Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-07-12 / 26. szám
4 KT agy bányai TTi rlap 1908. julius 12. A közönség köréből. Az köztudomású dolog, hogy például a bivaly csak nagy forróságban szeret a vízben fürödni, de hogy az emberek egyéni más és más természetük és testi alkotásuk szerint minő hőmérséklet szerint szeretnek szabad fürdőt alkalmazni, annak megítélésére legkevésbbé a fürdőkezelő illetékes, mert neki előirt kötelessége a városi uszodát naponként és kora reggel friss vízzel ellátni akár borús az ég, akár mosolyog és tűz a napsugár! Nem egyszer megesett, hogy a fürdőkezelő alacsonyabb hőmérséklet mellett egész nap nem vezetett be az uszodába vizet s a gyéren bár, de mégis szállingózó vendéget elutasította vagy hosszabb ideig várakoztatta, mig az uszoda megtelt. Az is előfordul, hogy napokig nem frissítette fel a vizet s ezért kérjük a fürdő felügyelőséget, hogy ezen visz- szásságokat megszüntetni szíveskedjék. A gyümölcsértékesitő részvénytársaság eddig jegyzett részvényeinek 40°/o-át már legnagyobb részben befizették s igy az alakuló közgyűlés a jövő vasárnap akadálytalanul meg lesz tartható. A részvénytakarékpénztár az általa jegyzendő részvények mennyiségének megállapítását a hétfői igazgatósági ülés napirendjére tűzte ki. A postahivatal figyelmébe. A kormány a helység nevek megállapítása után utasitotta az összes hatóságokat, hogy jövőre a helységneveket a meghirdetett formában használják, a miről az itteni postahivatal még nem értesülhetett, a mennyiben a bíróságok által feladott postai küldeményeket „ismeretlen“ jelzéssel adja vissza, ha a községek nem régi nevükön czi- meztetnek. Hiszszük, hogy csak elnézés foroghat fenn, e miatt e tényt most minden egyéb kommentár nélkül ajánljuk a postahivatal figyelmébe, hogy a tapasztalt visszásságot sürgősen szüntesse meg. Eljegyzés. Ifj. Dali Mihály kolozsvári lakos, mészáros iparos eljegyezte Miszty Károly polgártársunk kedves leányát: Ilonkát. Népgyülés. Az Országos Keresztény szocziálista Párt, a Nagybánya és vidéke helyi szervezet megalakítása czéljából f. hó 19-én délelőtt alakuló népgyülést tart. Ez alkalomból városunkba érkeznek: Dr. Lakatos Géza ügyvéd, a szövetség alelnöke és Szalánczki Andor, az „Igaz Szó“ szerkesztője. A népgyülés sikere érdekében a szervező-bizottság nagyarányú propagandát indított s ez utón is meghívja az érdeklődőket. A gyümölcsfák faértéke. Ha gyümölcsfáinkkal már nem vagyunk megelégedve, akkor távolítsuk el azokat, mielőtt odvasokká és kor- hadtakká váltak vagy teljesen elhaltak volna. A legértékesebb fát adja a diófa; olyan 50 éves diófa, melyekért 150 koronát fizetnek, nem is tartozik a ritkaságok közzé. A diófa szerény igényeire, dús terméshozamára, különösen azonban fájának értékére való tekintettel ennek a fának az ültetését ajánlhatjuk. Az almafa fája kiválóan alkalmas esztergályos munkára. Továbbá gyümölcsprések előállítására, mely czélra csak igen kemény fát használhatunk, szintén előszeretettel és nagy előnnyel használják az almafa fáját. A körtefa fája valamivel az almafáé mögött áll. Igen jól használható rajzsinek és háromszögek stb. készítésére, mert azzal az előnynyel dicsekszik, hogy nem tágul és nem vetemedik meg, mint más fafajta, mikor azok a levegőnek vannak kitéve. A körtefa továbbá a puszpángfa pótlására és a becses ébenfa szolgál. Az öregebb cseresznyefák fáját az asztalosok a becses és ritka mahagónia pótlására és utánzására használják. Különösen igen könnyen fényesíthető és akkor igen szép színűvé válik. A szilvafa fája főleg technikai eszközök, mint töltögető kannák, vödrök stb. előállítására való. A baraczkfa fáját szép színe és szép farajza miatt finomabb asztalos munkára használják. — A téli idő a legalkalmasabb arra, hogy olyan fákat, amelyek már nem teremnek vagy egyébként kívánni valót hagynak hátra, kiirtsuk. Pályázat segédjegyzői állásra. A Szi- nérváralja nagyközségben lemondás folytán megüresedett segédjegyzői állásra a szinérváraljai főszolgabíró pályázatot hirdet. Pályázati kérvények julius 15-éig nyújtandók be. A választás julius hó 20-án lesz. A visum repertum. Egy falusi orvos a hozzája visum repertumért forduló pácziensnek a következő „látlelet“-et állította ki: „A balpofán egy ezüst forint nagyságú horzsolódás, a jobb pofán egy huszkoronás arany kiterjedésű zuzódás; a térdkalácson két darab egykoronás nagyságú ütés és a háton hét darab huszfilléres mekkoraságu bőrhámlás, tehát az egész testen 25 korona 40 fillér összegű kül- eröszak.“ Nyilvános számadás. A nagybányai czipész és szabómunkások julius 4-én a Széchenyi ligetben tartott nyári tánczmulatsága pompásan sikerült. A szépen feldíszített helyiséget a közönség zsúfolásig megtöltötte. Fesztelen jókedvben tartott a mulatság a reggeli órákig. Jegyeiket megváltották: Jancsovits József 10 K, Kupás Mihály 6 K, Kocsis J. Gyula 5 K, Kenyeres György 5 K, Rozenberg Elek A-ferne- zely 5 K, Gólya János 3 K, Somvárczky Gyula 4 K, Katz Jakab 2 K 40 f, Deuts Jenő 2 K, Klein Márton 2 K, Klein Lipót 2 K, Klusovszki József 2 K, Vigh László 2 K, Grünfeld Bencze 2 K, Fiktusz János 1 K 60, Simon Károly 1 K 60 f, Mikus Dávid 1 K 60 f, Urbanyiczky Károly 1 K 60. Felülfizettek: Mandel Adolf A.-Ferne- zely 1 K 40 f, Nagy Sándor A.-Fernezely 1 K 40 f, Szál Imre A.-Fernezely 1 K 40 f, Patkova Jakab 1 K, Vajda Márton 1 K, Bagosy Sándor 1 K, Svartz Sámuel 1 K, Nánásy János 1 K, Peszternák József 1 K, Brecher Márton 1 K, Horváth Ferencz 1 K, Wolf István 1 K, Gavrillás Leó 1 K, Nagy György 1 K, Weisz Jakab Alsó- fernezely 1 K, Némedi N. 1 K, Jég Jánosné 1 K, N. N. 1 K, Beregszászy János 80 f, Szántó Katicza 80 f, Bobojeso Pál 60 f, Fingenstein N. 80 f, Svartz Vilmos 50 f, Orosz Ede 50 f, N. N. 50 í, Foch Jenő 40 f, Szabó Sándor 40 f, Szentiványi Sándor 40 f, Nagy Lajos 40 f, Tebovics Jenő 40 f, Ébenhő Gyula 40 f, Imri- csák Ferencz 40 f, Suhányi Ferencz 40 í, Szaka N. 40 f, Petky László 40 f, Ocsenás József 40 f, Bencze Árpád 40 f, Balázs Ferencz 40 f, ifj. Suba Károly 40 f, N. N. 40 f, N. N.. 40 f, Magyari Ferencz 20 f, N. N. 20 fillér. Összes bevétel 371 K 30 fillér. Kiadás 208 K 22 fillér. Tiszta jövedelem 163 K 08 fillér. Rusz Ilonka és Kádas Rózsika kisasszonyoknak ezúton mond köszönetét a rendezőség, jelvényeinek szives elkészítéséért. Az elemi iskolák építkezése lázas gyorsasággal folyik és kellő időben be is lesz fejezve. A szeptemberi előadásokat már bennök tarthatják. Egészséges, hatalmas csarnokaikban i és termeikben a magyar oktatásnak méltó helyisége, temploma lesz. A régi iskolát már bontják, tatarozzák, átalakítják, modern épület ! fog válni belőle és valamennyivel e város monumentálisabb épületei szaporodni s városunk szépülni fog. Püspökválasztás. A tiszántúli ref. egyházkerület Debreczenben julius 7-én tartott rendkívüli gyűlésén a püspöki szék betöltése tárgyában való szavazást elrendelte. Szavazatok aug. 15-ig adandók be. Püspökjelöltek: Dicső fi József egyházkerületi főjegyző, debreczeni lelkész; Dávidházy János debreczeni egyház- megyei esperes, kábái lelkész; Erőss Lajos debreczeni theologiai tanár és dr. Balthazár Dezső alsószabolcsi egyházmegyei esperes. — A nagybányai ref. egyház tanácsa legközelebb intézkedni fog, hogy az egyház a maga egyetlen szavazatát beküldje. Siketnémák iparos pályán. A debreczeni siketnémák igazgatóságának megkeresése folytán felhívjuk a városunkban élő 12 — 16 éves siket-némák szüleit, hogy gyermekeiket az iparos pályákra adják. Á szülők részéről rendkívüli csekély költséggel megvalósítható az, hogy gyermekeikből jóravaló iparos váljék, amennyiben csak az elszegődésnél merül fel némi költség s ezenkívül csupán a ruházatról kell gondoskodniok. „Koszorúk mellőzése kéretik.“ A gyász- jelentések statisztikája szerint a mi nyelvünkön igy szokás kifejezni a gyászoló családoknak azt a szerény óhajtását, hogy az elhunytnak ravatalát ne halmozzák el virággal. Hogy mik az okai ennek a kívánságnak, azt se nehéz kitalálni. Mindenekelőtt talán a gyásznak komorságával nem is fér egészen össze a virágpompa. A gyász a maga egyszerűségében impozáns, nem pedig ha koszorúk és virágok teszik illatossá és tarkává. Aztán egy másik oka is lehet, hogy a virágok eltakarítása sok időt, durva munkát vesz igénybe, kézmives munkát, kapkodást, ami szintén ront a temetés egyszerűségén. No és legvégül okosság is van benne, mert csakugyan kár fonnyadó virágra költeni, amikor a koszorú árán szenvedő eleveneken lehetne segíteni, amit pedig az elhunytak igazán nem vehetnek rossz néven. Nálunk is kezdenek megbarátkozni a koszorumegváltás gondolatával — persze nem a holtak, akiknek mindegy, hanem az élők. — Francziaországban azonban már egészen meghonosodott az a szokás, hogy virágpompa ne kisérje utolsó utján a holtat. Egy könny: ez is elég, sőt több, mert megsiratni valakit mégis csak nehezebb, mint virágot vásárolni a ravatalra . . . Szóval a halotti koszorú, a virágos ravatal divatját múlta. Az Ízlés örül rajta, hogy igy van, de hajh, másképpen gondolkodnak azok, akiknek mestersége volt, hogy koszorút kössenek a mások sírjára. A párisi virágárusok, míjvirágkészitők panaszkodnak, hogy a temetés egyszerűsége őket a kenyerüktől fosztja meg. Mozgalmat akarnak indítani, hogy csak temessék ezentúl is virágosán a holtakat. Igazságtalannak tartják, hogy az emberi Ízlés tökéletesedése az ő rovásukra arasson olcsó diadalokat és hogy mig az örökösök még a koszoruköltséget is megtakarítják, addig ők, akiket keresetüktől foszt meg az uj szokás, forró könnyeket sírjanak mesterségüknek bús dekadencziája miatt. Nekik semmi közük se volt a drága elhunythoz,, miért ontsanak hát érte könnypatakokat, amikor virág- talanul és koszorú nélkül temetik el. Ez a panaszuk a virágárusoknak, de egyelőre még azt se tudják, kihez forduljanak a keservükkel. Közben pedig a virágjaik ott fonnyadnak el a boltokban. Ha csak hamarosan rá nem szánják magukat arra a nagy elszántságot kívánó demonstráczióra, hogy meghalván, virágpompa mellett temettetik el magukat. Ez a tüntetés talán még hatna és a párisiak meggondolnák a dolgot s rájönnének, hogy a virág mégis csak szép dolog. Igaz, hogy nem a holtak számára, hanem — mint minden dolog ezen a földön — azok számára, akik belőle élnek. Az' őszszel várható tömeges áru és terményszállitások, továbbá a í. évi szeptember havában tartandó katonai nagy hadgyakorlatokon résztvevő csapatok elszállítása, végül a nagy beruházási munkálatokhoz szükséges anyagok állandóan nagy tömegben való szállítása a vasút teljesítő képességét előreláthatólag oly mértékben fogják igénybe venni, hogy a kocsiállagnak lényeges gyarapodása daczára is számolni kell a bekövetkezendő kocsihiánynyal. — A kocsihiányból eredő szállítási nehézségek megelőzése, illetve lehető csökkentése érdekében minden alkalmasnak látszó intézkedés megtörtént. Az itt szóba forgó fontos közérdek szempontjából azonban a vállalatokat ez utón arra kéri a debreceni kereskedelmi és iparkamara, hogy a részéről elszállítandó s szállítási időhöz nem kötött tömegáruk (épület-és tűzifa, szén, só, érc, kő stb.) zömét még a nyár folyamán, minden esetre azonban az erősebb őszi forgalom bekövetkezte előtt folyó évi szeptember hó közepéig lehetőleg elszállítsák. Szünidő. Pihen az egész világ két hónapig. A diák igyekszik felejteni, a tanár, hivatalnok stb. fürdőben, nyaralóhelyeken adják át magokat, a semmittevés édes érzelmeinek. Megszabadul a köznapi foglalkozás megszokott nyűgétől bár rövid ideig, hogy felüdülten uj erőre kapva kétszeres iparkodással s türelemmel folytassa megjelölt pályafutását az élet forgatagában. Az idei gyümölcstermés szép és ^biztató reményekkel töltheti el a gazdákat. Általánosságban ugyan középértékünek mondható, de igy is jó eredménynek nevezhető és jó hasznot hozhat a tulajdonosoknak, ha annak értékesítésénél kellő körültekintéssel fognak eljárni.
