Nagybánya, 1931 (22-29. évfolyam, 27-52. szám)

1931-11-01 / 44. szám

2. oldal. NAGYBÁNYA 1931. november 1. Városi Tanács, a Ganz válialat igazgatósága és a város egész villanyfogyásztó közönsége ven­ne részt. Ez alkalommal a Ganz válla­latnak módjában állana állás­pontját kifejteni és érveit felso­rakoztatni, viszont a fogyasztók tárgyilagos álláspontját is meg­hallgatni — és akkor Önnek, valamint a város mégis felelős vezetőségének alkalma nyílna j meggyőződni, hogy a cselekvés I ideje véglegesen elérkezett és a Ganz vállalatnak azonnal véget keli vetnie a fogyasztók elkese­redésének meq felelő árreduká­lással, aminek szükségességét ; elismerte és teljesítését már meg í is ígérte. Gergely Gyula, - Mi ha Ica. Stefan és Krizsán P. Pál. j Egy negyedet fizetnek a Városi Takarék betétjeiből A kifizetések pontos sorrendje Tudvalevő, hogy a kényszer- | egyeszségi eljárás során Nagy­bánya varos, a törvény szerint, I a betétek 80 százalékának ki- ; fizetését vállalta. Az első 'negyedrész kifizeté | sének határideje tulajdonkép­pen nov. 13 volna, de a fizeté­seket már most szerdán, 4-én megkezdi a város az elhozott 6 milliós kölcsönből. A sorrend a következő: Szer­dán, 4-én d. u. 3-tól a J, K, L, M, N, 0 jelzésű betétkönyvek tulajdonosai kapnak pénzt; — csütörtökön a P, R, S, T, V jelű betétkönyvek; - pénteken a Z jelzésüek, - szombaton a római I. jelű betétkönyvekből az 1 - 250 sorszámuak, végűi jövő hétfőn, november 9 én a 251—600 lapszámig terjedő be­tétkönyvek és más követelések i kerülnek kifizetésre. A kifizetések minden nap Visszatérve a Kereskedők és Iparosok együttes nagygyűlésé­nek az üzletbérek leszállítását követelő akciójára, amelynek végrehajtását a választott bizott­ság napirenden is tartja, tájé­kozódásra közöljük a „Nagy­várad“ napilap október 29-én megjelent alábbi hirét, amelynek orzágos mozgalmához nekünk is csatlakoznunk kell. Tehát: „A Kereskedelmi Csarnok el­nöksége az üzletbér-leszállitási akció eddigi eredményeként meg­elégedéssel állapítja meg, hogy d. u. 3 órától a Városháza ta­nácstermében történnek a be- j tétkönyv és igazoló okirat alap- , ján. A vidékieket kedden és ; pénteken délután mind kifizetik. I Akik a 80 százalék első ne- | gyedét már megkapták, vagy azt elszámoltak, most semmi­esetre sem kaphatnak pénzt. A kifizetést Dr. Bohafiel polgármester vezetésével egy bizottság végzi; a felvevők nyugtát kötelesek aláírni. Az egész aktusról jegyzőköny fog felvétetni. (Itt jegyezzük meg, hogy a „Nagybánya és Vidéke“ lap­társunk előbb jelent meg s igy a Takarék fenti dolgait tévesen közölte, miután akkor még nem volt meg ez a határozat. Lap­társunk szerkesztősége kéri ezt a megjegyzést tőlünk azzal, hogy a fenti dátumok szigorúan pon- ! tosak. Szerk.) a bérbeadók legnagyobb része megértéssel fogadta a Keres­kedelmi Csarnok erre irányuló akcióját, s ennek folyamányaként a, béreket leszállította és hoz­zájárult ahhoz is, hagy azokat a bérlők havi részletekben fizes­sék. A Kereskedelmi Csarnok vezetősége a bérbeadók ezen megértő eljárásáért köszönetét fejezi ki. Sajnálattal kell azonban a Csar­nok elnökségének megállapíta­nia azt, hogy néhány háztulaj­donos és különösen a nagyobb öérMza/rtulajdonosaimindeddig elzárkóztak az elől, hogy a ke­reskedők bérleszállitási kérését teljesítsék, jóllehet be kell lát- niok, hogy az általuk követelt magas bérek tönkre teszik a kereskedőket, iparosokat állás- nélkülivé teszik ezek alkalmazotta­it, s ezzel még növelik azokat a gazdagsági nehézségeket, ame­lyekkel a társadalom manapság küzd. A Kereskedelmi Csarnok el­nöksége itt, a nyilvánosság előtt fordul ezekhez aházíulajdonosok- hoz azzal a kérelemmel, hogy a közismert körülményekre való tekintettel a novemberi bérne- gyedné! szállítsák le áz üzletbé­reket a niai viszonyoknak meg­felelő összegre és háztulajdonos j társaikhoz hasonlóan egyezzenek I abba bele, hogy á bérek havi \ részletekben legyenek fizeten­dők. A Kereskedelmi Csarnok elnöksége reméli, hogy eme fei- | hívása az itt említett háztulaj- I donosoknál megértésre fog ta- j lálni. Ha azonban mégis azt volna kénytelen megállapítani, hogy l eme felhívása eredménytelen maradt, úgy az arra fogja kény­szeríteni a Csarnok vezetőségét, j hogy a maga részéről is csatja- j kozzék ahhoz az országos mozga- \ lomhoz, amely az üzletbérek le­szállítása érdekében az állami \ beavatkozást követeli.“ Dobja el önborotváját, mert ha otthon borotválkozik s i az időt és anyagot felszámítja, i többe kerül, mintha az újonnan megnyílt Str. V. Lucáéin (Felső­bányai-u.) 7 sz. alatti borbély- és fodrász-üzletet ke­resi fei. Szakszerű és hygienikus ki- ' szolgálás, mely az árak olcsó­sága ellenére is minden kényes i igényt teljesen kielégít. Az árak a következők: Borotválás 10 lei, rázol 10 lei. Hajnyirás frizurára 20 lei, géppel 15 lei. Női haj vágás 20 lei. Fáradjon el és meg fog győ­ződni arról, hogy takarékossági programjába beleillesztheti szo­lid üzletünk állandó látogatásait. Teljes tisztelettel: Az uj borbély- és fodrász-üzlet. A mai mozi Ma vasárnap szép, ritka ki­vitelű, tartalmas műsor. Délután 3. 5 és este 8 óra­kor ördög és szerelem mesés, romantikus szerelmi drá­ma. Főszereplők a hírneves Korda Mária és Milton Sills. Tartalom,-. Lord Dry an angol kutató egy afrikai axpedícióia alatt, megölnek egy kísérő fia­tal olaszt. Ennek zsebében Dryan egy gyönyörű velencei olasz nő­nek a fényképét találja és any- nyira megtetszik a fénykép, hogy elhagyja az expedíciót, felkeresi a leányt egjr Giovanna nevű operaénekesnőt, feleségül veszi s elviszi Angliába. Majd egy idő múlva Giovanna könyör­gésére, ki Angliát nem tudja megszokni, visszatérnek Velen­cébe — Dryan egyizben haza­térve Barottinak, Giovanni egy leánykori ismerősének akit Dryan egyizben már kiutasított, karjai­ban találja feleségét, elsüti re­volverét és vízbe dobja a Gio­vanni salját. Mithogy öngyilkos­sági szándékkal Giovanni vízbe veti magát, az eset a talált sállal úgy néz ki, mintha Dryan akarta voina megölni. Letartóztatják. Kitűnik a tárgyaláson, hogy Ba- rotti megtámadta Gíovannát, Ba- rotti nem talál menekülést, le­ugrik a balkonról és Dryan bol­dogan öleli keblére halottnak hit feleségét. Megérkeztek az olcsó női mo­dell-kalapok nagy választékban, melyeket már 120 lejtől árusítok. Filcz- és zsenilia-sapkák 70 lejtől, kalapformálások 60 lejtől. Egy tanulóleány felvétetik. L. Grácz Luiza Baia-Mare, Hoffmann-ház 7 hónapos amerikai, fehér „LEGHORN“ jés*céic és kakasok A kakasoknak 150 lei, a jércéknek 100 lei darabja. Cim: Veresvlzi utca 14 sz. Eladók Egy kis Múlt a Jövőért! Olvasd dolgozó és tanulj! Ohn Lajos — ismert he­lyi sv.oc. gondolkozónk — „Tíz év“ címen 54 olda­las nagy munkában meg­írta szakmája magyaror­szági munkásmozgalmát, melyből valóban érde­mes olvasni az alábbi, általunk megszerzett, ta­nulságos részleteket. Milyen lehetett a munkásság helyzete a múltban ? Amikor sem szervezete nem volt, mely védte volna, sem a törvényho­zás, sem a hatóságok nem ré­szesítették védelemben; teljesen kiszolgáltatva a legtöbb munka­adó határtalan kapzsiságának, baromi állapotok között tengő­dött. Oh! — mert a humánus társadalom Állatvédő Egyesü­letet alakított már a nyolcvanas években Magyarországon, de hol volt a munkásvédelem? A kilencvenes években, mi­kor Budapest palotasorai épül­tek, több esetben történt, hogy a téglahordó, nyomorait nap­számosasszony az állványok kö­zött szülte meg gyermekét, avagy még többször történt,. hogy a tulerőltetett munka kö­vetkeztében abortált . . . Ugyanebben az időben Buda­pest büzhödt pincesütődéiben napirenden voltak az összeesé- sek ! ! ! Ugyanis a silány táp­lálkozás és a füstben, gőz­ben, fülledt forróságban naponta 16 — 18 órai izzadva-dolgozás, pár hét alatt a szervezetet tel­jesen kimerítette s igy gyakran megesett, hogy munka közben valamelyik munkás összerogyott. Ki nem emlékszik a múlt idők sütőmunkásaira ? Kik sáppadt, beesett arcukkal, megnyomoro- dott lábaikkal; többnyire szeny- nyes, lisztes ruházatukban, is­mert, jellegzetes alakok voltak úgy Budapesten, mint a többi városokban. A sütőiparban is, dacára, hogy éjjeli munka volt, korlátlanul vették fel a még fejletlen, 10-12 éves gyermekeket tanulóknak. Éjjel nappal dolgoztatva, fejlő­désükben akadályozva, a fáradt­ságtól és álmatlanságtól kime­rülve kinlódták keresztül a 3-tól 5 esztendeig tartó tanoncidőt. Mindennapi látványa volt azok­nak, kiket dolguk korán reggel az utcára vitt, úgy Budapesten, mint a vidéken, a hátán nagy, nehéz kosarat cipelő sütőtanonc, vagy segéd, ki behunyt szem­mel, félig alva támolyog, hol egy lámpaoszlopba, hol a fal­nak ütődve viszi nehéz terhét... Az éjjeli fárasztó munka után, az árunak a viszonteladókhoz való kihordása is a tanoncok és segédek kötelessége volt, sőt nagyvárosban naponta többször. Van e fogalmuk azoknak* kik a leírtakat — szerencséjükre — nem tapasztalásból ismerik, hogy milyen életük lehetett azoknak a szegény tanoncoknak, kik tanulóéveik alatt egyetlen éj­szakát sem töltöttek alva, egyet­len napot sem pihenve. Aludni, pihenni csak a munkanélküli se­gédnek volt módjában — korgó gyomorral. Kell-e nagyobb vagy több ok a test elnyomorodásá- hoz, a szellem eltompulásához? Pedig még van sok egyéb is! Az elcsigázott, kimerült mun­kás, a napi 16 — 18 órás munka­idő között, vagy után, hol és hogyan pihent? Úgy a tanonc, mint a segéd „bentlakó“ volt. De milyen volt a lakása? Vidéken: nyáron ud­varon, pincében, padláson, vagy ahol erre alkalmas helyet ta­lált, üres zsákokon, vagy ron­gyokon. Egyes sütödékben volt valami kamra-féle „hálószoba“ 4 — 5 segédnek, 1—2 ággyal. Az ágyban szennyes, huzatnélküli párna, rothadt szalmazsák és Állandó melegffirdö a Hid*ulcai Takács-vendéglő külön fülkéiben 25 és 30 Lei Vonzzon,hívjon a példa! ; Az üzlet- és mühelybérek leszállítása Xagyváradon

Next

/
Thumbnails
Contents