Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1918-10-24 / 43. szám
1918. október 24. NAGYBÁNYA 3. oldal. Ecetea vízzel ia lehet gyógyítani a spanyol náthát. Egy vidéki uriasszony itja, hogy ő ecetes vízzel való gargarizálással és or- baszivással gyógyult ki a spanyol náthából. Sok betegnek ajánlotta ezt a házi orvosságot és minden egyes esetben bevált. Faluhelyen, ahol ma alig jut orvoshoz a szegény ember, mindenesetre hasznos lesz ez a fertőtlenítőszer. De a városi ember is megpróbálkozhatik vele, nem hisszük, hogy kárát vallaná. Csak az a bökkenő, hogy manapság bajosabb néhány csepp ecetet szerezni, mint egyetemi orvostanárt. Nagy pénzverő-utca 7. sz. hás szabadkézből •r eladó, Értekezni lehet: Török József urnái Palló-köz 5. szám alatt. Legenda. (Folytatás.) — Régi história ez, nagyon régi, — kezdte az előzőtől merőben eltérő, határozott hangon. —- Talán kétszáz, talán háromszáz éve annak . . . Abban az időben történt, amikor még az irgalmas Isten török áradatokkal végigmosogatta a keresztyén világot. Úgy mondják, valahol Mekka, vagy tán Konstantinápoly táján tüzes patak folyt, mely tavasszal vérrel és könnyel locsolgatta a keresztyén mezőket, és minden évtizedben úgy kiöntött, hogy termőföldek, falvak, városok merültek el benne, sőt egész nemzetek is. Szörnyű kiöntések voltak ezek, uraim; csakhogy fővény helyett hamu, üszők és temetetlen holtestek maradtak nyomukban. Igen, uraim ! Abban az időben a hegyes-völgyes Erdély- országban volt egy gazdag bencés-kolostor. Sziklán épült, várszerii falai voltak, és volt tizenkét tulajdon ágyúja is, hogy védelmezhessék a pogány erőhalommal szemben, — lenn a völgyben pedig sok-sok majorja. Az egyik majort örökbérletben bírta egy magyar gazda, Fekete Miklós. Ájtatos és dolgos kezű ember volt, igy hát szépen is festett a majorja ! ... Ez a kis jószság a hegy tövében nyúlt, el. A tanyaháztól már egy mérföldnyire olyan rétre akadt az ember, mint akár a pázsit, s rajta juhnyáj, gulya, ménes legelészett. Ez egész lábasjószág naphosszat szaladgált és ugrált és bőgött és nyerített, és reggel, délben és este a gémes kúthoz iramodott itatóra. Túl a réten mérhetetlen kukorica- és búzaföld terjeszkedett, amelynek végében, zöld lomb között Miklós gazda háza fehérlett. Mindjárt a ház mögött enyhén emelkedett a hegy, ahol alant barack termett és szőlő, följebb alma, körte, hires magyar szilva, és még följebb fenyves sötétlett. Paradicsom volt ez, nem major. A bor és gyümölcs futotta a kolostornak egész esztendőre, és még egyszer annyit Miklós gazda adogatott el saját hasznára. Ennek az ájtatos embernek három gyermeke volt. A legnagyobbik fiú édesatyjával gazdálkodott, a kisebbik, szintén Miklós, a lábas jószágot legeltette, és a kicsi, öt vagy hat esztendős leányka otthon tett-vett, játszadozott. A legtöbb gondot a kisebik fiú okozta az apának, mivelhogy rémesen erős volt. Amikor legénnyé cseperedett és a szilaj bikákkal kelt bírókra, édesatyja a bencés-atyákhoz fordult tanácsért és ők akként határoztak, a fiú majd jó lesz törökverő vitéznek. De hogy húsz esztendős korában puszta kézzel megfojtott egy hatalmas medvét, aki észrevétlen a juhnyájhoz férkőzött, az öreg Miklós egyszerűen megrémült. Újra elment a bencés-atyákhoz, és ők most úgy döntöttek, adja a fiút a kolostorba. — Ilyen erős legény sok bajt csinálhat a világnak, de sok jót is tehet, — mondta a prior. — Hozd tehát ide hadd viseljük gondját lelkének. Miklós ilyenformán a bencésekhez került. Az atyák ájtatosságra oktatták, s ezenkívül azt parancsolták neki, amennyire idejéből futja, vájjon kutat a sziklába, amelyen a klastrom épült. És lön, hogy minden különösebb fáradság nélkül tiz esztendő alatt ötven ölnyi mély kutat vájt; ott van mind a mai napig, csak már félig-meddig betemetve. A kútnak igen-nagyon örvendeztek a szerzetesek mivelhogy most már kibírhattak minden ostromot, nem kellett aggódniok a viz miatt. Néhány mérföldnyire a kolostortól, egy még zordabb sziklán emelkedett egy magyar mágnásnak, Gejzának várkastélya. Nagy zsivány volt ez és kegyetlen, vérengző ember, aki a sátánnal és boszorkánymesterekkel cimboráit és ennek okából egészen fiatal maradt, noha már a hetven esztendőt járta. Fél századon át égette, pusztította, gyilkolta, rabolta az egész országot. És hogy mindenkit kifosztott, legényeivel a török gránicon telepedett meg, mert hogy ottan még több alkalma nyillott az utonállásra a rablásra. A keresztyének és a bencés-klastronr szerencsétlenségére a török trónusra valami nagy szultán lépett, Mohamed avagy Szelim, — az urak ezt jobban tudják. Ez fejébe vette, hogy meghódítja egész Európát, és természetesen mindenekelőtt saját gránicát kellett, hogy rendbe hozza. Ezért még Gejza is megelégelte a török kalmárokat, mert a janicsárok ugyancsak üldözték és átment Erdélyországba. Gejza csapatja igen megfogyatkozott a folytonos harcban s ő maga is érezni kezdte már a második öregséget. Amikor tehát visszatért várkastélyába és a boszorkánymesterekkel megülte a fekete misét, a sátán azt ajánlotta neki, keresse az orvosságot bajaira Miklós házában. Gejza kíséretével elindult, és útközben is rabolt, amit csak lehetett. És amikor ráakadt Miklós gazdára, aki épen a szüretre ügyelt vala, igy szólt hozzá: — Hallod-e, paraszt! . . . Add kíséretembe fiadat, aki roppant erős, vagy lányodat, aki ártatlan, noha már tizenhat esztendős. Láttam már éneklő szirénákat a tengeren, láttam tüzet okádó sárkányokat, láttam emberi fejű hiénákat, de olyan legényre még nem akadtam, aki medvével végzett volna puszta kézzel, sem olyan leányra, aki tizenhat esztendős és még ártatlan. Imigyen szólt a vén istentelen, és erre az öreg Miklós ekként felelt: — Az én fiam, akár paraszt, akár nem, a bencés-atyáknál vagyon Isten szolgálatára, tehát érette szállj perbe az Úristennel, nagyuram leányomat meg nem adom oda, még ha maga a nagyságos Rákóczy fejedelem is kívánná. Ilyen felelet után a .gonosz Gejza se szó, se beszéd, fejbe sújtotta csákányával az öreget, hogy az menten kilehelte lelkét. És a nagyobbik fiút, mert hogy szablyával rátámadt, karóba huzattá, a házat-felgyujtatta, hogy Fékét Miklós felesége is bennégett, az ártatlan tizenhat esztendős leányt pedig elhurcolta várkastélyába. És tudják-e, jó utaim, mit miveit vele ? Ismét fekete misét ült, a sátán óra előtt levágta a lányt, akár egy birkát, és . . . kiitta a vérét az utolsó csöppig, hogy újra megfiatalodjék . . Igen, igy történt, a sátán pillanatnyi diadalára, a szent hit meggyalázására . . . (Folytatjuk.) Kiadó laptulajdonos: NÉMETH BÉLA. Szüli Színi áthelyezés! Tisztelettel értesítem a n. é. helybeli cs vidéki vevőimet, hogy 1892. évben alapított Milánó is nyeries Mist átMidőn jelen körülményt m. t. vevőim szives tudomására hozom, egyben kérem az eddig irántam tanúsított bizalmukkal a jövőben is megajándékozni. Vagyok kiváló tisztelettel: Kovács István szíjgyártó. Nailya sz. Hír, r. 1. város rendörhapiíányi hivatalától. 4149—1918. kp. sz. Hirdetmény. A sovány sertések vásárlása és hatósági igénybevétele tárgyában kelt 4182—1918. M. E. szánni rendelete alapján közhíré teszem, hogy húsz kilogrammot meghaladó sovány sertést belföldi forgalomban csak a hatóság által kiállított vásárlási igazovánnyal lehet vásárolni. A sovány sertések vásárlására jogosító igazolványt midőn a beszerző házi, vagy gazdaság szükségletére szolgáló sertést kíván vásárolni a város polgármestere adja meg. Tenyésztési célokra szükséges sovány sertések vásárlására az igazolványt 5 darabig a város polgármestere, 5 darabon felül a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő állítja ki. Közszükségleti célokra leendő hizlalásra beszerezni kívánt sertések vásárlására az igazolványt 10 darabig a város polgármestere, 10 darabon felül a m. kir. földmivelésügyi miniszter adja ki. Sovány sertésekre vonatkozólag a tulajdonjog átruházása csak a szabályszerű vásárlási igazolvány alapján történhetik, tehát a marhalevél kezelőnek régi marhalevelet, uj tulajdonos nevére tulajdon átruházási záradékkal ellátni vagy ennek alapján uj marhalevelet kiállítani, csak szabályszerű vásárlási igazolvány alapján szabad és a vásárlási igazolvány csak akkor fogadható el, ha a kiállító hatóság aláírásával é.s pecsétjével el van látva és vásárlás célja s a sertések darabszáma a vásárlási igazolványon pontosan fel van tüntetve. A marhalevél-kezelőnek köteles a vásárlási igazolványra a vásárlás megtörténtét és a sertések darabszámát keltezéssel feljegyezni. A tulajdonos sovány sertését csakis annak adhatja el, akinek ilyen szabályszerű vásárlási igazolványa van. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátsza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezések alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapi elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Azon sertések tekintetében, melyekre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott sertések az Országos Sertésforgalmi Iroda utján értékesíttetnek. Nagybánya, 1918. október hó 7. Smaregla s. k., rendőrkapitány. Farkasné, Felsőbányai-u. 79. sz. Nagyiján sz. hír, r. t. város rendörhapitányi Malátái, 4073—1918. kp. sz. Hirdetmény. , Közhírré* teszem, hogy a m. kir. minisztériumnak 4239—1918. M. E. számú rendeletével a kiégetett tégla a termelő raktártelepén kocsiba rakva 1000 darabonként 280 K. A portland cement maximális ára a m. kir. minisztériumnak 4241—1918. sz. rendeletével mm.-ként 14 koronában állapíttatott meg. 5000 kg.-nál kisebb mennyiségben való vételnél ezen ár 1 koronával emelhető. Ha ez előállító iparvállalat a munkabérek emelkedése folytán vagy egyéb okból ezen megállapított tájékoztató árnál magasabb árt kíván számítani, ezt csak az Országos Árvizsgáló Bizottságnak előzőleg kikért engedélyével teheti. Aki ezen tájékoztató árnál magasabb árat számit, amennyiben cselekménye snlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, 15 napig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntettetik. Nagybánya, 1918. október hó 3-án. Smaregla s. k., rendőrkapitány.
