Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1919-01-09 / 2. szám
1919. január 9. NAGYBÁNYA 3. oldal. Az Érdekes Újság minden száma rendkívül bő mélynyomásu képsorozatával hü krónikája a heti eseményeknek. Minden szám külön kis regényt, sok novellát, kabarét, tréfát, verset, külön állandó’rovatot és folytatásos nagy regényt közöl. Előfizetési ára negyedévre 12 korona 50 fillér. Az uj előfizetők a három legutóbbi külön számot: a forradalmi, a köztársasági és a szenzációs karácsonyi számot, melyeknek ára összesen 5 korona, teljesen díjtalanul kapják. Adomány. Lakos Imre nyug. ceglédi posta és távirda főnök 20 K-t adott a hadiárvák helyi alapjára. Midőn ezt nyilvános köszönettel nyugtázzuk, megjegyezzük, hogy ez adományt a bányaigazgatóság tiszti és altiszti karának a Fischer Károly bányatanácsos elhunyta alkalmából ko- szorumegváltás címen ugyancsak a hadiárvák helyi alapjára szánt 391 K-nyi adományával együtt, tehát összesen 411 K-t a városi takarék- pénztárban helyeztük el gyiimölcsőzőleg. Nemes- szivü olvasóinknak továbbra is szives figyelmébe ajánljuk ez alapot, valamint a hadirokkant alapot is. A legbiztosabb vagyon mindig a szellemi tőke, a szellemi vagyon értéke nem csökken soha. Aki művelődni óhajt, aki szenzációs képeket akar látni, aki barátja az okos szórakozásnak, aki hive a tudásnak és a haladásnak, fizessen elő a legjobb, legszenzációsabb magyar hetilapra, a Képes Újságra. Előfizetési ár 'A évre 10 korona. 1ÖO K jutalmat kap, aki kinyomozza a tettest vagy nyomára vezet annak a betörőnek, aki a Veresvizi-ut 15 sz. háztól dec. első hetében elrabolt 36 liter zsírt, 4 nagy sonkát és 2 oldalast. Egy telj as regónykötet 1 korona. A „Legjobb könyvek“ minden második héten egy- egy belföldi vagy külföldi elsőrangú iró regényét hozza. A „Legjobb könyvek“ minden második szombaton jelenik meg és ára a 64 oldalas kötetnek 1 korona. Kapható mindenütt. Halálosét. Bagosy Sándor, az István szálló éttermének főpincére volt ez esztendőnek első halottja. Jan. 1-én halt meg a törekvő férfiú hosszú, kínos szenvedés után. Műtétnek is alávetette magát szegény, de az orvosi tudomány nem tudta megmenteni, 36 éves korában elhunyt, özvegyén és két kis árváján kívül nagyszámú rokonságot ejtvén gyászba. — Papp László kisbirtokos dec. 27-én járványos tüdőgyuladásban elhunyt 48 éves korában. Özvegyén és gyermekein kívül kiterjedt rokonság gyászolja. Gyertyaosztáa lesz f. hó 8-tól kezdve. Minden bevásárlási könyvre a hatósági boltokban egy szál gyertyát lehet venni 30, 44,50 vagy 60 filléres áron nagyság szerint. Mindenféle házi felszerelés eladó a Veresvizi-ut 15.számú (volt Égly-féle) házban özv. Virágh Lajos n én ál. Köszönet. Mindazon ismerőseink és jóbarátaink, akik egyetlen drága kis Sanyikánk elvesztése fölötti nagy bánatunkat igaz részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, ez utón fogadják hálás közsönetünket. — Burján Sándor és neje. Koszorú megváltás. Gombossy József és Sze!eczky[Józsel főerdőmérnökök 20—20 koronát küldtek Szent Antal szegényei részére a Fliesz Henriimé ravatalára szánt koszorú megváltása címén. Köszönettel nyugtázza Szőke, plébános. Kérelem a megszállott területek lakóihoz. A megszállott területekről a fővárosba érkezőket, valamint a megszállott területekre visszautazókai felkérjük, hogy igen fontos ügyben szíveskedjenek a délelőtti órákban (9—1.-ig) helyiségünkben (IV., Muzeum körút 1. IV.) bennünket felkeresni. Országos Propaganda Bizottság. Köszönet. Mindazok, kik drága jó férjem elhunyta alkalmából mérhetetlen fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, fogadják őszinte köszönetünket. Özv. Bagosy Sándorné és családja. A Madonna, az asszony és a férfi. — Irta: Sroll Lajos. — Vig élet folyt Islán, az északmagyarországi kis fürdőben. Isla . . . jelentéktelen név, talán még a térképen sem szerepel. És a fürdőzők szerint többet ér bármelyik külföldi fürdőhelynél. Semmiben sem különbözik a többi magyar fürdőktől. A villák itt is odalapulnak szerényen a sziklás hegyoldalhoz, az óriási fenyők balzsamos illattal töltik be a tiszta hegyi levegőt, a lámpák halványan csillognak késő éjjel is, mint a szentjánosbogárkák az utszélen. Minden nyáron ott játszik Farkas Sanyi kitűnő bandája, állandóan jó bor van és a mi fő : szép lányok, gyönyörű asszonyok. Az orvosilag vegyelemzett, mindenféle, reumás, csúzos bántalmak, gyomorbajok és hurutok gyógyítására kitünően alkalmasnak nyilvánított vize pedig épen olyan, mint más közönséges viz, legfeljebb egy kissé több sót pazarolt rá a természet. Mindez azért nem zavarja a für- dőzőket, hogy ne legyenek vígan. Miért is szomorodnának, amikor nincs beteg közöttük. Ez az elszigetelten, egymásnak élő gentry közönség ugy gondolkozik, hogy aki fürdőben akarja kikúrálni a baját Magyarországon, az menjen külföldre, itt ugyan ne jajgassa tele a fülüket mindenféle beteg ember! Jól is néznénk ki! Hol mulatnának akkor a tüzes asszonyok, álmodozó szemű lányok, a kifogástalanul öltözött és tehetségtelen fiatal urak és hol tarokkoznának az öreg tekintetesek? És ha mégis közéjök merészkedik valaki gyógyulást keresni, legkésőbb a második napon ész nélkül menekül onnan : olyan dáridót csapnak, hogy beteg idegei nem bírják ki. Most is nagy muri folyik, műkedvelői előadást rendeztek a kaszinóban a leégett solymo- siak fölsegélyezésére. A kaszinó fényárban úszik, a csillárok és a rögtönzött színpad lámpái pazarul ontják magukból a fényt. Forró a levegő és szelíd, jóizü nevetésektől hangos. A műsor vége felé jár. A kedves, örökké vidám Tommy, a fürdő gyógyszerész segédje vége-hossza nélkül énekli apró, csintalan dalait a helyi nagyságokról. Most Fiffikről dalol, a helyi sajtó egyetlen képviselőjéről, aki mindenkit kapacitál, hogy indítson egy ellenlapot, mert igy megbukik, ha nincs kivel vitatkoznia. Azután a gyógyszerész fukarságát figurázza ki. Mikor az „Az Est“ először drágult meg, előző este össze vásárolta az összes példányokat és boldogan újságolta, hogy felőle már drágulhat az Est, ő már ellátta magát legalább egy évre. A doktor bácsi is sorra kerül. Egy este megszólítja : „Mondd csak, Tommy fiam, melyik itt a túlsó oldal „Az ott“ és át mutat a másik oldalra. „UgyaTi Tommy öcsém, tedd lóvá az öregedet! Ottan meg azt mondták, hogy ez a túlsó oldal.“ Mulat rajta mindenki, senki sem haragszik a csipkedésekért, sőt az nevet a legjobban, akit kifiguráz. Miért is haragudnának? Hiszen tréfát csak azokkal üzünk, akiket szeretünk . . . És nevetnek, mulatnak az ártatlan verseken, a kedves alakokat igy méginkább a szivökbe zárhatják. Dr. Tatár Flóris, a Krisztus szakállu idegen az egyedüli, aki nem talál semmi szórakoztatót a hétköznapi dolgokon, az ő művészit, nemeset sóvárgó lelkét nem elégíti ki a műsor. Csak nézi mereven, műértő szemekkel azt a mély tüzü, kék- szemü, szabályos vonásu fiatal asszonyt, akinél szebbet még életében nem látott. Vagy talán igen ?_ És kutat emlékei között! Az is ilyen gyönyörű volt. Elvonul előtte életének minden apró mozzanata, vándorlásai, napsütéses mezők, régi, omladozó, repkénynyel befutott romok. Itália minden kéksége, végig kutatja ismét Rómát, a művészetek bölcsőjét az ókortól a renaissance-on keresztül végig. Ott, valahol ott találkozott vele. A fürdő legszebb asszonya — a férje Karls- badban kúrálja a gyomrát, inig ő itt pihenteti fáradt idegeit — megérezte a kutató, fürkésző tekintetet, érezte, mint fosztogatja meg minden ruhájától, hogy előtte álljon testének minden bája teljes klasszikus szépségben. Ilyen tekintetet még nem érzett, igy még nem nézte őt senki sem. Idegesen, védőleg vonta össze merészen kivágott ruhája fölött a válláról leomló arany, arab-csipkés fátyolát. (Folyt, köv.) Kiadó laptulajdonos: NÉMETH BÉLA. 34/1919. sz. Hirdetmény. Nagybánya város tanácsa közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező Felsőbánya-utcai faraktár aprított és hasábos tűzifájának a városi közönség részére való szállítását f. év január 15- től vagyis az árlejtés napjától kezdődőleg újból vállalatba adja. Az erre vonatkozó árlejtés f. év január 15-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében fog megtartatni. Az aprított tűzifára pályázhatik egy vállalkozó is. A hasáb tűzifa fuvarozására ellenben legcélszerűbb, ha 8—10 fuvarosból egy fuvaros-vállalkozó csoport alakul és ezek együttesen pályáznak. Kikiáltási fuvaregységbér: az aprított tűzifára ürköbméterenkint 8 K. — a hasábtüzifára ürköbméterenkint 5 K. Az árlejtésen résztvenni akarók tartoznak 500 K. bánatpénzt le tenni, Írásbeli ajánlathoz ugyanilyen összeget csatolni, vagy a Nagybánya város tak. pénztáránál elhelyezett pénzről szóló betétkönyvecskét mellékelni. írásbeli ajánlatnál kijelentendő, hogy árlejtező az árlejtési és szerződési feltételeket ismeri s annak betartására magát kötelezi. írásbeli ajánlatok a polgármesteri hivatalhoz adandók be, hol az árlejtési és szerződési feltételek is megtekinthetők s arról másolatok is készíthetők. Nagybánya, 1919. jan. 3. A VÁROS TANÁCSA. dr. a. Nagy Gábor, h. polgármester. 176—1916. sz. Hirdetmény. A nagybányai izr. iparosok segélyző egyesülete által benyújtott kérvény alapján a hitközség tanácstermébe 1919. év január hó 12-én délelőtt 10 órára nagy gyűlést tűztem, melyre az igen tisztelt hitközségi tag urakat tisztelettel meghívom. Tárgy: A képviselőtestületbe 4, elöljáróságba 2, elnöki tanácsba 1, adókivető, felszólam- lási és felebbezési bizottságokba 2—2 tagnak az egyesület kebeléből való megválasztása. Nagybánya, 1918. dec. 31. Kaufmann Mór Farkas Lipót h. jegyző. elnök. az szóbeszéd közben mellém ülteté és sok kerengő beszédekkel kezdék az leányt mind erkölcséről s mind pedig jó gondviseléséről erősen dicsérni, végre ugyan nyilván kijelentették, hogy ha Jced- vem volna hozzá, tőlem az leánt meg nem tartanák, hanem nekem adnák.“ Szegény Csombor, mit tegyen? Kénytelen volt újra füllenteni s azt mondta, hogy prágai rokonaival szeretné előbb megbeszélni a dolgot. Megigérve a visszatérést elbúcsúzik s ezt gondolja: „Megtérek akkor, midőn az egész cseh leányoknak gyűlését fogom hallani, ily végre, hogy törvényekből mennyen ki, hogy soha egyik se mennyen közzülök félhez, mely tudom akkor lészen meg, mikor az tenger vize minden állásában megszárad.“ Csombor a városok eredetéről szóló meséket, mondákat is följegyezte, igy például Krakkó szintén egy Krakus nevű embertől kapta nevét, ki a vár helyén lakó emberevő sárkányt juhbőrbe kötött salétrommal, fenyőviasszal és oltatlan mészszel elpusztította. Megjegyzi még Csombor: „Ez sárkánylyukban kétszer vígan laktam az seren, mert most serpincévé fordították.“ Miután említi Csombor a krakkóiak „si Roma non esset Roma, nostra Cracovia esset Roma,“ mondását, igy végzi utazásának történetét: „Én ez ő Rómájokat nékik liagyám ... és Magyarország felé indulók, ekképpen azért kívánságom szerint Bochniári és Grybovon által, nagy szerencsésen ő Sz. Felsége az szegény búdosóknak és minden zarándokoknak ótalmazó Istene, 1618 esztendőben, mindeneknek itileti és várása kívül hazámba minden kár nélkül bevin, az sok földi és tengeri háborúim miatt lőtt bánátimat, félelmimet és szomoruságimat velem elfelejtette.“ s. E.
