Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1918-09-26 / 39. szám
2. oldal NAGYBÁNYA 1918. szeptember 26. zik azokkal a képességekkel, melyek az anyai kötelességek ily irányú teljesítéséhez megkívántainak. A tuberkolózis elleni mozgalomban tehát itt kínálkozik újabb alkalom, amikor rendkívül üdvös munkát végezhet ugyancsak a nő, ha oktató, nevelő befolyását érvényesíti értesíti a kioktatásra, irányításra szoruló családanyával szemben. Mint háziasszony egészséges milieuről gondoskodik a családtagok, a gyermekek számára. Az otthon tisztasága, mely a legszegényebb lakást is kellemes fészekké varázsolja, már magában is hatalmas védelem a pusztító kór ezer veszedelme ellen. A nő, kinek nem jutott osztályrészül az, hogy mint családanya, a családon belül övéi között munkáljon, ép úgy fejthet ki hasznos tevékenységet a kérdést találja a családon kívül. Ha mint tanítónő, nevelőnő, értelmi készségeinek, megfigyelőképességeinek, benső énjének megnyilatkozásaival a reá bízott gyermekek szellemi és testi javait fejleszti és óvja, akkor tulajdonképen az anya tevékenységét egészíti ki, vagy veszi át és óvó ténykedéseivel azok egészségének ad biztosabb alapokat. Ezt annál könnyebbjén teheti, mivel a gyermekek szeretete, a kicsinyek iránti lelki készség a legősibb sajátossága a nőnek. Ez alól nem kivétel egy nő sem, mert a gyermekszeretet mindenik bensejében él. A küzdelemre nézve nagy horderejű működést fejthet ki a nő a család keretén belül, a tüdőbeteg ápolása folyamán. Hogy a tuberkolóziskérdés mezején mennyire fontos a betegekkel való elbánás szabályait, ennek a betegápolásnak természetét ismerni, az csak akkor tárul elénk teljes valójában, ha a gümőkór fertőző voltát, lappangva fejlődő jellegét, a fertőzési alkalmak számtalan sokfeleségét s az infekció útjait ismerjük. A betegség terjedésére s a családi körön belül történő fertőzések gyakoriságára épen az a körülmény foly be óriási mértékben, hogy a környezet, a beteggel foglalatoskodók fogalommal sem bírnak a betegség természetéről, a fertőzés útjairól. Ez teszi érthetővé azután előttünk a házi ápolásban annyiszor tapasztalt hiányát az óvintézkedéseknek és adja magyarázatát az ugyancsak helytelen a beteggel szemben inhumánus, oktalan rettegésnek. Itt az a nő, aki a betegápolásnak idevágó követelményeit ismeri, és birtokában van azoknak a lelki készségeknek is, amelyekre a tüdőbetegek ápolásában annyira szükség van, nem csak erős támasza az orvos munkájának, nem csak segítője, vigasztalója a betegnek, hanem biztos védelmezője és a fertőzéstől mentője a családnak, a környezetbeli egészséges tagoknak is. Ma, amikor szociális eszméket érlelő korunk 8. Godzina PolskiéiLengyelországé órája) a németektől lengyel nyelven szerkesztett lap. A német érdekeket szolgálja. A lengyel közönség nem olvassa. Gúny neve: Gadzina Polski (Lengyelország csúszó-mászója). 9. Tydzien Polityczny aktivista politikai hetilap. A királyságbeli sajtó legjobban az osztrákmagyar okkupációs területen fejlődött, mert a németek akadékoskodása folytán a warsói sajtó ide j nem juthatott el. Lublin : 1. Ziemia Lubelska aktivista, a nemzeti centrumhoz közelálló lap. Igen elterjedt a földbirtokosság és a városi lakosság közt. 2. Glos Lubelski az ottani balpártok félig passzív orgánuma. Piotrków (Petrikau): 1. Dziennik Narodowy aktivista, a lengyel kormányhoz közelálló lap. 3. Wiadomosci Polskié politikai hetilap. A lengyel „Legfőbb Nemzeti Bizottság“ orgánuma, s a lengyel kormánnyal is igen szoros összeköttetésben van. Kitűnő információi vannak a lengyel kérdésről úgy a központi, hatalmakat, mint az ententet illetőleg is. A lengyel sajtó innen meriti jórészt politikai információit. Dabrowa 1. Gazetta Poska és 2. lskra aktivista kolportage lapok. A poroszországi lengyel sajtó. Pózén: 1. Kurjer Poznnuski (passzív) a nemzeti demokrata párt orgánuma. 2. Dziennik Poznauski konzervatív jellegű passzivista lap. 3. Gazetta Narodowa konzervatív aktivista lap. Az „auslro-lengryel“ megoldás hive. 4. Kraj megjelenik Lissán (Lessno) 1. konzervatív, aktivista lap. Nyugati Poroszország: Gazetta Grudziacka. Háromszor jelenik meg hetenként. Nagyon elteregymásután nyitja meg az életpályák sorompóit a nő előtt, amikor az teljes önnálósággal, a legkülönbözőbb hivatások talajára lép, akkor sorjában nyílnak az alkalmak is, mikor hivatásszerűen munkálhat közre a tuberkolozis-mozgalom területein. Az orvosnők képzettségük adta tudásuk révén már a tuberkulózis elleni küzdelem legértékesebb munkásai lettek. A speciálisan képzett betegápolónők hasonlóképen olyan értékes munkásságot fejtenek ki a betegágy körül és a beteg otthonában a családtagok védelmére, amit a küzdelem szempontjából alig lehet kellőkép értékelni. Semmi sem jellemzi jobban a nő szükségességét és munkásságának nélkülözhetetlen voltát e téren, mint az a tény, hogy a mozgalom már különleges női hivatást is formált céljai szolgálatára. A tüdőbeteggondozóintézetekben működő hivatásos gondozónő — enquétense — az, akinek munkája már nem segítő munka, de tág medrü szociális hivatás. Ebben a munkakörben a nő tapintatánál, veleszületett taktikai érzékénél fogva, a legteljesebb mértékben alkalmasnak bizonyult. Tudakozódásaiban simább, a család viszonyainak értékelésében körültekintőbb, alaposabb, mint hasonló alkalmazásban a férfi. Ami a tisztaságot illeti, nagyobb befolyást gyakorol a családra. Azáltal pedig, hogy vele szembe a családanya, ki az egész háztartás vezetője és akinek belátásától sokszor az egész család java függ, kevésbbé tartózkodó, nagyobb sikerrel működik. A mozgalom céljait tekintve a legfontosabb, legsokoldalúbb tevékenységet a nő a tuberkulózisküzdelemben a társadalmi munkálkodás utján fejtheti ki. Ez a tér az, amelyen alkalma nyílik betekintést nyernie a betegség fészkeibe s teljes valójában látni azt a mérhetetlen pusztítást és nemzet- gazdasági kárt,amit családok ezrein keresztül ez a rettenetes népbetegség okoz. Ez a társadalmi tevékenység nyújt alkalmat a nőnek arra is, hogy erőteljes befolyást gyakoroljon a küzdelem fegyvertárának kialakulására, a küzdelmi szervek és intézmények létrehozására és azok életerős működésben tartására. A nőknek ez a társadalmi tevékenysége azonban e téren nem lehet rendszertelen, elszórtan jelentkező készség, nem lehet elröppenő, időszakos felbuzdulás, hanem szervezett, zárt egyesülésekbe tömörült állandó erőforrás kell, hogy legyen. A tuberkulózis óriási elterjedését az alsóbb rétegekben a szegénység és hygiene hiánya segíti elő egyrészt, a tudatlanság és közöny másrészt. Ezek ellen az állapotok ellen küzdeni a magasabb társadalmi osztályok női vannak hijedt, demokrata aktivista néplap. Az „austro-len- gyel“ megoldást is szívesen látja. Szilézia: Katolik klerikális szinezetíi németbarát lap. A'kiewi lengyel sajtó orgánuma közt legfontosabb a Dziennik Kijowski, aktivista. Péterváron jelenik meg a Dziennik Narodowy, aktivista. Moskvában a Gazetta Polska, passzivista. A Wilnában megjelenő lengyel lapok közt a legfontosabb a Kurjer. Magyarország a lengyel sajtóban. Mivel a lengyel újságírók magyarul nem tudnak, a lengyel lapok információik nagy részét a német sajtóból merítik, ami már sokszor adott félreértésekre okot. Általában pedig a lengyel sajtó magyar barát hangon ir, különösen a Czas, Nowa Reforma, (Krakkóban) Gazetta Wieczorna (Lémberg). Ziemia Lubetska (Lublin). Glos, Kurjer Polski, Tiedzien Polityczny (Varsóban). Dzienik Narodowy és Wiadvmosci Polskié (Petrikauban) Dabrowski János dr. a krakói Jagelló egyetemen a magyar nyelv lectora (épen most van folyamatban a magántanári habilitációja a magyar történelemből), a háború kezdete óta mint a lengyel „Legfőbb Nemzeti Bizottság,, magyar sajtó referense működik és a Wiadomosci Polskié-ban, Dziennik Narodowy-ban, a warsói Glosban és a krakói Czasban állandóan referálta a magyar ügyeket. Mivel az egyetlen eredeti cikkek ezek a lengyel sajtóban, a többi lengyel lapok igen sűrűn vagy átveszik ezeket a cikkeket, vagy ezek alapján Íratják saját cikkeiket. Dabrowski a Czas állandó belső munkatársa, cikkeiben következetesen állást foglal i 1. A lengyeleknek minél szorosabb politikai összeköttetésbe kell lépniök a közös érdekek miatt a magyarokkal. 2. A lengyeleknek határozottan állást kell vatva. Itt kell oktatni nekik az egészségi szabályokat és azokat a védekező rendszabályokat! amelyek szem előtt tartandók. Fontos itt, hogy időnként rendszeres előadások tartásával, oktató magyarázatok nyújtásával lehetővé tegyék a védekezésre fontos tudnivalók elsajátítását. Nemkülönben szükséges, hogy az ily előadások tartalmának rögzítése, mélyebbre plántálása céljából nyom- 1 tatványok, oktató füzetkék jussanak a kioktatan- j dók kezeihez. A kifejtett szenpontok átérzésével minden nő úgy egymagában, mint csoportokon belül i hasznos munkásává válik küzdelmünknek. Kultur- feladat itt az ő munkája, melynek értéke abban az arányban nő, minél emberszeretőbb örömmel, előitéletektől és félelemtől mentesen lép e szép és fontos mozgalom porondjára. Va i a m i k o r m essze m á skor. — Irta : Sárosi Árpád. — * Őszi alkony, őszi álom. Az utakat inagam járom. Jönnek, mennek az emberek, Elsietnek, nem ismernek. Várok, várok, nem tudom kit? Szomorú táj, ki járna itt? Deres levél a nyomomba, Azt is a szél űzi, hordja. Valamikor, mcsszemáskor, Édes, nyári virágzáskor Vártam vártam álmodozva; Virágillat szállt nyomomba. Mesebeli nyári álom. Nem is kellett soká várnom. Megtaláltak, rám ismertek : Harmatozó leány szemek. híre k. Katonai kitüntetés. Őfelsége a király Deési Bajnóczy József vezérkari századosnak, az ellenséggel szemben tanúsított különösen kiváló magatartása elismeréséül, a kardok egyidejű adományozása mellett, a III. o. vaskorona" rendet adományozta. Az áll. fó'gimnzáiumban a tandíjt a kultuszminisztérium aug. 17-én 115721—1918. sz. a. k. rendeletével 88 K-ban állapította meg a rendes tanulókra nézve, mig a magántanulók a budapesti tandijat, 160 K-t fizetnek. Ezzel szemfoglalniok Magyarország területi és politikai integritása mellett, mert csak ennek fejében számíthatnak a magyarok támogatására a ruténekkel szemben. 3. A cseh terjeszkedés épen olyan veszedelmes Lengyelországra, mint Magyarországra, s ezért a lengyeleknek a csehek "ellen fel kell lépniök. 4. A lengyelek és magyarok együtt működése megteremti a kellő egyensúlyt a németekkel szemben. „Sprawa Polska Na Wegrzech“ cimü kötete 1914—16 években ismerteti a magyarság állás- foglalását a lengyel ügyben. Ez a könyv szenzációs hatású volt a lengyeleknél. Dabrowskira mindig számíthatunk. Srokowski Kontantin A Nowa Reforma politikai szerkesztője, galíciai tartománygyülési képviselő, őszinte magyar barát. Igen sok vezércikke jelent meg a magyarok mellett a csehek ellen. Kijelentette, hogy mindig rendelkezésre áll. Komoly, számottevő politikus. Warsóban Nowakowski Gusztáv foglalkozik állandóan a magyar üggyel, s számos cikke jelent meg Pesten is az „Alkotmány“-ban. Mindeddig Magyarországon sem a miniszterelnöki sajtóosztályban, sem a belügyminisztériumban nem volt lengyel sajtó referens; pedig a lengyel lapok cikkeinek átfordítása és referálása igen fontos; ezenkívül a lengyel Sajtót is rendszeresen kell informálni. A lengyel lapok ezt hálásan vennék. A legelső teendő tehát az lenne, hogy a lengyel sajtónak szakavatott referense legyen illetékes helyen, kinek cikkeit igen szívesen fogadnák a lengyel lapok s az ő működése lenne a kellő garancia úgy a magyar, mint a lengyel sajtó helyes informálására.
