Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-10-04 / 38. szám
1908. október 4. IST agylaányai Hírlap 3 színházba járni avagy csak a karzat mindig zsúfolt publikumának engedjük át a műélvezetet. Határozott meggyőződéssel valljuk, hogy bár a térbeli méretek miatt a nézőtér berendezése csak a régi maradhatott, a színpad berendezése és felszerelése nem a tavalyi társulaté, hanem Ízléses, csinos, mindenben uj és modern, a rendelkezésre álló térnek megfelelő és azzal összhangzó; igazán kedves és vonzó miniatűr színpad. Ha a művészek is átváltozhatnának liliputi alakokká, valóban a legszebb harmóniába olvadna össze az egész színház. A bemutató előadásból arra következtetünk, hogy a társulat jeles és ambiciósus erőkkel rendelkezik s ma is azon az előkelő magaslaton áll, mint mikor a szatmári közönséget naponta zsúfolásra telt színházba vonzotta. Az kétségtelen, hogy egy kis színpadon a teljes érvényesülés feltételei hiányoznak, azonban már az első előadás alkalmával tapasztalható volt a szereplők törekvése, hogy a tér és méretbeli kontrastok lehetőleg elsimítva s ke- vésbbé érezhetően jelentkezzenek és semmi más, csak megszokás kell ahhoz, hogy a szinház- járó közönség kellemes szórakozásban részesüljön. Azt hiszszük, hogy ez a véleménye mindazoknak, ki a bemutató előadáson most még csekély számban jelentek meg, azonban őszinte elismeréssel adóztak az igazgató és művészek törekvésének, melylyel a teméntelen akadály elhárításával az e színpad iránt elterjedt és sok tekintetben alaptalan ellenszenvet megszüntetni és a közönségnek kellemes és épületes, élvezetes szórakozást nyújtani igyekeznek. A jövőre szeretnők, ha az igazgató a városunkban már megszokott esti 8 órára tűzné ki az előadások kezdetét s lehetőleg ruhatárat is rendezne be és a karzat számára csekélyebb teret alkalmazna. A bemutató előadás szereplői rászolgáltak az osztatlan elismerésre, mely a közönség zajos tapsaiban nyilvánult meg. Abonyi Árpád ismert darabjának minden szerepét gondosan és figyelmesen alakították; természetes, élethű alakok megannyian, csak Benes Ilona (özvegy Ujlakiné) túlzott egyszer máskor, mig eltalálta az igazi hangot, mely nehéz helyzetéhez illő és őszinte volt. Ungvári Mór (Kindermann kapitány) kitűnő katona volt; jeles művész; a közönség az alakítását kifogástalannak tartotta. Lengyel Irénről (Huber Leontin) szerepének szavaiból kijelentjük, hogy derék, jó leány, mesterkéletlen és korrekt az alakításában, úgy Bárodi Kató (Radák Janka) is. Vidor (Radák őrnagy) nehéz szerepében jól játszott. Szikien/ Jenő (György kadét) a közönség ked- vencze lett. Tihanyi Béla és Deák Kornél hasznos és képzett erők. Jó lélekkel elmondhatjuk tehát, hogy igazán oly színtársulattal van dolgunk, mely a legmagasabb igényeket is kész és képes kielégíteni. Sajnáljuk, hogy lapunk kényszerű zárása miatt a mai előadásról nem referálhatunk. Szinrekerül a Varázskeringő operette. Vasárnap két előadás. Délután a Próbaházasság népszínmű, este a Varázskeringő operette kerül színre. , HÍREK. Október 4. Személyi hírek. Neubauer Ferencz ministeri tanácsos, bányaigazgató pár napi távoliét után hazaérkezett. - Brogyáni Kázmér aradi áldozár a helybeli j minorita rendház főnökévé neveztetett ki s állását már el is foglalta. — Révész János ág. ev. lelkész a szatmári ág. ev. egyház mai istentiszteletének megtartására Szatmárra utazott. Előfizetőinkhez ! A III-ík negyed lejártával tisztelettel kérjük mindazon vidéki előfizetőinket, akik a lap diját még nem küldötték be, hogy azt postafordultánál utalvány ozn i szíveskedjenek, nehogy a lap küldése akadályt szenvedjen. A „Nagybányai Hírlap“ kiadóhivatala. Október 6. Vasárnap, okt. 4-én d. e. 9. órakor a ref. templomban Miszty Mihály s. lelkész tart október hatodikára emlékeztető egyházi beszédet. Okt. 6-án reggel 9 órakor tartandó istentiszteleten Soltész Elemér lelki- pásztor alkalmi imádságot mond. E napon d. e. 10 órakor a plébánia templomban gyászistentisztelet lesz, melyen a szertartást Szőke Béla h. plébános s a két segédlelkész végzi. Az összes hatóságok és hivatalok meghivattak. Áthelyezés. Peternák Sándor felsőbányái m. kir. bányamérnök azonos minőségben Kapnik- bányára helyeztetett. Gondnoksági ülés. Az állami elemi és polgári iskolák gondnoksága Stoll Béla elnökletével szombaton d. e. 11 1/2 órakor a polgári leányiskola tanácstermében ülést tartott, melyen a gondnokság az állami elemi iskolák és polgári leányiskola múlt évi zárszámadásait Dorogiig Ignácz és Sollész Elemér gondnoksági tagoknak felülvizsgálatra kiadta, az iskolák jövő évi költségelőirányzatát letárgyalta s elhatározta, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz ismételten folyamodik a három helyettes tanitónő kinevezésé iránt. Ezen üléséből a gondnokság a városi tanácsost megsürgeti, hogy a kőbányatelepi tánitónői lakás építését sürgősen fejeztesse be és gondoskodjék az iskola látogatás indokolatlan elmulasztása miatt kirótt bírságok soronkivüli behajtásáról. Alexy Kornél igazgatónak a „Slöjd“ munkálatok bevezetésére kidolgozott s egyelőre 10 tanulóra szóló költségvetését pártfogolta. Emlékeztető. Közöltük volt, hogy a szatmármegyei Gazdasági Egyesület városunkban állatkiállitást szándékszik rendezni s a díjazásra 500 koronát fordít. A részletek és a kiállítás időpontjának megállapítása végett ma d. e. 10 V2 órakor a városháza tanácstermében értekezlet lesz, melyre a járás főszolgabirája is hivatalos, valamint ez utón is meghivatnak mindazon állattenyésztő gazdák, kik a kiállításra alkalmas állatokkal rendelkeznek. Sorsolások októberben. Hazai takarék- pénztári sorsjegy; húzás okt. 5. Legnagyobb nyeremény 6Ó0.000 K. - 3 % Magyar jelzáloghitelbank nyeremény kötvény; húzás okt. 25. Legnagyobb nyeremény 100.000 K. - Konvertált jelzálogsorsjeg; húzás okt. 25. Legnagyobb nyeremény 100.000 K. Eljegyzés. Demjén Endre absolvált tanárjelölt eljegyezte Károly Imre telekkönyvvezető kedves leányát: Etelkát. A felsőbányái országos vásár nem hétfőn és kedden, hanem ezúttal kivételesen október hő \9-en és 20-án tartatik meg. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminister Mohiár József zalatnai dijtalan pénzügyi számgyakornokot ideiglenes minőségű segélydijas pénzügyi számgyakornokká a nagybányai bányaigazgatósághoz kinevezte. Hirdetmény. 4996/ 1908 sz. Hivatalosan tudomást szereztem arról, hogy városunkat övező községekben, vidéken a kutyaveszettség oly mérveket öltött, hogy emberek és állatok lettek az ebmarás áldozatai. Városunk lakóságát a nagyobb bajtól megóvandó, a további intézkedésig az állandó ebzárlatot a legszigorúbban elrendelem, a rendőrkapitányi hivatalt utasitom, hogy szájkosár nélkül kóborló kutyákat tekintet nélkül azok nemére és fajára a legnagyobb erélylyel pusztittassa szükség esetén lövés által irtassa ki. Ezen intézkedésem 1908. év október 1-én lép életbe. Nagybányán, 1908. szept. 30-án. Dr. Makray, polgármester. Merre közelebb? A héten egyik városi tanácsoshoz beállít egy dolgos ember és régi ismeretség révén tanácsot és felvilágosítást kért affelől: hogy és merre menjen ő Amerikába, a megérkezéskor kihez, mihez forduljon és a partról mikép juthat el New-Portba, a hol a sógora is alkalmazva van. A tanácsos igyekezett lebeszélni őt a kivándorlásról, lefestette előtte az angolul nem tudó és különösen a magyar kivándorlók szomorú sorsát, de mind hasztalan. — Ni kérem, mondja az ember, nem arra kirek én tanácsot, kimenjek-i vagy se, mert mán is szeretnék ott lenni, — meg hát sietnék is, hanem azt tessik megmondani, hogy merre közelebb és hamarabb ? — Hát hiszen jól van. Legközelebb volna torony irányában, de bajos, mert az ut tekervé- nyes. Hanem, ha azt akarja, hogy rövidebb ideig üljön a vasúton, akkor ne itt üljön a vonatra, hanem Buságon, igy rövidebb lesz az ut és legalább félórával hamarabb ér Amerikába, mintha Bányán ülne fel. Tanulmányi kirándulás. Az acheni egyetem 11 hallgatója a napokban meglátogatta a veresvizi bányaművet és zúzdákat. Muzsnay Ferencz m. kir. főmérnök kalauzolta őket s szakszerű felvilágosítást adott a vendégeknek. Beküldetett. A Zsellér-utczai gyalogjáró oly elhagyatottan rósz, hogy gidres-gödrös alakulataiban a járás életveszélylyel jár, az egyes kövek rendetlenül szanaszét kiáltanak, esős időben pedig közöttük valóságos kutacskák és pocsolyák származnak, melyekben tétovázva lubiczkolhat a járó-kelő, mig kitapasztalja, melyik a kevésbbé mély. Ajánljuk a hatóság figyelmébe az utczabeliek állandó panaszának megvizsgálását s kérjük a mielőbbi szives intézkedésre. A szatmárvármegyei Széchenyi=tár sulat 1908. évi október 25-én d. e. 11 órakor Szatmáron, a Pannónia dísztermében nagygyűlést tart, melynek tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Dr. fíoromisza Tibor szatmári püspök, társulati diszelnök. 2. Emlékbeszéd gróf Károlyi István felett. Tartja: Dr. Falussy Árpád főispán, elnök. 3. A Széchenyi-Társulat működésének rövid ismertetése: Dr. Fechtel János főgimn. tanár, titkár által. 4. Széli Kálmán ,v. b. t. t., az Országos Közművelődési Tanács elnökének beszéde. 5. Záróbeszéd. Tartja: Ilosvay Aladár alispán, alelnök. A gyűlést társas ebéd követi. Egy teríték ára 5 K. Gyászhirek. Soltész Elemér ref. lelki- pásztort és családját mély gyász érte. Édes atyja Soltész János az ombódi ref. egyház lelkipásztora szept. 26-án 71 éves korában, 46 évig tartott lelkipásztorkodásában, Ombódon elhunyt. A nagytudományu lelkipásztor nemcsak hívei, tiszttársai és a nagybányai ref. egyházmegye kebelében örvendett osztatlan tiszteletnek és szeretetnek, hanem mindenek előtt, kik szelíd lelkületében és puritán egyszerűségében ismerték s ezért mindnyájunknak fájón esik eltávozása. Temetése kedden d. e. 11 órakor volt Ombódon, hol a nagybányai ref. egyháztanácsot Torday ..mre, Géressy János és Gálffy Pál presbyterek ki pviselték. A temetésen Széli György esperes kiváló szép emlékbeszédben búcsúzott el a megboldogulttól. Az elhunytban Sátor Dávid szinérváraljai ref. lelkipásztor apósát gyászolja. — Enyedy Istvánná szül. Bony- hay Matild, Enyedy István mészáros polgártársunk fiatal, szép felesége szept. 27-én életének 27-ik, házasságának 3-ik évében elhunyt. Halála mély gyászba borította e felette tevékeny s kizárólag családjának elő derék iparost s árván maradt Irmuska kislánya, ki alig tudta még a mama nevet kigyügyögni. Temetése kedden ment végbe a város közönségének nagy részvéte mellett. — Kiss Bálint timár iparos életének 66-ik évében szept. 28-án elhunyt. Alig három hete temették el a feleségét, kivel a legboldogabb házasságban élt együtt s azóta búskomorság vett erőt rajta elannyira, hogy
