Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1919-02-20 / 8. szám

2. oldal NAGYBÁNYA 1919. február 20 A költségvetés tételeinek csoportosítása köny- nyen áttekinthetővé teszi a tervezetet. Az eddigi 98 bevételi tétel helyett van most 37 főrovat, a volt 121 kiadási tétel helyett 31 főtétel, mindegyik­ben a vonatkozó altételekkel. Ez az uj rendszerbe való foglalás is meglehetős fáradsággal járt, de a kezelést kevésbbé nehézkessé teszi. A főj övedelmi forrás az erdőüzem; itt 2,205.641 K jövedelem van előirányozva; ezzel szemben a kiadás: személyi járandóság 73.084 K, dologi ki­adás 1,656.491 K, összes kiadás 1,729.575 K­A tiszta bevétel volna 476.066 K. De nem lesz annyi, mert az üzemi kiadások egyre nőnek e nehéz időben. — A sokat szidott iparvasut is igy, a költségvetésben igen jó üzletnek látszik. A bevétel 495.800 K, a kiadás 369.304 K. — A tiszta bevétel'126.496 K. Igen, de jön a tavaszi hó­olvadás, nem respektálja a költségvetést, elmossa a vágányokat s a tiszta bevétel egy tekintélyes része a szó szoros értelmében a vízbe esik. Talán majd a jövőben építendő kötélpálya jobban fog viselkedni. Jó jövedelmi forrás a városi takarékpénztáron kívül a piaci vásárvám és a fogyasztási adó ke­zelése. Ráfizetést mutat a közvágóhíd, a városi fürdő és a villanytelep. Személyi járandóság cimén kifizet a város 499.432 K-t, nyugdijakra, kegydijakra 31.023 K-t. Az előbbi összegben benne van az államisegély is. Igen nagy tétel a kölcsöntörlesztés és kamat fizetésé: 591.24874 K. Ebben 6 tétel amortizációs, a többi tisztán kamat, úgy hogy 1000 K-nál jóval több esik egy napra csak kamatként. Ebben a nehéz terhet jelentő kérdésben kell, és hisszük, hogy fog is találni városunk vezetősége olyan megoldási módozatot, amely a nagy kamatterhet mérsékli, de nem a polgárság nagyobb meg­adóztatásával, hanem inkább egyes fizető üzemek intenzivebb művelésével. Nagy jóltevője lesz a városnak, aki e terheknek legalább jó részét le tudja venni a polgárság válláról. A főösszesitésben 357.40L92 koronás hiány mutatkozik, kz összes kiadás 3.743.069'06 ko­rona. Az összes bevétel 3.385.667'14 K- E nagy hiány 163.339 K áll. adóalap után kivetendő 219°/°-os pótadónak felelne meg. Az eddigihez képest ez mindenesetre súlyos megterhelést jelent az adózó polgárságra nézve. A milliós befek­tetések azonban nemcsak a mai nemzedéknek az érdekeit szolgálják, hanem pl. a vízvezeték, villanyvilágítás, csatornázás stb. előnyeit a jövendő nemzedék is élvezni fogja ; épen azért méltányos­nak találnók, hogy a nagy terhet necsak ez a mai generáció fizesse. Súlyos kérdéseket vet föl a költségvetési előirányzat, nehéz feladatok elé állítja városunk vezetőségét. Hisszük, hogy a vezetőség bölcse- sége megbirkózik a nagy feladattal s ha hosszú évek mulasztását nem tudja is egy csapásra helyrehozni, mégis sikerül majd alapos megfon­tolással javítani helyzetünkön, hogy a jövendő előirányzatok kedvezőbb képet adjanak a városi gazdálkodásról. e gazdag lányokkal módom lett volna össze­jönni. Ellenben bevettem magamat a sörházba, ahol a „Csak szolidan“ cimü egyetlen asztaltár­saság tárt karokkal fogadott. Megjegyzem, hogy az asztaltársaság tagjai tényleg szolid fiuk vojtak s csakugyan „csak szoli­dan“ szórakoztunk. Évek során egyetlen egyszer jött ki a sora, hogy nagyobb szabású kiugrást rendeztünk. Ennek azonban nagyon is nagy értelme volt. Volt a társaságunkban egy állatorvos, akit mi csak per „nagyságod“ szólítottunk. Nagyon csendes természetű s kitűnő étvágyú fiú volt. Eredetileg mérnöknek készült s csak később vál­toztatott pályát, mely elhatározásában a mechanika tanárának rábeszélő képessége nagy szerepet játszott. A gépek és nagy számok iránti'vonzalma azonban továbbra is megmaradt s éveken át nagy kombinációs számításokat végzett esténként a vendéglői asztal mellett — mig el nem aludt — s a nagy számok kombinációjáról kihúzott valószinüségszámitás alapján játszott az osztály­sorsjátékon, a sorsjegyeket nem is numerus, hanem súly szerint rendelvén. Mi csak nevettük a dolgot mindaddig, mig egyszer csak megütött egy hatalmas nyereményt. Ekkor aztán kapituláltunk s az áldomási pezsgős vacsora mellett Fortuna mosolyától elkápráztatva elhatároztuk, hogy mi is játszani fogunk. Csak kicsibe kezdtük. Egy-egy sorsjeggyel. Az is csak nyolcad volt. HÍREK. Esküvő. Janovszky József városi főerdőőr leányának, Ilonkának szombaton esküdött örök hűséget Pongrácz Zoltár^ tanitó. A menyasszony tanúja nagybátyja, Janovszky Imre volt, a vőle­gényé Rozsos István igazgató. Kinevezés. Múlt számunkban hirt adtunk a bányaigazgatóság kebelében történt személyvál- tozásokről, amelyekről lapzártakor értesültünk. Most pótlólag megemlítjük azokat a kinevezése­ket, amelyekről azóta szereztünk tudomást. Főbá­nyatanácsossá lett az említetteken kívül Gallow Géza, Altnéder Ferenc, Burkart Ferenc és Nlády János. Bányatanácsossá még: Gretzmacher Gyula és Pethe Lajos. Főmérnökké: Toperczer Elek, Haurik Károly, Fehr Géza, Waldner Zoltán, dr. Mészáros Dezső, Bergfest Árpád és Farkas La­jos mérnök. — Mérnökké: dr. Nemegyei László és Steuer Simon, segédmérnökké: Hős Nagy La­jos. A kinevezések 1918. dec. 31-től szólnak. l.Ö«y,-,Töinlő Jánoané. f „yáSkfgfked­ves alakja költözött el ismét az élők sorából. Özv. Tömlő Miklósné, szül. Pattantyús Retezár Erzsé­bet f. hó 15-én reggel 7 órakor élete 76-ik s özvegysége 17-ik évében elhunyt. A csöndes visszavonultságban élő matróna néhai Tömlő Já­nos jónevü kereskedő neje volt, aki 3 derék fiút nevelt a magyar hazának. A legidősebb fia Zol- nai Gyula, aki Szarvas Gábornak, a magyar nyel­vészet atyjának kívánságára változtatta meg nevét, jelenleg a pozsonyi egyetemen a magyar nyel­vészet tudós tanára. Második fia, Tömlő Lajos is tanári pályára lépett, de nem vállalt állami szolgálatot, legkisebb fia pedig, Miklós, helybeli tekintélyes kereskedői — Az elhunyt már régóta betegeskedett s egyetlen leányának, Katinká-nak gondos, odaadó ápolása sem tudta továbbra meg­őrizni az életnek. Két nagyobbik fia a mai viszo­nyok mellett nem tudott eljönni, hogy a rajon­gásig szeretett édes anyát kikisérjék utolsó utján. F. hó 17-én d. u. 3 órakor temették el a r. kath. egyház szertartása szerint. A család a köv. gyász­lapon tudatta fájdalmas veszteségét: Mély fájda­lommal tudatjuk, hogy forrón szeretett jó édes­anyánk, özv. Tömlő Jánosné Retezár Erzsébet ál­dásos életének 76-ik és özvegységének 17-ik évé­ben, megerősítve az üdvösségünkre rendelt szent­ségekkel, f. hó 15-én reggel 7 órakor, jóságos lelkét visszaadta Teremtőjének. Kedves halottun­kat f. hó 17-én, hétfőn d. u. 3 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint a Nagypénzverő-u. 12. sz. gyászos háznál beszenteltetni és utolsó útjára kisérni. Buzgón hivő lelke nyugalmáért az engesztelő szentmise-áldozatot f. hó 19-én reggel 9 órakor fogjuk az Egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1919. február 15. El nem múló sze­retetünk őrzi kedves emlékedet! Zolnai Gyula, Tömlő Lajos, Tömlő Katinka, Tömlő Miklós, gyer­mekei. Zolnai Gyuláné szül. Szladits Ilona, menye. Zolnai Béla, Zolnai Klára, Zolnai Sándor unokái. A fiuk a negyedik húzás után kidőltek, én azonban végig játszottam s a sors kitartásomat tízezer koronás nyereménnyel honorálta. Sub titulo nyereményfölvétel, felrándultam Pestre. Zsebemben a pénzzel, egészen más ember­nek éreztem magamat s az Andrássy utón sétál­gatva, a távol ködében merengő képzeletem előtt kibontakozni láttam azt a remek ezerholdas bir- tokocskámat, melynek alapját a nyert pénzen megvásárlandó kis földecske fogja képezni. Gyö­nyörködve legeltettem szemeimet, mint leendő földbirtokos a magkereskedések kirakatain s a gépraktárak tejgazdasági gépgyüjteményein. A sűrűn tülkölő s ide-oda iramodó automo­bilok láttán felmerült lelki szemeim előtt a jól gondozott ut is, mely a vasúti állomástól leendő birtokomhoz fog vezetni s melyen szélsebesen fogok autómon száguldani. Rögtön ki is néztem magamnak egy csinos kis autót s alaposabb szemle végett beléptem az üzletbe. A masina gyönyörűen berregett s kellemes benzinszag töltötte meg a helyiséget. Mit kertel­jek: megvettem az autót. Elvégre később úgyis szükségem lesz rá, ha birtokom lesz s hogy az ut legyen e meg előbb, vagy a hozzávaló autó, az végeredményében elvégre olyan egészen mind­egy. Csupán azt kötöttem ki, hogy a vezetést a kereskedő betanittatja s levizsgáztat. Hazafelé már a saját autómon robogtam s mondhatom, pokolian élveztem. Csupán azt saj­Röszönst. Az édes jó anyánk elhunyta alkalmából több oldalról megnyilvánult meleg részvétért testvéreim nevében is őszinte köszöne­tét mondok. Tömlő'Miklós. CJfászhiíek. Maár Sándor ny. kincstári főerdőőr f. hó 10-én életének 60-ik, boldog házas­sága 39-ik évében hosszas betegeskedés után el­hunyt. Özvegye és egyetlen leánya gyászolja a kiterjedt rokonságon kívül az elköltöződet, akit 12-én kisértek ki utolsó útjára. — Szántó Vilma, az ilobai bányamű hivatalnoknője f. hó 8-án ttidő- gümőkorban elhunyt ifjú életének 32-ik évében. A korán elköltöződben Szántó Mátyás ilobabá- nyai gépész a leányát vesztette el. Lapunk ára a mai számtól kezdve a példá- nyonkinti árusításnál 30 fillér. A papírárak állandó drágulása kényszeríti a kiadóhivatalt az áreme­lésre. Az előfizetési dij azonban továbbra is 12 K- egy évre. Köszöasí. Mindazok, kik drága jó feleségem ravatalához való hazatérésemet közreműködé­sükkel lehetővé tették, azok is, akik árván maradt gyermekeimet a legnagyobb csapás idején szerető gondoskodásukkal gyámolították, végül mindazok, kik megmérhetetlen fájdalmunkat elhunyt ked­vesünk temetésén való megjelenésükkel enyhíteni igyekeztek, fogadják mindnyájan szívből fakadó meleg köszönetünket. Nagybánya, 1919. febr. 13. Imre Károly és családja. Kossucány lgnác c-gyetemi tanár 200 korona jutalmat fisét annak, ki anyara- lőjába történt betörés tetteseinek nyomába veset. Gyás&Mr. Jónás bácsi is elment. Jónás Gábor ny. bányaaltiszt, a kaszinó szolgája f. hó 18-án életének 63-ik évében elhunyt. Az utóbbi időben sokat betegeskedett, el is akart már. egy­szer menni a kaszinóból, de mégis maradt. Most aztán végleg el kellett távoznia. Bányavirágok * Ka sok as ügyvéd. A bíróságon történt. Hogy melyiken, az mellékes. Az ügyvédek vára­kozó termébe érkezik egy ügyvéd. Kalapját a fogasra akarja tenni, de már nem talál helyet. Bosszúsan kifakad: — Ejnye! Ha már olyan sok az ügyvéd, legalább lenne több az akasztó! A szórakozott apa. A kis Pista az apja dolgozó szobájába robog be. — Apuka, igaz-e, hogy az ember a majom­tól származik? Az apa (nagyon elmerülve a munkájában): Ugyan, csacsi I Te talán igen, én nem! * Ebben a rovatban szívesen látunk mindenkit jó ötletével. náltam, hogy a gép nem bir hetven kilométernél nagyobb sebességet kifejteni. Hiába, nem nyertem eleget egy ilyen géphez. Hanem a sebesség daemona ott ült mellettem s tekintet nélkül az utkanyarodókra, teljes sebességgel robogtam s élveztem, mint bontako­zik ki a távol ködéből és nő percről-perce Agyagos tornya, amint közeledem feléje. Ez a fölséges élvezet azonban csak addig tartött, mig aztán egy éles kanyarodónál neki­vágódott a gépem egy kerékvetőnek, mely híven megfelelvén hivatásának, úgy kivetette az első kerekemet az útból, hogy a gép befordult az árokba, engem pedig messze kidobott. Úgy szed­tek össze arrajáró emberek. Vadonatúj gépem a legtökéletesebben tönkre­ment. Nem lehetett többé kijavítani. De magam is majd otthagytam a fogamat. Egy pár bordám meg a féllábom igy is bánja. Nagyon sokáig nyomtam az ágyat s ezalatt volt időm az agyagosi országos vásár planétája-' ról elmélkedni. Mikor felgyógyultam, legelső utam a temp-. lomba vezetett, ahol buzgó imában adtam hálát az Istennek, hogy csak ilyen kis autóra valót nyer­tem s nem a főnyereményt ütöttem meg.

Next

/
Thumbnails
Contents