Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-05-10 / 17. szám
A kisgazdák. Tapasztalati jelenség, hogy a kisgazda az emelkedő közterhek és igények aránytalan fokozódása mellett is úgy gazdálkodik, mint azt apáitól látta. Már pedig megfelelő gazdasági eszközök nélkül, silány igavonókkal a földet jól megmunkálni nem lehet, a gondosan meg nem tisztított vetőmag gázát terem, csekély számú marhaállomány után a földekből kivont táperő nem pótolható s igy természetesnek találjuk, hogy a kisbirtokon való gazdálkodás belterje- sebb irányban nem fejlődött. Természetesnek találjuk, mert a kisgazda nem olvas szaklapokat, szakkönyveket, melyekből a gazdálkodás fejlődéséről tudomást szerezhetne — nem látogat kiállításokat, nem hallgat felolvasásokat, melyekből ismereteit gyarapithatná, — nem tagja egyesületeknek, melyek a kisgazda gazdálkodásának fejlesztésével foglalkoznak és végül: nincs olyan szervezet, mely a kisgazda irányításával foglalkozik s a tőkének a gazdaságban való jövedelmező befektetésére megtanítaná. Gondolkodni kellene tehát olyan szervezetről, mely a helyi érdekből kifolyólag kizárólag a helyi gazdasági ügyekkel foglalkozzék, mely a gazdákat egy érdekcsoportba tömörítve és a gazdálkodás fejlesztésére épen a tömörülésben rejlő anyagi, értelmi és erkölcsi erővel közreműködjék. Ezen szervezetet a gazdakörökben véljük megtalálni. Feladatuk ezeknek, hogy fokozzák a gazdák szakértelmét, gazdálkodásukat fejleszszék! Igyekezzünk ezért a kisgazdákat gazdakörökbe csoportosítani, fejtsük ki előttük a tömörödés- ben rejlő erőt s győzzük meg őket, hogy anyagi boldogulásukat egymás kölcsönös támogatásával sikeresebben mozdíthatják elő. A mezei munka szünetelése alatt tartson fen a gazdakör alkalmas helyiséget, járattasson földmiveseknek való szaklapokat, szerezzen be hasznos olvasnivalókat és nyújtson alkalmat arra, hogy a gazdák az olvasottak felett eszméiket kicserélhessék. Igyekezzék a gazdákat téli foglalkozásra buzdítani, keresse és jelölje meg irányát és fejlessze azt. A hol az iparnak csirái vannak, ha még 1908. május 10. s én épp oly regényes érzelmeket örökítettem meg e száj körül s e szemekben, aminők bennem lakoztak; bámulatomban az ártatlan imádat egész bensőségével csüngtem rajta. Afféle művészi őrület volt ez, vagy mi, aminővel Dante s Petrarca csüggtek a maguk bálványain, me- löeket egyik is, másik is csak az eszével szeretett. Ez a bolondság egy hónapig tartott, ekkor a nő elutazott Nápolyból s én nem vihettem többre vele egy csóknál, melyet a vonatra szállása előtt arczomra nyomott s aztán eltűnt előlem örökre. Az történt velem, ami önökkel valamennyiükkel megtörtént, nemde ? Én ott maradtam a férjjel, aki még ott töltött pár napot, együtt vacsoráltunk 8 órakor este kedvelt vendéglőjében annak a tengernek a partján, melyen annyiszor csónakáztam vele. Égyedül ültünk ebéd után a harmadik palaczk vezuvi bor mellett, ő róla beszéltünk s amint én kiejtettem „az ön neje“, ő nevetni kezdett s egy pohár bort fölhajtva: „Az én feleségem! akár a magáé: kedvesem; most már megmondhatom, mert már elutazott“ s elmondta, hogy ez az ő szeretője már több év óta s csak az üzlet jó hire érdekében adta ki, mint feleségét, máskülönben nagyon szereti természetes büszkeségénél fogva és sok más bizalmas természetű részletet, melyek — mint képzelhetik — villám- csapásként hatottak rám, hiszen tudják, menynyire elvette szememet az a nő. Kétségbeesésem oly komikus volt, hogy társam nem tartóztathatta vissza^ magát, hogy hangos kaczajra ne fakadjon. Én emiatt átkaroltam testét s a szenvedélytől megkettőzött erővel az elhagyott terrasz szélére vittem s azt mondtam neki: „Még egy nevetés s lehajitlak . . . !“ — Szeoly jelentéktelennek is látszik azon házi ipar, igyekezzék azt a gazdakör fejleszteni és a házi ipar termékeinek keressen helyben vagy vidéken elhelyezést. Foglalkozzék a vezetőség a lakosság gazdálkodási rendszerével, annak hátrányaival; jelölje meg a javitandókat, figyelje meg a szomszédos községek gazdálkodását, annak általános eredményeit, a jót igyekezzék a helyi viszonyokhoz képest meghonosítani, a rosszra, mint intő példára rámutatni, foglalkozzék a népnek az anyagi boldogulást gátló szokásaival, mutasson rá általánosságban annak következményeire és igyekezzék a bajokat egyesült erővel orvosolni. Szerezzen be baromfiakat; mozdítsa elő a baromfitenyésztést; fejleszsze a marhatenyésztést és pedig elsősorban kellő számú és megfelelő fajtájú apaállatok beszerzésre való buzdítással; igyekezzék a mai vegyes marhaállományt nemesebb fajuakkal fölcserélni és buzdítsa a gazdákat takarmánytermelésre, a marhaállomány szaporítására és a föld termő- képességének fokozására. Támogassa a gazdákat jó vetőmagvak és gazdasági eszközök beszerzésében, ismertesse meg őket az okszerű gazdálkodáshoz szükséges kisgazdának való gépekkel és egyébb eszközökkel, kisérje figyelemmel a gazdálkodás terén előforduló újításokat, azok eredményét, egyes gazdasági termények vetésével e czélra közösen bérelt kisebb területen tegyen kísérletet. Bármily csekély számban vannak is városunk területén a földmivelő kisgazdák, mégis meg kell szívlelniük a közölteket, mert saját érdekük előmozdításáról s boldogulásukról van szó. N asytoányal Hírlap HÍREK. Május 10. Személyi hir. Wolenszky Gyula budapesti középiskolai tanár, miniszteri biztos, Bodnár György kir. tanfelügyelő társaságábnn hivatalos ügyben szerdán városunkban tartózkodtak. Előléptetés. A király dr. Kosztka Emil budapesti m. kir. honvédtörzsorvost főtörzsorvossá léptette elő. meim kifejezése oly vad lehetett, hogy ő elkomolyodott. Felesleges mondanom, hogy a legsötétebb bánat lepett meg. Hiszik-e hogy párbajt vívtam volna érette? A legjobb az egészben az, - folytatta a vén művész — hogy ha ráemlékeztem, megbocsátottam neki az egész hazugságát. Úgy gondoltam, hogy amig hitegetett, a legmagasz- tosabb érzelmeket keltette bennem a legköznapibbak helyett. Mulattatta őt, hogy tisztességes asszonyként szeretik legalább egyszer életében s engem használt fel eszközül; de váljon e kis csalásért nem fizetett-e a legboldogabb órákkal, melyeket azelőtt s azután élveztem ? Amikor oly elbájoló volt! S műtermébe sietve elhozta asketch-bookot, melyről beszélt volt. Minden lapja ugyanazt az alakot ábrázolta. Az ember egy szétszórt szerelmi rózsaláncz darabjainak nézhette őket, akár a Heine Intermezzoit. Cenzio igazat mondott, kedves, regényes kokett-fő volt, melynek varázsa okvetlenül ellenálhatatlan volt egy ifjú s az élettel még ismeretlen lélekre nézve. Az utolsó lapon a művészi szeszély egy halálfőt rajzolt, melynek vonásaiban lehetetlen volt a nőére rá nem ismerni, azé a nőére, aki az ő első s ki tudja, tán az utolsó ábrándja volt. Paul Bourget. 3 Emlékeztető. Ma vasárnap délelőtt 9'/a órakor tartja a nagybányai kerületi bányaegylet közgyűlését Felsőbányán. Indítvány. Egyik olvasónk annak közlésére kért fel, hogy helyesnek tartaná, ha a Magyar-utcza neve Schönherr Gyula utczának neveztessék a jövőben. Magunk részéről sziv- vel-lélekkel csatlakozunk az eszméhez s örvendenénk, hogy a város képviselőtestülete azt magáévá tenné! A nagybányai polgári dalkör ez évi junius hó 8-án, pünkösd másodnapján a polgári kör kerthelyiségében válogatott műsorral nagyszabású estélyt rendez. A nagykárolyi Kölcsey Egyesület választmánya a városi tanácshoz megkeresést intézett, hogy az egyesület a később megállapítandó időben városunkban matinét szeretne rendezni s e czélból támogatásra és szives látásra számithat-e? A polgármester sietett az egyesületet értesíteni a legkészségesebb jóindulatról s örömét fejezte ki, hogy az egyesület kulturális missióját városunkban is teljesíteni kívánja. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 14-én d. e. V211 órakor kezdődőleg rendes közgyűlést tart. A tárgy- sorozatban foglaltatik a mátészalkai most szervezett II. szolgabirói állás betöltése is, melyre, mint említettük volt, Dienes Dezső tb. szolga- biró, néhai Dienes Dezső járásunk köztiszteletben állott főszolgabirájának fia is beadta pályázatát. Maga a szálkái járás is őt óhajtja szolgabirájának; más vidék hangulatát nem ismerjük, de városunk és a járás megyebizottsági tagjai simpatikusan viseltetnek a törekvő ifjú fellépésével szemben. Pályázat. A nagybányai főszolgabírói hivatal pályázatot hirdetett a felsőbányái körorvosi állásra. A körbe tartoznak Kapnikbánya, Dióshalom, Felsősándorfalu, Györkefalu, Nyeg- refalva, Kékesorészfalu, Kisbánya, Laczfalu, Magyarkékes, Pusztatelek és Szakállasdombó községek. Törzsfizetés 900 K, fuvarátalány 300 K, és a látogatási dijak. A választás folyó hó 22-én lesz a bajfalusi körjegyzői hivatalban Felsőbányán. Osztálygyülés. Az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya május 2-án tartotta gyűlését a bányaigazgatóság tanácstermében. A tagok teljes számban és sok vendég is jelent meg s a mindvégig érdekes és tanulságos tárgysorozatot élénk figyelemmel hallgatta végig. Gyűlés után a Kaszinóban mulatság volt, melyen ugyan kevesen vettek részt, de a kik megjelentek, egy kedélyes és fesztelen összejövetele kedves emlékével oszoltak szét a késő éjjeli órákban. Gyászhirek. Prohdszka Margitka, kinek édesatyját: Prohászka Lajost, gróf Károlyi Lajos nyug. erdőmesterét az uradalom tisztikarának testületi s a város közönségének őszinte részvét mellett pár napja május 2-án temették el, május 5-én 21 éves korában elhúnyt. Hosz- szas betegségtől váltotta meg a halál, de tenger szomorúságot és fájdalmat hagyott maga után szerető testvérei, rokonsága s a résztvevő közönség számára, kiket a kegyetlen sors oly súlyosan keresett fel. Csütörtökön délután temették nagy részvét mellett. Mintha a természet is mélyen megrendült volna, bőven ontotta könnyeit s kegyetlen fájdalom szorította el a résztvevők szivét, kit a két árván maradt testvér fuldokló zokogását hallották! „Nagy a mi szomorúságunk s szivünkben szünetlen a fájdalom.“ — Kövi Gyula birtokos f. hó 4-én 50 éves korában Szatmárt elhúnyt. Az Almer család a boldogultban közeli rokonát gyászolja. Városi közgyűlés. Nagybánya város képviselőtestülete szerdán, május 6-án d. e. 10 órakor közgyűlést tartott. 23 pont szerepelt a tárgysorozaton, legnagyobb részben administrativ természetű ügyek. A közgyűlésnek közérdekű uj intézkedése, hogy az erdei iparvasutat kőbányateleptől a városi faraktárig megépítteti; a Gergely naptár szerinti ünnepnapokra és nagypéntekre eső hetivásárokat mindig az előző napon tartja meg; a nyugdij- szabályzatot oda módosította, hogy jövőre az a tisztviselő, kit újra meg nem választanak, nyugdiját még akkor sem veszti el, ha nyugdijánál magasabb fizetéssel is állami vagy törvény- hatósági tisztviselő lesz; a Zrínyi (Széna) téren egy parasztkocsmát épit.
