Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-08-16 / 31. szám

4 UNTasyt>áo.yai Hírlap 1908. augusztus 16. A jövő év - vészteljes esztendő. Old Moore, a híres angol jásnő az 1909-i esz- j tendőt vésszel teljes esztendőnek jelzi. Jóslása ! szerint egy nagy államférfiu megbukik, a lon­doni szerkesztőségek felett vészes vihar vonul el. Ezek azonban csak egyes kisebb jelenségü jóslatok, mert Old Moore azt is bejelenti, hogy a márczius kellemetlen hónap lesz az összes európai uralkodókra nézve, az április egy világ­hírű pénzember romlását és halálát rejtegeti, májusban New-Yorkban óriási katasztrófa tör­ténik ; nem felejti el azonban a vigasztalást sem, mert júliusban Mexikóban egy nagy ezüstbányát fedeznek fel, mely bizonyára igen megörven­dezteti az emberiséget. Szeptemberben óriási földrengés lesz Nyugatindiában, a november csak az amerikaiaknak veszedelmes, a deczem- ber azonban már Európa hajós nemzeteit is remegésbe ejtheti. Iparosok figyelmébe. A villámos vilá­gítás berendezése alkalmából fölhívjuk az ipa­rosok figyelmét arra, hogy nemesak világítást, de villamos hajtóerőt is lehet rendelni a köz­ponti villamtelepről. Nyomdászok,*) asztalosok, czipészek, szabók stb. és mindenféle gyárosok kitűnő hasznát veszik a villamos erőátvitelnek. Épp azért igyekezzenek bejelenti Ganz-gyár kezelőségénél idejében szükségleteiket, mert nincs kizárva, hogy az előjegyzés oly tetemes lesz, hogy esetleg a később jelentkezők nem lesznek figyelembe vehetők. A gomba. A nyári időszakban a gomba a szegény embernek egyik fontos táplálékát, s főképen hús pótló táplálékát képezi. De ked- vencz eledele ez sok embernek nemcsak nyáron, hanem télen is, ha megfelelő módon elraktá­rozni tudjuk. - Leggyakoribb eltartási mód az aszalás, mely szerint a gomba vékony szeletekre vágva a napon tökéletesen megszárittatik s ilyen száraz állapotban zsákban tétetik el. Gyakran megtörténik azonban hogy az igy megaszalt gomba elromlik, megférgesedik, megkeseredik, vagy egyéb más ok miatt élvezhetetlenné, sőt az egészségre károssá válhatik. Azért bármely gombának sokkal jobb eltartási módja az, ha a kisebb gombákat egészben hagyva a nagyob­bakat kisebb darabokra vagdalva üvegekben tesszük el, egyszerűen belerakva s annyi kony­hasót hintünk rá, hogy az teljesen fedje el a gombát, s azt légmentesen elzárjuk, vagy hólyag papírral lekötjük az üveget mint a befőttet szoktuk. Az igy erősen besozott gomba annyi vizet ereszt magából, hogy az teljesen elfödi a gombát, s a sós vízben a gomba egész télen eláll. Igaz, hogy ezen eltevési mód költségesebb az aszalásnál, mert esetleg sok üveget igényel, hanem meg van azon előnye, hogy egész télen át friss gombát ehetünk, mintha akkor lett volna szedve. Használat előtt azonban a felesleges sótól vízben való áztatás utján megszabadítjuk. Szavazás a püspöki állásra. A tiszán­túli ref. egyházkerületi püspöki állásra a szava­zás eldöntöttnek tekinthető. Eddig 600-nál több szavazatot adtak le 778 közül. A jelöltek közt Dicsőfi József vezet 210 szzvazattal; nyomban utána jő dr. Baltazár Dezső 203, Erős Lajos 51, Dávidházi János 38 szavazattal. Úgy látszik pót­választásra herül a sor. Az elefánt mint háziállat. Minden állat­sereglet legkedvesebb állata az elefánt. A kik körülötte állanak, azok bámulják ügyességét és értelmét. Nem hinné az ember, hogy azzal az óriás testtel milyen ügyes és használható, pedig hazájában ép úgy alkalmazzák mindennemű házi munkára, mint mi, teszem fel a lovat. Az elefánt már a régi időben nagyon hasznos állatnak bi­zonyult, hiszen még háborúba is vitték és ott pompásan bevált. Pyrrhus a hábornban csak elefántjainak köszönhette diadalát. Számos in­diai telepen ma is valóságos segitö-társa gaz­dájának. Csak nem szabad tőle tnlsokat kö vetelni, mert akkor megcsökönyösödik és nem dolgozik. Nyolcz óránál többet nem akar ő sem dolgozni, e tekintetpen szocziálista. Nyolcz órai alvásra is szüksége van, de a mikor szabad, szeret az erdőben sétálni. Indiában főleg faszá- llitásra használják. Előfordul akárháuyszor, hogy az agyarával nehéz fatörzset czipel az állomá­sig és ha nehéz egy állatnak, akkor ketten, akár a békés munkások, szállítják tovább a súlyos terhet. •) Nyomdászoknak nem akarnak adni, szemé­lyesen értesültem. Egy nyomdász. Takarmányhiány. A takarmányhiány folytán beállott mizériák megszüntetése érde­kében a kereskedelmi és iparkamarák a kolozs­vári iparkamara kezdeményezésére most fel- terjesztést intéztek a kormányhoz, amelyben a következő intézkedéseket ajánlják a miniszterek figyelmébe: Köztudomású dolog, hogy a tartós szárazság az összes takarmányféléket majdnem teljesen megsemmititette. Póttakarmányra sem igen számíthatnak állattartó gazdáink, mert a legelők a legtöbb helyen kopárak. Ilyen hely­zetben takarmányinségre lehetünk elkészülve, amely közgazdaságunk egyik legjövedelmezőbb ágát, szépen fejlődő állattenyésztésünkzt belát­hatatlan veszedelemmel fenyegeti. A veszede- delem már is jelentkezik, mert gazdaközönsé­günk kénytelen állatjain legnagyobbrészt és potom áron túladni, hogy a bár végletekig megcsökkent állatállomány eltartását biztosítsa. Az országra zuduló, e közgazdasági veszede­lemmel szemben, a bajnak enyhítése érdekében a következő intézkedések foganatosítása volna gyakorlatba veendő. Állattenyésztésünk védelme szempontjából legelső intézkedés volna a ta- karmánykivíteli tilalom elrendelése, hogy a hazai takarmánytermelés a belfogyasztásra ki­zárólagos szolgálatban maradjon. Felettébb in­dokolt volna, ha a földmivelésügyi kormány az erdőtakarmányok beszerzését elősegitenü azzal, hogy az összes kincstári birtokok feleslegét mérsékelt áron közrebocsátaná. Ezen intézkedés már azért is áldásos lenne, mert a takarmány­árak mérséklésére hihetőleg jótékonyan be­folyna. A másik intézkedés az volna, hogy a takarmánynemüek szállításánál a belforgalom- ban a legmesszebbmenő vasúti fuvardíj-ked­vezmények engedélyeztessenek. A takarmány­félék túlságos megdrágulása már egymagában is rendkívüli káros hatással van a gazdaközön­ségünkre és közvetve állattenyésztésünkre, in­dokoltnak látszik tehát a bajok némi enyhítését a vasúti díjtételek időleges leszállításával lehe­tőleg mérsékelni. Ott, ahol csak a kötelező erdővédelem megengedi, az állami erdővédelem megengedi, az állami erdőségekben a legelte­tés kivételesen és korlátolt időrd engedtessék meg. Minthogy pedig az uj végrehajtási novella kisgazdáink hitelét lényegesen megrendítette, a bedugult bankhitel következtében viszinot félő, hogy gazdáink az uzsorahitel veszedelmének lesznek kiszolgáltatva. Nézetünk szerint az állam- kormányzat további gondoskodása e veszélylyel szemben tehát az lenne, hogy gazdáink részére olcsó hitel biztosittassék. Lényeges eredmény volna e tekintetben elérhető, ha az országos központi hitelszövetkezet kebelében működő falusi hitelszövetkezetek e czélból megfelelő pénzbeli támogatást nyernének, avégből, hogy a gazdák hitelszükségletét fokozottabb mérv­ben kielégíteni képesek lehessenek. Uj pénzintézet. „Vultur“ takarék és hitel- intézet r. t. czimmel Tasnádon uj, oláh pénz­intézet alakult. Gyászhir. Özv. Matizcsák Istvánná szül. Baumann Berta folyó hó 13-án életének 57-ik évében elhunyt. Temetése ma d. e. 11 órakor lesz. A rózsa metszése. A rózsakultusz ha­zánkban is mindinkább szélesebb körű lesz. Ma már nemcsak hivatásos kertészeknél, de magánosok udvarában is találhatunk rozári- umokat. Kevesen vannak azonban az amatőrök között olyanok, kik a rózsa metszésével tel­jesen tisztában vannak; nem lesz tehát érdek­telen, ha ezek számára közreadjuk Schmidt után a gyakorlatban elfogadott metszési elveket. Mentül erősebben hajt a rózsa, annál kevésbbé kell metszeni; mentül gyengébben hajt, annál erősebben messük. Ha ellenkezőleg járunk el. csak fát nevelünk, vagy a rózsa pusztulását okozzuk. Minden gyenge hajtást, kivált ha mel­lékhajtások gyanánt az erősebb ágak ággyürüjén nőnek, a keletkező helyükről levágjuk és csak szükség esetén, ha a korona képzéséhez okvet­lenül szükségesek, hagyjuk meg. A rózsa kétszer hajt uj fát, tavasszal és nyáron. Ha tehát ősszel nyessük a rózsa-hajtáspkat, úgy kétféle fával van dolgunk, a csúcsok, a nyári hajtások, az ez alatt levő rész, a tavasz hajtás, amelyből a nyári hajtás kinő. Szabály szerint minden nyári haj­tás levágandó, a tavaszi hajtás a hajtás erőssége szerint 3-6 szemre visszanyesendő. A korona belsejében levő hajtásokat, amelyektől a korona sürü lesz, ki kell nyesni, ritkitnni kell. Ha két ág egymást keresztezi, a gyengébbet vagy al­kalmatlanabbat lenyessük. A nyesésnél arra kell ügyelni, hogy az utolsó szem, vagyis az a szem, amelynél a hajtást levágjuk, kifelé álljon, mert a szem szolgáltatja az uj hajtást. Ezek az őszi metszésre elfogadott általános szabályok, a nyári metszésről a következőket jegyezzük meg. Nyári metszést alkalmazunk minden remontáns rózsánál, az első virágzás után. Ha az egyik hajtás elviritott, azt fogjuk tapasztalni, hogy felső szemei között 2-3 szem már erősebben fejlődött ki és ki hajtott. A bengál-, tea- és noisette rózsáknál a hajtást úgy nyessük le, hogy ezeken a már kihajtott hajtások meg­maradjanak. A többi rózsafajtáknál ellenben, u. m. a moharózsáknál, polyantha-, bourbon- és hybrid-rózsáknál annyit vágunk le, hogy csak egy, az erősebben hajtóknál legfeljebb két szem maradjon. Ha valamely ág virágot nem fakasztott vagy rovarok által fejlődésében visszamaradt, meggörbült, ngy az első erőtel­jes szemre vágjuk vissza. Ezt a nyári metszést természetesen egy és ugyanazon rózsán nem egyszerre végezzük, hanem az elviritás szerint több Ízben egymásután. Fölébredt a ravatalon. Az odesszai vá­rosi kórházban, érdekes eset történt, a napok­ban az orvosok halálát konstatálták egy fiatal leánynak, akit ott már hetek óta ápoltak. A ha­lottnak vélt leányt felravatalozták, hozzátartozóit pedig értesítették a gyászesetről. A leány anyja a halottasteremben felállított ravatalhoz érkezve, jajgatva borult egyetlen gyermekére és azt ösz- sze-vissza csókolgatta. Eközben a halottnak nyilvá­nított leány egyszerre csak mozgatni kezdte kar­jait, majd hirtelen felült a koporsóban. Szivet- tépő jelenet következett erre. Az anya részben a rémülettől, részben az örömtől félőrülten sza­ladgált fel-alá, mig leánya a helyzet felismerése után ismét elájult. Végre is a berohanó kórházi személyzet a leányt a kórház egyik különszobáa jápan ápolás alá vette, ahol úgy ő mint anyjt- nagynehezen magukhoz tértek. A hanyag halói­kéin ellen megindították a vizsgálatot. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 9-től a következő bejegyzések tétettek: Házasságot kötöttek: Fuksz János Vilmós gépkezelő, Tánczler Ilona varrónő nagybányai; Kozma Elek bányamunkás és Szaszarán Flóri napszámos nagybánya-borpataktelepi; Szarka László bányamunkás és Varga Magdolna szol­gáló nagybányai; Benedek János bádogos-segéd és Erdélyi Ilona nagybányai; Goldstein Ferencz kereskedő-segéd és Feuerstein Róza divat- árusnő nagybányai lakósok. Születtek: aug. 4. Décsei Illés bányamun­kásnak „Anna“; aug. 9. Petrus Mária varró­nőnek „József“; aug. 10. Veiszner Mária varró­nőnek „Ilona“; aug. 6. Székely Nagy Sándor bányamunkásnak „Eszter“; aug. 7. Fallenberg Márton szabó-mesternek „Jenő“; aug. 9. But- kovits Ödön szabó-segédnek „Ilona“; aug. 9. Csontos György bányamunkásnak „Mária“; aug. 9. Alexa János erdőmunkásnak „Mária“ nevű gyermeke. Meghaltak: aug. 6. Enyedi Juliánná, róm. kath. 3 éves ácssegéd gyermeke, tüdőlobban; aug. 7. Erdélyi József, róm. kath. 4 hónapos, vasúti pénztáros gyermeke, rángásokban; aug. 8. Rozenfeld Zoltán, izr. 3 éves, szakácsné gyermeke, vesetályogban; aug. 8. Kádár Kata­lin özv. Lupucz Jakabné, gör. kath. 68. éves, zsemlye árus, orbáncz tüdővizenyőben; aug. 8. Vakla László gör. kath. 1 hónapos bányamun­kás gyermeke, görcsökben; aug. 9. Nemes

Next

/
Thumbnails
Contents