Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-08-09 / 30. szám
2 1908. augusztus 9. Az olympiai versenyekről. •Kétféle irányzat képviselői vetélkedtek a pálmáért: a német tornarendszer hívei és a svédek tornarendszerének hívei. A németek igen keveset vettek át a svéd tornarendszerből, ellenben az északi népek: a dánok, norvégek, finnek és svédek lassankint megbarátkoznak a német tornarendszer szer- tornászati részével, amelylyel saját rendszerüket tökéletesíteni óhajtják. Az olympiai világtornász bajnoki verseny szintén a német tornaszereken folyt le. Svéd szereken ily versenyt rendezni lehetetlen, a verseny pedig minden sportnak éltető eleme, fejlesztője és íentartója. Ebben az egyéni tornászati versenyben 32 északi tornász: svéd, dán, norvég és finn indult, bár még igen kevés képességgel, de telve lelkesedéssel a németek rendszere iránt. Csodálatos, hogy akkor, amidőn az északi népek rendszerük fogyatékosságát érezve befogadják a német gimnasztikát, akkor nálunk Magyar- országon az történik, hogy e helyes testnevelési rendszert, — melynek a svédtorna is létét köszönheti — elvetik s helyette a svédek régi rendszerű tökéletlen formában szenvedő gimnasztikáját hozzák be, a mi viszonyainknak való átalakitás nélkül. Hol itt a logika ? A német tornarendszer alapja, szülője az összes mai tornarendszernek. Maga Ling Péter Henrik is, a svéd tornászat megalapítója, midőn rendszerét megalkotta, előbb Guts-Mutsch iskoláját tanulmányozta a németeknél. A német rendszert uralja ma is az egész modern világ és amig a szereken való tornázásnak létjogosultsága csak lesz, addig a legkedveltebb ez a rendszer marad. Csak alkalmazásban kell csínján bánni vele. Az angolok módot nyújtottak a nagyközönségnek tanulmányozni a két rendszert. Módunkban volt úgy a németek, mint a svédek valóban fényesen kiképzett tornászcsapataiban gyönyörködni, munkájukat értékelni. Szerintem azonban az, ami fénylik, ami csillog: az csak „pillanatnak született.“ Csak egyszerű összetételű gyakorlatokból álló testi munka végzése egészséges, mely minden kínos hosszantartó ha pedig nem él, miért volna ő a legbátrabb a világon ! ? A mester: A halál nem él és nincsen meghalva. A halál csak az előzetes forma megváltozása, és a forma megújulása az anyagban. Tabarin: A dolog nem olyan tudományos. A legbátrabb a molnár inge. A mester-. Miért Tabarin? Tabarin: Mert az mindennap egy gazembert fog. IV. Ki tud többet, a férfi-e, vagy a nő? Tabarin: Mester, a férfi folyton tanul, küzd és fáradozik, hogy a tudás valamelyes fokára jusson, az asszony pedig keveset tanul. Még is ki tudósabb a kettő közül ? A mester: Mily naiv kérdés! Persze, hogy a férfi, mert bár a nőben is vannak képességek, ritkán gyakorolja azokat s igy a tudós nő ritkaság. Tabarin: Én mégis azt hiszem, hogy az asszonyok többet tudnak, mint a férfiak. A mester: Mire alapítod ezen véleményedet? Tabarin: Ha egy nagy tudós férfi megnősül, a felesége legtöbb esetben többet tud, mint a férje. Az asszony például tiz év óta tudja, hogy a férje szarvakat visel, a férje pedig ma sem tudja. betanítást mellőzve, hivatva van testünket har- i monikusan fejleszteni, arányosan képezni. Mi a testgyakorlás feladata? Más nem | lehet, mint a népek összeségét helyes testmoz- ! gások végzésére szoktatni. Ha ez a törekvés eddig még nem talált mindenütt termékeny talajra, az az emberiségnek a testi munka iránt J való indolencziáját mutatja; vagy pedig látván a nehéz anyagot bemutató mintacsapatokat és egyéni versenyzőket: megrettenek, visszahúzódnak a munkától, gondolván azt, hogy ők ily jól sohasem fognak tudni tornászni. Tehát nem a rendszerben, hanem az emberekben van a nagy hiba. Az emberiséget kell első sorban felvilágosítani a testgyakorlatok fontosságáról. Nem az egyes kiválóságok nevelése a főczél, hanem a testgyakorlatokkal egészséges, munkabíró népet óhajtunk nevelni, oly testgyakorlatokkal, amelyek az élettan, a szép és jó ízlés szellemének megfelelnek. Maga a verseny megfelelő, sőt eszményi volt, amennyiben módot nyújtott minden versenyzőnek arra, hogy teljes képességét bemutassa, mivel szabadon választott gyakorlatokat kellett végezni az összes szereken. E tornaver- seny-szabályzat tehát tökéletes, csak egy fon- i tos kelléke hiányzott: a tapasztalt, hozzáértő zsűri. Volt is elég elégedetlenség a zsűri ellen, mivel az összes bírósági teendőket angol sportférfiak végezték el. Az angolok igen jól értenek az athlétikai dolgok vezetéséhez, de egy ily nehéz és kényes verseny elbírálását még sem lett volna szabad nyakukba venniök. Akadt olyan is, aki egy nehéz gyakorlatra 6-8 pontot adotc, mig egy nyaktörő leugrást 20-22 ponttal értékelt. Különben a verseny alatt igen sok I epizód fordult elő, mely rossz szint vet az angol bíráskodásra. Legszebben a németek, l'rancziák, belgák, olaszok és magyarok tornásztak. Antos, Szabó, 1 Nyisztor és Gellért jóval formáján felül tornászott és gyakran nemcsak a gyenge zsűri, hanem a hozzáértő versenyző tornászok tetszését is megnyerték. Lelkiismeretes készültségüknek megvolt a gyümölcse, amennyiben, ha a tornászokat a szokásos módon osztályozták volna: Nyisztor az első osztályba, Antos, Szabó és Gellért a második osztályba kerültek volna. Nagyfa áuyal Hírlap V. Melyik a legtermékenyebb és leggyümölcsözőbb fa? Tabarin: Mester, ön tengereket járt ember, mely fát véli ön a legtermékenyebbnek és leggyümölcsözőbbnek ? A mester: Tényleg Tabarin, aki utazott, az különb azoknál, akik tétlenül otthon ülnek és nem néznek el idegen országokba, hol az ember mindig tanul különös dolgokat. A természet a fákat termékenyeknek, vagy gyümölcs- teleneknek teremté. Non omnis fért omnia tellus . . . mondja Virgilius. Különben a legtermékenyebb és leggyümölcsözőbb fák Franczia- országban és Itáliában vannak, e két ország a mérsékelt égőv alatt van, a fákat ápolják és gondozzák, ennélfogva a gyümölcsfák nagy termést hoznak. Már most ha azt kérdezed, melyik fa hozza a legtöbb gyümölcsöt, erre nem felelhetek neked, tekintve a fák végtelen tömegét, amely gyümölcsben dús, még is leggyümölcsözőbbnek tartom azt a fát, mely egy évben kétszer is ad gyümölcsöt. Tabarin: Nem ért hozzá mester. A legtermékenyebb és leggyümölcsözőbb fa az akasztófa, mert mihelyt ültetik, azonnal van gyümölcse, pedig még nem is levelez és nem is virágzik. Továbbá mihelyt az egyik gyümölcsöt leszedték róla, rögtön másin jön a helyére. VI. Ki szeretne félszemű lenni? Tabarin: Mester, mikor valaki azt mondta, hogy száz tallért adna érette, ha félszemű lehetne, — kik azok, akiknél ez a kívánság érthető ? A tornagyakorlatok kivitele némely nemzetek tornászainál sok kívánni valót hagyott hátra, mig másoknál precziz munkát, fényesen keresztülvitt gyakorlatokat lehetett látni, mely óriási szorgalomról tanúskodott. Szólni kell még a mintacsapatok versenyéről. E csapatokat három osztályba sorolom: az első csoportba megemlékszem a tökéletes munkát végzett csapatokról, a második csoportban a jó munkát végzett csapatokról és a harmadik csoportban az elfogadható munkát nyújtott mintacsapatokról. Az első csoport munkája fényes, precziz volt, a többi két csoport pedig szintén szépen dolgozott, de munkájában nem érte el a tökélyt, amelyen valóban kifogástalan csapatnak állania kellene. A legjobb csoportba a dánok, németek, svédek és francziák tartoztak. Mindannyian a maguk sajátságos, részben átalakitott rendszerükkel igyekeztek bámulatba ejteni a közönséget. A győzelmi babér megilleti egyformán mind a négy csapatot. Munkájuk magán viselte a haladás, előretörtetés bélyegét: a testtartás, a rend, a fegyelem, a mozdulatok elegantiája, í a gyakorlatok és azok felépítése, a kiviteli tökélyt, a kiválogatott arányosan fejlett izmos idomok, az ízléses egyenruha stb. szinte magával ragadták a közönséget. Jellemző volt az a körülmány, hogy minden csapat — a múltban végzett munkától eltérően — fősuly az egészséges, természetes mozdulatokra, a kiviteli tökélyre és az egyszerűségre fektette. Minden csapat végzett - rendes gyakorlatain kívül, de az anyagba helyesen beleszőve — tornászati és katonai rendgyakorlatokat, többször kisérve tüdőgimnasztikával és keverve szertornázással. Szóval az egyes minta csapatok ideálisan összeállított tornaóra képét nyújtották, mely tornaóra anyagával hivatva volt a test összes izmait jól átdolgozni, harmonikusan fejleszteni. Ez az irányzat a helyes, a követésre méltó és ezt kell a népek millióival megkedveltetni és nálunk is alkalmazásba hozni. A dán női mintacsapat felvonulása és felejthetetlen, minden izében művészi módon előkészített munkája volt az összes tornászati események koronája. E leányok is egy teljes női tornaóra anyaöl mester: A ki ezt mondta Tabarin, az bolond, tekintve, hogy a szem a legbecsesebb része szervezetünknek. Nagy balgaság, ha valaki ezen becses és gyönyörű szervnek az elvesztésére vágyakozik. Tabarin: Mester, a vakok azok, akik fél- szemüek szeretnének lenni, ha nem hisz nekem, kérdezze meg tőlük. Istenemre, egy sincs közöttük, aki önt nem szívesen látná az akasztófán. VII. Kik azok, akik nem tartoznak senkinek? Tabarin: Óh mester, kik azok a szerencsések, akik nem tartoznak senkinek ? A mester: Ilyen ember nincsen a világon. Aki hitelezőit kielégítette, az is tartozik. Tartozik a Mindenség urának, az Istennek. Sohasem fizethetjük vissza neki azt a jótéteményt, melyet a teremtéssel kaptunk tőle és amely nap-nap után megújul abban, hogy vagyunk. A császárok, királyok tartoznak neki koronájukkal, birodalmukkal. így vagyunk mindnyájan egymásnak alávetve, a hivatalnokok a sefeknek, a gyermekek szüleiknek tartoznak, úgy, hogy senki sem mondhatja el magáról, hogy nem tartozik senkinek! Tabarin: Pedig én ismerek ilyen embereket ! A mester: Kik azok Tabarin? Tabarin: A koldusok. Azoknak nincsen adósságuk, azok nem tartoznak senkinek, azok mindenkitől követelnek. A mester: Bolond vagy Tabarin!
