Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1918-10-17 / 42. szám
XVI, évfolyam. 1918. október hó 17. 42-ik szám. TÁRSADALMI SS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy szám ára 24 fillér. síus-a Megjelenik minden héten csütörtökön reggel. == Felelős szerkesztő NÉMETH BÉLA. Főmunkatárs RÉVAI KÁROLY. e*7sxzsET Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utca 10. sz., ahova lapközleményck, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. == Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. ****&* * A spanyol járvány. A spanyol-járvány, amely betegségnek rettentő méreteiről s nagy pusztításairól a fővárossal együtt több vidéki nagyobb városból félelmes értesüléseket szerezhettünk, Nagybányán is megkezdte gyászos uralkodását, sőt gyászos alakjában kezd mutatkozni. Veszedelmes ez a kór, a melynek ugyan természetével még maga az orvosi tudomány sincsen kétséget kizáró módon tisztában, " de annyit mégis megállapíthat feltétlenül, hogy a betegség ragályos és hogy rendkívül könnyen veszedelmessé fajul. Minthogy pedig minden betegséggel szemben első teendőnk a tőle való óvakodás, a legkomolyabban figyelmeztetünk mindenkit, hogy úgy a saját, mint embertársai, elsősorban is családja, hozzátartozói érdekében a legnagyobb óvatosságot tanúsítsa e pusztító betegséggel szemben, hogy amennyiben emberileg lehető nemzetölő gyászos hatását korlátozhassuk. A spanyol-betegségnek nevezett fertőző baj az országban rohamosan terjed s a népesség minden rétegében erősen halmozódik. Szükségesnek tartjuk tehát a közönséget erről a betegségről és az ellene való védekezésről a lehető legszélesebb körben következőkben tájékoztatni. A spanyol-betegségnek nevezett baj a legtöbb esetben bágyadtsággal, borzongással váltakozó forrósággal kezdődik, amelyhez nátha, szemhurut, fejfájás, köhögés, a hát-, a derék- és a végtagok fájása járul. Aki tehát magán, vagy a környezetén ilyen tüneteket észlel — addig is, mig az orvos tanácsát kikérheti — a beteget azonnal fektesse ágyba és az ismert háziszerek alkalmazásával a beteg izzadását idézze elő, a beteget pedig a lehetőségig különítse el. E betegség fertőző csirája (ragálya) a beteg orrából, torkából és tüdejéből származó nyálkában van, amely a beteg tüsszentése, köhögése, úgyszintén a beteggel, vagy I a beteg-használta tárgyak utján jut az egész- ' ségesre. " Aki a beteggel érintkezik, gondosan mosakodjék, száját többször öblögesse, óvakodjék attól, hogy a beteg reá köhögjön és óvakodjék a meghűléstől. A beteg felgyógyulása után a lakást gondosan ki kell takarítani és jól kiszellőztetni. A közönség figyeli tettetendő, hogy lakását és mindazt, amivel érintkezésbe jut, tisztán tartsa; figyelmezte endő arra is, hogy a betegség különösen záit, zsúfolt helyiségben terjed leginkább. Nyilvános helyiségek (pl. mulatók, italmérések stb.) látogat! sától tehát mindenki saját egészségének megóvása érdekében tartózkodjék, a zsúfolt, tisztátlan közlekedési eszközök szintén alkalmat adhatnak e betegség tovaterjedésére. Legközelebb a városi tanács plakátokon figyelmezteti a közönséget és utasításokat ad. Háborús telekkönyvi szabályok. Október 15. napjától kezdve életbe lépnek azok a kormányrendeletek, melyek az ingatlanokra vonatkozó magánjogi szabályokat és az ingatlan forgalmára vonatkozó rendelkezéseket lényegesen módosítják és kiegészítik. Az ingatlanra vonatkozó magánjogi szabályok kiegészítéséről szóló 4.420/1818. M. E. sz. rendelet a Budapesti Közlöny f. évi október 10-iki számában jelent meg. Ennek lényeges újításai közt leglényegesebb az, hogy ezentúl ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges, ugyanez áll az előzetes megegyezésre is. Ennek a rendeletnek részben visszaható ereje is van, mert a korábban létrejött szóbeli ügyletek csak akkor érvényesek, ha jóváhagyás kieszközlése, illeték kiszabása, vagy adókataszteren való átvezetés véget okt. 15. előtt bejelentették, vagy a szerző fél *az ingatlant birtokba vette, vagy a teljesités iránt a pert ok. 15. előtt megindította. Természetes, hogy az ügylet érvényességének korábbi egyéb feltétele (házastársak és jegyesek között közjegyzői okirat, kiskorúaknál árvaszéki, I községi vagyonnál törvényhatósági jóváhagyás, I stb.) ezután is szükséges lesz. Régi copfot szüntet meg az az uj intézkedés, hogy telekönnyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiraton nem csak férfi, hanem nő is lehet tanú. Az elővásárlási, vételi (optio), megváltási jognak, elidegenítési és terhelési tilalomnak feljegyzésre vonatkozó szabályok ismertetését — mivel ezekre ritkán kerül sor —- térszüke miatt mellőzzük. A törvényhatóság tiszti ügyésze vagy az igazságügyminiszter más megbízottja közérdekből jogorvoslattal élhet a telekkönyvi hatóság végzései ellen. Az ingatlanok forgalmáról szóló 4.000/1917. M. E. sz. rendelet és ezt kiegészítő más rendeletét folyó év elején lapunkban már ismertettük. Ezek arra vonatkoztak, hogy — városi belsőségek kivételével — ingatlanok elidegenítésének, vagy tiz évnél hosszabb bérletnek és haszonbérletnek érvényességéhez némi kivétellel hatósági jóváhagyás szükséges. Megyénk e tekintetben a munkácsi hegyvidéki miniszteri kirendeltséghez van beosztva. Ezen rendelet ' kiegészítésére vonatkozó 142.000/1918. F. M. sz. rendelet, mely október 15-én lép életbe, a Budapesti Közlöny október 10-iki számában jelent meg. Ennek a rendeletnek lényegesebb intézkedései ezek: A jogügylet létrejöttétől számított 30 nap alatt, legkésőbb azonban a birtokbavétel előtt be A „Nagybánya“ tárcája. Tél felé. i. De jó annak, akit a nyár temetett el. Aki meghalhatott álmok reggelén. Jaj annak, ki ébred, a szomorú őszre s aki ősz után a télbe is bemén. Nyári napok múltán, milyen jó lett volna füs, virágos sírba hajtani fejem. Csókok, ölelések ragyogó emléke mind elkísért volna, jött volna velem. Most meg elmaradt mind! És ha elmegyek majd nyomorúltúl, egy bús téli esteien — Még emlékek árnya, az se jön velem ... II. Egy két csókért, egy két versért érdemes lenne maradni. De mégis jobb, addig menni, amig van mit — idehagyni. Amig sirat egy két szempár; amig marad egy-két ajak, amely vágyat érez értünk. Mig utánunk sóhajtanak. Jobb most menni, mint akkor már, mikor senkinek se kellünk; mikor kopott, foszlott minden S vánszorog a testünk, lelkünk III. Nem tudunk mi már szeretni, Vége van a szerelemnek. Nem szenvedély, nem forró csók Pihenés kell a betegnek. Elfáradtunk mindaketten. ízzé, porrá tört az élet. Mit akarsz te már én vélem S mit akarok én tevéled? Ez a késő, bus szerelem: Őszi útról késett fecske; Csak vergődik, mig meg nem hal Meddő vágytól beteg teste. Vértesy Gyula. Erzsiké dalok. — Irta: Révai Karolj'. — Ha nagyra nőssz majd kis leányom És emberek közé visz’ útad: Hited szétfoszlik, mint egy álom S színes virágid megfakulnak. De te azért légy olyan asszony, Akiben meg nem ing a lélek! Kedélyed könnyet ne fakasszon S ne légy kínzója más szivének. Ha bánatod lesz, mint a tenger: Viseld kereszted megalázva; Csak azt ne tűrd, hogy élő ember A becsületed meggyalázza! II. Ne engedd, hogy a koporsómra Idegen kéz virágát szórja! Csak te tegyél, — ha jónak látod, - Egyetlen szál szerény virágot. Mit nélkülöztem életemben, Halálomban se’ bántson engem;
