Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-06-07 / 21. szám
Nagybányai XZirlap 1908. junius 7. 4 A vízvezeték. A vízvezeték létesítése tárgyában kiküldött ad hoc bizottság junius hó 3-án tartott értekezletén elhatározta, hogy a közgyűlésnek a vízvezetéki tervek elkészítésére mintegy 5 — 6 ezer korona folyósítását javasolja. A bizottság f. hó 8-án, hétfőn kifog szállni a helyszínére s ott meg fog győződni arról, vájjon a Hármas forrást nem-e a Kőrös vize táplálja? A rendelkezésére adott kémszereket a Kőrös vizébe öntik s ha e kémszerek a Hármas forrás vizében két óra múlva sem észlelhetők, akkor a Hármas forrás vize valóban forrásvíz s ez oly dús mennyiségben szolgáltatja a vizet, hogy az teljesen elegendőnek mutatkozik. A bizottság egyben elrendelte a vizméréseket, hogy a legpontosabb adatok álljanak rendelkezésre s felkéri a bányaigazgatóságot, hogy a vizmérés napjaira vonatvonatkozó csapadék és eső túljegyzéseket^ bocsássa a város rendelkezésére. Egy időben megindítják a vízjogi engedélyezési eljárást is. A felvételek és tervek körülbelül 3 hó alatt készülnek el. Miután a létesítés költségeinek fedezésére csakis a kötelező vízhasználatból befolyó dijak állanak rendelkezésre, a bizottság intézkedik, "hogy az összes házak, szobák, fürdők stb. száma statisztikailag összeirassék, hogy ezen adatokból hozzávetőlegesen megállapítható legyen a várható jövedelem is. Végül intézkedés történt arra nézve is, hogy a tervbe vett források vize bakteorologiai és khemiai vizsgálat alá vétessék, amely eljárás egyébként már is folyamatban van. Kiss Áron püspök meghalt. Kiss Áron a tiszántúli ref. egyházkerület püspöke, május 30-án, este fél 6 órakor meghalt. A püspök halála nem jött váratlanul, mert már három év óta betegeskedett. Baja válságosra a hét elején fordult és önfeláldozó ápolás daczára csütörtökön agóniába esett, mig végre három napi szenvedés után az Ur magához szólította a 93 éves aggastyánt. Mikor halálának híre ment, a debreczeni templomok összes harangjai egy órán keresztül zúgtak-búgtak, hirdetvén, hogy egy jó magyar, az ev. ref. egyház egyik tudós, szeretett és oszlopos tagja kidőlt az élők sorából. Halála hírére városunk protestáns templomainak tornyaira és a városházára kitűzték a gyászlobogót s a ref. egyházban a szokásos halotti harangozást naponta teljesítették, mig csak a temetés meg nem történt. Kiss Áron 1815. november 20-án, a szat- mármegyei Kis-Naményban született; előbb Sárospatakon, majd Szatmáron mint tanító káplánkodott. Ezután 1843-ban porcsalmai lelkésszé, majd 1843-ban a szatmári egyházmegye főjegyzője lett. A szabadságharczban tevékeny részt vett, ő szerkesztette a nemzeti kormánynak küldött hódoló feliratot, utóbb pedig a honvédeket, mint tábori pap az erdélyi hadjárat alatt egészen Désig kisérte. A szabad- ságharcz után ő is kivette részét az osztrák szoldateszka üldözéseiből. A pátens küzdelem idején erősen harczolt az önkormányzati jogokért és mikor a harcz sikerrel végződött, egyházmegyéje 1860-ban esperessé választotta. 1892- ben a tiszántúli egyházkerület püspökévé, a a debreczeni egyház pedig egyik lelkészévé választotta. Kiss Áron természetesen tagja volt úgy a budapesti, mint a debreczeni zsinatnak és több éven át az egyetemes konvetnek is. A tollat jól forgatta; több dolgozata jelent meg egyházi lapokban és folyóiratokban és részt vett a zsoltár átdolgozási munkálatokban is. A pátnarcha kort megért püspök ravatalát á kollégium dísztermében állították föl s szerda délelőtt 10 óhakot* temették a város, az egyház- kerület egyházi és vl'ági tagjainak nagy és impozáns részvétele mellett A temetésén Ántal 'Gábor dunántúli püspök monaő>tt imát és be' szedet, a sirnáf pedig Biki Káro.'v szatmári esperes beszélt. n.. PfiplozAs. Ga/ferithali Schmidtsha’ISéri uttiJia folyó évi junius Hő 6-án hosszas szenvedés után elhunyt. Teih&ése ífo’yó hó 8-án a- u. 4 orakor lesz. u,ro Kedé|y.es estély. Az iparos ifiák ' önképző- kore ma, punkösd elsőnapjűh este' , ^ órakor saja helyiségében kedélyes elélyf tért mely ato,„„mal jnr kerű] Wez.. 1 feJvoaasos vígjáték. Belépti-diJ k 1 Jóváhagyott szerződés. A m. kir. belügyminiszter a városhoz intézett leiratában értesíti a képviselőtestületet, hogy a Ganz- gyárral a villamvilágitás tárgyában kötött bérleti szerződést jóváhagyta. A szerződés szerint a villamvilágitásnak ez év őszén be kell állíttatnia. Állami tisztviselői értekezlet volt jun. hó 5-én délután 5 órakor a Casinó helyiségében a lakbérrendezés ügyében, azon szándékkal, hogy minden igyekezetükkel oda hassanak, hogy Nagybánya az újonnan rendszeresített osztályokba mentül előnyösebben soroztassék. Egy üdvös újítás. A bupapesti rendőr- hatóság igen üdvös és egészségügyi szempontból felette hasznos újítást hozott be a fővárosi vendéglőkben, sörcsarnokokban és kávéházakban. Abban áll ez az intézkedés, hogy sehol sem szabad a süteménynek az asztalokon állania. Ezáltal a vendég nem fogdoshatja végig és nem ropogtathatja meg a kosárban levő összes süteményeket, mig egyet kiválaszt, hanem a süteményt ép úgy, mint az ételt, sört, vagy feketekávét szám szerint rendelnie kell. Mennyi ragály terjedésének vethetünk véget ezen észszerű intézkedéssel! Bár minél előbb látnok ezt az újítást nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is meghonosítva. És be kellene ezt hozni nemcsak ezen a téren, hanem a szivarvásárlásnál is. Az emberek, különösen pedig az alacsonyabb műveltségüeknek megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy mindenféle áruban sokáig turkálnak, mig aztán a sok egyenlő közül kiválasztják a „legjobbat“. így aztán terjed a sokféle ragály és kiütés. Senki se tudja, — honnan. Ajánljuk a főváros ezen korszerű újítását a rendőrség figyelmébe. A közöskonyhák alkonya. Alig egy esztendővel ezelőtt mondhatni az ország minden nagyobb városban és városunkban is mozgalom indult meg a kollektiv háztartás létesítésére. Különösebb impulzust erre a nagymérvű cseléd- mizéiriák és az egyre fokozódó drágaság adtak. Az eszme helyesnek és egészségesnek mutatkozott és a legszebb reményekkel láttak hozzá a közöskonyhák felállításához. Egyik a másik után alakult meg, a legtöbb a nagybecskereki szövetkezet mintájára, mely az első volt hazánkban. A legtöbb helyen azonban csak rövid ideig tartott ez a fényes állapot, a konyha vezetősége rendesen tulment a költségvetés határain vagy pedig a meghatározott díjból nem tudott kellő mennyiségű és minőségű ételeket szolgáltatni. A cseléd és szakácsnő mizéria pedig áttette székhelyét a magán konyháról a közösre, így történt azután, hogy nehány hónap múlva nap-nap után olvastuk, hogy hol itt, hol ott számolt fel, vagy bukott meg egy-egy konyha. A napokban a nagybecskereki lapokból olvastuk azt a hirt, hogy az ottani konyha, mely első volt az országban, szintén beadta a kulcsot, kicsinyek és rosszak voltak az adagok, a tagok ott hagyták az intézményt. Megjutalmazott tanítók. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Irinyi Sándor szinérváraljai és Kincs József apai állami iskolai igazgató-tanítókat ifjúsági dalkörök vezetése körül kifejtett buzgóságukért 100 korona, jutalomban részesítette. Panasz. Városunkban az utczák világítását kalendáriumi bölcseség irányítja. Ha uj hold van jelezve, de tényleg borús az idő vak sötétsége terjed szét a városon, a világítás szünetel. Ez jólehet és czélszerü a szerelmeseknek és a tolvajoknak, de sehogysem rendjén való a személy és vagyonbiztonság szempontjából. A nagybányai áll. polgári leányiskola évzáró vizsgálatai a következő sorrendben fognak megtartatni. Junius 12-én d. e. 8 órakor vallástani vizsgálatok. 12-én és 13-án d. u. 5 órakor tornavizsgálat. 19-én az I, 20-án a II, 22-én a III, 23-án a IV. osztály vizsgálata minden tárgyból. 24. 25. 26-án magánvizsgálatok. 28-án záróünnepély. A záróünnepélyen a tanítótestület óhajt a gondnokság tagjainak s a szülőknek ülőhelyeket íöntartani, miért is úgy határozott, hogy számozott helyekre jegyeket oszt szét, melyeket a tanulók juttatnak hozzátartozóiknak és ismerőseiknek, vagy kívánatra az igazgatóság is szívesen szolgál az érdeklődőknek. Diákok kirándulása. A szatmári ref. főgimn. tanárikara érdekes és tanulságos tanulmányi kirándulást rendezett a bányavárosokba. A kiránduláson 10 tanár és 43 növendék vett részt. Junius 4-én Kohóra mentek ki gr. Teleki Sándor 48 - 49-iki ezredes és iró tusculumát és sírját a Petőfi-fák alatt meglátogatni. A kiránduló csapatot gr. Teleki János megvendégelte. Innen még az nap átvonultak Felsőbányára. Junius 5-én Nagy Lajos református lelkész kalauzolása mellett megtekintették a város nevezetességeit majd átvonultak Femezelyre a kincstári kohóművek megtekintése czéljából. Innen Nagybányára értek. Városunk megtekintése 6-án történt dr. Rencz János főgimnázinmi igazgató és Fülöp Imre tanár kalauzolása mellett. A kirándulás sikeréért méltó elismerés illeti meg Varga Lipótot, a Korona-szálloda tulajdonosát, ki úgy az előzékeny kiszolgálás, mint az ellátás tekintetében mindent elkövetett, hogy az ifjúság kitünően érezze magát. Az éjjeli zene. Andrássy minisztert bizonyára fontos okok bírták rá, hogy kiadja az éjjeli zenék elleni ismeretes rendeletét. Tűrhetetlen állapot ugyanis az, hogy néhány lumpolástól elkábult fiatalember feljogosítva érzi magát arra, hogy megzavarja hivatalnokok, fáradt iparosok, munkások álmát, kik nagyon rászorulnak a nyugalomra. Mindezt csupán azért, mert őkelme szerelmes méltóztatik lenni. Evvel ugyan az ördög sem törődnék, — ha mások nyugalmának háborgatásával nem kényszerite- nék embertársaikat, hogy azt észrevegyék. így néhány nap előtt egyik utczán volt ilyen éjjeli zene, mit a szerelmes szeladon oly mélabus bőgőssel kisért, hogy az ideál bizonyára valami nagyfülű állatot látott álmában, ha ugyan ijedtében fel nem riadt álmában. Hogy egyes családoknak milyen alkalmatlan lehet az ilyesmi, azt elképzelhetjük; érthetetlen mégis néhány fiatalembernek érzéketlensége és tolakodó magaviseleté, mellyel embertársainak kellemetlenséget szerez. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál múlt hó 31-től a következő bejegyzések tétettek: Házasságot kötöttek: jun. 2. Román Illés erdőmunkás felsőfer- nezelyi és Sztáronszki Freszina napszámos nagybánya—kőbányatelepi; Szaitz Elemér üzletvezető és Mészáros Ida, Ánna nagybányai; Ho- bán Flóra erdőmunkás és Lupsa Mária napszámos nagybánya - kőbányatelepi lakosok. — Születtek-, máj. 26. Sripsz József ácssegédnek „Anna“; máj. 29. Szabó András ácssegédnek „Róza“; máj. 26. Babás János bányamunkásnak „Sándor“; máj. 26. Érnek Mátyás bányamunkásnak „Vilmos“; máj. 30. Bencze Mihály városi hajdúnak „Ida“; máj. 31. Gladévszki Géza gépkezelőnek „Margit“; máj. 29. Ackermán Sámuel kárpitosmesternek „Adolf“ nevű gyermeke. — MeghaHak: máj. 31. Junger Arthur izr. 6 hónapos, szabómester gyermeke, bélhurutban; jun. 1. Péter Antal róm. kath., 60 éves, tégla- készitő, gyomorrákban; jun. 2. Feldman József 14 hónapos, izr., szobafestő gyermeke, aszkór- ban; jun. 3. Katona Péter ref., 2 hónapos, ny. levélhordóné gyermeke, bélhurutban; jun. 2. Bozga Mária gör. kath., 5 hónapos, szolgáló gyermeke, hevenytüdőbélhurutban; jun, 3. Hers^ kovits Adolf izr., 79 éves, fuvaros, ágyhártyá-1 lobban. — Kihirdetés alatt állanak: Radó Andor Ábrahám kereskedő nagybányai és Táfleh Viima debreczeni; Bónis János bányamunkás felsőbányái és Habina Veronika cseléd nagybányai; Benedek József tanitó és Nagy Erzsébet Katalin tanítónő nagybányai; Morár Pap György bányamunkás és Marinkás Róza varrónő nagybányai lakosok. CSARNOK. Irmuska. Irta: Ifj. Kárpáti Endre. Talán mondanom sem kell, hogy ki a család minden öröme, szemefénye. Ki lenne más, mint az a kis szőke, kékszemü baba: az Irmuska . . . Ő az, és ő is volt az első pillanattól kezdve, amikor a jó Isten ebbe a bájos világba plántálta. Másfél esztendős múlt a kis Irmuska; vagy hogy többnek lássák, mondjuk huszonegy hó
