Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1919-01-16 / 3. szám

XVII. évfolyam. 1919. január hó 16. 3-ik szám. w TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyed­évre 3 korona, egy szám ára 24 fillér.-----t.tt: Megjelenik minden héten csütörtökön reggel. == Fe lelős szerkesztő NÉMETH BÉLA. Főmunkalárs RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utca 10. sz., ahova lapközlcmcnyek, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. ™ Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Sorsunkat mi magunk nem intézhetjük, rólunk-nélkü- lünk történik meg a döntés a végleges tár­gyaláson. Ezt a végleges döntést várjuk be nyugodtan. S bár fáj, hogy a becsülettel végigvívott 4Va évi küzdelem után rosszab­bul állunk, mint a háború idején bármikor, mégis viseljük el sorsunkat megadással. Szeretnők, ha polgártársaink közül mindenki megszívlelné mai nehéz helyzetünket és teljes szigorúsággal ragaszkodnék azokhoz a rendkívüli intézkedésekhez, amelyeket a katonai parancsnokság a rendkívüli hely­zetre való tekintettel tett. Szórványosan előforduló ellenállások vagy e rendszabá­lyok megsértése csak nehezítik a helyzetün­ket, ahelyett, hogy hasznunkra válnának. Alább közöljük a megszálló parancs­nokság rendeletét egész terjedelmében.- Az általános rend és közbiztonság érdeké­ben, valamint a statáriális törvények értelmében elrendelem: 1. A lakosság köteles a rend és csend fönn­tartására, kerülve mindennemű gyülekezést és tüntetést ezen parancsnokság előzetes engedélye nélkül. A gyülekezés vagy tüntetés jóváhagyása iránti kéréssel egyidejűleg fel kell mutatnia gyüleke­zés vagy tüntetés célját s annak napirendjét. A megengedett tárgyakon kívül más tárgyak meg­beszélése szigorúan tilos. 2. A parancsnokság előzetes engedélye nélkül hírlapok, hirdetmények, falragaszok és egyéb közérdekű iratok nyomtatása tilos. Ezen iratokat román nyelven is kell Írni. Azon nyom­dászok, akik ezen reudeletet megszegik, hadi törvényszék elé állíttatnak és nyomdájuk be lesz zárva. 3. A Román nemzetet, Román államot, Királyi családot vagy szövetségeseinket sértő hírlapok és egyéb iratok terjesztése szigorúan meg van tiltva. 4. Utoljára figyelmeztetem a fegyvertulaj­donosokat, hogy bármilynemti fegyvereiket ezen hirdetmény megjelenésétől számítva 48 órán belül a katonai parancsnokságnak haladéktalanul szol­gáltassák be, ellen esetben haditörvényszék elé lesznek állítva. A vadás/ vívó és egyéb sport fegyverekre rá kell írni a tulajdonos nevét és lakását, hogy azok, amikor a körülmények meg­engedik, visszaszolgáltathatók legyenek. 5. Nagyobb csoportosulások, tüntetések a város utcáin tilosak. 6. Úgy a polgárok, mint kocsik közlekedése a város utcáin reggel 6 órától este 10 óráig meg van engedve. Ezen határidőn túli közlekedésre jó hírnevű egyéneknek a helybeli Román Nem­zeti Tanács javaslatára ezen parancsnokságtól külön engedély adatik. 7. Tartózkodási helyét engedély nélkül senki el nem hagyhatja. Ezen egedélyeket a parancs­nokság a helybeli Román Nemzeti Tanáccsal együtt állítja ki. 8. Az összes üzletek legkésőbb este 8 óráig bezárandók. Kivételt képeznek ez alól: színházak, elsőrendű vendéglők és kávéházak, melyek esti 10 óráig nyitva tarthatók. Ezek azonban a parancs­nokságtól a helybeli Román Nemzeti Tanács bejelentésére külön írásbeli engedéllyel lesznek ellátva. 9. Az ünnepek alkalmával rendezendő bálok, estélyek a parancsnokság engedélyével lesznek megtartva, mely parancsnokság fogja meghatá­rozni annak idejét. 10. A város és területéről gabonaneműek, takarmányok és egyéb élelmicikkek ellszállitása a parancsnokság és Román Nemzeti Tanács enge­délye nélkül tilos, a vétkezők szállítmányai el lesznek kobozva és meg is büntetve. 11. Szállodások, vendéglősök, korcsmárosok és mindazon egyének, akik idegeneket 24 órá­nál hosszabb időre elszállásolnak, kötelesek azok neveit és elutazási helyeit a parancsnokságnak A „Nagybánya“ tárcája. A kedves ember. — Irta: Kóbor Tamás. — — Igazán sajnálom, —■ mondotta a szere­tetreméltó háziasszony — de át fogja látni, hogy nem tehetek róla. Különben áldott, jó teremtés és épenséggel nem akad fönn rajta, ha észre sem veszik. — Ugyan kérem, — mondta a kedves ember — engem ne sajnáljon, nagyságos asszonyom, én mindenképen és akárkivel el tudok mulatni. — Maga csakugyan kedves. S a háziasszony most már egészen meg­könnyebbülten intett Klári kisasszonynak, a ki ezalatt egy sarokban mélyen behúzódott volt a zsölyébe s a függő emberek révetegségével bár­gyún bámult maga elé. Klári kisasszony úgy pattant föl, mint a ki valami rendelkezést vár, melyet rögtön és buzgón teljesíteni kell. — Bemutatom neked Raglány urat, tudod, a kiről annyit beszéltünk már. Klári kisasszony cselédszerü elfogultsággal lehajtotta a fejét és tétova mozdulattal elárulta, hogy most kezet nyújtana, de nem mer. Raglány úr ellenben megragadta kezét s nevétve megrázta. — S ezzel a kézzel komolyan tud valamit csinálni? — mondotta, miközben fejről tenyérre forditgatta és vissza. — Klári kisasszony, öné a legparányibb kéz, melyet valaha láttam. Klári kisasszony arcát elborította a vér s szinte ijedten meresztette szemét, ezt a vénhedt, valamikor kék szemet a kedves emberre. Tréfál ? Gúnyol ? De aztán futó mosolygásra húzódott az ajka. Ránézett a kezére és mintha most látná először, elismerte, hogy csakugyan kicsi, négy háromnegyedes keztyübe fér. — O — szólt zavartan és elhúzta a kezét. A háziasszony rábámult a kedves emberre, s boldogan, hogy a súlyos eseten Így keresztül­esett, otthagyta őket. Raglány ur pedig jókedvűen letelepedett, bizalmasan, mintha már régi barátok lennének, maga mellé vonta a vén leányt. — Aztán lássuk csak — folytatta figyel­mesen belekémlelve a leány tenyerébe — tudja-e Klárika kisasszony, hogy a tenyerében valóságos kincset hordoz akkor is, mikor üres? Ez egy egészen különös, érdekes tenyér. Ehhez én értek, ez az én specialitásom. A tenyér és a szem. Cigány nem vagyok, ostobaság, hogy n tenyér­ből kiolvasható az ember jövője. De a jelene, azaz a mivolta és a múltja, — az betüről-betüre benne van. — Csakugyan ? dadogjtétován Klári kisasz- szony, mintha menekülni akarna, egyet ránta kezén. — Hohó! kacag a kedves ember — az olvasmány sokkal érdekesebb, semhogy enged­ném a könyvet becsapni. De hiszen ön tünemény! — kiáltott föl, mintha valami megdöbbentőt látott volna meg. bejelenteni. Elleneseiben üzleteik be lesznek zárva és hadbíróság elé állíttatnak. 12. Hírül adatik, hogy a hadsereg részére történő rekvirálások készpénzfizetés mellett tör­ténnek, nem pedig elismervényekre, melyek vissza­élésekre adnak alkalmat s melyek kiderítése igen nehéz. 13. Vendéglősök, élelmiszer kereskedők, mészárosok, pékek, terményárusitók, korcsmáro­sok, fa és fűtőanyag árusítók 48 órán belül köte­lesek a meglevő és árubabocsátott cikkeikről a parancsnokságnak részletes kimutatást beterjesz­teni, úgyszintén azok egységárairól, mellyel árusit- tatnak. Ellen esetben üzleteik bezáratnak. 14. A hadseregünk által elfoglalt vonalon túl senki sem utazhatik, semmiféle anyagot ezen vonalon átszállítani nem szabad. Ez ellen vétők­nek szállítmányai el lesznek kobozva, tulajdonosai pedig hadbíróság elé állíttatnak. 15. Szeszesital árusítóknak tiiosittas állapot­ban levő, valamint botrányt okozó egyéneknek valamint kiskorúaknak fogyasztás céljából sze­szes italt árusítani. 16. Ezen rendelet végrehajtásáról az összes katonai és polgári hatóságok kötelesek gondos­kodni. Nagybánya, 1918. év december hó 29-én a 14-ik gyalogsági Dandár Parancsnoka C. loan, ezredes. A Madonna, az asszony és a férfi. — Irta : Sroll Lajos. — (Folytatás.) Ki lehet ez a férfi, miért akar ez betolakodni az ő életébe? Igyekezett minden erejével az elő­adás menetét kisérni, hogy elterelje figyelmét az idegenekről és azon vette észre magát, hogy csak azt a merev, szomorú Krisztus arcot látja maga előtt. Valami végtelen szánalom fogta el. Oda­szaladni hozzá, megsimogatni az arcát, megkér­dezni tőle, hogy mi fáj ebben az életben, amikor — Mi az? —- dadogja a vén lány megresz­ketve. — Itt, itt, — ez a kanyargós vonás — szak­értő vélemények szerint ez a vonás csak két nő tenyerében találtatott a világtörténelem kezdete óta. Az egyik Cleopatra, a másik Jeanne d’Arc. — Mi? Mi? — rémüldözött Klári kisasszony s egész mivoltában megremeg. — Klári kisasszony, — folytatja felhevülten a kedves ember — ez a két ellentétes nagy jel­lem egyesüljön önben. Ne szóljon semmit, most ne gondoljon arra, hogy önnel nem történt semmi abból, a mi e két nőt halhatatlanná tette. De úgy vegye, ha Cleopatra vagy Jeanne d’Arc az ön életviszonyai között élt volna, hát az egyik nem lett volna Antonius hősnője, a másik nem vált volna a francia nemzet szentjévé, de szakasz­tott olyan lenne mind a kettő, a milyen ön. S ha ön kiszabadulna e szűkös keretek közül, — teringettét, hogy egy ilyen Cleopatra rá nem akad az ő Antoniusára! — Ó uram — rebegi fejét lehajtva Klári.-— A szerelem és a szentség mártírja együtt, — szól a kedves ember, mintha önmagában beszél­getne —- igaza van, kisasszony, ez a mai hitvány férfinépség nem érdemli meg önt. A vén leány valahogy megérezte, hogy a társaság figyelme rajta koncentrálódik. Föltekin­tett s csakugyan furcsán mosolygó arcokat látott, mik menten elfordultak tőle, mihelyt tekintete rájuk vetődött. Mélységesen elszégyelte magát s lázadozó haraggal mondta. — Ön nagyon kedves, Raglány ur, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents