghiúsult, de ! a múltkor sikerrel hajtottam véghez egy ily utazást, melynek borzalmas emléke nem fog egy- j hamar elhagyni. A múlt év márcziusban történt, egy meleg, ködös napon, ami nagyon kedvezett koczká- zatos vállalkozásomnak. Néhány barátom az előző éjjel észrevétlenül a vonat feneke alá erősített, s képzelheti, mily megkönnyebbülést éreztem, amikor a vonat megindult s én megszabadítani attól a veszélytől, hogy a személyzet felfedez. Ruházatom jói meg volt választva s a tekintélyes papírmennyiség, melyet magamon vittem, nagyon jól megvédett a hidegtől. Valóságos könyvkereskedéssé alakultam át; a propaganda iratai borították több rétben mellemet, hátamat.
