Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-11-08 / 43. szám
4 Nagybányal ZXlrlnp .1906. november 8. Vecsey Szatmáron. A legnagyobb magyar hegedűs e hó 16-án a szatmári színházban hangversenyezik. E várost, amelyet 10 év előtt olyannak tartottak, mint Kaba meg Kar- czag, amelyeket óvatosan kerül ki a művészek útja, ezt a várost most szívesen keresik íel az európai nevek. Ferencznek zsúfolt háza lesz s a messze a közel vidékre jegyeket már kapkodják Lőwy Miksa könyvkereskedésében. Távozó gyárigazgató. Auer Henrik az a.-fernezelyi kénsavgyár igazgatója e hó folyamán megválik állásától. Rövid időn át, de érdemekben gazdag tevékenységet fejtett ki. Mikor a kénsavgyár létesült, a hozzátartozó építkezéseket, felszereléseket s a velük járó ügyesbajos tárgyalásokat nagy szakértelemmel vezette és ezeken kívül főérdemét abban a dicséretes körülményben is látjuk, hogy nemcsak a nagyszámú munkások között, hanem tiszti alkalmazottjai közzé is szívesen vett fel magyarokat. Őszintén sajnálja mindenki távozását, mert lekötelező, szívélyes és előzékeny modora közkedveltté tette ismerősei előtt. Esküdtek kisorsolása. A szatmári kir. Törvényszék, mint esküdt bíróság november havi ülésszakára városunkból rendes esküdteknek Platthy Géza kereskedőt és Orosz Lajos kőfaragót sorsolták ki. A város 1909. évi költségvetése. A városi számvevői hivatal már elkészült a város 1909. évi költségvetésével. A bevétel 988.784 K 11 fillérre van előirányozva, mig a kiadás 988.668 K 46 fillért tesz ki. így a fölösleg 115 K 65 fillér. Az 1909. évre előirányzott kiadás 142.838 K 3 fillérrel haladja túl az idei évre előirányzott kiadást, a mi a városi monumentális építkezések természetes következménye. Összehasonlítás kedvéért közöljük, hogy 1907. évben a bevétel 945.894 K 41 fillérre, a kiadás 938.656 K 91 fillérre; 1908. évben a bevétel 846.549 K 32 fillérré, a kiadás 845.830 K 43 fillérré rúgott. Qyászhir. Polgári erényekben gazdag, köztiszteletben állott férfiú hunyt el Szinér- váralján f. hó 1-én Gerber Ödön gyógyszerész személyében. Gerber Ödön gyógyszerész a közéletben jelentékeny szerepet játszott. Tagja volt Szatmár vármegye törvényhatósága bizott- ságánaak, Szinérváralja nagyközség képviselő- testületének, a magyarországi gyógyszerész egylet tiszteletbeli tagja, a XII. gyógyszerészi járás igazgatója, a szinérváraijai szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyző egyesület elnöke. Táncztanfolyam. Rád Rnben ismert jó- hirü tánczmester, ki legutóbb Nagykárolyban tartott szépen látogatogatott táncztanfolyamot, f. hó 21-én városunkban a Polgári olvasó-kőr díszesen renovált nagytermében táncztanfolyamot nyit. Erre vonatkozó a lapunk más helyén közölt hirdetését ajánljuk a közönség figyelmébe. A reformáczió emlékünnepe. A refor- máczió 381. évfordulója alkalmával október 31-én sikerült emlékünnep volt a lutheránus templomban, ahol az összes protestáns növendékek megjelentek. A kegyelete? ünnepélyt Révész János lelkész imája nyitotta meg. Homola László a protestántizmus jövőjét fejtegette, Stella Aranka szavalt, Szabó Károly Szatmári Paksi Dániel püspökről olvasott fel, Révész IV. o. tanuló pedig Vojtkó Pálnak „Luther“ czimü költeményét adta elő. Az ünnepélyt az „Erösvá- runk“ zsoltár éneklése fejezte be. Vasárnap d. e. fél 10 órakor a református templomban ünnepelték meg a reformáczió emléknapját, mely alkalommal Soltész Elemér ref. lelkész magas szárnyalásu, gondolatokban gazdag beszédet tartott. Emlékeztető, Az iparos ifjak önképző egyesülete ma vasátnap este 8 órakor saját helyiségében kedélyes estélyt rendez. Dohányárusok gyűlése. A magyar dohányárusok országos szövetsége Bndapesten nov. 8-án tartja nagygyűlését. A gyűlés tárgyai: A tőzsdebér eltörlése, az elátusitó lutalék felemelése, nagyárusok kistőzsdéinek megszüntetése. A féláru jegyes igazolványok váltása. Az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá az állami és törvényhatósági nyugdíjasok féláru vasúti jegyváltására jogositó arczké- pes évi igazolványai a jövő 1909. évre leendő érvényesítés végett a ni. kir. államvasusutak igazgatóságához már folyó évi október hó 25- től kezdve beküldhetők, legkésőbb azonban dec. . 31-ig okvetlen beküldendők. Azoknak az igényjogosultaknak, kiknek a folvó évben arczképes j évi igazolványuk nem volt, s jövő 1909. évre azonban ily igazolványt maguk részére szerezni j kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fent jelzett időben kell kérelmezniük. Különö- j sen figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy az iga- I zolványok érvényesítéséért és az újak kiállitá- ! sáért járó 1 kor. kezelési illeték m. kir. pos- j tabélyegekben rovandó le. A postabélyegek a beterjesztendő névjegyzékre ragasztandók íel. | Készpénz, vagy okmánybélyeg kezelési illeték fejében nem ragasztatik fel. Ez alkalommal a nyugdíjasokat arra is figyelmeztetjük, hogy a folyamodványon a lakhelyükre illetékes köz- igazgatási hatóság által igazoltatni kötelesek azt, hogy semmiféle dijjazott tisztséget, vagy fizetéssel járó hivatalt nem viselnek. Országos vallásegyenlőségi szövetség. A debreczeni református egyházmegye minap tartott gyűlésében kimondta, hogy belép az országos vallásegyenlőségi szövetségbe s a j tömeges taggyüjtésre felhívta az egyházmegye j lelkészeit és tanítóit. A hajduvidéki református ] egyházmegye legutóbbi gyűlésében kimondotta, j hogy szívesen üdvözli a szövetséget és lég- j melegebben fogja támogatni kitűzött feladata j elérésében. Fizetésképtelenség híresztelése büntető cselekmény. A kir. kúria egy konkrét i esetből kifolyólag legutóbb azt az elvi kijelentést 1 hozta, hogy kereskedőről vagy kereskedő társulatról állított ama tény, hogy fizetésképtelen vagy csőd előtt áll, - ha ez a tényállásnak meg nem felel, büntetendő cselekményt képez, illetve rágalmazást, esetleg becsületértést. Államosítják az árvaszéket. A belügyminisztériumban törvénytervezetet dolgoznak ki a j megyei árvaszékek államosításáról. Az újabb re- J form lényege az, hogy megszüntetik az árvaszé- j keket s a hagyatéki bíróságokat, illetőleg ezt a kettőt egy állami hivatal keretében egyesitetik. Az árvaszékek állomásitása folytán a gyámügyeket sokkal hamarább bonyolítják majd le, mint most. A gyümölcsök téli eltartása. Télen az a gyümölcs tartható el legjobban, mely a fán jól megért s arról sértetlen állapotban lesz leszedve s miután annál nagyobb az értéke, mennél tovább el lett tartva, ezért fontos figyelmet érdemel a teleltető helyiség. Erre a czélra igen jól megfelel egy száraz pincze, melynek levegője 8-10 fok meleg legyen. A gyümölcsöt deszka-állványokra, vagy vesszőből font rácsokra rakjuk, lehetőleg egyrétüen. Különleges gyümölcsöket egyenkint, úgy, hogy egyik a másikat ne érje, rakjuk el. A télire eltett gyümölcsöt minden két hétben nézzük át, mely alkalommal a rothadni kezdőket kiszedjük közülük. A gyümölcsös pincze el legyen látva szellőztető lyukakkal, melyeket nagyon hideg időben szalmával be kell dugni. Hogy gyümölcsünk idegen izt, vagy szagot ne kapjon, nem szabad a gyümölcsös pinczében burgonyát, zöldséget s efé- léket tartani. A keményebb husu és héjú, valamint a csekélyebb értékű téli almákat lehet veremben és szabad földben — mint a burgonyát - átteleltetni, ha az nagyban lett termelve. Itt arra kell ügyelni, hogy a gyümölcs száraz állapotban kerüljön a verembe és lehetőleg egy láb magasságnál többet ne rakjunk egymásra; a verem fenekét, oldalait, valamint a gyümölcs tetejét is lehetőleg száraz diófa-levéllel födjük el, mert a diófa-levél szaga távol tartja az egereket. A teleltető vermet lehetőleg a kert magasabb helyén kell ásni s befödésnél a gyümölcsöt ne több, mint két ásónyom földtakarja, mely kupalakra húzandó fel. A finomabb héjú és husu almákat, valamint körtéket legjobb egyenkint puha papír közé göngyölgetni, három hétig szellős, száraz helyen állni hagyni, azután pedig hordóba rakni. Télen át azután ezt is meg kell néhányszor nézni és az esetleges rothadásnak indultakat kiszedni. A berakásnál alulra kell rakni a később érőket, mig felfelé mindig a továbbiakat. Ha szilvát akarunk eltenni télire, úgy a kézzel megszedett szilvát erős üveg- vagy cserépedénybe levelek közé rakjuk, légmentesen bedugaszoljuk és a földbe elássuk. Ilyképp szilvánk igen szépen áttelel. Akik nagyobb városban laknak és e czélra nincsen helyük, avagy ezen igen finom fajt más évre is meg akarják tartani, azok a következő módon járjanak el: Vegyen finomra tört és átszitált faszenet s alkalmas edénybe tegye, rakja e közé ép gyümölcseit és czélt fog érni vele. A szénpor a gyümölcsöt közvetlenül éri s mint rósz hővezető, a rothadást meggátolja. Ezen módon a hibás és férges gyümöjcs is hosszába ideig eltartható, mig az egészséges gyümölcs az uj gyümölcsig eláll. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 1-től a következő bejegyzések tétettek. Házasságot kötöttek-. Szelezsán Pentele bányamunkás és Markotán Mária szobaleány nagybányai; Török József uradalmi erdőőr szűr- doki és Nagy Erzsébet háztartásbeli nagybányai; Balázs Demeter napszámos és Madarász Parász- kéra nagybányai; Hotye János bányamunkás és Somkutyán Julia háztartásbeli nagybánya-bor- pataktelepi lakósok. Születtek: okt. 26. Ungur György bányamunkásnak „György"; okt. 27. Kis János bánya- munkásnák „János"; okt. 31. Sarmaság István járásbirósági dijnoknak „János, Károly, Imre"; nov. 2. Mester Veronka házi cselédnek „András"; nov. 2. Náthán Pepi szakácsnénak „Karolina" nevű gyermeke. Meghaltak: okt. 31. Kripecz Péter, róm. kát 4 hónapos, szolgáló gyermeke, gyermekaszályban; nov. 2. Soos János, ág. h. ev. 23 hónapos rézműves mester gyermeke, skárlát difteritiszben; nov. 1. Török Antal, róm. kath. 45 éves, bányánál segéd felvigyázó, tüdőgümő- ben; nov. 2. Kunecsics György, gör. kath. 45 éves, erdőmunkás, tüdőgyuladásban; nov. 2. Décsei Erzsébet, róm. kath. 4 éves, tüdŐ- vészben. Kihirdetés alatt állanak: Páska Péter fuvaros és Kosztin Dotye napszámos, nagybányai; Madarász Tamás napszámos és Balanez Anna napszámos nagybányai; Gozse Tivadar fuvaros, nagybányai és Tamás Juliánná misztót- falui; Vida László gépkezelő és Vida Borcza szakácsnő nagybányai; Kerekes Gábor bányamunkás és Szelezsán Róza szakácsné nagybányai lakósok. Ha a lapunkban hirdetett csikkekből vásár ól, kérjük, említse meg a rendelésnél, hogy hol olvasta esen hirdetést. CSARNOK. Hazafiság és cionismus.*)- Válasz a „Nagybánya" 43 sz. megjelent czikkre. — Csodálatos hatással van az emberre minden olyan körülmény, mely az akaratosság, önfejűség jegyében születik. Ha erő van benne, ám jó: erő, hatalom még a jogot és igazságot is elsöpri utjából, amint 1850-60-ig, 10 hosszú évig a Bach-rendszer elhallgattatta Deák Fe- renczet, kitől pedig úgy előbb, mint később a legnagyobb hatalom is szívesen kér tanácsot. De ha erő nincs benne, akkor csak eszünkbe juttatja az el nem csittittató síró gyereket, akit minden jóval, széppel megkínáltak, hogy ne sírjon. Semmi sem használt, mert a gyermek sírni akar. Sajnos, mi ezzel nem elégedhetünk meg; nékünk a nagy közönség előtt kell tisztázódnunk, bár mindenki észre veheti a „Nagybánya“ utolsó czikkében azt, hogy egyoldalú szempontból Íródott. Czikkiró a felesleg szóba kapaszkodik és Vörösmarthyt idézi. Első sorban jobb szeret- nők, ha a Szózat-ot az Ausztriában lakó 80O.OOO nem cionista, sőt nem zsidó, magyar szívlelné meg, kik közt ezrekre rúg az árts- tokraták és nemes magyarok száma s akik részben gazdasági, részben társadalmi okokból nem élhetnek Magyarországon. Sohasem jutott zsidónak eszébe „felesleg“- ről beszélni, mig azt orra alá nem dörzsölték s mig azt nem idézték elő. És hogy az a nehány fogyasztási szövetkezet (mellesleg mondom, több mint 1200) és az alapítást megelőző izgatás mit idézett elő, azt a „Nagybánya" első *) Ezen ezikk múlt számunkból térszűke miatt maradt ki. Általános vonatkozásainál fogvá e helyütt hozzuk.
