Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-09-20 / 36. szám

1908. szeptember 20. A dalárda halad, erősen igyekszik előre, de külső szervezetében kevés oly eszköz van, mely a közöny jegét már most is képes volna megtörténi, mikor még nem vastagodott át- törhetetlenné. Helyes utón halad a dalárda vezetősége akkor, midőn sűrűbbé igyekszik tenni az alkal­mat, hogy a közönség a kitűnő dalegyesületet szerepléseiben megismerhesse, azonban nagyobb társadalmi agitácziót kell kifejtenie, hogy oda erősödhessék, miszerint az ország legjelentősebb dalegyesületeivel megállhassa a versenyt s vá­rosunk közművelődési életében jelentékeny és számottevő tényezővé fejlődjék. A cselédmizéria. Egyik munkatársunk kifejtette volt lapunk hasábjain e kérdés fontosságát s társadalmi jelentőségét, továbbá azon okokat, melyek a je­lenlegi elviselhetetlen helyzetet megteremtették. A cselédek tudatlanságából és erkölcstelensé­géből, továbbá a nem helyes viselkedésükből származtatja azon állapotot, hogy a gazdák sokhelyen sokesetben még az embert sem tudhatják bennök tekinteni, minden tekintetben oly alacsony színvonalon állanak. Reá mutat czikkiró azokra a forrásokra, melyek orvosolni vannak hivatva ezen kellemetlen társadalmi bajokat. Ez elsősorban a cselédnevelés, mely­nek nemcsak a kötelező elemi oktatás révén, hanem a családban s a társadalomban kellene történnie. Ha foglalkoznánk ezekkel a félvad, lenézett, megvetett osztálylyal nagyobb szere­tettel és nagyobb jóakarattal, több türelemmel mindenesetre mi láthatnánk hasznát rövid idő alatt. Ezen czélra szolgálnának a cselédotthonok, hol a szolgálaton kívül állók meghúzhatnák magokat újabb elhelyezésűk idejéig. Czikkirónak mindezekben igaza van, de sajnos segíteni nem vagyunk képesek hama­rosan ezeken a visszás állapotokon. Tény, hogy cselédeinknek nevelésre van szükségük. Erőt vettek rajtuk már a nagyzás hóbortjai. Cselédmunkát nem igen akarnak végezni, vagy legalább is nem szívesen. Pél­dául hátikosárral városi cseléd nem igen vál­lalkozik végig menni az utczán. Az öltözködést pedig a bosszankodásig, a nevetségességig viszik, ug)'. hogy legtöbb helyen a háziasszonynyal teveszthetők össze. Ha sürgősen kell küldeni őket valahova, félórái vagy órai öltözködés után vannak rendelkezési állapotban. A félfogadásnál kikötéseket, feltételeket szabnak, melyeknek teljesítésétől teszik függővé megmaradásukat. Mindezekért alig merünk szólni. Manapság úgy állunk, hogy ők uralkodnak felettünk. Vannak egyes helyek, hol a túlságos elnézés folytán elkapatják őket, mely körülménynek mások veszik hátrányát. Hol vannak a régi jó idők, mikor úgyszólván évtizedekig szolgáltak a cse­lédek valamely helyen, a hol szolgált már szin­tén az apja vagy nagyapja. Manapság az ilyen annyira ritka mint a fehér holló. Az ilyen régi hűséges cselédek a legnagyobb mértékben megbízhatók voltak. Nyugodtan reájuk bízhattuk féltett szemünkíényét, gyermekeinket. Reájuk bízhattuk javainkat, gazdaságunkat. Szeretet és bizalom fűzte őket gazdájukhoz. Ezen idők már régen elmúltak. Ma a cseléd mint szükséges házi rossz szerepel. A szót viszi tovább, plety­kál s némely esetben lop, ha szerét teheti. Gyökeres megoldás kellene ezen a téren. Mindenesetre a nevelés s a jóakarat, ha ko­molyan munkához látunk, megtenni a maga gyümölcsét. De necsak beszéljünk, hanem te­gyünk is. Budapesten már megkezték, hol tegnapelőtt a főkapitány kiadott egy rende­letet, amelyben a fővárosi cselédszerző és hely- közvetiíők túlkapásait kívánja megrendszabá- lyozni s rámutatni azokra a visszásságokra, figyelmezteti a közönséget, hogy az érvényben levő szabályi’endelet határozmányait tartsák szem előtt, jelentsék be a visszaéléseket s ő azokat a a legszigorúbban fogja büntetni. Szatmár-Németi sokkal redikálisabban oldja meg a kérdést, amennyiben saját maga állít fel hatósági cselédszerző és helyközvetitő inté­zetet s úgy ezt, mint a cseléd otthont saját alkalmazottjaival óhajtja vezetni. Kettős czélt szolgál ezen életrevaló eszme. Nem fognak Nagybányai Hírlap előfordulni a cselédszerzés közül a képtelenségig menő visszaélések s zsarolások s megnyugvást kelt a cselédettartó közönség körében az a tudat, hogy a hatóságnak módjában áll a cse­lédnek ajánlkozók erkölcsi megbízhatóságát el­lenőrizni. A szabályzat jóváhagyás végett már fel is lett terjesztve a belügyminisztériumhoz. Ajánljuk hatóságunknak a követésre méltó jó példát. HÍREK. Szeptember 20. Szetnélyi hirek. Lovrich Gusztáv fővárosi ügyvéd és neje rokoni látogatásra városunkba érkez­tek. - Hosszú Gyula nagyszebeni kir. pénzügyigazgató városunkban tartózkodik. - Lovag Berks Lajos nyug. cs. és kir. főtörzsorvos 1. Berks Leó és családja láto­gatására városunkba érkezett. - Eitncr Zsigmond zalaszentgróthi orsz. képviselő városunkba érkezett. Áthelyezés. A vallás- és köeoktatásügyi miniszter Kiss Gábor főgimnáziumi tanárt Buda­pestre a VI. kerületi gimnáziumhoz helyezte át. Kiss Gábor e hó 21-én már el is utazik. X. Pius papságának 5O éves jubi­leuma. A jelenlegi pápa áldozópappá való szentelésének 50-ik évfordulója, illetve arany­miséje alkalmával a nagybányai állami főgim­názium római és görög szertartásu katholikus növendékeiből alakult Mária — Kongregáció ma, vasárnap a szokásos reggeli istentisztelet után az intézet I. osztályában, a tanári kar jelenlé­tében zártkörű gyűlést rendez^ a következő műsorral: 1. Pápai-Hymnuss. Énekli az egy­házi énekkar. 2. „A római pápa, mint az egye­temes polgáriasodás leghatalmasabb elő­mozdítójaAlkalmi értekezés. Irta és fel­olvassa: Péter Pál főgimn. hittanár, mint a kongregáció pracsese. 3. „Ünneplem a pápát11. Alkalmi költemény. Irta: Erdősi Károly. Szavalja: ! Neuberger József VI. o. tanuló. 4. „X. Pius j pápa életrajza". Irta: és felolvassa: Vajay I Imre VIII. oszt. tanuló, mint a kongregáezió ! praefectusa. 5. „A". Pius pápa aranymiséjére". Alkalmi költemény. Irta: Párkányi Norbert. Szavalja: Bíró Gyula VII. oszt. tanuló 6. „Kölcsey-hymnusz." Előadja az ifjúság. Színészet városunkban. Krémcr Sándor színigazgató, a szatmári szinkerület előnyösen : ismert volt direktora, jeles erőkkel rendelkező társulatával f. évi október 1-től kezdve egész október havában a Polgári Olvasókör nagy­termében szinielőadásokat fog tartani s erre az engedélyt már is megnyerte. Az előleges értesítést és a színészek névsorát már a na­pokban a közönség rendelkezésére bocsátja. Ismét itthon. Németit Béla főgimnasiumi tanár Tordáról, hova csak nehány napja he- | lyeztetett át, ismét haza jő, mert párhuzamos { osztály felállítása következtében újabb tanerőre j lett szükség s nekünk kedvezett a szerencse, hogy társadalmunk rokonszenves tagjának si­került visszahelyeztetését kieszközölni. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminisz­ter dr. Szokol Pál felsőbányái ez. bányata­nácsost valóságos bányatanácsossá, berenczei Kováts Géza nagybányai bányamérnököt fő­mérnökké, dr. Incze Béla oláhláposbányai bányaorvost főorvossá, Vájná Miklós budapesti bányamérnököt főmérnökké, Urbán Andor ma- rosujvári s. mérnököt mérnökké és Orbán Kársly volt felsőbányái bányaiskolai tanárt mérnökké nevezte ki. Eljegyzés. Petky László mátészalkai ezuk- rász, ki Gyöngyössy Gyula jóhirü ezukrászdájá- ban nyerte kiképzését, eljegyezte tíalló Antal helyi műasztalos kedves leányát: Rózsikát. Czégváltozás. A „ Wienerberger és Gla- vitzky" kereskedő ezég, melynek forgalmas üzletköre városunk és vidékén messze kiterjedt és jó hirnévnek örvend, a hét folyamán, mint társas ezég feloszlott s 13 év óta fennálló szolid üzletet Wienerberger Béla ezégtárs ki­lépésével kizárólag Glavitzky Károly társtulaj­donos vette át, a ki az üzletet ezután a Rákóczi-téri régi helyiségben saját ezége alatt j fogja folytatni. Emlékeztető. Ma vasárnap este 8 órakor az Iparos Itjak Öuképzőköre saját helyiségében kedélyes estélyt tart. Műsoron : „Az ajánlott \ levél“ czimü egyfelvonásos színdarab. „A ba/cfis“ monolog és „Az ügyetlen ember“ magánjelenet szerepelnek. — A szerepeket Muzsay Ida, Muzsay Ilonka, Sztrácsányek Béla, Makovics Róza, Nagy János, Podlócz János és Schvarcz Sándor látják el. Külön meghívó nincs. Vendé­geket szívesen látnak. Műsor ára 80 fillér. Gyászhir. Kreszta Simonné, néhai Kreszta Simon nagyváradi gör. kath, lelkész özvegye f. hó 18-án Szinérváralján, hová Nagyváradra utazva fél napra kiszállott, hirtelen elhunyt. Az özvegy hosszabb ideig lakott városunkban s benne Drumár János ügyvéd anyósát gyászolja. A nagyvendéglő épitése ügyében ki­küldött ad hoc bizottság szombaton délután a i városháza tanácstermében ülést tartott s azon intézkedéseket beszélte meg, melyeket a jóvá­hagyott tervezet végrehajtása szükségei. Az építés munkálataira országos pályázat hirdeté­sét s a pályázatok beadására véghatáridöül folyó évi nov. 14-ikének kitűzését hozza javas­latba a képviselőtestületnek, melyet még a jövő hét folyamán összehívnak. Telefon kapcsolat. A polgármesteri hi­vatalt, valamint a városi tüzőrséget a kincs­tárral telefonnal összekötik. A munkálatok már folynak. Szigorú adóbehajtás. Úgy városunkban, mint a nagybányai járásban az adó- és illeték- hátralékok oly mértékben felszaporodtak, hogy a kir. pénzügyigazgatáság a legszigorúbb be­hajtás eszközeihez volt kénytelen folyamodni, minek következtében az állami végrehajtó ugyancsak igyekszik temérdek munkáját lehető sürgősen lebonyolítani. Rendnek muszáj lenni s ennek ellenőrzésére Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigazgató az egész hetet városunkban és vidéken töltötte s működésében Simkó Géza pénzügyi s. titkár támogatja.- Kataszteri mérnökök. Nagybányán tiz évvel ezelőtt a következő nevű kataszteri mérnökök működtek: Vérér, Dallos, Kokanovich, Mayer, Holley, Csucskovits, Dora, Majszik, Rolla, Heyda, Glück, Hatmayer és Kugyelka, Remenár, Klimkó, Rusinyák, Szilvásy, Morva és Rapcsák, Orosz, Nagy, Kovács, Palásthy, Kassay és Temesváry. Kiküldetés. A pénzügyminiszter Oblatek Béla kir. bányatanácsost és Hullán János fő­mérnök, kohóhivatali főnököt a németországi kohók tanulmányozására kiküldötte. Az önkéntes tűzoltóság ma vasárnap reggel az örtanyán dr. Makray Mihály főparancs­nok és az egész tisztikar jelenlétében vizsga­gyakorlatot tart s ennek alapján fog az altisztek kinevezése a napokban megejtetni. Utóállitás. Holnap hétfőn Szatmáron utó- állitás lesz, melyre városunkból a hadköteles legényeket Smaregla Mihály rendőrkapitány kiséri el hivatalosan. Hivatalos látogatás. Molnár István földmivelésügyi miniszteri tanácsos, szőlőszeti és borászati főfelügyelő városunk állami gyü- mölcsészeti mintatelepének felülvizsgálatára f. hó 15-én délelőtt városunkba érkezett. A tele­pet Szabó Adolf gazdasági egyesületi elnök, Bernhardt Adolf titkár és Torday Imre ta*- nácsos társaságában megtekintette s annak keze­lését helyesnek találta. Az eszközölt vizsgálat után értekezletet tartott a gyümölcstermelés fejlesztése érdekében. Ugyanaznap a délutáni vonattal Mármarosszigetre utazott, honnan nagy- bocskóra megy a gyümölcskiállitás megnyitására. Talált tárgy. Turman Miklós helyi lakos egy zöld bársonyból készült, női táskát talált. Igazolt tulajdonosa azt a rendőralkapitányi hivatalban átveheti. A legtisztább, legfigyelmesebb és leg­gyorsabb kiszolgálás található Tréger Lajos borbély és fodrász-termében Nagy­bánya, Rákóczi-tér (Minorita-ház).

Next

/
Thumbnails
Contents