Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-05-03 / 16. szám

1908. május 3, KT agyloányai Hírlap 3 törzs is elhalhat, de ha a gyökérzet egészséges, ,ezek ismét megifjodhatnak. Ámhol a gyökér nem sokat ér, ott az egész fa is tönkremégy. örömünkre szolgálhat azonban, hogy hazánk néhány kiváló embere — megértve az idők jelét — áldásos mozgalmat indított meg annak a népnek megmentése érdekében, melyet eddig tanítottak ugyan a népiskolábbn az életben szükséges tudományokra, adtak ugyan neki egyéni szabadságot és jogokat, de mindezekkel mindmegannyi éles késsel, csak önmagát pusz­tította, mert arra nem nevelte senki, hogy ezen kincseket miként értékesítse nemcsak a maga, hanem a hazája javára is. A hitelszövet­kezeti eszme pártolását és terjesztései értjük az áldásos mozgalom alatt, mely ma már nem­csak megfogant, hanem mintegy életerős te- reblyés fa kiterjeszti immár lombjait egész ha­zánkra, virágot nyitva és gyümölcsöt érlelve az alája gyülekező tagok számára. Bizonyára sokféle üdvös hatása van a hitelszövetkezet működésének, de csak azt említjük fel, hogy rendre, takarékosságra szok­tatja a népet s előmozdítja a társadalmi osz­tályok között való békességet. Mert mi az oka a köznép hátramaradá­sának, különösen az anyagi téren? Az, hogy nem akkor és nem úgy teljesiti kötelességeit, a mikor és a hogyan kellene. Megtörténik ugyanis gyakran, hogy a mit tavaszban kellene elvégeznie, a nyárra halasztja, a mit pedig nyárban kellene tennie, azt őszre bízza. És ha adósságot csinál, ha kölcsönt vesz föl, ezzel se bánik rendesen s igy aztán nem fogy a tartozás, sőt ellenkezőleg: szaporodik a kamat, nyakába szakad a pör, a fizetség, a nyomorúság. De mit törődik ezzel az uzsorás? Neki csak pénz kell, a többi mellékes. A hitel- szövetkezet azonban nemcsupán pénzzel és pénzért, hanem erkölcsi eszközökkel, morális czélokért is dolgozik, amennyiben nemcsak ki­segíti a szegény embert a szükségből, hanem neveli is arra, hogy rendet mindenkor és min­denben megtartsa. Neveli azáltal, hogy alkalmat ad tagjainak teendőik megbeszélésére; az üzlet­részek, törlesztések és kamatok pontos befize­tésére serkenti. Még a késedelmezőkkel, a ha­nyagokkal szemben sem használ erőszakot, hanem atyafiságos szeretettel inti kötelességre. S ezen eljárásának jótékony nevelő hatása már is meglátszik a népéletben, mert ott, a hol hitelszövetkezet áll fenn, kevesebb a hanyag a gondatlan ember és általában nagyobb a rend és pontosság. De nemcsak rendre, hanem pontosságra is szoktatja a hitelszövetkezét a népet. Erre ugyan nem kellene nevelnünk né­pünket, ha az önzésben, a fösvénységben állana a takarékosság, mert annyi bizonyos, hogy senki mohóbban nem kap a pénz után és senki nehezebben nem adja ki, mint O. Közczélokra éppen nem szeret áldozni. Idealizmust nem igen találunk nála. Mindent abból a szempontból néz és ítél meg: van-e belőle anyagi haszon? Erre vezethető vissza még a gyermekhiány is. Ez azonban épp oly beteges állapot, mint a tékoz­lás. E két szélsőség között van az arany középút: a józan takarékosság, melyre népünket szintén nevelnünk kell. És ebben is segítsé­günkre jön a hitelszövetkezet. Mikor ugyanis a hitelszövetkezeti tag üzletrészei után befizeti a heti vagy havi dijat, tőkét gyűjt magának anélkül, hogy magát megerőltetné, hogy a szük­ségeseket magától megvonnia, tehát fösvénység nélkül takarékoskodik. Mikor pedig befizetett pénzt tagtársainak olcsó kamatra kiadja: jóté­konyságot gyakorol anélkül, hogy pénze veszé­lyeztetve volna, tehát ekkor még tékozlás nél­kül takarékoskodik. És mikor valaki betétet helyez el, vagy kölcsönt vesz föl a hitelszövet­kezetnél: mindegyik esetben mérsékelt kamatot kap, illetve fizet és, ezáltal a fösvénység és tékozlás között levő józan takarékosság ösvé­nyére szorítkozik. És hogy ezen józan taka­rékosság hódit, mutatja a hitelszövetkezetek szaporodása mellett a betevők és azon kölcsön- vevők szaporodása is, kik máshol tartozásaikat szövetkezeti pénzzel sietnek lefizetni. Mégis legáldásosabb a hitelszövetkezet népnevelő hatása a tekintetben, hogy elősegíti a társadalmi osztályok között való békességet. Mindezek teljesen alkalmazhatók a kisiparosok helyzetének javítására is. HÍREK. Május 3. Kinevezések. A m. kir. igazságügyminisz­ter Bilcz István volt városi irodatisztet az igazságügyminiszteriumba ideiglenes minőségben számtisztté kinevezte. — Mészáros Iván csendőr­hadnagyot, kit nemrégiben helyeztek át váro­sunkból Brassóba, a király főhadnagygyá lép­tette elő. Kisorsolt esküdtek. A szatmári kir. törvényszék május havi esküdtbirósági cziklusára városunkból Lerch Ignácz, Daubner Ferencz és Farkas Lipót sorsoltattak ki. Térzene. A bányászzenekar kedden fél­hattól félhét óráig tartja a Széchényi-ligetben megnyitó térzenéjét. Uj társaskör. Nagysomkuton „Kővárvi­déki Társaskör“ czimen kaszinó alakult. Tiszte­letbeli elnöke gróf Teleki Sándor, elnöke Mán Lajos takarékpénztári vezérigazgató. Sikeres ut. Dr. Makray Mihály múlt heti budapesti eljárásához fényes sikerek fűződ­nek. Elintézte végleg a villamvilágitás ügyét, a vízvezeték létesítése érdekében sikerült a minisz­tériumba a város álláspontjainak elfogadását és az állami főgimnázium uj palotájának a Klastrommezőn leendő felépítéséhez elvben való hozzájárulást kivívnia. Egyben eljárt az ezen alkotások létesítéséhez szükséges pénzösszegre vonatkozó kölcsönajánlatok beszerzése czél- jából is. Szolgabiró választás. A Mátészalkára rendszeresített második szolgabirói állásra hir­detett pályázat tegnap lejárt. — A pályázók között van városunkban köztiszteletben állott néhai Dienes Dezső volt nagybányai főszolga­bíró fia: Dienes Dezső is, ki mellett tekintélyes nagy párt tömörül. — Az állás betöltése a leg­közelebbi megyegyülés feladata lesz. Halálos szerencsétlenség. Tamás János 18 éves, nagybozintai lakos a borpataki Miksa bányában munkaközben az érczszállitó vedret akarta tölteni s a megengedett időnél előbb ment oda. A felső veder láncza megpattant, ki­szakadt s a kihulló kövek a szerencsétlen munkás fejét annyira megsebesítették, hogy agyvelőrázkodás következtében a helyszínén meghalt. Sorsolások május hóban. 4% 1860. évi államsorsjegyek (nyereményhuzás); legna­gyobb nyeremény 600.000 K, húzás május 1. Olasz vöröskereszt sorsjegy; legnagyobb nye­remény 35.000 K, húzás május 1. 2% szerb 100 frcos sorsjegy; legnagyobb nyeremény 80.000 K, húzás május 14. Szerb dohánysorsjegy. Legnagyobb nyeremény 25.000 K, húzás május 14. 4°/0 magyar jelzáloghitelbank nyeremény- kötvényei; legnagyobb nyeremény 70.000 K, húzás máj. 15. Magyar nyereménykölcsön sors­jegyek; legnagyobb nyeremény 200.000 K, húzás május 15. 3°/o osztrák íöldhitelintézeti sorjegy, legnagyobb nyeremény 90.000 K, húzás május 15. „Jósziv“-sorsjegyek, legnagyobb nyer. 20.000 K, húzás május 15. A vaspiaczról. A kisebb vaskereskedők köréből mind sűrűbben hangzik a panasz, hogy az üzlet gyöngén megy, a mit leginkább az okoz, hogy a vasgyárak nagyon is hosszú szál­lítási határidejei miatt a kereskedők nem tudják raktáraikat rendesen kiegészíteni és ennek foly­tán nem képesek vevőiket kiszolgálni. Ugyanez a panasz a vasnagykereskedőknél is. Ref. egyházmegyei gyűlés. A nagy­bányai ref. egyházmegye ápril 30. és május 1-én tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében. Az egyházak lelkészi és világi képviselői Széli György esperessel és Helmeczy József íőgondnokkal élükön nagy számban jelentek meg s nagy élénkséget hoztak társadalmi életünkbe. Csütörtökön d. u. 2 órakor a Kaszinóban társasebéd volt, melyen mintegy 90-venen vettek részt köztük többen városunk előkelőségei. Számos beszéd hangzott el. A szónokok névsora: Helmeczy József, Széli György, ki városunk vendégszerető közönségére emelte poharát, Hajdú Albert, Papolczy Zoltán, ki a testvér ág. egyház képviselőit éltette, Magos Ferencz, Nagy Lajos, Stoll Béla, Tóth Móricz, Szabó József, Szabó Adolf, Soltész Elemér. Este a vendégek a Polgári Olvasókör­ben vacsoráltak s a legkedélyesebb hangulatban szórakoztak a késő éjjeli órákig. Révay Károly munkái. Révay Károly- nak, az ismert költőnek három művével gazda­godott meg Kovács Gyula helybeli könyvkeres­kedő kirakata. Akik hívei a nemes költészetnek, igaz gyönyörűségüket találják fel e három munkában. A három munku „Aranyos Erzsiké megérkezett“. Ara 2 korona. A „Delelő“ ez. s a költő arczképével ellátott verskötet ára 3 korona. „Cosbuc György költeményei“ művészi fordításban 1 korona 50 fillérért kapható Kovács Gyula könyvkereskedésében. Bor a vádlottaknak. Az igazságügy­miniszter az ügyészségeket és büntető bírósá­gokat rendeletileg utasította, hogy a felügyele­tük és rendeletük alatt lévő fogházak és bör­tönökben vizsgálati fogságban, vagy előzetes letartóztatásban levő egyéneknek ebédjükhöz ezután minden ünnep és vasárnapon három deczi bort is adjanak. A rendelet a húsvéti ünnepek alatt már az egész országban életbe is lett léptetve. Gyászhirek. Vettük a következő gyászje­lentést: Alulírottak úgy a magunk, valamint az összes rokonság nevében is szomorú szívvel tudatjuk, hogy a forrón szeretett férj, drága jó apa, nagyapa, testvér, sógor és rokon id. Török Sándor folyó hó 28-án délelőtt 10 órakor, életének 58-ik, boldog házasságának 32-ik évé­ben hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Drága halottunk földi maradványait folyó hó 29-én délután fél 5 órakor fogjuk a g. kath. egyház szertartása szerint a virág-utezai gyász­házból örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent miseáldozat a boldogult lelki üdvéért folyó hó 30-án reggel, 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Áldás és béke lebegjen drága porai felett ! Nagybánya, 1908. évi április hó 28-án. Özv. Török Sándornc szül. Márián Erzsébet bánatos neje. Török Ferencz és neje Tamás Teréz, Török Pál és neje Lábas Izabella, Török János és neje Lábas Róza, gyermekük: Sárika, Sándor, Lajos és Antal gyermekei, menyei, illetve unokája. Török Juliánná férj. id. M. Gyirászin Jánosné, Török Antal és neje Snakoczky Etel, Török Péter és neje testvérei, sógorai és sógornői. - Prohászka Lajos gróf Károlyi Lajos nyug. erdőmestere április 30-án hosszas betegség után 53 éves korában elhunyt. Szombaton temették a vár-utezai gyászházból. Kormányrendelet az orvosok ellen. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter bizalmas rendeletet intézett a vármegyék és városok tisztviselőihez, amelyben felhívja őket, hogy a legerélyesebb közbelépéssel tiltsák el a ható­sági orvosokat a munkásbiztositó pénztárak ellen indított aktiótól. A belügyminiszter ezen utasítását a kereskedelmi miniszternek a mun­káspénztárak érdekében tett közbenjárására adta ki. A rendelet szerint a hatósági orvos, aki az alispán vagy a polgármester fölhívásának vonakodnék kötelességszerü hivatásának eleget tenni, állásából fegyelmi utón azonnal elmozdí­tandó. Ez a hir azért érdekes, mert az ország legtöbb helyén harcz folyik a munkásbiztositó pénztárak és az orvosok hozott. A pénztári orvosok eddig is sok dolga az uj munkásbiz­tositó törvény életbelépte óta tetemesen meg­szaporodott, az ellenérték pedig maradt a régi, nem emelték a fizetésüket. — Pedig egy idő óta a betegsegélyző olyan horribilis biztosítási dijakat szed, hogy rövid idő alatt sikerül neki teljesen tönkretenni a kisipart.

Next

/
Thumbnails
Contents