Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-08-02 / 29. szám
1908. augusztus 2. ÍI agy bányai Htrlap 3 mény, hogy magánvállalat vegye kezébe a kisebb, nagyobb villák felépítését. Mi igazán nem tudjuk kellőleg értékelni városunk alkalmas voltát nyaraló és üdülőhely fejlesztésére ; itt kínlódunk örökké benne és az élet gondjai megfosztanak a körülövező természet szépségeinek szemléletétől, klimatikus viszonyainak megbecsülésétől s ezért az első ligeti szálló megléte mintegy kísérletül szolgálna, hogy valóra válhatók-e azok a nagyterjedelmü remények és a sürjen hangzó kombinácziók közül melyek valósíthatók meg, hogy Nagybánya város elismert nyaralóteleppé válhassék. A ligeti szálló pár évi fennállása után az élelmes magánvállalkozás azonnal meg fog nyilatkozni a szerint, a mint a nyaralók várható számával s a külső körülményekkel alaposan megismerkedik. Pár évi statisztikai adat alkalmas bázisul fog szolgálni a vállalkozás számvetéseinek s bekövetkezhetik az, hogy ligetünk és környéke a szebbnél szebb villákkal lesz benépesítve, meg egy nagyszabású és modern berendezéssel felszerelt sanatoriurnmal, vagy nem következik semmi s megmaradunk a mai kicsiny méretű nyaralás mellett, de valamelyes előmenetel, különösen fejlődés, mindenesetre természeti viszonyaink alkalmas vagy nemalkalmas voltának kipuhatolása elérhető lesz, mig igy örökös lelkiismeret furdalással vagyunk teli, hogy természeti kincsekben gazdag városunk s vidéke szépségeit saját előnyünkre hasznosítani nem törekszünk. Ott, a hol valamely, a kontinensen páratlan természeti csoda nem áll a szemlélő rendelkezésére, hol csak a természet remek, de másutt is feltalálható szépségeinek relativ és összehasonlítás utján arányaiban megállapítható létezéséről beszélhetünk, a magánvállalkozás úttörő rendszerint nem volt, hanem valamely rajongó maecenás vagy erkölcsi testület tette meg a kezdeményező lépéseket oly alkotások bevezetésével, melyek a jövendő fejlődés biztos alapját képezték. Sok érvet lehet mindezek ellen felhozni, de az kétségtelen, hogy városunk jövendő fejlődésének tényezői között egy virágzó nyaralótelep számottévő jelentőséggel bírna. De hol áll még az ígéret a megvalósulástól!? Ügyvédi irodámat folyó hó i-én Kossuth Lajos=utczába (Torday-ház) helyeztem át. Dr. Nagy Gábor ügyvéd. I" sípos *Géza. | Nehány esztendeje csak, hogy társadalmunk ezen kiválóan agilis és a közéletben is jelentény szerepet vivő, közkedvelt alakját tragikus sors érte utói s azóta élőhalott volt, kit a legtöbben már teljesen el is feledtek! Valóságos typusa a régi fiskálisnak, ki hivatásában sohasem a jövedelem hajhászást, a kér- lelhetlen eljárási formákat tartotta szem előtt, hanem a jog és igazság védelmét magasabb etikai szempontból teljesítette, clientelájával patriarchalis jó viszonyban élt s életmódjában a szegénynyel szemben gavallér és bőkezű, az elnyomottak jótékony segítője, a magasabb társadalmi osztályok tagjaival szemben előzékeny, de önérzetes, fellépésében szerény, de öntudatos, társadalmi szereplésébeu vidám és jókedvű, tréfás és gondtalan, a közéletben nyílt és szókimondó, hivatásának teljesítésében collegiális, gyakorlati és elméliti képzettségében tartalmas és ötletes, találékony és tárgyilagos. Tetőtől talpig ember, ki nemes egyéni tulajdonságát a köz javára értékesítette oly mértékben, hogy családja jólétének alapjait megvetni se ért reá, mert egyéniségének legfőbb jellemvonása a köz- és társádalmi élet túlságos szeretete és az optimistikus világnézet volt, mely kevés számot vet az élet romlottságával és durva önzésével. Életrajzi adatai a következők: Sipos Géza 1848-ban Horgospatakon született. Edesatyja ott kincstári tisztviselő volt. Középiskolai tanulmányait Nagybányán és Nagyváradon végezte, minek befejezésével a jogi pályára lépett és a nagyváradi jogakadémiának volt kiváló növendék. Ügyvédi diplomáját Budapesten szerezte meg. Városunkban mint joggyakornok, Sztancsek János kincstári ügyész nagynevű irodájában működött, majd a még akkor létezett nagybányai kir. törvényszéknél vállalt irodatiszti állást, melyet nemsokára otthagyott s önálló ügyvédi irodát nyitott, mert ezen pályán a viszonyok akkortájt felette kedvezők voltak. Ekkor nősült meg. Sziberth Máriát vette nőül, kivel mindvégig a legnagyobb egyetértésben s boldogságban élt. Mint ügyvéd a társadalmi és közéletben is jelentékeny szerepet vitt s kiváló része van az egykor híres önkéntes tűzoltóság szervezésében és íentartásában, mely odaadó és áldozatkész működésének rendkívül sokant köszönt. Előbb alparancsnok, majd hosszú ideig főparancsnoka volt a tűzoltóságnak, mely vezetése alatt érte el hivatása gyakorlatának magaslatát. A lövölde egyesületnek egyik legszorgalmasabb és legképzettebb tagja volt s mint ilyen, az egylet felvirágoztatásáért sokat áldozott. Sokoldalú elfoglaltsága mellett 1902. év november havában agyszélhüdés következtében teljesen tehetetlenné vált s azóta neje önfeláldozó ápolása mellett tengődött, mig most a jótékony halál megváltott a tragikus végű életétől. Temetése holnap délután 6 órakor lesz a kürt-utczai gyászházból. A nagybányai ügyvédek egy szép koszorút helyeztek a ravatalra, melynek szalagján e felírás: Sipos Géza ügyvédnek - nagybányai kartársai. Temetésén pedig testületileg vesznek részt. Sipos Kálmán soproni posta és távirda igazgató az elhunytban testvérét gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen férj, szeretett édes apa, jó testvér és rokon: Sipos Géza ügyvéd f. hó 31-én d. e. 12 órakor, életének 60-ik és boldog házassága 23-ik évében hosszas, de békén viselt szenvedés után, megerősítve az üdvösségünkre rendelt szentségekkel, csendesen az Urban elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. évi augusztus hó 2-án vasárnap d. u. 6 órakor fogjuk Kürt-utcza 6-ik számú házból róm. kath. vallás szerint örök nyugalomra helyezni. Lelki üdvéért pedig a szent-mise-áldo- zatot augusztus 3-án reggel 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak bemutattatni. Nagybánya, 1908. julius 31. Legyen áldott emléke! Özv. Sipos Gézáné szül. Sziberth Mária neje. Jolán, Géza gyermekei. Sipos Irma, Sipos Kálmán és családja testvérei. HÍREK. Augusztus 2. Egy valódi magyar mágnás. Becsben jött e szép világra, Párisban nevelkedett, Londonból nősült. A guta Nápolyban ütötte meg ! S hazájának semmi sem jut?! Ah, dehogy nem ! Majd haza Hozzák méltóságos testét, Melyet e föld hizlala ! Tisztelettel kérjük lapunk vidéki olvasóit, kik az előfizetéssel hátralékban vannak, hogy a dijat haladéktalanul utalványozni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk a lap küldését beszüntetni. Személyi hirek. Laszner Gusztáv rendőrtanácsos és családja, Bcínyay István p. ü. min. s. titkár és családja nyaralásukból a fővárosba haza utaztak. - Égly Sándor pi emontrei kanonok, főgimnáziumi tanár nyaralásából Kassára, Almer Béla gyógyszerész és családja Mátészalkára utaztak. - Pálya Mihály Csáktornyái polgári iskolai igazgató rokonai látogatására, Kotócz Pál temesvári kir. itélőtáblabiró és neje nyaralásra városunkba érkeztek. Kiküldetés. Wiesner Richárd m. kir. bányaszámvevőségi számvizsgáló hivatalos működésre Kapnikbányára Gyula számellenőr, lapunk főmunkatársa Oláhláposbányára nehány napra kiküldettek. Kinevezések. A m. kir. földmivelésügyi minister Mikes János m. kir. erdőmestert erdőtanácsossá, Szaiier György erdőhivatali szám- vizsgálót számtanácsossá nevezte ki. Hangverseny. Ábrahám Mariska zongoraművésznő augusztus hő 3-án este 8 órakor tartja hangversenyét a Kaszinó nagytermében. A gondosan összeválogatott műsor a következő: 1. Chopin: Allegro de Concert. Előadja: Ábrahám Mariska. 2. Mendelssohn. Zongora- négyes. Előadják: Ábrahám Mariska, Schönherr Sándor, Alföldy Zoltán és dr. Homola László. 3. Chopin: Etűdé a moll. Liszt. Waldesrauschen. Előadja: Ábrahám Mariska. 4. Schumann: Zongoranégyes. Előadják: Ábrahám Mariska, Schönherr Sándor, Alföldy Zoltán és dr. Homola László. 5. Liszt: Polonaise a dur. Előadja: Ábrahám Mariska. Belépti dij 2 K. Jegyek előve válthatók Gyöngyössy Gyula czukrászdájában. Titkárválasztás. A Szatmármegyei Gazdasági Egylet julius 3d-án igazgatósági választmányi ülést tartott s ezen az egylet titkárává Világossy Gáspár szatmárzsadányi birtokost 35 szóval Kovácsy János 0. M. G. E. segédtitkár 9 szavazatával szemben megválasztotta. A választás következtében Kende Zsigmond elnök és Keresztszeghy Lajos alelnök állásukról lemondottak, mert Kovácsy Sándor mellett exponálták magukat. Különös usus kezd megyénk jelentékeny társadalmi intézményeinél lábrakapni, mert lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a többségi elvet az egyéni tekintély terrorizmusa illusoriássá igyekszik tenni. Ellopott tagositási iratok. Vakmerő betörést követtek el e hó 27-én éjjel a nagy- somkuti járásban, Kovás községben. Eddig ismeretlen tettesek ugyanis az iskola helyiségét, melyben a községre vonatkozó tagositási iratok, jegyzőkönyvek, térképek voltak, feltörték és az összes tagositási iratokat ellopták. Hunyor Ödön kir tszéki tagositó biró, ki éppen a helyszínen működött, az esetről táviratilag tett jelentést a szatmári kir tszék elnökének. A csendőrség a nyomozást széles körben megindította. A tettesek csakis a tagosítást ellenző parasztok lehetnek, igy akarván megakasztani a további tagositási munkálatokat. A kár tetemes, mert az eddigi mérnöki munkálatok ezrekbe kerültek. A gör. kath. templom további építését az egyháztanács Brebán Sándor h. plébános buzgó közreműködése mellett Fogarassy Sándor és latorján István szatmári műépítészekre bízta. Üdvös újítás. A város által bevezetett faapritó gép következtében a közönség megszabadult attól a sok kellemetlen vesződségtől, melyben a favágók egyre fokozódó munkabére és követelődzése folytán lépten nyomon része volt. A város ugyanis ólomzároz ládákban házhoz szállítva is árusítja ezután a fát és pedig 2 köbmétert (egy szekér) 13 K 20 fillér árért, a mi a közönség részére a favágás és beszállítás eddigi áraihoz képest anyagi megtakarítást is jelent. A rendőrség figyelmébe. A Bay-házban julius 29-én veszedelmes pinczetüz volt, mely az ott felhalmozott robbanó természetű anyagok miatt könnyen végzetes kimenetelűvé válhatott volna. A rendőrségnek bizonyára van tudomása azon szigorú, de teljesen rationális, törvényes rendelkezésekről, melyek kérlelhetlenül megtiltják a robbanó és gyúlékony anyagoknak a város belterületén fekvő raktárakban való elhelyezését, tehát csak az ellenőrzés laza voltának tulajdonítható, hogy a szerdai eset bekövetkezett. Az emberi élet és testi épség nagyobb védelmét s a hatósági ellenőrzés szigorúbb foganatosítását kérjük!
