Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1918-12-05 / 49. szám
2. oldal NAGYBÁNYA 1918. december 5. a szociáldemokrácia elveit, feladatát, célját. Nagyhatású beszédének gondolatmenete a következő: „ . . . Uj korszak küszöbén állunk. Állami, politikai, gazdasági és társadalmi életünk uj formák, uj eszmék irányában halad. Ledült, összeomlott a múlt rendszer s bele- fult a maga teremtette piszkába, a korrupció posványába. A szociáldemokrata eszmék jutottak uralomra a világ összes kulturállamaiban. A szükségszerűség törvénye szerint is be kellett következnie ez átalakulásnak, hogy a reakciót a haladás és felvilágosodás elseperje utjából. A szociáldemokrácia igazságát, célját és lényegét óhajtom nagy vonásokban ismertetni annyival is inkább, mert úgy e városban, mint más helyeken is a hatóságok, a törvény végrehajtó közegei nem csak a felülről jövő parancsot igyekeztek teljesíteni, hanem hogy személyüket és működésűket minél kedvezőbb színben tüntessék fel mindenkori uraik előtt, az üldözés minden nemét felhasználták a szociálista eszmék vallói és terjesztői ellen. Nagyon sokan önök közül ezt a szót „szociálista“ úgy értelmezik: a szociálista részeges, munkakerülő, sok bérért semmit nem dolgozni akaró mesterlegény; a szociálisták szét akarják rombolni a családot, nem ismernek Istent, vallást, nem tisztelik a törvényeket, nemzetköziek, nem szeretik hazájukat! Azonban ennek ép az ellenkezője áll! A szociálisták a jelenben és a múltban is tanujelét adták fegyelmezettségüknek, törvénytiszteletüknek, munkaszeretetüknek. A szociáldemokrácia igazságon épült hatalma ledöntötte a régi hamis bálványokat, azok helyébe az Igazság, Jogegyenlőség, Testvériség és a Munka mindenható istenségeinek emelt oltárokat. Igenis! mi szociáldemokraták azt valljuk: mindenki, ki szellemi vagy fizikai munkaerejét akár magányosnak, akár társaságnak, vagy magának az államnak adja is el, teljes joggal követelheti munkája után emberi és társadalmi állását megillető megélhetését is. A szociálisták híven és pontosan végzik vállalt kötelességeiket, azonban felemelt fővel követelik annak megfelelő díjazását is. A szociálisták nem akarják szétrombolni a családot, hanem felépíteni akarják s megakadályozni azt, hogy — mint ezideig történt — a nyomor és a bűn szét ne rombolhassa. Mi szociálisták nem harcolunk vallások ellen, csak a babonának és sötétségnek üzenünk hadat; különben is a szociáldemokrata pártprogramul a vallást magánügynek deklarálja. Nemzetköziek vagyunk a jogtiszteletben, emberszeretetben és emberiségboldogitó céljaink kivitelének nagy munkájábari1/ De hiszen nemzetközi volt császárok-királyok szövetkezése ; nemzetközi volt a nagytőke, az egyház, a diplomácia; miért nem volt bűn ezek nemzetközisége? És hogy nem hazafiak a szociálisták ? Kérdezem, mit kapott a nép azoktól, kik a hazát maguknak kisajátították? jogtalanságot, nyomort, szenvedést, üldöztetést, megalázást. Petőfi — kit pedig igazán nem lehet hazafiatlansággal vádolni — irta: „haza csak ott van, hol jóg is van és a népnek nincs joga . . .“ Politikai pártot fogunk alakítani, mely erkölcsi sűlyával számottevő faktor lesz úgy az ország, mint e város ügyeinek intézésénél. Ázt óhajtjuk elérni, hogy amit az emberi ész, tudás, munka nagyot, nemeset és hasznost alkotott és alkot, tehát a mindnyájunk munkájának eredményét közösen élvezhessük társadalmi, nemzetiségi és valláskülömbség nélkül, mint szabad hazának szabad polgárai.“ Lelkes beszédének elhangzása után Boitner Károly járásbiró a sajtó képviseletében üdvözölte a mozgalmat, komoly kötelességtudást, nyugodt méltóságot kötve a hallgatóság lelkére, mint olyan követelményeket, amelyeknek hiánya veszélyeztetheti az eddig elért eredményeket. Nagy lelkesedéssel fogadott szavainak elhangzása után román szónokot is óhajtott hallani a közönség egy része. Mivel a vonat késése miatt a Szat- márról kilátásba helyezett román szónok nem érkezhetett meg, Németh Béla felhívására egy román ajkú polgártárs felolvasta az Orsz. Nemzeti Tanács propaganda bizottságának lapunk utján román ajkú testvéreinkhez intézett román nyelvű kiáltványát, amely a köztársaság kivívásának nagy jelentőségét magyarázza s a szabad köztársaság minden vívmányának kiterjesztését ígéri minden honfitársunknak nyelvi és vallási különbségre való tekintet nélkül. — Ezután szerkesztőnk a fizikai és szellemi munkásság közös érdekeit hangoztatva annak a reményének ad kifejezést, hogy, ha az erőket kellő mértékben sikerül tömöriteni, a jövőben nagyobb öröm lesz magyarnak lenni. Végül felolvasta a propaganda bizottság magyar nyelvű kiáltványát. Ezután a népgyülés egyhangú lelkesedéssel kimondotta a megalakulást és megválasztotta a pártszervezet ideiglenes vezetőségét a következőképen : Elnökké : Ohn Lajos, alelnökké: Puklus János, pénztárossá: Iréger Lajos, jegyző: Vesz- prémy Lajos, ellenőrökké: Kapás Mihály és Németh Béla. Választmányi tagokká: Boitner Károly, dr. Erdős Vilmos, Friedmann Márkusz, Heller Antal, Igli István, Jancsovits József, Kovács Miklós, Mandl Mór, Ocsenás József, Simon György, Seebauer Imre, Székely Árpád, Thorma János, dr. Thurzó György, Vonicsek László, Vultur László és Ruman Ferenc. Végül a Himnusz hagjai mellett megkezdett gyűlés a Szózat ünnepi hangjaival nyert befejezést, ezzel is dokumentálni óhajtván azt, hogy az emberibb élet kialakítására irányuló s ebben nemzetközi jellegű pártszervezet szorosan együttérez sok sebből vérző magyar hazánk sorsával. A bányász zenekar a Rákóczi-indulóra zenditett rá s ennek tüzesen lelkesítő dallama mellett oszlott szét az idők és a cél komolyságának teljes megértésére, de egyben kellő fegyelmezettségre valló közönségünk. — Délután 4 órakor ismét népgyülés volt, melyen az elkésve érkezett szatmári szónokok mondtak lelkesítő beszédet, még pedig Matolcsi Lajos magyarul, Róka László románul. — Ez a gyűlés is rendben oszlott szét. Utána a vezetőség bizalmas értekezletet tartott a további teendők megbeszélésére. HIRE k. üj államtitkár. Samassa Adolf címzetes belügyi államtitkárt, Samassa Dési Anniénak, a kiváló írónőnek, lapunk előkelő munkatársának férjét, a népkormány valóságos államtitkárrá nevezte ki. Harácaek László miniszteri tanácsos, városunk kiváló szülötte —» mint értesülünk — megválik állásától, a dohánygyárak központi igazgatóságától és nyugalomba vonul nagybányai birtokára. Házasság. Özv. Tótfalusy Józsefné szül. Bottyán Ida és Török Ferenc ny. járási főállatorvos vasárnap házasságot kötöttek. Az esküvőt családi körben elköltött díszes lakoma követte. Dr. Lovrich Sándor. Nincs nap, hogy egy-egy jóismerosünk, kedves emberünk ne távoznék az élők sorából. Megdöbbenéssel járta be a szomorú hir városunkat, hogy dr. Lovrich Sándor, az Irgal- masoK budapesti kórházának igazgató főorvosa rövid 24 órai influenzás tüdőgyulladás következtében elhunyt. A kiváló, országos nevű operatőr halála nagy csapás egész országunk egészségügyére. Igen sokan mélységes hálával gondolnak az ő tudására, biztos műtői kezére, amellyel sikerült megmenteni őket a korai haláltól. Még pár héttel ezelőtt 6 heti szabadságát itthon töltötte el épen egy átélt tüdő- és mellhártyagyuladás után üdülve s most, sajnos, az erős akaratú férfiút, aki lázas állapotban sem akart lefeküdni, mégis leverte a lábáról a járvány s rövidesen végzett is vele. Vigasztalhatatlanul sújtott jó édes anyján, özv. Lovrich Gyulánén és 3 kis anyátlan-apátlan árváján kívül kiterjedt előkelő rokonság gyászolja időelőtti váratlan elhunytát s mindnyájunk hálás kegyelete őrzi a kiváló orvos emlékét. Patronázs bizottság Nagybányán. Múltkoriban már rámutattunk egyik vezércikkünkben arra, hogy mekkora pusztítást visz végbe a tüdővész az ország lakosságában a statisztikai adatok szerint. Nálunk Nagybányán is igen szomorú tapasztalataink vannak e tekintetben. Épen azért örömmel üdvözöljük a f. hó 28-án megalakult Patronázs bizottságot, amelynek feladata lesz, hogy a városunkban felállítandó tüdőbeteg gondozó (dispensaire) révén küzdjön e pusztító baj ellen felvilágosítással, a szegények ingyenes gyógykezelésével, sőt esetleg ingyenes táplálásával, a lakásviszonyok javításával stb. A bizottság volna hivatva a betegek házi kezelését ellenőrizni. A bizottság elnöke Makray Mihály dr. polgármester, társelnök dr. Kádár Antal egészség- ügyi tanácsos. Előadó : Lakatos dr. ügyv. tiszti orvos. Alelnökök: Nagy Gábor dr. v. főjegyző, Stoll Gáborné, Makray Mihályné, Waigandt Anna ! polg. iskolai igazgatónő és Neubauer Hennin I polg. isk. tanárnő. Titkár: Bernhardt István dr. ! tiszti orvos. Pénztáros: Székely Árpád igazgató tanító. Jegyző: Szőke Béla plébános. Gyászhirek. Legöregebb polgártársunk, nagy idők tanúja, a jó öreg Besenszky Antal bácsi, kiérdemült kereskedő, a nagybányai Kereskedők Körének örökös tiszteletbeli tagja nov. 28-án áldásos életének 99-ik évében csendesen elszenderült. 30-án temették el városunk Nesztorát általános részvéttel. — Egy derék, törekvő fiatal kereskedő polgártársunkat is áldozatul kívánta az újra terjedőben levő influenzás tüdő- gyulladás. Szappanyos Jenő is itt hagyta szeretteit életének javakorában, 42-ik évében s boldog házas életének 16-ik évében. Özvegyén és 2 kis árváján kiviil kiterjedt rokonság gyászolja korai távozását. 30-án d. u. kisérték igen nagy részvéttel örök nyugvóhelyére. — Simon Ödön kerékgyártó is áldozatul esett a járványnak 27 éves korában. A derék fiatalember halála annál nagyobb csapás az édes anyjára, özv. Simon Dezsőnére, mert ez rövid időn belül a második gyászeset a családban, amely iránt méltán nagy részvét nyilvánul. — Altnéder Ferenc kohófőmérnököt is nagy csapás érte: meghalt a 9 éves kis lánykája influenzás tüdőgyulladásban. A kedves kis elhunytat nov. 27-én temették el Budapesten. A Közalkalmazottak üzlethelyiségében e hó 6-án d. e. 8—12-ig az A—H betűig 7-én d. e 8—12-ig H—P-betüig és d. u. 2—5-ig az R-től végig terjedő betűig árpagyöngy kiosztás lesz. Ugyanezen időkben paprikát is lehet vásárolni. Mig a készletből telik, a február 15-ig terjedő időre a lisztet is kiveheti, aki még nem vette ki. Megjegyezzük, bányakincstári és erdészeti alkalmazottak nem részesülnék bejűle, miután árpagyöngyben részesültek külön ellátásuk utján. A karhatalmi kirendeltség egyik osztaga Felsőbányáról Kapnikbányára akart menni s erre az útra az egyik mészáros lovas szekerét akarta igénybe venni. A mészáros vonakodott eleget tenni a felhívásnak, arra hivatkozva, hogy nincs kocsisa. Erre a katonák be akarták kisérni. Útközben találkozott velük Kocsis Imre szücs- mester, aki szót emelt a polgártársa mellett, mire szóváltás keletkezett. Mikor az egyik nemzetőr a szuronyát nekiszegezte, Kocsis megfogta a fegyvert. Erre a nemzetőrök lelőtték. A szerencsétlen szücsmester végigküzdötte a háborút s most áldozatául esett a nemzetőrök meggondolatlan eljárásának. — Ezek ellen a nemzetőrök ellen különben igen sok panasz merült fel, mire a főkapitány intézkedett a visszarendelésük iránt. Úgy értesülünk, hogy ma; már el is indították őket. Szenvedély‘>flsámöt Major kitűnő illusztrációival adott a Színházi Elet, Incze Sándor népszerű lapja. A legközelebb megjelenő Művészeti Almanachból /7ayoSándor cikkét mutatja be. Részletesen foglalkozik ez a szám a Medgyaszai színházzal, amelynek művészeit ugyancsak Major mutatja be sikerült karrikaturáiban. A csavargóleányról. Az Andrássy-uti színházról. A Színházi Élet gyerekszínházáról irt tudósításokon kívül a rendes heti rovatok: Intim Pista, Hetivers, Szépség- ápolás ezúttal is változatossá teszi ezt a szépkiálli- tásu számot, mely megkapó részletet közöl Árciba- sev darabjából, a Szenvedélyből. Egyes szám ára K. P20. Előfizetési ár egy negyed évre K. 12 50 Kiadóhivatal Erzsébet körút 29. A hazatérő katonák részére Tréger Lajos ivén újabban adakoztak: Székely Ferenc és Lengyel Lajosné 20—20 koronát. Tanky B elánéi MaT&l f;. h° I 29-en d. u. életenek 28-ik s boldog házasságának 13-ik évében rövid, súlyos szenvedés után influenzás tüdőgyulladásban jobblétre szenderült. Életének legszebb korában most kellett eltávoznia vigasztalhatatlanúl sújtott szeretteinek köréből, mikor férje a hosz- szas háború borzalmaiból szerencsésen hazatért kis családja körébe. A korán sírba dőlt viruló ifjú asszonyt kiterjedt előkelő rokonság s az egész város mély részvéte kisérte f. hó 1-én utolsó útjára. A Nemzeti Tanács uj tagjai. Közigazgatási tisztviselők: Makray Mihály, Nagy Gábor. Kezelő személyzet: Török János erdővéd, Sen- kálszky Mihály. Szolgák: Fiktusz Gábor. Rendőrtanács: Thurzó György. Dijnokok: Füredy Jenő, ifj. Kovács János. Önálló kereskedők: Glavitzky Károly, Izsák Ferenc, Mandl Mór. Nyugdíjasok:
