Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-11-01 / 42. szám
1905. november 1. Nagybányai Hírlap 5 porladozó fala, a parknak minden iája az 6 őseit emlegeti. A hatalmas, a zsarnok, a ty- rannus Stibor vajda volt egyik őse. Az, akiről legendát mesél el Mikszáth a „Magyarország lovágvárai“-ban. Azt a legendát, amit a beczkó- vidéki öreg paraszt félő, borzongó kegyelettel regél el fiának a várat mutogatva. Sok legenda kering a várról, annak híres egykorú urairól s e legendákat mind ismerte a híres urak késői unokája Mednyánszky, de ismerte a valót is. Levéltárukat már gyermekkorában böngészhette s a család nagy traditiói okvetlenül nyomot hagytak a fogékony gyermek lelkében. Állítsuk vele szembe a származására nézve egészen ellentétes katonát. Családja? A traditiók? A múlt? Semmi. Ki volt a nagyapja? Már nem tudjuk. Ő maga talán Késmárkon született. Gyermekkorában talán jó nadrágja, czipője sem volt mindig. Bizonyosan járt mezítláb is, de nem hygienikus szempontból. Kis gyermekkorában is küzd az élettel — és rajzol. Tanít és tanul. Összekerül Mednyánszkyval s ez lesz első mestere. Katonát a ministerium küldte utazni, a maecenások segítették. Mednyánszkynak nem volt szüksége erre — életmódjában mégis a legnagyobb puritán. Művészetük eredete tehát nem lehet közös s épen ezért a művészetük közti finom külörnb- ségeket kísérlem meg most kimutatni. Mindketten a hegyvidéken születtek, ott nevelkedtek. Mindketten a hegyvidék művészei. De mindennek daczára átérzik a síkság hatását is a lélekre. Körülbelül a következőképen mondja ezt el nekünk Malonyai. Katona nem úgy fogja fel a sikság végtelenségének nagyszerű voltát, mint Mednyánszky. Lelke a sikság iránt oly irányban érzékeny, hogy — fél az Alföldtől. Pedig lelkesedett érte kezdetben, borzongva lelkesedett. S mikor meglátta, szinte halálfélelem gyötörte, a végtelenség nyomasztó gondolata szinte megfojtotta. Az alföld monoton, méltóságos nyugalma, a hosszan elhúzódó egyenes vonalak mindig az időt és tért juttatták eszébe s vigasztalanná tették: Képei ezt mesélik: Ha a nagy tért látjuk, szinte a jövő jut eszünkbe, látjuk a holnapot, pedig olyan jó volna, ha mindig ma volna, ha valami hegy zárná el előlünk a végtelenség szemhatárát. Olyan jó volna örökké bolyongni itt a pipacsok között. Ne menjünk tovább, ne menjünk messzebb. Olyan szép a ma, hogy ne jusson eszünkbe a holnap. Mednyánszky egészen más az Alfölddel szemben. Mikor ki nyílt előtte az Alföld szemhatára, „mintha régi ismerősére bukkant volna.“ Csodás, hogy a hegyvidék gyermeke azonnal otthon volt az Alföldön. Lelkét megkapták a sikság méltóságos, nemes, egyszerű nagy vonalai. Nem félt a végtelenség gondolatától, sőt szerette, meg is festette számtalanszor, mégpedig bravúrosan. Alföldi képein, ha ködös is láthatáruk, a végtelenbe látunk. Óriási térséget. Kevés főiddel sok éggel. Utóbbi szeszélyes felhő formákkal van telítve, de melyeknek vonalai és fakó rozsdásbarna vagy szürke színei mind a végtelenség gondolatát, az alföld komor, méltóságos szélességét mutatja nekünk. És tényleg ilyenek a Lankás, a Végtelen, az Aratás, _a Mocsár, a Sáros idő, a Téli alkony, az Őszi reggel stb. czimü képei. Mind megannyi apotheózisai ezek a tér imádatának. Nincs ezeken a képeken semmi, ami útját állja a szemnek. Nem zárja el a kilátást sem hegy, sem fa, sem ház. Néhol egy bokor, de az sem zár el semmit. A láthatár egyenes, szinte vonalzóval van odahuzva s mégsem határozott, inkább ködbe vesző, de ez a köd messze, nagyon messze van. Ilyen a két piktor viszonya az Alföldhöz. A hegyvidéki. képeiken még rokonabbak egymáshoz. Festik a fenyvest, imádják a lomberdőket, a sziklákat, a zugó patakokat, a lombokon áttörő napfényt és a szürkületet. Katona is, Mednyánszky is festi az olvadást, a természet minden évben felujuló színdarabjának ezt az első felvonását. De mig Katonának ideáljai közé tartozik a melancholiája mellett a derűsebb világ s mig ő a bágyadt napfényt s azt a tájat is nagyon | szereti, ahol még nincs egészen este, de már | nincs fényes nappal sem, Mednyánszky inkább ! a sötétet, a ködöt, a búskomort kedveli, avagy ha fényt használ, azt szikrázóan, a fény és árny ellentétének roppant erejével teszi. Katona hegyi képei tele vannak gyön- j gédséggel, mélasággal s tiszta levegővel, a i Mednyánszkyéi inkább erővel, köddel. Ö még a ködben is erős, hát még a napfényben! Egy reflexiót még! Csodálatos, hogy Mednyánszky mennyire szeret figurális dolgokkal pepecselei. Pedig de | sok alakot elrajzolt már életében! Katonának | pompás aktjai vannak. Határozottak, tökéletesek. | Némelyike szinte szoborba önthető, olyan | szabatos. Sz. D. Kiadó és laptulajdonos : dr. Ajtai Nagy Gbor. Nagybánya sz. kir. r. t. város polgármesterétől. 5487-908. sz. >* Arlejtési hirdetmény. A Nagybányán emelendő szálló és vigadó épület felépítése alkalmával teljesítendő: I. Föld, kőmives, elhelyező és rabitz, vasbeton, vas, kőfaragó, ács, bádogos, cserépfedő, faczément, asztalos, lakatos, mázoló, üveges, padozati burkoló, szobrász, szobafestő, falkárpit, kályhás, taka- réktüzhely, redőnymunkák. II. Villamosjelző, villanyvilágítás és villámhárító munkák. III. Vízvezeték, csatornázás és fűtésberendezési munkák. IV. Színházi berendezési munkák elkészítése, illetve szállítása iránt, következő feltételek mellett nyilvános árlejtést hirdetek. Az árlejtési feltételek a következők: 1. Az árlejtésben részt vehet minden szakértő hazai iparos és vállalkozó, akinek üzletének gyakorlására hatósági engedélye van. 2. Csakis hazai anyagok és gyártmányok szállíthatók, — a szállításnál az 55800—907. sz. kereskedelmi ügyi miniszteri rendelet III. fejezetében foglaltak irányadók. 3. Az I. csoport összes munkáira együttes ajánlat tehető, a II., III. és IV. csoport munkái külön-külön fognak vállalatba adatni. 4. A munkákra vonatkozó előméretes költségvetések és ajánlati minták vállalkozók rendelkezésére bocsáttatnak, kik kötelesek azokba egységáraikat beiktatni, a végösszegeket pedig úgy számjegyekkel, mint betűkkel kiírni; csakis azon ajánlatok fognak figyelembe vétetni, melyeket a kiszolgáltatott eredeti példányokon tettek. 5. Az egy koronás bélyeggel ellátott és lepecsételt ajánlatok, valamint azok mellékletei. „Ajánlat a nagybányai szálló és vigadóépület építési munkálatainak ............munkáira, illetőleg...............munkacsoportjára “ felirattal legkésőbb 1908. nov. hó 28-án déli 12 óráig Nagybányán a városházán levő polgármesteri hivatalban nyújtandók be. Ugyanott fognak az ajánlatok ugyanaznap d. u. 3 órakor nyilvánosan felbontatni. 6. Később érkezett, távirati utón küldött, vagy utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. 7. Tartozik ajánlattevő vállalkozó az ajánlati összeg 2‘5 %-ának megfelelő bánatpénzt a vállalati általános feltételekben körülirt módozatok és kikötések mellett a városi pénztárnál, az ajánlat benyújtása előtt letenni és az erről szóló nyugtát az ajánlathoz csatolni. Készpénz vagy értékpapír az ajánlathoz bánatpénzül nem csatolható. 8. Nagybánya város közönsége fenn- j tartja magának azt a jogot, hogy az ajánlattevő vállalkozók közül a jutányosság szem előtt tartása mellett a munka végrej hajtásával azt a vállalkozót bízza meg, ki annak jó és helyes teljesítésére már eleve is a legtöbb biztosítékot nyújtja, vagy hogy a benyújtott ajánlatoktól el is tekinthessen. 9. A munkákra vonatkozó általános ! és különleges feltételek, valamint a tervek naponta d. e. 10—12 óra között úgy a városi mérnöki hivatalban, mint Bálint és Jámbor művezető építészek irodájában (Budapesten, VIII. Sándor-tér 3.) megtekinthetők. Az ajánlati mintákat költség- vetési példányokat és rajzokat a jelentkező vállalkozóknak művezető építészek szolgáltatják ki és pedig teljes tervpéldányokat 30 korona, költségvetési és ajánlati űrlapokat laponként 20 fillér előzetes lefizetése mellett. 10. A kőmives munkák vállalkozója ajánlatában külön megjelölni tartozik, hogy az építkezéshez szükséges téglát Nagybánya városától ezrenkint 32 K árban a téglaégető telepen átvenni kötelezi magát. Kelt Nagybánya sz. kir. r. t. város testületének 1908. szeptember hó 26-án tartott rendes havi közgyűléséből. Makray s. k. polgármester. 1156-1908. szám. vh. Árverési hirdetmény. Alulirott kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a nagybányai kir. járásbíróságnak 1908. évi V. 868/1. sz. végzése folytán Fülöp Antal végrehajtatónak alulirott kiküldöttnél és a nagybányai kir. járásbíróságnál (17. ajtó) megtudható végrehajtást szenvedett ellen 1000 K tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől le- és felülíoglalt és 830 K 40 f-re becsült üzleti berendezés és női divat árus női áruczikkek- ből álló ingóságokra a nagybányai kir. járásbíróság V. 868/2. 1908. sz. végzésével a további eljárás elrendeltetvén, annak az alap- és felül- foglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok kielégítési jogot nyertek volna, adósnak a Mándy Zoltán nagybányai bérházában levő üzlet helyiségében leendő megtartása határidőül 1908. évi november hő 9. napján déleBöfti 9 órája kitüzetik, a mikor a biróilag lefoglalt ingók 1000 K tőkekövetelés, ennek 1908. évi julius 1-től járó 5% kamata és 156 K 30 f-ben megállapított eddigi, valamint a még felmerülendő költségek erejéig a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez jogot tartanak, a mennyiben részökre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy elsőbbségi jelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirott kiküldöttnél írásban beadni vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulaszszák, mert különben csak a vételár fölöslegére fognak utaltatni. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Nagybányán, 1908. évi október hó 24. napján. Barazsu Endre, h. kir. bírósági végrehajtó.
