Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1919-01-16 / 3. szám
XVII. évfolyam. 1919. január hó 16. 3-ik szám. w TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy szám ára 24 fillér.-----t.tt: Megjelenik minden héten csütörtökön reggel. == Fe lelős szerkesztő NÉMETH BÉLA. Főmunkalárs RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utca 10. sz., ahova lapközlcmcnyek, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. ™ Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Sorsunkat mi magunk nem intézhetjük, rólunk-nélkü- lünk történik meg a döntés a végleges tárgyaláson. Ezt a végleges döntést várjuk be nyugodtan. S bár fáj, hogy a becsülettel végigvívott 4Va évi küzdelem után rosszabbul állunk, mint a háború idején bármikor, mégis viseljük el sorsunkat megadással. Szeretnők, ha polgártársaink közül mindenki megszívlelné mai nehéz helyzetünket és teljes szigorúsággal ragaszkodnék azokhoz a rendkívüli intézkedésekhez, amelyeket a katonai parancsnokság a rendkívüli helyzetre való tekintettel tett. Szórványosan előforduló ellenállások vagy e rendszabályok megsértése csak nehezítik a helyzetünket, ahelyett, hogy hasznunkra válnának. Alább közöljük a megszálló parancsnokság rendeletét egész terjedelmében.- Az általános rend és közbiztonság érdekében, valamint a statáriális törvények értelmében elrendelem: 1. A lakosság köteles a rend és csend fönntartására, kerülve mindennemű gyülekezést és tüntetést ezen parancsnokság előzetes engedélye nélkül. A gyülekezés vagy tüntetés jóváhagyása iránti kéréssel egyidejűleg fel kell mutatnia gyülekezés vagy tüntetés célját s annak napirendjét. A megengedett tárgyakon kívül más tárgyak megbeszélése szigorúan tilos. 2. A parancsnokság előzetes engedélye nélkül hírlapok, hirdetmények, falragaszok és egyéb közérdekű iratok nyomtatása tilos. Ezen iratokat román nyelven is kell Írni. Azon nyomdászok, akik ezen reudeletet megszegik, hadi törvényszék elé állíttatnak és nyomdájuk be lesz zárva. 3. A Román nemzetet, Román államot, Királyi családot vagy szövetségeseinket sértő hírlapok és egyéb iratok terjesztése szigorúan meg van tiltva. 4. Utoljára figyelmeztetem a fegyvertulajdonosokat, hogy bármilynemti fegyvereiket ezen hirdetmény megjelenésétől számítva 48 órán belül a katonai parancsnokságnak haladéktalanul szolgáltassák be, ellen esetben haditörvényszék elé lesznek állítva. A vadás/ vívó és egyéb sport fegyverekre rá kell írni a tulajdonos nevét és lakását, hogy azok, amikor a körülmények megengedik, visszaszolgáltathatók legyenek. 5. Nagyobb csoportosulások, tüntetések a város utcáin tilosak. 6. Úgy a polgárok, mint kocsik közlekedése a város utcáin reggel 6 órától este 10 óráig meg van engedve. Ezen határidőn túli közlekedésre jó hírnevű egyéneknek a helybeli Román Nemzeti Tanács javaslatára ezen parancsnokságtól külön engedély adatik. 7. Tartózkodási helyét engedély nélkül senki el nem hagyhatja. Ezen egedélyeket a parancsnokság a helybeli Román Nemzeti Tanáccsal együtt állítja ki. 8. Az összes üzletek legkésőbb este 8 óráig bezárandók. Kivételt képeznek ez alól: színházak, elsőrendű vendéglők és kávéházak, melyek esti 10 óráig nyitva tarthatók. Ezek azonban a parancsnokságtól a helybeli Román Nemzeti Tanács bejelentésére külön írásbeli engedéllyel lesznek ellátva. 9. Az ünnepek alkalmával rendezendő bálok, estélyek a parancsnokság engedélyével lesznek megtartva, mely parancsnokság fogja meghatározni annak idejét. 10. A város és területéről gabonaneműek, takarmányok és egyéb élelmicikkek ellszállitása a parancsnokság és Román Nemzeti Tanács engedélye nélkül tilos, a vétkezők szállítmányai el lesznek kobozva és meg is büntetve. 11. Szállodások, vendéglősök, korcsmárosok és mindazon egyének, akik idegeneket 24 óránál hosszabb időre elszállásolnak, kötelesek azok neveit és elutazási helyeit a parancsnokságnak A „Nagybánya“ tárcája. A kedves ember. — Irta: Kóbor Tamás. — — Igazán sajnálom, —■ mondotta a szeretetreméltó háziasszony — de át fogja látni, hogy nem tehetek róla. Különben áldott, jó teremtés és épenséggel nem akad fönn rajta, ha észre sem veszik. — Ugyan kérem, — mondta a kedves ember — engem ne sajnáljon, nagyságos asszonyom, én mindenképen és akárkivel el tudok mulatni. — Maga csakugyan kedves. S a háziasszony most már egészen megkönnyebbülten intett Klári kisasszonynak, a ki ezalatt egy sarokban mélyen behúzódott volt a zsölyébe s a függő emberek révetegségével bárgyún bámult maga elé. Klári kisasszony úgy pattant föl, mint a ki valami rendelkezést vár, melyet rögtön és buzgón teljesíteni kell. — Bemutatom neked Raglány urat, tudod, a kiről annyit beszéltünk már. Klári kisasszony cselédszerü elfogultsággal lehajtotta a fejét és tétova mozdulattal elárulta, hogy most kezet nyújtana, de nem mer. Raglány úr ellenben megragadta kezét s nevétve megrázta. — S ezzel a kézzel komolyan tud valamit csinálni? — mondotta, miközben fejről tenyérre forditgatta és vissza. — Klári kisasszony, öné a legparányibb kéz, melyet valaha láttam. Klári kisasszony arcát elborította a vér s szinte ijedten meresztette szemét, ezt a vénhedt, valamikor kék szemet a kedves emberre. Tréfál ? Gúnyol ? De aztán futó mosolygásra húzódott az ajka. Ránézett a kezére és mintha most látná először, elismerte, hogy csakugyan kicsi, négy háromnegyedes keztyübe fér. — O — szólt zavartan és elhúzta a kezét. A háziasszony rábámult a kedves emberre, s boldogan, hogy a súlyos eseten Így keresztülesett, otthagyta őket. Raglány ur pedig jókedvűen letelepedett, bizalmasan, mintha már régi barátok lennének, maga mellé vonta a vén leányt. — Aztán lássuk csak — folytatta figyelmesen belekémlelve a leány tenyerébe — tudja-e Klárika kisasszony, hogy a tenyerében valóságos kincset hordoz akkor is, mikor üres? Ez egy egészen különös, érdekes tenyér. Ehhez én értek, ez az én specialitásom. A tenyér és a szem. Cigány nem vagyok, ostobaság, hogy n tenyérből kiolvasható az ember jövője. De a jelene, azaz a mivolta és a múltja, — az betüről-betüre benne van. — Csakugyan ? dadogjtétován Klári kisasz- szony, mintha menekülni akarna, egyet ránta kezén. — Hohó! kacag a kedves ember — az olvasmány sokkal érdekesebb, semhogy engedném a könyvet becsapni. De hiszen ön tünemény! — kiáltott föl, mintha valami megdöbbentőt látott volna meg. bejelenteni. Elleneseiben üzleteik be lesznek zárva és hadbíróság elé állíttatnak. 12. Hírül adatik, hogy a hadsereg részére történő rekvirálások készpénzfizetés mellett történnek, nem pedig elismervényekre, melyek visszaélésekre adnak alkalmat s melyek kiderítése igen nehéz. 13. Vendéglősök, élelmiszer kereskedők, mészárosok, pékek, terményárusitók, korcsmárosok, fa és fűtőanyag árusítók 48 órán belül kötelesek a meglevő és árubabocsátott cikkeikről a parancsnokságnak részletes kimutatást beterjeszteni, úgyszintén azok egységárairól, mellyel árusit- tatnak. Ellen esetben üzleteik bezáratnak. 14. A hadseregünk által elfoglalt vonalon túl senki sem utazhatik, semmiféle anyagot ezen vonalon átszállítani nem szabad. Ez ellen vétőknek szállítmányai el lesznek kobozva, tulajdonosai pedig hadbíróság elé állíttatnak. 15. Szeszesital árusítóknak tiiosittas állapotban levő, valamint botrányt okozó egyéneknek valamint kiskorúaknak fogyasztás céljából szeszes italt árusítani. 16. Ezen rendelet végrehajtásáról az összes katonai és polgári hatóságok kötelesek gondoskodni. Nagybánya, 1918. év december hó 29-én a 14-ik gyalogsági Dandár Parancsnoka C. loan, ezredes. A Madonna, az asszony és a férfi. — Irta : Sroll Lajos. — (Folytatás.) Ki lehet ez a férfi, miért akar ez betolakodni az ő életébe? Igyekezett minden erejével az előadás menetét kisérni, hogy elterelje figyelmét az idegenekről és azon vette észre magát, hogy csak azt a merev, szomorú Krisztus arcot látja maga előtt. Valami végtelen szánalom fogta el. Odaszaladni hozzá, megsimogatni az arcát, megkérdezni tőle, hogy mi fáj ebben az életben, amikor — Mi az? —- dadogja a vén lány megreszketve. — Itt, itt, — ez a kanyargós vonás — szakértő vélemények szerint ez a vonás csak két nő tenyerében találtatott a világtörténelem kezdete óta. Az egyik Cleopatra, a másik Jeanne d’Arc. — Mi? Mi? — rémüldözött Klári kisasszony s egész mivoltában megremeg. — Klári kisasszony, — folytatja felhevülten a kedves ember — ez a két ellentétes nagy jellem egyesüljön önben. Ne szóljon semmit, most ne gondoljon arra, hogy önnel nem történt semmi abból, a mi e két nőt halhatatlanná tette. De úgy vegye, ha Cleopatra vagy Jeanne d’Arc az ön életviszonyai között élt volna, hát az egyik nem lett volna Antonius hősnője, a másik nem vált volna a francia nemzet szentjévé, de szakasztott olyan lenne mind a kettő, a milyen ön. S ha ön kiszabadulna e szűkös keretek közül, — teringettét, hogy egy ilyen Cleopatra rá nem akad az ő Antoniusára! — Ó uram — rebegi fejét lehajtva Klári.-— A szerelem és a szentség mártírja együtt, — szól a kedves ember, mintha önmagában beszélgetne —- igaza van, kisasszony, ez a mai hitvány férfinépség nem érdemli meg önt. A vén leány valahogy megérezte, hogy a társaság figyelme rajta koncentrálódik. Föltekintett s csakugyan furcsán mosolygó arcokat látott, mik menten elfordultak tőle, mihelyt tekintete rájuk vetődött. Mélységesen elszégyelte magát s lázadozó haraggal mondta. — Ön nagyon kedves, Raglány ur, hogy