Nagybánya, 1931 (22-29. évfolyam, 7-26. szám)
1931-05-31 / 22. szám
r 2. oldal. NAGYBÁNYA 1931. május 3h ba került ez, mégis mindezt megérte. Sőt: sokkal többet ennél, mert a sikere nagy volt. Aki látta, alig tudott választani a szebbnél-szeb asztalok közül. Igazi ünnepihangulatot teremtett, és igazi örömmel jidvözölte a belépőt mindenki, aki az asztalok díszítése körül foglalatoskodott. Pünkösd másodnapján este különösen izgalmas volt a hangulat. Ekkor dőlt el: melyik asztal lett a sok szép közül a legszebb? Melyik nyerte meg j legjobban a közönség tetszését? Annyi volt a szavazat és minden asztalnak annyi szavazata volt, | hogy igazán nem volt kis munka j összeszámolni a sok szavazócédulát. Hogy a közönség addig is szórakozzék: a Leányklub ün- j népi gyűlést rendezett, amelyen az idei kurzusra készült legjobb beszédek és szavalatok lettek előadva a közönségnek. Végre feszült hangulat közepette kihirdette Szőke Béla prépost - aki a rendezésnek úgyszólván lelke volt, - az eredményt. Első lett a török fekete- j kávés-asztali, második a román uzsonna-asztal, a harmadik a magyar paraszt-asztal. Török asztal rendezői: Fábián Lajosné, Ürmössy Zoltánná, Gur- nesevits Jeny, Ilia Valii és Török Ila voltak. A román asztal rendezői: Dr. Osianu Gáborné, Pásztor Teri, Sárfi Malvin és Baláni Sári. A magyar parasztasztal rendezői: Berényi Gizi és Policsek Mária voltak. Szinte kár volt, hogy lezárták a versenyt. Azok, akik látták: sajnálták, hogy tovább nem láthatják, de még jobban sajnálták azok, akiknek későn jutott tudo- msára a dolog és nem láthatták. Legelsősorban köszönjük a fáradhatatlan tevékenységű Szőke prépost urnák, köszönjük a Leányklub tagjainak, köszönjük azoknak a kedves úrasszonyoknak, akik a háziasszonyi tisztet elvállalni szívesek voltak, a nagy- közönségnek, akik eljöttek megnézni a versenyt, szóval mindazoknak akik közreműködtek ennek a versenynek a rendezésén és sikerén, hogy az ünnepet ilyen szép kiállítással emelték s ennek a sok szépségnek a látásához minket hozájuttattak. (G. J) A Kaszinó új vezetősége a múlt szombat esti meghívott közgyűlésen választatott meg; előzőleg azonban kisebb részletekben módosítást eszközöltek az alapszabályokon. A szép és modern társadalmi épület 1931-es vezetői a következők: Díszelnökök: Dr. Colcöriu Viktor, Stoll Béla és láncú Sándor. A Kaszinó tisztviselői: Elnök: Dr. Selegianu János főorvos. Igazgató: Dr. Bohájiel János polgármester. Titkár: Pop Gyula isk.-igazgató. Pénztárnok: Rózsa Gyula városi főtiszt viselő. Jogtanácsos: Dr. Pop János ügyvéd. Könyvtárnok: Mihalca László isk. ig.-tanitó. A Kaszinó választmánya : Árkosy Béla, Breban Sándor, Korom Pál, Dr. Erdődy Ignác, Gherman Péter, Krizsán P. Pál, Lenghel Zsigmond, Iepure János, | Lati§ Elek, Manu Sándor, Wald- í ner Zoltán, Dr. Ajtai Nagy Gá- j bor, Dr. Osianu Gábor, Dr. Bo- ; hájiel Koriolán, Dr. Pop Traján, | Medán György, Pu§ca§iu Sándor, j Berger Adolf, Steinfeld Béla, ; Dr. Pop László vez. járásbiró, Szőke Béla, Kovács Gyula könyv- kereskedő, Dr. Turcu Antal és Dr. Weizer Arthur. Á szegedi csodagép Kis riport a szegedi Zeileis-intézetrő! - Tolószék, hordagyak, mankók tá-| bora az intézet fogadócsarnokában - Béna gyermekek j KáJca tövén költ a ruca — i Orvos voltam diploma nélkül \ Valami újat, szenzációt akar az újságíró állandóan közönsége elé tárni, valami „noch nie da gewesen“-t. A riporter szagol, nyomoz, kutat, keresi a témát, hogy olvasóközönsége legfelsőbb megelégedését kiérdemelje. A budapesti nemzetközi mintavásárra utaztam. Útközben az időt olvasással próbáltam agyonütni és mikor ezt is meguntam, halgattam az utitársaim beszélgetését. A határtól kezdve, majdnem az egész útvonalon keresztül egy pár száz kilométeren át csak egy témáról tárgyaltak az utasok, a szegedi csodagépet emlegették, amely minden betegséget meggyógyít. Besugárzás, villanyszikra, kékfényről beszéltek, a feivilágosodottabbak már nevén és nevezték a csodagépet és megmagyarázták a laikusoknak, hogy Szegeden van egy Zeileis-intézet és Zeileis-kezelés az, amelyik a sok különféle betegséget meggyógyítja. Az erdélyi lapok a multhetek- ben közölték, hogy Románia területén nem engedélyezték a Zeleis-intézetek működését, kell- e tehát nagyobb szenzáció mintha, én beszámolok egy ilyen Zeileisintézet működéséről és esetleg j leleplezéseket is közölhetek egy j cikk keretében. A gondolatot tett követte, \ utam Szegeden vitt keresztül j elhatároztam, hogy leszállók Sze- j geden a Zeileis-intézetet, a keze- ' lését megnézni. Szeged hatalmas állomásán I kezdtem meg az információk be- 1 szerzését. Már az állomáson tu- ! dott mindenki felvilágosítást adni. Mindenki tudott valamilyen be- : tegről, aki a szegedi Zeileis-in- i tézet'oen gyógyult ki, a másiknak az öccsét mentette meg az , intézet a bénaságtól, a harma- j dik egy hátgerinc sorvadásosról tud, aki teljesen kigyógyult és mindegyik más-más esetet adott \ elő és kivétel nélkül dicsérték dr. Andor Pál belgyógyászt, az intézet főorvosát, ki lelkiisme- I retesen kezeli a betegeket és csak azokat veszi kezelés alá, akiknek felgyógyulása biztosra vehető. Szegeden a Tisza-Lajos-körut 10. szám alatt van a Zeileis-intézet. Reggel kilenc óra volt, mikor odaérkeztem. Tágas, kényelmesen berendezett előcsarnok fogadott, hol már mintegy kétszázan felüli beteg várta, hogy reá kerüljön a kezelés sora. Többen hordágyon feküdtek, egy párat tolószéken láttam, aztán sok mankós beteget és mindegyike a csodagéptől várta fel- gyógyulását. A várakozók beszélgetését hajgattam végig. Az egyik mondja: Én még csak kétszer voltam kezelésen, de a köszvé- nyem már majdnem teljesen elmúlott. A másik gyermeke javulásával dicsekszik, ki teljesen béna volt, és már a negyedik kezelés után jól tudja mozgatni a kezét és a lábát és igy tovább. Nem lehet feljegyezni azt a sok panaszt és még több dicsekvést. Egy ápoló nővér szólított meg érdeklődve, hogy uj beteg va- gyok-e és a kapott felvilágosítás után a titkári szobába utasított. A titkár meghalgatta kívánságomat, hogy az intézet főorvosával szeretnék beszélni, azonban kijelentette, hogy a főorvos ur ki se mozdul, a rendelő-órák alatt nem lehet hozzá férkőzni. Kapacitálás következett, amelynek az lett a vége, hogy két órai várakozás után sikerült dr/ Andor Pál, a szegedi Zeileis- intézet vezető-főorvosa elé kerülni. A Zeileis-intézet müködését- mondta a főorvos-a lapok már méltatták pro és kontra, ennél többet én sem tudok önnek mondani. A meggyógyult betegektől tessék véleményt kérni. Azok beszélnek. A kezelés módját, a Zeileis- gépeket szeretném látni, mondtam a főorvosnak. Nehéz eset, nem lehet — mondta - most éppen női betegek vannak a kezelőteremben, de egyáltalában nem lehet, nem való idegent a kezeléshez bevinni. Argumentáltam, közérdekre hivatkoztam és a vége az lett, hogy orvosi köpenyt vettem magamra és bejutottam a kezelő terembe. Egy epilepsziás asszony került sorra. A terem sötét lesz, a főorvos a beteg elé áll, kezében egy kerek fésüfog-szerü tárgy, Autófeifordulás a Lazarovits Mózes, helybeli halkereskedő, Somkutra igyekezett rokonaihoz. Este autóba ült feleségével, három gyermekével és Heimovits Füiöp körjegyzővel. Szakállasfalunál antójuk de- fektet kapott, amit a soffőr nem tudott kijavítani. Lazarovits szekeret ment keresni, hogy családját Nagybányára hozza vissza s hogy ne töltsék az éjszakát az országúton. Közben találkozott Buttyán Máté „443 Cluj“ jelzésű autójával, amit Rigó Árpád sofför vezetett. Megállította a Kolozsvár felé igyekvő kocsit s kérte annak utasát, hogy engedje át a kocsit addig, inig családját hazaszállítja. Az utas ebbe bele is egyezett s Lazarovitsék visszaindultak Nagybánya felé. Amikor Katalinba értek, az egyik utkanyart az illuminált soffőr nem vette észre s igy egyenesen az árokba hajtott. Az autó persze felfordult és csúszott az oldalán kb. négy métert. Elsőnek a robusztus Lazarovits tért magához, kimászott a csukott kocsiból és gyermekeit kezdte menteni, mig fejéből és összeroncsolt kezéből patakzott a vér. amelyből világsugár árad, a villámszikrák a betegre pattannak belőle. Egy pár percig tart az egész és kész a kezelés. A betegnek - magyarázta — a főorvos naponta többször voltak epilepsziás rohamai és már háromszori kezelés után elmaradtak a rohamokUtána egy 22 éves leány következett. Egy faszékbe ülte-; ték, feje köré egy abroncsszerü karikát tesznek, fölé pedig egy szűrő-szerű tárgy került. Megindult a motor és a főorvos felszólítja a leányt, hogy mondjon beszéljen valamit, és a leányka folyékonyan, fennakadás nélkül mondja „Káka tövén költ a ruca“, Budapest és még egy csomó város nevét sorolja fel. A kezelés után megkérdeztem a főorvost, hogy mire volt jó a beszéd, vagy ez is a gyógymódhoz tartozik? A főorvos molyolyogva utasított a válaszért a beteghez, ki 9. következő felvilágosítást adta. Ezelőtt egg héttel úgy dadogtam, hogy szinte percekig tartott egy-egy szó kimondása. Négy kezelést kaptam és amint hallja orvos ur, már egész folyékonyan beszélek. Áz egyik csoport kezelése lejárt és ezzel befejeződött az én orvosi karriérem is, mely össesen csak két óráig tartott. Kezelés után ismét a beteget hallgattam meg, kik mind neveket és pontos címeket tudtak adni a meggyógyultakról. Idegbénulás, epilepszia, csuz, rheuma, hátgerincsorvadás, dadogás, tüdőcsucshurut és más betegségek gyógyulásáról számoltak be, miket nem lehet mind e cikk keretében felsorolni s igy lapunk egyik legközelebbi számában fogjuk a gyógyult ese- tekot, a szegedi Zéileis-intézet szabályait és hozzáférhetőségét ismertetni a Romániában lakó betegek felvilágosítása végetés hisszük, hogy ezzel szolgálatot teszünk azon olvasóinknak, akiket érdekel és akiknek szükségük van a. Zeileis-intézetben való kezelésre. « költői országúton Lazarovitsné kificamított karral s több nyílt sebből vérezve ájul- tan feküdt az autóban. Mikor magához tért, szinte félőrülten gyermekeit kiáltozta. Heimovits, aki a fején sérült meg komolyabban, a kiállott izgalmaktól az eszét teljesen elvesztette s ordítozva futkározott a felborult autó körül. A gyermekeknek s a soffőr- nek csodálatosképpen nem történt semmi bajuk, csupán a négy éves Lazarovits bandi sérült meg. A sebesülteket az elősiető falusiak részesítették első segélyben, majd beszállították őket Nagybányára, ahol orvosaik vették kezelés alá. A szigorú vizsgálat folyamatban van. B i A fi ah keresek több (3-4) vendég esetén személyenkint 10 lejért közlekednek a fokhagy- mási fürdőhöz. Megrendelésre a házhoz is elmegy akármelyik bérkocsis. Ezt a szerdai gyűlésükön határozták el. Ü8EZEY BÉL& hiras cigány- és dzsesszzene- kara hétfő estétől az Istvánban.
